Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám, péntek

Külföld Az ET bírálja Washingtont Strasbourg. Az Európa Tanács (ET) elítélte az amerikai Texas államban kedden végrehajtott kivégzést. A páneurópai szer­vezet főtitkára, Walter Schwimmer tegnap nyilvános­ságra hozott közleménye sze­rint a halálos ítéletnek nincs helye egy civilizált demokráci­ában. Külön szigorú bírálattal illette a főtitkár az intézkedést annak fényében, hogy milyen fiatal volt az elítélt, s hogy kis­korúsága idején elkövetett bű­néért lakolt halállal. (MTI) Vallási összetűzések Ahmadábád. Két férfi vesztet­te életét a nyugat-indiai Gud- zsarát szövetségi államban ki­újult muzulmán-hindu vallási összetűzésekben. A rendőrség tájékoztatása szerint egy étte­remben pokolgép robbant, s e detonációban halt meg az egyik férfi. A másik áldozat egy muzulmán buszvezető, akit feldühödött hinduk élve elégettek. Gudzsarát államban február vége óta tombol az erőszak, eddig mintegy ezer ember vesztette életét a zavar­gásokban. (MTI) Választások Algériában Algír. Algériában tegnap parlamenti választásokat tartottak: 18 millió szava­zásra jogosultat vártak az ur­nákhoz, miközben a több mint egy éve forrongó Kabília - az afro-ázsiai berberek lak­ta tartomány - ellenzéki párt­jai a választások bojkottjára szólítottak fel. Az új nemzet- gyűlés 389 tagját öt évre vá­lasztják meg. A részvétel ala­csonynak ígérkezik, mert a legjelentősebb világi pártok is a szavazástól való távolma­radásra ösztönöztek, és azzal vádolják a hadsereg támoga­tását élvező hatóságokat, hogy a voksok tömeges meg­hamisítására készülnek, mint 1997-ben. (MTI) Brit kormány: az első színes bőrű London. Első ízben kapott he­lyet színes bőrű politikus a brit kormányban: Tony Blair mi­niszterelnök a részben ghánái származású Paul Boatenget nevezte ki a pénzügyminiszté­rium főtitkárává. A tisztség ha­gyományosan rendkívül fontos posztnak számít. Az 50 éves Boateng elemzők szerint a ha­talmon lévő Munkáspárt egyik feltörekvő, tekintélyes politi­kusa, és mindig is a radikális baloldali célkitűzések lelkes támogatójaként tartották nyü- ván. Boateng csillaga a Mun­káspárt 1997-es elsöprő győ­zelme után kezdett emelkedni, először az egészségügyi, majd a belügyminisztériumban ka­pott magas beosztást. Noha a londoni parlamentnek az 1890-es évektől már volt nem fehér bőrű tagja, a brit politi­kában ez az első alkalom, hogy színes bőrű személy mi­niszteri tárcához jutott. (MTI) Boateng kinevezése a keddi kormányátalakítás részét je­lenti (CTK/AP) Indiai katonák gyakorlatoznak a pakisztáni határ közelében. Tegnap Pakisztán is csapatösszevonásokat hajtott végre. (CTK/AP-felvétel) Nagyszabású aknásítás a határ mentén - fokozatosan evakuálják a külföldieket Felrobbanó békeesélyek Genf/Iszlámábád/Újdelhi. In­dia és Pakisztán minden idők egyik legnagyobb mértékű aknásítását végzi közös hatá­rának két oldalán, hosszú időkre veszélyeztetve a térség polgári lakosainak életét és biztonságát. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt a Nemzetközi Kampány a Gya­logsági Aknák Betiltásáért (ICBL) elnevezésű nemzetközi szervezet közölte Genfben. Steven Goose, az ICBL munkacsoportjának elnöke el­mondta: tudomásuk szerint széles határ menti sávokat telepítenek tele gyalogsági aknákkal a viszálykodó felek. E sávok szélessége egyes he­lyeken eléri a hét kilométert. A bal­jós előjelek ellenére lát némi re­ményt a békés kibontakozásra Jack Straw brit külügyminiszter, aki az utóbbi napokban felkereste a két el­lenlábas dél-ázsiai atomhatalom ve­zetőit. Straw szerint veszélyes a helyzet, de nem elkerülhetetlen a háború. „Mindkét fél erősen készül a háborúra, de egyik sem kívánja megvívni“ - tette hozzá. Aggasz- tóbbnak látják a helyzetet Ausztráli­ában és Új-Zélandon, mert mindkét ország felszólította Indiában, illetve Pakisztánban tartózkodó állampol­gárait a dél-ázsiai térség elhagyásá­ra. Az USA Today tegnap azt írta, Washington tervet készít arra vo­natkozóan, hogyan lehet a két or­szágból a leghatékonyabban evaku­álni 64 ezer amerikai állampolgárt. Pakisztán tegnap megkezdte csapa­tai átcsoportosítását az Afganisztán­nal határos nyugati térségből a kele­ti körzetekbe, hogy megerősítse in­diai határszakaszát. Pakisztán egy évvel ezelőtt vonultatott fel több ez­res hadsereget a nyugati térségben, hogy segítsen az amerikai irányítá­sú nemzetközi erőknek a tálib fegy­veresek és az al-Kaida csoport elleni harcban. Az egységeket Kasmír pa­kisztáni részébe dobják át. (t, m) A világtörténelem első atomháborúja Brüsszel. India és Pakisztán feszültsége folytán valós veszéllyé vált a vüágtörténelem első atomháborúja, ezért az amerikai kormánynak sürgősen felül kell vizsgálnia a terrorizmus elleni hadjárat fontossági sorrendjét - írta a The Wall Street Journal Europe-ban (WSJE) a térség szakértője, George Perkovich. Bár az indiaiak és a pakisztániak csak amerikai hóbortnak tartják ezt a számítást, egyik félről sem lehet felté­telezni, hogy a további eszkaláció helyett elfogadná a vereséget, (m) ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 31 Burns: súlyosbodnak a palesztinok gondjai Merényletektől tartanak MTI-HÍREK Jeruzsálem. Néhány órás megszál­lás után távoztak tegnap az izraeli csapatok a Jordán folyó nyugati partján fekvő Hebronból, ahol őri­zetbe vettek tíz palesztint, köztük az Iszlám Dzsihád és a Hamász szélső­séges szervezet tagjait. A Reuters ér­tesülése szerint egyikük Mohamed Szider, a Dzsihád egyik vezetője. Pa­lesztin források közölték, az izraeli hadsereg korábban kétszer is kísér­letet tett Szider meggyilkolására. Hozzátették, hogy az őrizetbe vet­tek között van a Hamász radikális csoport két tagja is. Túl-Karmtól dél­re pedig hat körözött palesztint tar tóztattak le. Izraelben újabb me rényletektől tartanak, és ezért ma gasabb készültségbe helyezték ; rendőrséget és a különleges szolgá latokat. William Bums amerikai külügyi ál lamtitkár-helyettes tegnap Kairóba! elítélte a palesztinok által elszenve dett „mindennapos megaláztatáso kát”. Az amerikai diplomata Hoszn Mubarak egyiptomi elnökkel folyta tott megbeszélése után újságírók nak nyilatkozva kijelentette, hog napról napra súlyosbodnak a pa lesztin lakosság körében tapasztal ható humanitárius gondok. Mueller elismerte: súlyos baklövéseket követtek el Átszervezik az FBI-t MTI-HÍR Washington. Az amerikai Szövet­ségi Nyomozó Iroda (FBI) átszer­vezésének tervét ismertette Wa­shingtonban Robert Mueller igaz­gató, elismerve, hogy az FBI súlyos baklövéseket követett el a szep­tember 11-i terrortámadások előtt. Az FBI eddig a hagyományos bű­nözés elleni harcra összpontosí­tott, s ezentúl azt fogja legfonto­sabb feladatának tekinteni, hogy megvédje az országot a lehetséges terrortámadásoktól. A reform je­gyében átirányítanak a terroriz­musellenes harc mezejére több száz ügynököt, akik eddig a kábí­tószer-kereskedelem, illetve a fe hérgalléros bűnözők ellen küzdői tek. Mueller összesen tíz kiemel feladatot sorolt fel. A terrortáma dások megelőzése után a kémelhá rító tevékenységet nevezte meg, a harmadik helyre sorolta az oi szág informatikai rendszeréne védelmét a lehetséges számítógé pes támadások ellen. Az FBI a jc vőben jobban megosztja informa cióit más biztonsági szolgálatol kai. Létrehoz továbbá saját kebe lén belül egy hírszerzési hivatal amelynek élére a Központi Hú szerző Ügynökség (CIA) egyi szakembere kerül. Tagjai közöl lesz 25 tapasztalt CIA-elemzó is. Schmitt Pál lehet Demszky Gábor erős ellenfele Főpolgármester-j elöltek MTI-HÍREK Budapest. A Fidesz budapesti vá­lasztmánya tegnapig még nem tett javaslatot a párt főpolgármester-je­löltjének személyére, de a hírek sze­rint egyre nagyobb egyetértés kör­vonalazódik abban, hogy Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság el­nöke induljon a poszt elnyeréséért. Deutsch Tamás választmányi elnök elmondta, egy héten, tíz napon be­lül tesznek javaslatot a főpolgá mester-jelölt személyére. A Fides azt szeremé, ha az őszi önkormán; zári választásokon a polgári old: erői közös főpolgármester-jelölti indítanának. A Szabad Demokraták Szövetség Demszky Gábort indítja Budape főpolgármester-jelöltjeként az ős: önkormányzati választásokon. E ról a párt fővárosi választmán) szerdán határozott. Az Orbán családért imádkoztak tegnap a bazilikában Nem szokatlan... Kasl az ODS-ből is távozik, ami a választások előtt érzékenyen érintheti Klausékat Prágának nincs főpolgármestere ORIGO Budapest. Orbán Viktor leköszönő miniszterelnökért és családjáért mutattak be tegnap este 9-kor szentmisét a fővárosi bazilikában. Egy hölgy rendelte a szertartást, melynek ára 1000 forint. A szent­misére a hat éve minden csütörtö­kön éjjel megtartott hazáért, a ma­gyarságért való virrasztás kereté­ben kerül sor. A hívek kérhetik, hogy a reggel 5 óráig tartó virrasz­tás előtti kilencórás szentmisét ki­ért mutassák be. Ezúttal az egyik hívő azt kérte: a leköszönő minisz­terelnökért, a református Orbán Viktorért és családjáért hangozzék el a mise - mondta Szabó Géza ka­MTI-HÍREK Washington/Tripoli. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint az USA szeretne részleteket tudni azokról értesülésekről, amelyek szerint Líbia 2,7 milliárd dollár kár­térítést fizetne a skóciai Lockerbie- ben lezuhant amerikai gép kataszt­rófája következében meghalt áldo­zatok hozzátartozóinak. Powell jó irányban tartó lépésnek nevezte az állítólagos fejleményt. Azért állító­lagos, mert a szerdai hírt később a líbiai kormány tagadta, mondván: a kártérítésről folytatott megbeszé­léseken a hivatalos Tripoli nem képviseltette magát. Azt viszont el­nonok, a bazilika plébánosa. Hozzá­tette: a bazilika előjegyzési könyvé­ben nem szerepel a családi név. A misét Kemenes Gábor nagykovácsi plébános tartotta, akinek vezetésé­vel az országgyűlési választások előtt 12 héten át imádkozhattak a hívek az eredmény Isten akarata szerinti alakulásáért. Szentmisét rendelni bárkiért lehet: élőért, hol­tért, katolikusért, nem katolikusért, megkeresztelt és meg nem keresz­telt személyekért. A miseszándékot a celebrálónak, jelen esetben Ke­menes atyának kell megjelölnie, aki tegnap reggel azt mondta, a békes­ség kedvéért nem nevezi meg az Or­bán családot. Az atya szerint nem szokatlan politikusokért imádkozni. ismerte, hogy tud üyen megbeszé­lésekről, ezeket azonban líbiai vál­lalkozók, üzletemberek folytatták. Powell közölte: a líbiai ajánlkozás még nem oldana meg mindent, az amerikai kormányzat a líbiai aján­lat teljes ismeretében dönt további lépéséről az ügyben. Az érintett családokat képviselő jogi iroda, amely szerdán beszámolt a líbiai ajánlatról, egyben ismertette Tripoli feltételeit is. Ezek szerint Lí­bia részletekben utalná át a minden egyes elhunyt után járó 10 millió dolláros kártérítési összeget egy újonnan nyitott bankszámlára, ak­kor, ha az ENSZ feloldja Líbia elleni (már {elfüggesztett) szankcióit, ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Tegnaptól Prágának nincs főpolgármestere, ugyanis Jan Kasl szerda éjféli hatállyal lemondott er­ről a posztról. Kasl közölte, hogy ki­lép a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Pártból (ODS) is. Kasl megfogalmazása szerint dön­tése nincs összefüggésben a két hét múlva esedékes parlamenti válasz­tásokkal, azért szánta el magát erre a lépésre, mert nem tud együttmű­ködni egyes tanácstagokkal. Kasl kijelentette: az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy nem hajlandók - főleg az ODS képviselői - teljesítem a korrupcióellenes programot. Kas­majd az USA is megszüntetné gaz­dasági büntetőintézkedéseit. Az utolsó kártérítési részlet abban az esetben érkezne meg a számlára, ha az amerikaiak törölnék Líbiát a terrorizmust támogató államok lis­tájáról. A hivatalos líbiai cáfolat el­lenére az AP egy líbiai illetékesre hivatkozva viszont azt is jelentette, hogy a 2,7 milliárd dolláros kártérí­tés ügyében június 6-án Londonban politikai találkozóra is sor kerül az amerikai és a líbiai kormány képvi­selőinek részvételével. Mindesetre az amerikai külügyminisztérium értésre adta, hogy Líbia csak akkor számíthat a szankciók feloldására, ha egyértelműen hátat fordít a ter­lnak az ODS vezetőségével is nézet- eltérései vannak, ezért úgy ítélte meg, hogy számára a kilépés az egyetlen megoldás. Václav Klaus gyávaságnak, tisztességtelen és rafi­nált politikai húzásnak minősítette Kasl lépését. „Tekintettel az időzí­tésre, a választások közelségére, nem lehet másról szó, mint politikai gesztusról” - mondta az ODS elnö­ke. Megfigyelők szerint a Klaus ve­zette pártot közvetlenül a választá­sok előtt érzékenyen érintheti Kasl távozása, az ODS preferenciái csök­kenhetnek, mint minden hasonló esetben, ám a szakértők úgy vélik, hogy ez a csökkenés semmi esetre sem lesz drámai mértékű, (t, ú) rorizmusnak, és vállalja az 1988 decemberében történt merényle­tért a felelősséget. Boucher ameri­kai külügyi szóvivő azt mondta, a kártérítés a líbiai kormány és az érintett családok ügye, és meg­egyezésük nem járna kötelezett­séggel az amerikai kormányzatra nézve a büntetőintézkedéseket ille­tően. Ám ha a hozzátartozók elfo­gadnák a líbiai ajánlatot, az „na­gyon fontos tényező“ lenne az ügy rendezésében. Moamer el-Kadhafi líbiai államfő a francia külügyminisztert fogadva ismét azt hangoztatta, hogy támo­gatja a terrorizmus elleni harc erő­feszítéseit. Jan Kasl (TASR-felvét( Négy év alatt 6,6 milliárd doll; Illegális bevételek Washington. Irak 6,6 milliárd d< láros bevételre tett szert 1997 2001 között az ENSZ-szankciók megkerülő illegális olajeladások!« valamint az olajat élelmiszer« program keretében az ország árukat szállító vállalatokra ldr« pótlólagos illetékekből. Ezt az an rikai kongresszus számvevőszéki I vatala állapította meg. A jeleni szerint az olajeladásból befő pénzt Bagdad az ENSZ-szankci miatt tilalmi listán lévő áruk besa zésére fordítja. Ezeket a cikkekei szomszédos országokból esem] szik. Irak üy módon csak tavaly i milliárd dollárt keresett. (MTI) Washington: Líbia csak akkor számíthat a szankciók feloldására, ha egyértelműen hátat fordít a terrorizmusnak Lockerbie-ügy: semmi sem egyértelmű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents