Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-04 / 103. szám, szombat
Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 4. MINDENNAPI KENYERÜNK rr LŐVE" HALKO JÓZSEF Régebben gyakran eljártam egy téglafal mellett, melyen különféle bizarr feliratok ékeskedtek. Nem hiányoztak természetesen a „Gabi + Évi = Love” jellegű, krétával felfirkált szívek sem. Felhőszakadások után viszont ezekből a szerelmi vallomásokból fehér csorgások maradtak csupán, s az embernek akaratlanul is eszébe jut, mire vitték e Gabik és Évik, s hogy vajon szerelmük átvészelte-e a mindennapi élet viharait. A félreeső kis utca nyirkos falán a „LŐVE” krétafelirat azt a gyanút kelti, hogy felfokozott érzelmi állapotban, romantikus holdvilágnál keletkezett, s az, ami e mögött a „LŐVE” mögött rejlik, elképzelhető, hogy nem haladta meg a rögtönzött utcai találkozások felületességét. Társkeresés hirdetésre - olvasni ilyet sok újságban. Hirdetés... Ez a kísérletező, tévedésekkel teli keresés, melynek örök kockázata a teljes sikertelenség. Az evangéliumi „hirdetés”, a szeretet hirdetése alapjaiban új megközelítést kínál. Mert Jézus azt mondja: „Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat” (Jn 14,15). Ez ajánlat újabban abban a nem mindennapi, némelyek számára egyenesen visszataszító találgatásban nyilvánul meg, hogy honnan veszi valaki a bátorságot, összekeverni a szeretet szép érzését valamiféle parancsok megtartásával? Aki ilyesféle kérdést feltesz, saját téves álláspontját árulja el: persze hogy, a szeretet érzés bár - de nem csak érzés: ha azt akarjuk, hogy kitartson, sőt növekedjék, akkor céltudatosan kell fejlődnie. Erich Fromm szerint ráadásul „a szeretet hit dolga, s akinek kevés a hite, kevés a szeretete”. A Jézus-szeretet tehát több holmi érzelmi fellángolásnál, a Jézus-szeretet az ő küldetésének odaadó elfogadása, párhuzamosan az Ó végtelen személyes szeretetének felfedezésével. Mely szintén fényévekre van a sekélyes érzelmektől: durván tárgyiasult - mint álláspont, mint elv, mint elhatározás -, mikor elvérzett a Golgotán. Ugyanaz a Jézus-szeretet van összefoglalva az ő parancsolataiban - nem akar velük kordában tartani, visszafogni, rabbá tenni bennünket. Úgy teszi fel őket, mint a mi végleges és teljes boldogságunk feltétlen feltételét. Elérésének vitathatatlan belső logikája van, mely mint létkérdés a parancsolatoknak felszólító formát kölcsönöz. Aki kezdi megérteni Jézus szeretetét, elmélyül, s teljesen szabadon fogadja el akaratát parancsként. „Óhajod számomra parancs” - szoktuk mondani azoknak, akiket szeretünk, s akik iránt bizalommal viseltetünk. Érdekes például, hogy senki nem tiltakozik a rendszeres táplálkozás kényszerűsége ellen. Bár muszáj ennünk, világos számunkra, hogy a pakliban benne van fizikai túlélésünk. Rosszabb a helyzet a lelki túléléssel. Bizonyos emberek a mai napig azt kérdezgetik, „muszáj-e” vasárnap templomba menniük. A helyes válasz valahogy úgy hangoznék, hogy „nem muszáj, de muszáj”. Hogy értelemzavaró az ellentét? Nos, valóban nem muszáj - abban az értelemben, hogy tényleg nem kényszeríthet senki a „vasárnapi kötelesség” teljesítésére. Hisz a külső nyomásra történő viszolygó részvétel e vallási rendezvényeken, nemegyszer nehezen kezelhető ellenérzést vált ki az egyházzal és Istennel szemben. „Aki erőlteti a kereszténységet, az tönkreteszi” - állítja Vittorio Mes- sori, az ismert keresztény író. Aki viszont úgy értelmezi a vasárnapi szentmisét, mint a lélek számára nélkülözhetetlen multivitamint, mely nélkül a hívő lélek vérszegény és alultáplált marad, az végül belülről, saját szabad akaratából, meggyőződésből határoz úgy, hogy egyszerűen MUSZÁJ találkoznia Jézussal. Akkor már a belső vágy