Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-06 / 104. szám, hétfő

FI Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 6. Postaládákba rejtett bombák Urbandale. Postaládákba he­lyezett robbanószerkezetek léptek működésbe az USA több pontján pénteken, hatan megsebesültek. A robbanások Iowa és Illinois államokban történtek. A kis csőbombákat levél kísérte, amely kormány- ellenes kitételeket tartalma­zott, és további akciókat he­lyezett kilátásba. Az FBI helyi terrorizmusnak minősítette az eseteket, az indítóokot egyelőre nem ismerik. Szom­baton újabb öt csőbombára bukkantak, ezúttal Nebraska államban. Ezek a szerkezetek nem robbantak fel. (MTI) Megállapodás Jugoszláviával Belgrád. A jugoszláv kisebb­ségügyi miniszter szerint má­jus 13-án várható a magyar- jugoszláv kétoldalú kisebbség- védelmi megállapodás aláírá­sa. Rasim Ljajics a B92 belgrá­di rádióban közölte, a megál­lapodás egyebek mellett ren­delkezik a kisebbségek helyze­ténekjavításával foglalkozó államközi vegyes bizottság lét­rehozásáról is, amelyben részt vesznek a Magyarországon élő szerb, illetve a Jugoszlávi­ában élő magyar közösség le­gitim képviselői. Az egyez­mény a kisebbségek kulturá­lis, nemzeti és politikai hely­zetével is foglalkozik. (MTI) Félezer lázadót öltek meg Katmandu. A nepáli hadse­reg és rendőrség alakulatai 550-600 maoista lázadót öl­tek meg az utóbbi három nap folyamán. Egyetlen nagy, kombinált légi- és földi táma­dásban érték el ezt a harci si­kert - idézte tegnap az AFP az ázsiai ország belügyi illeté­kesét. Hat éve tart a maoista fegyveres felkelés a Kína és India között, a Himalája pe­remén elhelyezkedő ázsiai or­szágban. A lázadók fegyveres harcának meghirdetett célja az alkotmányos monarchia megdöntése és a népköztár­saság kikiáltása. (MTI) Réti az elnök, Torgyán perel Budapest. Az FKGP nagygyű­lése és nagyválasztmánya Ré­ti Miklóst választotta a párt új elnökévé szombaton. A nagy­választmány nemcsak levál­totta Torgyán Józsefet az el­nöki tisztségből, hanem fel­függesztették párttagságát, és fegyelmi eljárást is kezde­ményeztek ellene. Torgyán bírósághoz fordul, (m) Réti Miklós korábban a Pest megyei kisgazdák elnöke volt (Képarchívum) Lengyelország: az első BSE-eset Varsó. A hétvégén először igazolódott be Lengyelország­ban a szivacsos agysorvadás kór (BSE) jelenléte a marha- állományban. A lengyel fő­állatorvos bejelentése szerint egy krakkói laboratóriumban megállapított, majd egy má­sodik teszttel is igazolt meg­betegedésről van szó. (MTI) Túszejtés Isztambulban Szerencsés véget ért Isztambul. Egy fegyveres férfi szombat délelőtt túszul ejtett tíz gö­rög és orosz turistát Isztambul egyik ötcsillagos szállodájában, de nem sokkal később önként feladta magát a rendőrségnek. A férfi a városköz­pontban, az Isztambul európai ré­szén lévő Marmara hotelbe hatolt be, miután több lövést adott le a le­vegőbe. Akciója során a lövöldözés ellenére senki nem sérült meg. Egy­behangzó információk szerint egy 25-30 éves, török állampolgárságú, de csecsen származású fegyveres - bizonyos Mustafa Yildirim - volt a túszejtő, aki az orosz hadsereg cse- csenföldi akciói ellen, illetve Izrael palesztinokat sújtó támadásai miatt kívánt üy módon tiltakozni. A túszul ejtettek fele görög volt. Korábbi köz­lés szerint a túszok száma megköze­lítette a húszat, a rendőrség azon­ban az incidens után úgy tájékozta­tott, hogy csak tíz személy volt a fegyveres fogságában. A szálloda­épületet a túszejtést követően rend­őrök vették közre, a környéken a lö­völdözés után pánik tört ki. (MTI) Szerencsére az incidens békésen fejeződött be. Isztambulban és környé­kén 25 ezer csecsen él, a törökök többsége rokonszenvez velük. (CTK/AP-felvétel) Akár Törökországban is megrendezhetik a nemzetközi Közel-Kelet-konferenciát Sáron Washingtonban Jeruzsálem/Washington/An kara. Ariel