Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-02 / 101. szám, csütörtök

8 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 2. Változások a legújabb versenyképességi világranglistán Tartósan vezet az USA Mit tartalmaz a kormányt alakító Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége gazdasági programja? Könnyítenélc a polgárok terheit Medgyessy Péter leendő magyar miniszterelnök a győzelem után. Vajon valóra váltja a Magyar Szocialista Párt választási ígéreteit? (Képarchívum) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zürich. Nehézségekbe ütközhet an­nak az uniós célkitűzésnek az eléré­se, hogy az Európai Unió 2010-re a vüág legversenyképesebb gazdasági térségévé váljon, mivel meglehetős eltérések mutatkoznak az egyes tag­országok versenyképességében - ír­ta a Wall Street Journal Europe, azt a listát kommentálva, amelyet egy svájci gazdaságkutató központ tett közzé egyes országok versenyképes­ségi sorrendjéről. Az International Institute for Management Develop­ment nevű intézmény listáján to­vábbra is - immár negyedik éve - az USA áll az első helyen. Magyaror­szág a tavalyi 27. helyről a 28-ra csúszott vissza, Dél-Koreával helyet cserélve. Az EU-ba törekvő kelet-eu­rópai országok közül a legjobb he­lyezést Észtország kapta a 21. hely- lyel; a legnagyobb előrelépést Cseh­ország érte el, amely a tavalyi 35. helyről az idén a 29. helyre került. Az országcsoport sereghajtója Len­gyelország, a 45. hellyel a 49 orszá­ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió lakosai­nak szemében Málta után Magyar- ország a legnépszerűbb tagjelölt. A megkérdezettek 51 százaléka támo­gatja Málta csadakozását, Magya­rországot 50%-uk üdvözölné szíve­sen az unióban. Magyarország után Lengyelország, Ciprus és Csehor­szág következik, sorrendben 47, 46 és 45 százalékkal. Szlovákia határ­eset, mivel népszerűsége csupán 40 százalékos, elutasítottsága pedig 38 százalékos. A népszerűségi listához hasonló az eredmény az egyes or­szágok csadakozásának elutasítása terén: Málta csadakozását utasílják el a legkevesebben (a megkérdezet­tek 28%-a), míg Magyarország eb­ből a szempontból is a második he­lyen van 30%-kal. Különösen ala­got tartalmazó listán. A lista készí­tői Japánt, a vüág második legna­gyobb gazdaságát versenyképességi szempontból Magyarország és Csehország mögé, a 30. helyre so­rolták. Japánnál a svájci intézet szakértői szerint olyan országok is versenyképesebbek, mint Chüe (20.), Malajzia (26.), vagy Izland (12.). Stephane Garelli, a kutatás vezetője ezt azzal indokolta, hogy Japán „továbbra is a változás korá­nak tüneteitől szenved”, s a válság hosszabb és mélyebb a korábban vármál. A lista utolsó helyén Argen­tína áll. A svájci intézet több mint 300 kritérium alapján méri az or­szágok versenyképességét; az ada­tok kétharmadát az adott ország hi­vatalos statisztikáiból merítik. Az el­ső 10 helyezett között az EU 15 áüa- mából csak 5 neve szerepel. Szem­betűnő az unió egyes országai közti különbség. A skála a 2. helyre sorolt Finnországtól a 36. helyezett Görö­gországig tejed, de Olaszország is csak a 32. helyre került, egy hellyel megelőzve Portugáliát, (m, ú) csony a régi-új tagjelölt Törökor­szág támogatottsága, és meglepően rosszul szerepelt Szlovénia is. Ez utóbbi eredmény különösen annak fényében tűnik különösnek, hogy a régió országai közül Szlovénia ren­delkezik a legjobb gazdasági muta­tókkal. A legutóbbi adatfelvétel óta eltelt fél év alatt 8 százalékkal nőtt az EU lakosai körében a bővítés tá­mogatottsága. Először fordul elő, hogy az abszolút többség az új ta­gok csadakozása meüett van - derül ki az Eurobarométer legfrissebb fel­méréséből. Az unió 15 tagországá­ban a megkérdezettek 51 százaléka értett egyet azzal a megállapítással, hogy az EU-nak új tagokkal kell bő­vülnie, 30%-uk nem osztja ezt a vé­leményt, míg egy jelentős részük­nek - 19%-uknak - nincs kialakult áüáspontja a kérdésről. (FN) Budapest. A Magyar Szocia­lista Párt és a Szabad De­mokraták Szövetsége prog­ramja nem áll távol egymás­tól. A szocialisták és a sza­baddemokraták ígérik: csök­kentenék az adót, megemel­nék a diplomások minimál­bérét és rendbe tennék az egészségügyet. PRIVACSEK ANDRÁS A bérek és foglalkoztatás terén a két kormányalapító párt között nincs érdembeli különbség. MSZP: 300-400 ezer új munkahe­lyet ígér. Fontosnak tartja a közal­kalmazottak és az egészségügyi dolgozók bérének emelését. Otven százalékkal tervezi emelni az egészségügyi dolgozók bérét. SZDSZ: A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának növelését tartja fontosnak úgy, hogy az állam járu­lékokat vállalna át a munkaadótól. Fontosnak tartja a közalkalmazot­tak és az egészségügyi dolgozók bérének emelését. Ragaszkodnak a közszférában dolgozó diplomások minimálbérének a mindenkori mi­nimálbér kétszeresére emeléséhez. Adók MSZP: Csökkentené az alacsony jö­vedelműek terheit, viszont kevésbé enyhítené a tehetősebbek adófizeté­si kötelezettségét. Az adótáblában a jelenlegi 20, 30, 40 százalékos kul­csok helyett 13, 25 és 40 százalék TUBA LAJOS Pozsony/Budapest. Bár a hazánk- beli ezt általában Ausztriában gya­korolja, a hozzáadottérték-adó (DPH) Magyarországon is vissza­kérhető, sőt áprilistól ennek új sza­bályai vannak. A Magyarországon általános forgalmi adónak (ÁFA) hí­vott adófajta visszatérítésére a kö­vetkező szabály érvényes: az egy helyen 50 ezer forintnál többért vá­sárló külföldi turistának visszajár az ÁFA, ha a nem kereskedelmi céllal vásárolt árut három hónapon belül kiviszi az országból és 183 napon belül jelentkezik a visszatérítésért a vámhatóság által lepecsételt doku­mentumokkal. Eddig a visszatérítés úgy történt, hogy a megfelelő űrlap­pal az erre szakosodott cégektől le­hetett visszaszerezni a pénzt. Már­pedig erre általában minden határ- átkelőhelyen lehetőség volt, hiszen például az IBUSZ utazási iroda a svéd tőkéjű Global Refund Magyar- ország nevében intézte az ilyen ügyeket. Idén áprilistól viszont vál­tozott a rendszer. Most már az ÁFA egyenesen a kereskedőktől igényel­szerepelne, a legmagasabb teher pedig csak az átlagkeresetek kétsze­resét (havi bruttó 200 ezer forintot) meghaladó jövedelmeknél lépne ér­vénybe. SZDSZ: Szintén csökkentené az ala­csony jövedelműek terheit, de az MSZP-hez hasonlóan kevésbé eny­hítené a tehetősebbek adófizetési kötelezettségét. 2003 januárjától kétkulcsos személyi jövedelemadó­ban gondolkoznak, de a 18 százalé­kos átlagos kulcs éppen ott érne vé­get, ahol az MSZP középső adója. A határ itt is havi bruttó 200 ezer fo­rint, ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a minimálbér kétszeresénél kezdődjék a 36%-os, nagyobb kulcs. Szociális juttatások MSZP: A gyest 50 százalékkal, azaz tízezer forinttal növelné. A családi pótlékot 20 százalékkal, a gyerme­küket egyedül nevelő szülők eseté­ben 25 százalékkal emelné. Azt ígéri, hogy évente 5000 új bérla­kást adna át. Kiszélesítené azok kö­rét, akik igénybe tudják venni a kedvezményes lakáscélú hiteleket. SZDSZ: Programja szerint a min­denkori kormánynak biztosítania kell a gyes értékállóságát. Szeret­nék elérni, hogy a családi pótlék az inflációval megfelelő arányban növekedjen. Az SZDSZ szerint a bérlakások arányát a jelenlegi hat százalékról 15-20 százalékra kell növelni. A szabaddemokraták sze­rint a lakástámogatások 50 száza­lékát a legszegényebb 20 százalék kapná meg. hető vissza. Az alapképlet szerint a kereskedő által kiáüított űrlapot a határon lepecsételtetjük, majd leg­közelebb arra járva (183 napon be­lül) a kereskedőtől visszakéijük a pénzt. Levonásra is számítanunk kell, ezt az új rendelet nem korlátoz­za, a HVG szaklap idén januárban úgy vélekedett, hogy ez kevesebb lesz, mint az említett közvetítő cé­gek által számlázott jutalék (itt a bruttó ár 2-4 százaléka volt jellem­ző). Ezenkívül még két megoldás is elképzelhető. Megtörténhet, hogy valamelyik kereskedő eleve ÁFÁ nélküli áron adja el az áruját a kül­földinek, bízva abban, hogy az illető a határon lepecsételt űrlapot az ál­tala mellékelt felbélyegzett boríték­ba helyezve postára adja. Másik es­hetőség a közvetítő cégek újbóli igénybe vétele. Ez egyelőre nem na­gyon működüt, a HVG április végi beszámolója szerint a Global Refund jelenleg csak a Ferihegyi re­pülőtéren aktív, a szintén ezzei fog­lalkozó Interfaktoring pedig csak azoknak a kereskedőknek a számlá­it fogadja el, akikkel előzetesen szerződést kötött. A vásárlóknak ___________Egészségügy___________ MS ZP: Évi 150 milliárd forintot szán az ágazat konszolidációjára. A szocialisták szerint az állampol­gároknak közpénzből kell hozzá­jutniuk a szükséges és megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz. A párt ígéri, nem engedi tovább nőni a gyógyszerárakat, rendbe teszi az azonban érdemes előzetesen érdek­lődniük, hogy foglalkozik-e az adott kereskedő AFA visszatérítéssel. A HVG ugyanis arra hívta fel a figyel­met, hogy míg az erre vonatkozó rendelet minden kereskedőre köte­lező és KISOSZ nevű kiskereskedői kamara is ezt tanácsolja a tagjainak, mégsem biztos a siker. Az APEH (adóhivatal), ületve a pénzügymi­nisztérium ugyanis kiskapuk létezé­sére is utalt. Ennek legfőbb formája, hogy a kereskedő nem tart űrlapot, így nem tudja azt kiállítani a vásár­lónak. Ennek mozgatórugója az le­het, hogy a kisebb kereskedőknek az új rendszer komoly gondot okoz­hat. Az általános szabály szerint a kereskedő a visszaadott ÁFÁ-t leszá­mítja saját ÁFA kötelezettségéből. Viszont a kiskereskedők egy része nem ÁFA-köteles vagy pedig csak évente számol el ezzel, így nem ké­pes arra, hogy a kifizetésekkel lé­nyegében előre megelőlegezze az összeget. Ezt a kérdést egyelőre a magyarországi szakemberek sem tudták egyértelműen lezárni. Ép­pen úgy nyitott kérdés, hogy mi le­gyen azokkal a vásárlókkal, akik áp­elavult kórházi épületeket és javít­ja működési feltételeiket. SZDSZ: A szabályozott piac intéz­ményeinek megteremtésétől váija a javulást. Át kell alakítani az ellá­tórendszer működési mechaniz­musát és belső szerkezetét. A sza­baddemokraták elengedhetetlen­nek tartják a szakdolgozók és nő­vérek azonnali béremelését. rilis előtt kiállított számlákkal je­lentkeznek a kereskedőknél. Egy­előre tehát az a legbiztosabb, ha vá­sárláskor előre érdeklődünk a visz- szatérítés lehetőségéről. A nagy be­vásárlóközpontokban azonban a hí­rek szerint nem fenyeget üyen ve­szély, ezek általában a közönség- szolgálatukon intézik a visszatérí­tést. Sót, aki igazán ad magára, az jól látható helyen táblán is tájékoz­tatja vevőit a visszafizetés lehetősé­géről és az ügykezelési díj nagysá­gáról, hiszen ez is szerepet játszhat a vásárló döntésében. További kér­dés, hogy miként is térítsék vissza az ÁFÁ-t. A legegyszerűbb a forint­ban történő készpénzfizetés. A HVG szerint az APEH egy április 2-i köz­leményében azt írta, hogy a vissza­térítést forintban, készpénzben kell fizetni, de a két fél más pénz­nemben, illetve fizetési módban is megegyezhet. A pénzügyminiszté­rium viszont azt is megengedhető­nek tartja, ha a kereskedő egyolda­lúan vásárlási utalvány kiadása mellett dönt, sót azt is megteheti, hogy csak közvetítő cégen keresz­tül váüal visszatérítést. Málta után Magyarország a legnépszerűbb az unióban Szlovákia csak határeset Öt éve nincs hír arról, mi is történik a korábban sikeres szlovák Creditanstalt befektetési alap egykori vagyonával AJ&T Securities brókercég: jött, vitt és hallgat GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az államkassza tendere törölve Pozsony. Frantisek Hajnovic pénzügyminiszter törölte az ál­lamkassza információs rendsze­rére kiírt, sokat vitatott tendert. E lépését ismertette az egymás­sal hónapok óta viaskodó két pályázóval, a Siemens Business Services és a Hewlett-Packard társasággal. (TASR) A takarékpénztár negyedévi nyeresége Pozsony. A Szlovák Takarék- pénztár 2002 első három hónap­jában a szlovák könyvviteli nor­mák szerint 325,4 nullió korona nyereséget ért el. 2001 hasonló időszakában az osztrák Erste Bank tulajdonában levő pénzin­tézet még 2,193 müliárd koronás profittal dicsekedhetett, ám a két adat a tartalékalapok változása miatt nem összehasonlítható. A bank mérlegfőösszege 2001 és 2002 márciusa között 12,4 milli­árd koronával nőve elérte a 215,3 milliárd koronát. Az ügy­felek betétáüománya a vizsgált időszakban 11,4 müliárd koro­nával gyarapodott és 2002 már­cius végén elérte a 171,7 milliárd koronát. (TASR) Foci-világbajnokság az interneten Zürich. A FIFA bejelentette, hogy csak fizetés ellenében nézhetők a futbaü-vüágbajnokság mérkőzé­sei az interneten. A közlemény szerint 19,95 dollár lesz a közve­títési díj, amellyel a www.fifa- worldcup.com oldalon lesznek követhetők az események. A site­ot a Yahoo-val közösen készítette a FIFA - jelentették be a szerve­zet központjában. (CNN) A France Télécom eredményei Párizs. A piacvezető francia táv­közlési cég, a France Télécom (FT) bevételei az első negyedév­ben 5,6%-kal 10,6 müliárd eu- róra nőttek. A feüendülés az Orange mobiltelefonos, és a Wanadoo intemetszolgáltató üz­letág erősödésével magyarázha­tó. A mobütelefonos üzletág, az Orange bevételei az első negyed­évben 15%-kal 3,85 müliárd euróra, a Wanadoo intemetszol­gáltató bevételei 29%-kal 375 millió euróra, a nemzetközi vo­nalas távközlési üzletág bevételei 14%-kal, 1,61 müliárd euróra nőttek az előző év első negyedév­éhez képest. Az első negyedév végére az FT előfizetőinek száma 90,5 millióra nőtt. (MTI) A német BASF jobb mutatói Ludwigshafen. Európa legna­gyobb vegyipari cége, a német BASF az első negyedévről csök­kenő, de a vártnál jobb eredmé­nyeket jelentett. Az év első ne­gyedévében a BASF működési eredménye 818 mülió euró volt az előző év azonos időszakában mért 962 millió euró után. A mű­ködési eredmény az év első 3 hó­napjában 560 millió euróval nőtt az előző negyedévhez képest. Az adózás előtti profit 838 mülióra zuhant, de a tavalyi számot a BASF gyógyszeripari ágának el­adásából származó 6 milliárd euró bevétel duzzasztotta fel. (ú) TUBA LAJOS Pozsony. A befektetési alap ügyfelei a befektetett ezer koronájukat ugyan visszakapták, de a szlovák Creditanstalt alap vagyonát a föld nyelte el. Annak idején a vagyonje­gyes privatizáció során a befektetési alapok sokféle reklámstratégiával igyekeztek megszerezni az emberek kuponjait. A Creditanstalt Slovensky investicny fond (CA-SIF) az alapító osztrák bank megbízható­ságára és jó hírnevére épített. Nem is sikertelenül, hiszen 45 ezer ügy­féltől közel 28 millió pontot kaptak, amelyet 44 csehországi és 19 szlo­vák cégbe fektettek be. A CS-SIF egy ideig sikersztorinak is tűnt, hiszen az 1993-as év után részvényenként 43 korona bruttó osztalékot fizetett, a következő évben 100 koronát, utá­na pedig 55 koronát. Ez azt jelentet­te, hogy részvényeseinek bőven megtérült az 1991-ben okmánybé­lyegbe fektetett ezer korona. Sőt, 1996-ban nagyon elégedettek lehet­tek, hiszen az ezerkoronás névérté­kű CA-SIF részvények árfolyama jócskán megugrott. Az akkori 1500 koronás árfolyam azt jelentette, hogy az ezer pont után kapott tíz részvényt már 15 ezer koronáért le­hetett pénzzé tenni. De a szakértők ezt nem ajánlották, mondván egy részvényre a vagyonból 2400 koro­na jut. Az Investor című lap szerint ma már nyüvánvaló, hogy abban az időben az alapító bank vásárolta fel a részvényeket. Hibás volt viszont a feltételezés, hogy ezzel a jó gazda­sági alapokkal rendelkező befekte­tési alap stabilizálása és az esetleges átvételi célú támadások visszaveré­se a célja. 1996 októberében ugyan­is a Pozsonyi Értékpapírtőzsdén gazdát cserélt a CA-SIF 25,8%-os részvénycsomagja. Az ár első hallás­ra hihetetlen, részvényenként 4 135 korona, miközben a tőzsdei árfo­lyam abban az időben 940 korona volt. Az új tulajdonos, a J&T Securities brókercég nem is titkolta az okot, Patrik Tkác elnök a Trend című lapban az egész befektetési alap feletti eüenőrzés megszerzésé­ről beszélt. Az üzlet nyélbe ütése után a kisrészvényesek még egy - az is megeshet, hogy utolsó - esélyt is kaptak a részvényeik eladására - a J&T Securities II nevű cég nyüvá- nos vételi ajánlatot tett 1018 koro­nás árfolyamon. Ezután azonban már nem volt pardon, megkezdő­dött a befektetési alapok „privatizá­lásának” más helyekről jól ismert fo­lyamata. 1996 novemberében egy rendkívüli részvényes-közgyűlésen a részvények 25,8%-ának képvisele­tében név-, székhely és alapszabály változtatásról döntöttek. Az ezen­túl Közép-európai Befektetési Alap­nak nevezett CS-SIF Bazinban, a J&T által uralt téglagyár címén szé­kelt. Patrik Tkác ekkor a Profit című lapban az egykori kupóntulajdo- nosok érdekeinek védelme mellett tett hitet. Nos, erre azóta sem ke­rült sor. A téglagyár címére ugyan­ebben az időben bejegyeztek egy Közép-európai Részvénytársaság nevű céget, amely 1996. november 30-án rendkívüli részvényes köz­gyűlés alapján felszámolás nélkül bekebelezte a Közép-európai Befek­tetési Alapot. Azóta nagy a csönd, a Közép-európai Részvénytársaság semmiféle életjelet nem adott ma­gáról. Egyetlen hír, hogy idén hiva­talosan is megszüntették az eredeti befektetési alap részvényeit. Az Investor című lap szerint a névleg a Közép-európai Részvénytársaság részvényeseiként szereplő egykori kupon, majd CA-SIF részvénytulaj­donosok akkor reménykedhetné­nek újra, hogy hozzáférnek a va­gyonukhoz, ha hírt kapnának a Kö­zép-európai Részvénytársaság rész­vényeinek kibocsátásáról. Magyarországon is visszatérítik az általános forgalmi adót (ÁFA) annak, aki egy helyen 50 ezer forintnál többet költ Érdeklődéssel elejét vehetjük a félreértéseknek

Next

/
Thumbnails
Contents