Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-04 / 103. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 4. MINDENNAPI KENYERÜNK rr LŐVE" HALKO JÓZSEF Régebben gyakran eljártam egy téglafal mellett, melyen külön­féle bizarr feliratok ékeskedtek. Nem hiányoztak természetesen a „Gabi + Évi = Love” jellegű, krétával felfirkált szívek sem. Felhőszakadások után viszont ezekből a szerelmi vallomások­ból fehér csorgások maradtak csupán, s az embernek akaratla­nul is eszébe jut, mire vitték e Gabik és Évik, s hogy vajon sze­relmük átvészelte-e a minden­napi élet viharait. A félreeső kis utca nyirkos falán a „LŐVE” kré­tafelirat azt a gyanút kelti, hogy felfokozott érzelmi állapotban, romantikus holdvilág­nál keletkezett, s az, ami e mögött a „LŐVE” mögött rejlik, elképzel­hető, hogy nem haladta meg a rögtönzött utcai találkozások felületes­ségét. Társkeresés hir­detésre - olvasni ilyet sok újságban. Hirde­tés... Ez a kísérletező, tévedésekkel teli kere­sés, melynek örök kockázata a teljes sikertelenség. Az evangéliumi „hirdetés”, a szeretet hirdetése alapjaiban új megközelítést kínál. Mert Jézus azt mondja: „Ha szerettek en­gem, megtartjátok parancsai­mat” (Jn 14,15). Ez ajánlat újab­ban abban a nem mindennapi, némelyek számára egyenesen visszataszító találgatásban nyil­vánul meg, hogy honnan veszi valaki a bátorságot, összekever­ni a szeretet szép érzését vala­miféle parancsok megtartásá­val? Aki ilyesféle kérdést feltesz, saját téves álláspontját árulja el: persze hogy, a szeretet érzés bár - de nem csak érzés: ha azt akarjuk, hogy kitartson, sőt nö­vekedjék, akkor céltudatosan kell fejlődnie. Erich Fromm sze­rint ráadásul „a szeretet hit dol­ga, s akinek kevés a hite, kevés a szeretete”. A Jézus-szeretet te­hát több holmi érzelmi fellángo­lásnál, a Jézus-szeretet az ő kül­detésének odaadó elfogadása, párhuzamosan az Ó végtelen személyes szeretetének felfede­zésével. Mely szintén fényévek­re van a sekélyes érzelmektől: durván tárgyiasult - mint állás­pont, mint elv, mint elhatározás -, mikor elvérzett a Golgotán. Ugyanaz a Jézus-szeretet van összefoglalva az ő parancsolata­iban - nem akar velük kordában tartani, visszafogni, rabbá tenni bennünket. Úgy teszi fel őket, mint a mi végleges és teljes bol­dogságunk feltétlen feltételét. Elérésének vitathatatlan belső logikája van, mely mint létkér­dés a parancsolatoknak felszólí­tó formát kölcsönöz. Aki kezdi megérteni Jézus szeretetét, el­mélyül, s teljesen szabadon fo­gadja el akaratát parancsként. „Óhajod számomra parancs” - szoktuk mondani azoknak, aki­ket szeretünk, s akik iránt biza­lommal viseltetünk. Érdekes például, hogy senki nem tiltakozik a rendszeres táp­lálkozás kényszerűsége ellen. Bár muszáj ennünk, világos szá­munkra, hogy a pakliban benne van fizikai túlélésünk. Rosszabb a helyzet a lelki túléléssel. Bizo­nyos emberek a mai napig azt kérdezgetik, „muszáj-e” vasár­nap templomba menniük. A he­lyes válasz valahogy úgy han­goznék, hogy „nem muszáj, de muszáj”. Hogy értelemzavaró az ellentét? Nos, valóban nem muszáj - abban az értelemben, hogy tényleg nem kényszeríthet senki a „vasárnapi kötelesség” teljesítésére. Hisz a külső nyo­másra történő viszolygó részvé­tel e vallási rendezvényeken, nemegyszer nehezen kezelhető ellenérzést vált ki az egyházzal és Istennel szemben. „Aki erőlteti a keresztény­séget, az tönkreteszi” - állítja Vittorio Mes- sori, az ismert keresz­tény író. Aki viszont úgy értel­mezi a vasárnapi szentmisét, mint a lé­lek számára nélkü­lözhetetlen multivita­mint, mely nélkül a hívő lélek vérszegény és alultáplált marad, az végül belülről, saját szabad akaratá­ból, meggyőződésből határoz úgy, hogy egyszerűen MUSZÁJ találkoznia Jézussal. Akkor már a belső vágy kényszerítő ereje miatt muszáj találkoznia Azzal, aki azt mondta magá­ról: „Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek” (Jn 15, 5). A fent említett krétafirkákat már rég eltakarták az óriáspla­kátok, melyeken különböző cé­gek kínálják az ő gyümölcsei­ket: biztosítótársaságok tökéle­tes biztonságot, távközlési vál­lalatok tökéletes kapcsolatot, pénzügyi intézmények tökéle­tes kamatot. Persze, a fő csábí­tóerő, hogy ez a tökéletesség karnyújtásnyira van, és rögtön, bármiféle nagyobb megerőlte­tés nélkül. Csakhogy ismételten beigazolódik az az örök emberi tapasztalat, mely szerint ingyen nem lehet elérni hosszú távra szóló, valódi sikert, legyen szó az élet bármely területéről. A sikeres Krisztus-követés is ilyen. Ezért felel meg a legalaposabb logikának, hogy Jézus a szere­tet viszonyát is kiegészíti a pa­rancsolatok igényességével. Aki azt hiszi, hogy szereti Krisztust, de nem küzd, nem harcol, nem tesz erőfeszítéseket, az komo­lyan azt kockáztatja, hogy az élet legközelebbi hitó záporá­ban ez az ő szeretete is úgy szétfolyik, mint amaz a kréta- LOVE. És hogy ez egyszer s mindenkorra világos legyen, Jézus minden reklámfogás nél­kül, ám annál igazabbul kije­lenti: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és köves­sen engem. (...) Mert mit hasz­nál az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de az élete kárt szenved. Vagy mit adhat az ember cserébe a leikéért?” (Mt 16, 24,26) A szerző római katolikus pap A gyógyuláshoz sokszor nem kenőcsökre és injekciókra van szükség, a természetünkön kell változtatnunk Beteg, nem beteg, allergiás! KÓRKÖRKÉP A ! szomszéd tehet róla! | Amikor M. M. asszony vitába kerül a szomszé- | daival, mindig viszkető ■■■■■■ vörös foltok jelennek meg az arcán. A mér­gét, a dühélményeit elfojtja, de a bő­re nem fogad szót. A bőre őszintébb. És fellázad - az allergiával, amely megmutatja, mit érez M. M. asszony valójában: elnyomott agressziót és tehetedenséget. A gyógyuláshoz nincs szükség kenőcsökre és injekci­ókra. A természetén kell változtat­nia. Meg kell tanulnia érvényesíteni az akaratát, az érdekeit, és ha kell, agresszíven reagálni, ha igazságta­lanságok érik. A másik példánk Jó­zsef, aki azt mondja: „Állandóan a gyomromra megy az idegesség.” Képtelen megemészteni a főnökével vagy a barátnőjével történő vesze­kedéseket. Ha gyakoribbá válnak a vitás helyzetek, gyakrabban megy orvoshoz. Gyakrabban kell kezelni. „Az orvosok többnyire csak a beteg­ség tüneteit szüntetik meg”, mondja Rüdiger Dahlke müncheni pszichiá­ter. A betegség mint a lélek szava cí­mű könyvében sokfajta betegség lel­ki okát megmagyarázza. Elmélete szerint minden betegség a lélek egy­fajta segélykiáltása. Annak jelzése, hogy valami rosszul megy az ember életében. Az gyógyul csak meg tar­tósan, aki megérti ezt az üzenetet, és megváltoztatja a viselkedését. Ér­dekes, hogy minden egyes kórkép az ember sajátos lelki problémáját fejezi ki. A mottó tehát a következő: „Mutasd meg a betegséged, meg­mondom, mi a gondod.” Miért nem véletlenek a balesetek? Általában az emberek húsz százalé­ka okozza a balesetek 80 százalékát. Ez nem véleden. Ahogyan léteznek meghűlésre, influenzára hajlamos emberek, ugyanúgy vannak bal­esetre hajlamosak is, állítja Rüdiger Dahlke müncheni pszichiáter. Sig­mund Freud is beszélt a „balesetes személyiségekről”. Ezen olyan em­bert értünk, aki a konfliktusait bal­esetek formájában dolgozza fel. A futószalag mellett dolgozók pél­dául, akik éveken át szenvednek munkájuk monoton jellege miatt, rendkívül hajlamosak a balesetek­re. Eszerint az elmélet szerint a bal­esetben - természetesen öntudada- nul - változatosságot keresnek. Hasonló okok idézhetik elő a ház­tartási baleseteket is. A háziasszo­nyok, akik csak gürcölnek anélkül, hogy valaha is elismernék a munká­jukat, öntudatlanul is igénylik az életükben ezt a „metszést”. Azt re­mélik, hogy a partnerük aggódni fog a sérülésük miatt. És ez az elis­merést jelend számukra. Miért véd az influenza a rák ellen? A mindig és mindenütt jelen levő ví­rusok és bacilusok akkor tudnak csak elérni nálunk valamit, ha az immunrendszerünket a stressz kellőképpen legyengítette. Ha „teli van a hócipőnk”, hamarosan teli lesz az orrunk is. Egy vigaszunk mégis marad: minden egyes nátha vagy influenza edzést is jelent szer­vezetünk immunrendszere számá­ra. Kutatási eredmények igazolják, hogy a rákbetegek a betegségük ki­törése előtt gyakran maximum öt éven át semmüyen fertőzést nem kaptak. Ez alatt az idő alatt a szerve­zetük leszokott róla, hogy védekez­zék a betegségek ellen. Ravasz! Beteg? Ennek gyakran szokadan oka lehet! Fogfájás Mindenki megkapja, aki képtelen érvényesíteni az akaratát. Ä fog­azat az ember vitalitását mutatja. Aki nappal nem élég „harapós”, az éjszaka önpusztítóan csikorgatja a fogait. A foghús - mint a harapó­eszközök alapja - az ember önbi­zalmát szimbolizálja. A migrén szó görögül olyasmit jelent, hogy „félfejűség”. A féloldali görcsös fej­fájás egyoldalú gondolkodásra utal. Ha az ember nem törekszik egyen­súlyra, konfliktusai támadnak. A migrén a fejbe tolult szexualitás, mondják a pszichológusok. Ha az ember szexuálisan nem tudja kiélni magát, mivel túl sokat töpreng raj­ta, a fejében éli meg az orgazmust. A horkolás arra utal, hogy az illetőnek nincs rendben a külvilággal való viszo­nya. Napközben ő szeretné vinni a prímet, ám ez nem sikerül. Éjszaka tehát hangosan demonstrálja, hogy több figyelmet igényel. A beléleg­zésnél fellépő fűrészelő vagy reszelő zaj agressziókkal teli emberre vall. A térdfájások olyan emberre utalnak, aki túlsá­gosan is igénybe veszi erejét a fog­lalkozásában vagy a sportban, és ezen felül még talán túl nárciszti­kus is. A mozgásban való korláto­zottsága arra készteti, hogy vissza­vonuljon, és alázatosabban és al- kalmazkodóbban éljen. A sporto­lók e külső „korlát” révén küzdhe- tik le belső merevségüket. A nemi betegségek a partner érzelmi életével való konf­rontáció hiányát mutatják. A hüve­lyi fertőzések vagy a prosztatabe­tegségek olyan embereket sújtanak, akik öntudatlanul is elhagyatottnak érzik magukat. Úgy érzik, a partne­rük csak a testüket szereti, a lelkű­ket azonban nem. Ide tartoznak a hólyagbetegségek is. És a „nászút- betegség”, melyet azok a nők kap­nak meg, akik a közösülést a lelkűk megerőszakolásának érzik. A bőrbetegségben a bennünk levő valamennyi pszichi­kai és fizikai zavar visszatük­röződik. Már normális reakcióknál is megmutatkozik: az ember elpirul szégyenében, libabőrös lesz. A hám- lások, a neurodermitisz, a kiütések megmutatják mindazokat a belső konfliktusokat (gyakran a partner­rel vagy a feljebbvalókkal), melye­ket nem lehet kibeszélni. A gyógy­mód: keressük a beszélgetést. A szembetegségek az önmagunk iránti vakságot tük­rözik. A rövidlátó csupán az orra hegyéig lát el, és kiszolgáltatott­nak érzi magát. A kötőhártya­gyulladás valamilyen konfliktus előtt zárja le a szemet. A mellrák az elnyomott egoizmus jele. Azok az anyukák, akik a családjuk és a gye­rekeik kedvéért mindig visszavonul­nak, a csalódásaikat és a bajaikat a mellükbe raktározzák, különösen veszélyeztetettek. Elnyomott ag­resszivitásukat ugyanis önmaguk ellen irányítják. Az émelygés valaminek az elutasítását jelenti, amit nem akarunk, és ezért „megüli a gyomrunkat”. A hányás (a terhes­ségi hányás is) gyakran egy adott helyzet el nem fogadását jelenti. A májbetegek elvesztették az élethez való ked­vüket. Elteltek a habzsolással (az étellel, az alkohollal, a szexszel). Betegségük révén kell megtanul­niuk elszakadni a mértéktelen- ségtől, az élvhajhászástól, és in­kább a belső értékekre kell kon­centrálniuk, hogy megtámadott májuk regenerálódhassák. Nyakfájást kapnak azok az emberek, akiknek szünetre van szükségük a minden­napok stresszében. Nem akarnak többet nyelni, a merev nyak megne­hezíti a felüdítő beszélgetést. Kemé­nyebb verbális konfrontációra vi­szont nem nyújt lehetőséget. A gyógymód: egy nyugodt időszak a problémák feldolgozására - valósá­gos csodát tesz! Az asztmások túl sokat várnak a külvilágtól, mondják a pszichológusok. Elméle­tük szerint: levegő után kapkodnak, pedig van elég a tüdejükben. Elzár­kóznak a külvilág elől. Semmitől sem tudnak megválni. Ez a zsugori­ság fulladási érzéshez vezet. A vesebetegeknek párkapcsolati problémáik vannak. Olyan emberhez ragaszkodnak, aki nem tesz jót nekik, s eközben belső­leg sír a szervezetük. A vesekövek kísérletet jelentenek a problémák­nak a testből való eltávolításra. A húgyúti gyulladások azt a fájdalmat mutatják, amelyet a partner elenge­désénél érzünk. A bélbetegségek a benyomások helytelen feldolgozá­sát magyarázzák. A vékonybélbe­tegségben szenvedők hajlamosak a kritika és az elemzés túlzásba vitelé­re. A vastagbélbeteg nem tudja túl­tenni magát a tudatalatti benyomá­sain. Fél megvalósítani az életét. A szenvedélybetegség a harmónia utáni vágyat jelzi. A szenvedélybetegek vágynak vala­mire, keresnek valamit, de túl ko­rán felhagynak a kereséssel, és megragadnak egy pótszer szintjén. Feladják, amit kerestek: a harmó­niát. A farkasétvággyal evők a „szellemi táplálékot” helyettesítik a „testi táplálékkal”. Az alkoholista a boldog, konfliktusmentes világ­ról alkotott ideálját öblíti le. A do­hányos a szabadság és az igazi em­beri beszélgetések utáni vágyát „füstöli el”, (al) NEM CSAK IGÉVEL ÉL AZ EMBER Ne fogyasszunk minden zöldséget nyersen! MEGSZÍVLELENDŐ Sajnos, még manapság sem fogad­ják el sokan azt a nézetet, hogy a húsnak étkezésünk melléksze­replőjévé kellene válnia. A csak zöldséget fogyasztó vegetáriánusok pedig megvonják maguktól a hús­ban levő fontos aminosavakat, vita­minokat és ásványi sókat, ám sokkal nagyobb bajt okoznak maguknak azok, akik húst esznek hússal. A zöldségek tartalmazzák mindazo­kat a vitaminokat és ásványi sókat, amelyek életünket meghosszabbít­ják, jobbá teszik. A nyerskoszt-fo- gyasztóknak azonban meg kellene szívlelniük, amit az illinois-i egye­tem kutatói kísérleteikben kimutat­tak: a nyersen fogyasztott zöldség nem mindig egészséges. Ez elsősorban azokra a növényekre vonatkozik, amelyek licopint tartal­maznak. Ez az az anyag, mely a zöldségek jellegzetes erős színét ad­ja. Nagyon fontos viszont tudni azt is, amit nem régen fedeztek fel: olyan anyag ez, amely véd a ráktól, ha a brokkolit, a sárgarépát, a para­dicsomot, a csipkebogyót, a sárga­barackot főzve fogyasztjuk. A gyü­mölcsök közül a dinnyében van sok ebből az anyagból, ám belőle lek­várt készítem nem lehet. Amikor megjelenik az első tavaszi zöldborsó: nyersen esszük. Ne te­gyük! Vannak benne olyan, na­gyobb mennyiségben mérgező anyagok, amelyek csak főzéssel tá­voznak. A borsó megfőzve nagyon fontos a szívünknek, mert sok magnéziumot tartalmaz, magas kalciumtartalma pedig a csontja­inkat védi. Egyes zöldségeket nyugodtan fo­gyaszthatunk nyersen is, így is na­gyon egészségesek: a karalábé, a zeller, a kínai kel, a hagyma és a fokhagyma, valamint az ananász. A retek - a jég- és a hónapos retek is - csak akkor hatásos, ha nyersen fogyasztjuk. Különösen értékes a retek színező anyaga, a betadin, amely a céklában is megtalálható. Ez a jótékony szer megakadályoz­za a betegségeket okozó vírusok és baktériumok szaporodását. A re­tek véd a meghűlés és a fertőző be­tegségek ellen is, mert természetes antibiotikumot is tartalmaz, (bé)

Next

/
Thumbnails
Contents