Sáron izraeli kor­mányfő Washingtonba érke­zett, s holnap találkozik Ge­orge Bush amerikai elnök­kel. Az izraeli rádió szerint június elején Törökország­ban tartják azt a nemzetközi konferenciát, amelyen meg­kísérelnek előrelépni az iz­raeli-palesztin konfliktus át­fogó rendezésében. ÖSSZEFOGLALÓ A konferencia megrendezését ame­rikai részről jelentették be csütörtö­kön, Washington, az ENSZ, az EU és Oroszország magas szintű egyezte­tését követően. Az EU illetékesei ezt nagy horderejű lépésként, áttörés­ként értékelték. Izraelben hivatalo­san nem kommentálták a rádió ér­tesülését. Török diplomaták az AP hírügynökségnek azt mondták, hogy Ankara már korábban felaján­lotta, hogy házigazdája lenne egy ilyen konferenciának. Ahmed Ma­her egyiptomi külügyminiszter sze­rint Izraelnek előbb ki kell vonulnia az újra megszállt palesztin terüle­tekről, mielőtt a közel-keleti konfe­rencia egyáltalán szóba kerül. Hoz­zátette: Izraelnek arra is ígéretet kell tennie, hogy semmilyen ürügy­gyei nem szállja meg azokat újra. Hasonlóan nyüatkozott Amr Musza, az Arab Liga főtitkára: nincs semmi­lyen sürgető ok arra, hogy egy ilyen konferenciát összehívjanak annak fényében, hogy Izrael egyelőre nem mutat hajlandóságot az igazságos, teljes és tartós béke elfogadására. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök tegnap Washingtonba utazott, hogy bemutassa közel-keleti béketervét George Bushnak, és meggyőzze az amerikai elnököt arról, hogy Jasszer Arafatot félre kell állítani a Palesztin Hatóság éléről. Kevés szivárgott ki előzetesen a tervről. Annyit tudni róla izraeli kormányzati források­ból, hogy nem számol Arafattal a rendezésben, kizárja a megszállt te­rületeken levő zsidó telepek felszá­molását, és ütközőövezeteket java­sol létrehozni Ciszjordániában az iz­raeli területek biztonságának szava­tolására. Sáron bemutat Bushnak egy százoldalas dokumentumot, amely szerinte egyértelműen bizo­nyítja, hogy Arafatnak köze van az Izrael-ellenes palesztin terrorcse­lekményekhez, a palesztin elnök közvétlenül felelős ezekért. Szombaton egy pap kihozta a betle­hemi Születés templomából azok­nak a palesztinoknak a névsorát, akik az épületben húzták meg ma­gukat. A listát az európai ás a pa­lesztin tárgyalók az izraeli hadse­regnek továbbítják. Az izraeliek az általuk leginkább keresett 4 palesz­tin nemzetközi fogságba helyezése esetén készek megszüntetni a blo­kádot. Tegnap este közölték, bár­mely pillanatban eredmény szület­het a templom körüli áldatlan hely­zet megoldását célzó tárgyaláso­kon. (m, t) Musarraf pakisztáni elnök szerint nem zárható ki, hogy bin Laden már nem él Koalíciós tisztogatás Afganisztánban MTI-HÍREK Bagram/Iszlámábád. Afganisztán­ban a nyugati szövetségesek erői tü­zetesen átvizsgálták az al-Kaida ter­rorszervezet feltételezett bázisául szolgáló délkeleti hegyi térség ötö­dét. A nemzetközi biztonsági erők - brit parancsnokság alatt - a hét vé­gén indítottak új hadműveletet Af­ganisztán délkeleti részében, nehéz hegyi terepen, ahol információik szerint az al-Kaidának jelentős bázi­sai lehetnek. Az ezerfős különít­ménynek két nap alatt a tervezett terület 20 százalékát sikerült átvizs­gálnia: terroristákat nem találtak, összeütközésre nem került sor, de rábukkantak négy, fegyverraktár­ként használt barlangra, és ezekben több ezer lőszert találtak. A pakisztáni elnök szerint Oszama bin Laden terrorista vezér, az al- Kaida irányítója még mindig Afga­nisztánban van, bár lehet, hogy már nem él. Pervez Musarraf tábornok szombaton azt mondta, lehetetlen, hogy az al-Kaida emberei elegendő számban szivárogjanak be Pakisz­tánba ahhoz, hogy ellenőrzésük alá vonják az Afganisztánnal határos vi­dék egy részét, és arra használják, hogy támadásokat intézzenek a ter­rorellenes nemzetközi koalíció ala­kulatai ellen. Kisebb beszivárgáso­kat azért lehetségesnek