kényszerítő ereje miatt muszáj találkoznia Azzal, aki azt mondta magáról: „Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek” (Jn 15, 5). A fent említett krétafirkákat már rég eltakarták az óriásplakátok, melyeken különböző cégek kínálják az ő gyümölcseiket: biztosítótársaságok tökéletes biztonságot, távközlési vállalatok tökéletes kapcsolatot, pénzügyi intézmények tökéletes kamatot. Persze, a fő csábítóerő, hogy ez a tökéletesség karnyújtásnyira van, és rögtön, bármiféle nagyobb megerőltetés nélkül. Csakhogy ismételten beigazolódik az az örök emberi tapasztalat, mely szerint ingyen nem lehet elérni hosszú távra szóló, valódi sikert, legyen szó az élet bármely területéről. A sikeres Krisztus-követés is ilyen. Ezért felel meg a legalaposabb logikának, hogy Jézus a szeretet viszonyát is kiegészíti a parancsolatok igényességével. Aki azt hiszi, hogy szereti Krisztust, de nem küzd, nem harcol, nem tesz erőfeszítéseket, az komolyan azt kockáztatja, hogy az élet legközelebbi hitó záporában ez az ő szeretete is úgy szétfolyik, mint amaz a kréta- LOVE. És hogy ez egyszer s mindenkorra világos legyen, Jézus minden reklámfogás nélkül, ám annál igazabbul kijelenti: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem. (...) Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az élete kárt szenved. Vagy mit adhat az ember cserébe a leikéért?” (Mt 16, 24,26) A szerző római katolikus pap A gyógyuláshoz sokszor nem kenőcsökre és injekciókra van szükség, a természetünkön kell változtatnunk Beteg, nem beteg, allergiás! KÓRKÖRKÉP A ! szomszéd tehet róla! | Amikor M. M. asszony vitába kerül a szomszé- | daival, mindig viszkető ■■■■■■ vörös foltok jelennek meg az arcán. A mérgét, a dühélményeit elfojtja, de a bőre nem fogad szót. A bőre őszintébb. És fellázad - az allergiával, amely megmutatja, mit érez M. M. asszony valójában: elnyomott agressziót és tehetedenséget. A gyógyuláshoz nincs szükség kenőcsökre és injekciókra. A természetén kell változtatnia. Meg kell tanulnia érvényesíteni az akaratát, az érdekeit, és ha kell, agresszíven reagálni, ha igazságtalanságok érik. A másik példánk József, aki azt mondja: „Állandóan a gyomromra megy az idegesség.” Képtelen megemészteni a főnökével vagy a barátnőjével történő veszekedéseket. Ha gyakoribbá válnak a vitás helyzetek, gyakrabban megy orvoshoz. Gyakrabban kell kezelni. „Az orvosok többnyire csak a betegség tüneteit szüntetik meg”, mondja Rüdiger Dahlke müncheni pszichiáter. A betegség mint a lélek szava című könyvében sokfajta betegség lelki okát megmagyarázza. Elmélete szerint minden betegség a lélek egyfajta segélykiáltása. Annak jelzése, hogy valami rosszul megy az ember életében. Az gyógyul csak meg tartósan, aki megérti ezt az üzenetet, és megváltoztatja a viselkedését. Érdekes, hogy minden egyes kórkép az ember sajátos lelki problémáját fejezi ki. A mottó tehát a következő: „Mutasd meg a betegséged, megmondom, mi a gondod.” Miért nem véletlenek a balesetek? Általában az emberek húsz százaléka okozza a balesetek 80 százalékát. Ez nem véleden. Ahogyan léteznek meghűlésre, influenzára hajlamos emberek, ugyanúgy vannak balesetre hajlamosak is, állítja Rüdiger Dahlke müncheni pszichiáter. Sigmund Freud is beszélt a „balesetes személyiségekről”. Ezen olyan embert értünk, aki a konfliktusait balesetek formájában dolgozza fel. A futószalag mellett dolgozók például, akik éveken át szenvednek munkájuk monoton jellege miatt, rendkívül hajlamosak a balesetekre. Eszerint az elmélet szerint a balesetben - természetesen öntudada- nul - változatosságot keresnek. Hasonló okok idézhetik elő a háztartási baleseteket is. A háziasszonyok, akik csak gürcölnek anélkül, hogy valaha is elismernék a munkájukat, öntudatlanul is igénylik az életükben ezt a „metszést”. Azt remélik, hogy a partnerük aggódni fog a sérülésük miatt. És ez az elismerést jelend számukra. Miért véd az influenza a rák ellen? A mindig és mindenütt jelen levő vírusok és bacilusok akkor tudnak csak elérni nálunk valamit, ha az immunrendszerünket a stressz kellőképpen legyengítette. Ha „teli van a hócipőnk”, hamarosan teli lesz az orrunk is. Egy vigaszunk mégis marad: minden egyes nátha vagy influenza edzést is jelent szervezetünk immunrendszere számára. Kutatási eredmények igazolják, hogy a rákbetegek a betegségük kitörése előtt gyakran maximum öt éven át semmüyen fertőzést nem kaptak. Ez alatt az idő alatt a szervezetük leszokott róla, hogy védekezzék a betegségek ellen. Ravasz! Beteg? Ennek gyakran szokadan oka lehet! Fogfájás Mindenki megkapja, aki képtelen érvényesíteni az akaratát. Ä fogazat az ember vitalitását mutatja. Aki nappal nem élég „harapós”, az éjszaka önpusztítóan csikorgatja a fogait. A foghús - mint a harapóeszközök alapja - az ember önbizalmát szimbolizálja. A migrén szó görögül olyasmit jelent, hogy „félfejűség”. A féloldali görcsös fejfájás egyoldalú gondolkodásra utal. Ha az ember nem törekszik egyensúlyra, konfliktusai támadnak. A migrén a fejbe tolult szexualitás, mondják a pszichológusok. Ha az ember szexuálisan nem tudja kiélni magát, mivel túl sokat töpreng rajta, a fejében éli meg az orgazmust. A horkolás arra utal, hogy az illetőnek nincs rendben a külvilággal való viszonya. Napközben ő szeretné vinni a prímet, ám ez nem sikerül. Éjszaka tehát hangosan demonstrálja, hogy több figyelmet igényel. A belélegzésnél fellépő fűrészelő vagy reszelő zaj agressziókkal teli emberre vall. A térdfájások olyan emberre utalnak, aki túlságosan is igénybe veszi erejét a foglalkozásában vagy a sportban, és ezen felül még talán túl nárcisztikus is. A mozgásban való korlátozottsága arra készteti, hogy visszavonuljon, és alázatosabban és al- kalmazkodóbban éljen. A sportolók e külső „korlát” révén küzdhe- tik le belső merevségüket. A nemi betegségek a partner érzelmi életével való konfrontáció hiányát mutatják. A hüvelyi fertőzések vagy a prosztatabetegségek olyan embereket sújtanak, akik öntudatlanul is elhagyatottnak érzik magukat. Úgy érzik, a partnerük csak a testüket szereti, a lelkűket azonban nem. Ide tartoznak a hólyagbetegségek is. És a „nászút- betegség”, melyet azok a nők kapnak meg, akik a közösülést a lelkűk megerőszakolásának érzik. A bőrbetegségben a bennünk levő valamennyi pszichikai és fizikai zavar visszatükröződik. Már normális reakcióknál is megmutatkozik: az ember elpirul szégyenében, libabőrös lesz. A hám- lások, a neurodermitisz, a kiütések megmutatják mindazokat a belső konfliktusokat (gyakran a partnerrel vagy a feljebbvalókkal), melyeket nem lehet kibeszélni. A gyógymód: keressük a beszélgetést. A szembetegségek az önmagunk iránti vakságot tükrözik. A rövidlátó csupán az orra hegyéig lát el, és kiszolgáltatottnak érzi magát. A kötőhártyagyulladás valamilyen konfliktus előtt zárja le a szemet. A mellrák az elnyomott egoizmus jele. Azok az anyukák, akik a családjuk és a gyerekeik kedvéért mindig visszavonulnak, a csalódásaikat és a bajaikat a mellükbe raktározzák, különösen veszélyeztetettek. Elnyomott agresszivitásukat ugyanis önmaguk ellen irányítják. Az émelygés valaminek az elutasítását jelenti, amit nem akarunk, és ezért „megüli a gyomrunkat”. A hányás (a terhességi hányás is) gyakran egy adott helyzet el nem fogadását jelenti. A májbetegek elvesztették az élethez való kedvüket. Elteltek a habzsolással (az étellel, az alkohollal, a szexszel). Betegségük révén kell megtanulniuk elszakadni a mértéktelen- ségtől, az élvhajhászástól, és inkább a belső értékekre kell koncentrálniuk, hogy megtámadott májuk regenerálódhassák. Nyakfájást kapnak azok az emberek, akiknek szünetre van szükségük a mindennapok stresszében. Nem akarnak többet nyelni, a merev nyak megnehezíti a felüdítő beszélgetést. Keményebb verbális konfrontációra viszont nem nyújt lehetőséget. A gyógymód: egy nyugodt időszak a problémák feldolgozására - valóságos csodát tesz! Az asztmások túl sokat várnak a külvilágtól, mondják a pszichológusok. Elméletük szerint: levegő után kapkodnak, pedig van elég a tüdejükben. Elzárkóznak a külvilág elől. Semmitől sem tudnak megválni. Ez a zsugoriság fulladási érzéshez vezet. A vesebetegeknek párkapcsolati problémáik vannak. Olyan emberhez ragaszkodnak, aki nem tesz jót nekik, s eközben belsőleg sír a szervezetük. A vesekövek kísérletet jelentenek a problémáknak a testből való eltávolításra. A húgyúti gyulladások azt a fájdalmat mutatják, amelyet a partner elengedésénél érzünk. A bélbetegségek a benyomások helytelen feldolgozását magyarázzák. A vékonybélbetegségben szenvedők hajlamosak a kritika és az elemzés túlzásba vitelére. A vastagbélbeteg nem tudja túltenni magát a tudatalatti benyomásain. Fél megvalósítani az életét. A szenvedélybetegség a harmónia utáni vágyat jelzi. A szenvedélybetegek vágynak valamire, keresnek valamit, de túl korán felhagynak a kereséssel, és megragadnak egy pótszer szintjén. Feladják, amit kerestek: a harmóniát. A farkasétvággyal evők a „szellemi táplálékot” helyettesítik a „testi táplálékkal”. Az alkoholista a boldog, konfliktusmentes világról alkotott ideálját öblíti le. A dohányos a szabadság és az igazi emberi beszélgetések utáni vágyát „füstöli el”, (al) NEM CSAK IGÉVEL ÉL AZ EMBER Ne fogyasszunk minden zöldséget nyersen! MEGSZÍVLELENDŐ Sajnos, még manapság sem fogadják el sokan azt a nézetet, hogy a húsnak étkezésünk mellékszereplőjévé kellene válnia. A csak zöldséget fogyasztó vegetáriánusok pedig megvonják maguktól a húsban levő fontos aminosavakat, vitaminokat és ásványi sókat, ám sokkal nagyobb bajt okoznak maguknak azok, akik húst esznek hússal. A zöldségek tartalmazzák mindazokat a vitaminokat és ásványi sókat, amelyek életünket meghosszabbítják, jobbá teszik. A nyerskoszt-fo- gyasztóknak azonban meg kellene szívlelniük, amit az illinois-i egyetem kutatói kísérleteikben kimutattak: a nyersen fogyasztott zöldség nem mindig egészséges. Ez elsősorban azokra a növényekre vonatkozik, amelyek licopint tartalmaznak. Ez az az anyag, mely a zöldségek jellegzetes erős színét adja. Nagyon fontos viszont tudni azt is, amit nem régen fedeztek fel: olyan anyag ez, amely véd a ráktól, ha a brokkolit, a sárgarépát, a paradicsomot, a csipkebogyót, a sárgabarackot főzve fogyasztjuk. A gyümölcsök közül a dinnyében van sok ebből az anyagból, ám belőle lekvárt készítem nem lehet. Amikor megjelenik az első tavaszi zöldborsó: nyersen esszük. Ne tegyük! Vannak benne olyan, nagyobb mennyiségben mérgező anyagok, amelyek csak főzéssel távoznak. A borsó megfőzve nagyon fontos a szívünknek, mert sok magnéziumot tartalmaz, magas kalciumtartalma pedig a csontjainkat védi. Egyes zöldségeket nyugodtan fogyaszthatunk nyersen is, így is nagyon egészségesek: a karalábé, a zeller, a kínai kel, a hagyma és a fokhagyma, valamint az ananász. A retek - a jég- és a hónapos retek is - csak akkor hatásos, ha nyersen fogyasztjuk. Különösen értékes a retek színező anyaga, a betadin, amely a céklában is megtalálható. Ez a jótékony szer megakadályozza a betegségeket okozó vírusok és baktériumok szaporodását. A retek véd a meghűlés és a fertőző betegségek ellen is, mert természetes antibiotikumot is tartalmaz, (bé)