mondott. Musarraf elismerte amerikai ügynö­kök jelenlétét az Afganisztánnal ha­táros Nyugat-Pakisztán törzsi - pastuk lakta - vidékein, amelyek fö­lött Iszlámábád nem képes ellenőr­zést gyakorolni. Csak 28 százalék elégedett a Schröder-kormánnyal Nyomul az ellenzék MTI-HÍR Berlin. Ha most vasárnap rendez­nék Németországban az alsóházi választásokat, a jelenlegi ellenzék kényelmes többséghez jutna a Bundestagban. Az Infratest dimap által végzett közvélemény-kutatás szerint, amelyet a Frankfurter Rundschau ismertetett, a május el­ső napjaiban megkérdezett válasz­tópolgároknak mindössze 32 szá­zaléka adná a szavazatát a szociál­demokratákra (SPD). Ez két száza­lékos csökkenés az áprilisi szint­hez képest. Az SPD jelenlegi koalí­ciós partnere, a Szövetség 90/Zöl- dek változatlanul 7 százaléknyi szavazatra számíthat, így kettejük­re összesen 39 százalék jutna. (Négy évvel ezelőtt e két párt 40,9 illetve 6,7 százalékos eredményt ért el, és jutott kormányképes többséghez a Bundestagban.) Két hét leforgása alatt tovább növelte szavazótáborát a konzervatív tömb: a CDU/CSU a fölmérés sze­rint immár 41 százaléknyi ( + 2) szavazatra számíthat, utcahosz- szal megelőzve az örök rivális szociáldemokratákat. Lehetséges koalíciós partnerük, a liberális FDP is 2 százalékot erősödött a felmérésben, kétszámjegyűre nö­velve potenciális szavazóinak arányát (11 százalék). Egy ke­resztény-liberális koalíciónak te­hát abszolút többsége volna a Bundestagban, ha most vasárnap kerülne sor a - csak szeptember 22-én esedékes - országos parla­menti választásokra. Véget ért Irak és az ENSZ tárgyalássorozata Nem született áttörés MTI-HÍR New York. Irak és az ENSZ befe­jezte háromnapos tárgyalássoro­zatát: a fegyverzetellenőrök iraki visszatérését ületően áttörésről nem számoltak be a felek, de a megbeszéléseket hasznosnak mi­nősítették, és később újabb tárgya­lásokat kívánnak folytatni. A 15 fős iraki delegációban atom-, bio­lógiai és vegyi fegyverekkel foglal­kozó szakértők is helyet kaptak. Az ENSZ fegyverzetellenőrei először az 1991-es Öböl-háború után vizs­gálódtak Irakban, tömegpusztító fegyverek után kutatva. A szakér­tők még azelőtt távoztak, hogy az USA és Nagy-Britannia 1998 de­cemberében bombázta Irakot, mondván, hogy az nem működött együtt az ellenőrökkel. Irak azt ál­lítja, az ENSZ minden követelését teljesítette, és a bombázás óta nem engedi vissza a szakértőket. Ez' utóbbiak visszatérése az ENSZ BT és legfőképpen az USA egyik leg­fontosabb követelése. Washington a terrorizmus támogatásával és az­zal vádolja az országot, hogy meg­próbálja feltámasztani betiltott fegyverprogramját. George Bush amerikai elnök pedig azt is vilá­gossá tette, hogy Szaddám Húszéin iraki elnöknek a hatalom­ból való távozását akarja. Marties nem szégyenkezik és Franjo Tudjmant vádolja Ő is Hágába megy MTI-JELENTÉS Belgrád. Milan Martic, az egykori Krajinai Szerb Köztársaság elnöke megerősítette: az ortodox húsvét után önként feladja magát a Nem­zetközi Törvényszéknek. Marties úgy véli, nincs miért szégyenkeznie, s a terhére rótt bűncselekményekért elsősorban Franjo Tudjman néhai horvát államfő felelős. Marties az 1991-ben kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaságnak volt az elnöke. Azért emeltek ellene vádat, mert 1995. május 1-én és 2-án parancsot adott a horvát főváros, Zágráb kive­tésére. Krajinát a horvát haderő szá­molta fel még abban az évben. Marties elsimerte, hogy ő rendelte el a rakétatámadást, de a zágrábiak haláláért elsősorban Tudjman, illet­ve a horvát elnök körüli katonai és polgári vezetők a felelősek, mert „nem vettek tudomást a figyelmez­tetésekről, hogy végszükség eseték kénytelen leszek lövetni”. Bonchidára látogat ma Károly walesi herceg Erdélyben a trónörökös MTI-HÍR Bukarest. Károly walesi herceg, brit trónörökös háromnapos ma­gánlátogatáson tartózkodik Romá­niában. A brit királyi vendég szom­baton és tegnap Segesvárról kiin­dulva dél-erdélyi szász települése­ket és középkori várakat keresett fel, ma pedig a Kolozsvár melletti Bonchidára látogat, hogy megte­kintse a restaurálás alatt álló Bánffy-kastélyt. Károly hercegnek ez a második látogatása Romániá­ban, illetőleg Erdélyben. Három és fél évvel ezelőtt, úgy, mint most is, a dél-erdélyi szász várak restaurálá­sát támogató londoni Mihai Eminescu Alapítvány kezdeménye­zésére érkezett Erdélybe. A trón­örökös a Transsylvania Trust nevű alapítványon keresztül személyes hozzájárulásával segíti erdélyi mű­emlékek helyreállítását és megőr­zését. A BBC román nyelvű adásá­nak a mostani látogatásról szóló be­számolója emlékeztetett rá, hogy a hercegi látogatást kezdeményező londoni alapítvány ellenzi a Seges­vár szomszédságába tervezett, Bu­karest által turistacsalogatónak szánt Dracula Pare megépítését. Tüntetett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Új választást akarnak MTI-HÍR Budapest. Tizenötmillió magyar egységéért tüntetett a Hatvan­négy Vármegye Ifjúsági Mozga­lom szombaton a Kossuth téren. Toroczkai László, a mozgalom el­nöke Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt azon kijelen­tésére utalva, miszerint tízmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, hangsúlyozta: „úgy kell éreznünk, hogy aki ezt mondta, lélekben is tízmillió magyar mi­niszterelnöke kíván lenni”. To­roczkai szerint ha mind a 15 millió magyar szavazhatott volna, elsöp­rő erővel győzött volna a nemzeti jobboldal. A demonstráció részt­vevőinek a mozgalom egy-egy ha­táron túli vezetője olvasta fel az erdélyi és délvidéki magyarok, ü- letve Erdélyi Géza szlovákiai re­formátus püspök üzenetét. Mauer Oszkár, a mozgalom tiszteletbeli elnöke feltette a kérdést: „Olyan nehéz lett volna lélekben felvállal­ni a 15 millió magyart?” Megkö­szönte Orbán Viktornak és a jobb­oldalnak, hogy elfogadta a hatá­ron túli magyarokat magyarnak és a magyarigazolvánnyal el is is­merte őket annak. A tüntetők új választásokat követeltek. MTI-HÍR Esztergom. Mindszenty József élete és munkássága követendő példa arra, hogy kellő akarattal a legsötétebb történelmi időszakban is lehet tenni a nemzetért, a hazá­ért és az egyházért. Mindezt Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hang­súlyozta szombaton az esztergomi bazilikában, az immár hagyomá­nyos Mindszenty-emlékmisén. A szertartáson több ezer hazai és ha­táron túli - Párkányból és környé­kéről is érkezett - hívő mellett részt vett Mádl Ferenc köztársasá­gi elnök és felesége, a kormány több tagja, a hazai közélet más ve­zető személyiségei és a diplomáci­ai élet képviselői. A szentmise után a Szent István téren tartották, az egykori Papnevelő Intézet egyik emeletén kialakított Mindszenty József emlékhely avató ünnepsé­gét. Beszédében Habsburg Mihály, a Magyarországi Mindszenty Ala­pítvány elnöke Mindszenty József végrendeletéből idézett egy részle­tet: „Ha Mária és Szent István or­szága felett lehull a moszkvai hi­tetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilika sírboltjá­ba.” Mindez megtörtént. Amerika-lndia Az első közös hadgyakorlat Újdelhi. Május közepén megrende­zik a legelső közös amerikai-indiai hadgyakorlatot - közölte az indiai védelmi tárca szóvivője. Ez azért is számít szenzációnak, mert a hideg­háború éveiben India sokkal jobb vi­szonyt ápolt a Szovjetunióval, mint a másik szuperhatalommal, az USA- val. A hidegháború után sem voltak felhőtlenek az amerikai-indiai kap­csolatok: Washington 1998-ban minden katonai kapcsolatot felfüg­gesztett Újdelhivel, mert rosszallot- ta, hogy India kísérleti atomrobban­tásokat hajtott végre. (MTI) Több ezer hazai és határon túli hívő Esztergomban Mindszenty-emlékmise

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents