Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-30 / 124. szám, csütörtök
JJ SZÓ 2002. MÁJUS 30. FÓKUSZBAN: UNIÓS AGRÁRTÁMOGATÁSOK 3 EU-csatlafeozás: várhatóan már júniusban folytatódnak a tárgyalások a támogatásokról és a termelési kvótákról Jelentős kárt szenvednének a hazai agrártermelők Felettébb szűkmarkú felajánlás kvótákról és más „technikai” kérdé\ mezőgazdaságról folytatott európai uniós csatlakozási tárgyalásokon várhatóan júniusban kezdődik az agrártámogatások és a kvóták érdemi egyeztetése a tagjelölt országokkal. A részfejezet napirendre tűzésének feltétele, hogy az EU közzétegye 15 tagországának közös tárgyalási álláspontját a majdani támogatások szintjéről és az azokhoz kötődő kvóták mértékéről. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ \z Európai Bizottság még január vé- ?én nyilvánosságra hozta munkaanyagát, amelyben a testület a tíz :agjelölt számára 25 százalékos átmeneti szintet javasolt az agrárbüdzsé felét kitevő közvetlen kifizetések mértékére. A javaslat szerint a támogatás tíz év alatt folyamatosan nőne. Megfigyelők szerint aligha zárható, hogy Brüsszel érdemben javít a bizottság januári munkaanyagához képest. A közös tárgyalási álláspontról a miniszteri tanács bővítési munkacsoportja hetente ígyeztet. A május eleji tanácskozásról kiszivárgott hírek alapján a tekintélyes Frankfurter Allgemeine Zeitung az egyik résztvevőre hivatkozva azt írta, hogy „az Európai Unió kelen bővítése zsákutcába került”. A tagjelölt országok ugyanis képtelenek megegyezni a csatlakozó országoknak nyújtandó támogatások mértékéről. Az elfogadott ütemterv szerint a tagországok külügyminisztereinek június 10-ig kellene közös nevezőre jutniuk, ám a nettó befizetők előbb a termelési sekről akarnak tárgyalni a társult országokkal. (Eubomír Micek, Szlovákia fő mezőgazdasági tárgyalója lapunknak elmondta: hazánkkal június 20-án folytatódnak a technikai egyeztetések.) így a csaknem 30 mÚliárd euróra rúgó, közveden támogatásokkal kapcsolatos vita megoldása jelentősen elhúzódhat. A brüsszeli szakértők számításai alapján mindkét fél, tehát az EU és a társult országok számára egyaránt előnyös az unió kibővítése. Úgy vélik, az EU-n kívül maradás lenne a legrosszabb és a közép- és kelet-európai országokra nézve a legfájdalmasabb megoldás. Franz Fischler, az EU mezőgazdasági főbiztosa szerint a kívülmaradás főleg a tejtermelést és a szarvasmarhaszektort sújtaná leginkább. Az új csadakozóknak szánt alacsony támogatottsági szintet főleg az erős mezőgazdasággal rendelkező, illetve a nettó befizető országok forszírozzák, így elsősorban Nagy-Britan- nia, Németország, Svédország és Hollandia (lásd grafikonunkat). A tervezetben foglalt mértéknél magasabb szintet az eddigi megnyilatkozások alapján egy tagállam sem lát jónak. A hozzájárulás növelésére főleg a választások előtt álló tagállamok nem hajlandóak, hiszen egyik párt sem szívesen tűzi zászlajára a bővítés miatti növekedő terheket. Az erős agrárlobbival rendelkező országok ugyanakkor a verseny fokozódásától tartanak az új tagállamok felvételét követően, ezért bánnának szűkmarkúan az agrártámogatásokkal. Az Európai Bizottság a közveden támogatások szakaszos növelését javasolta. Az említett négy ország e jalllusztrációs felvétel vaslatról csak azután akar állást foglalni, hogy ismert lesz a közösségi agrárpolitika reformja. Franz Fischler óva intett attól, hogy az EU- csatiakozást és az agrárpolitika reformját egy kérdésként kezeljék. Mellesleg a brüsszeli bizottság mezőgazdasági főigazgatósága szerint az új tagországok gazdáinak jövedelme a taggá válás utáni első években még akkor is ádagosan 30%-kal nőne, ha egyáltalán nem részesülnének a közveden uniós agrártámogatásokból. A legnagyobb növekedés, Csehországban (60 százalék), Lettországban (59%), Észtországban (55%), Szlovákiában (45%) és Lengyelországban (35%) következne be. Ha az EU-tagjelöltek termelői a csadakozás első napjától a támogatások 100%-át megkapnák, jövedelmük egyik napról a másikra a nemzeti ádag több mint a kétszeresére emelkedne, ami Brüsszel, szerint a társadalmi egyenlőtíenségek növekedésével járna. Az EB éppen erre hivatkozva szorgalmazza inkább a közveden támogatások fokozatos bevezetését, 2004-től 2006-ig 25,30 és 35 százalékos szinten. Az EU-ban megfogalmazott érvek szerint a teljes körű, átmenet nélkül folyósított támogatások nem ösztökélnék a gazdákat hatékonyságnövelésre, és akadályozná az agrárium struktúraváltását is. Ezenkívül az unió aggályosnak tartja azt, hogy a szubvencióra jogosultak a támogatásokat beruházások helyett személyes jellegű eszközökre költenék, ráadásul a hirtelen jövedelemnövekedés a gazdák és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott vidéken élők között társadalmi feszültségekhez vezetne. Másként vélekednek az érintett országok. Szerintük hátrányos megkülönböztetés érné a közép- és kelet-európai agrártermelőket, ha kisebb támogatásban részesülnének, mint uniós társaik. Szociális feszültségek sem várhatók, hiszen például a szlovákiai agrártermelők jövedelme az országos ádag alig 76 százalékát éri csak el. A támogatások elherdálása sem valószínű, hiszen a direkt támogatásokhoz hasonló, jelenleg alkalmazott földalapú támogatásokat is szigorú visz- szaigazolás alapján juttatják el a gazdákhoz, (gyor) Az EU-agrárpénzek elosztása - a legnagyobb nettóbefizetők és a legnagyobb agrártámogatásban részesülő országok (adatok milliárd euróbán) 2,6 lv° <v .<y /' //y / /y o,5 ■ 111 □ □□-01 *$o $> &-0.5 -0,5 -0.4 a, A J> ö J>-1,4 Nettó befizetők «/ </ I Támogatásban részesülők-4,3 A jelenlegi tagországok közül Németország és Nagy-Britannia fizet a legtöbbet a közös agrárkasszába, amelyből Franciaország és Spanyolország kapja a legnagyobb támogatást. (Forrás: BASF) ♦ A január végén közzétett bizottsági javaslat szerint az uniós költségvetésből az első három évben (2004 és 2006 között) a tagjelöltek összesen 40 milliárd euróra számíthatnának. Becslések szerint ennek mintegy fele Lengyelországnak jutna. ♦ Nemcsak a bevételi, hanem a kiadási oldal is vita tárgya lehet a tagjelöltekkel folytatott tárgyalásokon, hiszen az EU-tagok a jelöltektől elváiják, hogy a csatlakozás után rögtön befizessék a teljes tagsági hozzájárulást a közös büdzsébe. Az EU 800 millió euró éves összeget különít el az új tagok számára arra az esetre, ha azok a gyors befizetések - de csak fokozatos uniós kifizetések - következtében nettó befizetői pozícióba kerülnének, (f) Keveslik a huszonöt százalékos támogatást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Papírra kerültek az első becslések arra vonatkozólag, hogy milyen pénzösszeget kaphatna a hazai agrárium brüsszeli forrásokból az EU-csadakozás után, illetve mennyivel rövidítik meg a szlovákiai termelőket, ha Brüsszel kitart az Európai Bizottság javaslata mellett és 10 éves átmeneti időre mindössze 25 százalékos közvetlen támogatásban részesítik az újonnan csadakozó országok agrártermelőit. Blaas Géza, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (VUEPP) igazgatója szerint 25 százalékos közveden támogatás esetén 2004-ben Szlovákia 3r4 milliárd koronát kapna brüsszeli forrásokból. A pénzt 2,3 milliárd koronával kellene pótolni A termelők a mostaninál élesebb versenyhelyzetnek lesznek kitéve. a nemzeti költségvetésből ahhoz, hogy az agrárium támogatottsága a jelenlegi szinten maradjon. Ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság olyan támogatásban részesüljön, mint az EU-országok agráriumai, a nemzeti költségvetésből 11 milliárd koronát kellene a mezőgazdaság támogatására fordítani. Ez pedig - ismerve a szlovák költségvetés gyengéit és a taggá válás utáni kötelező befizetések mértékét - felettébb irreálisnak tűnik. Blaas szerint főleg az első év lesz ilyen szempontból kritikus, mivel a termelőknek juttatandó hozzájárulásokat csak a taggá válás utáni, októberben következő pénzügyi évben térítik meg. A hazai agrártermelők pedig - eddigi tapasztalataik alapján - attól tartanak, hogy válságos helyzetekben a kormány az agrárium keretét nyirbálná meg. Blaas Géza hangoztatja: a taggá válás után várhatóan megugrik az agrártermékek ára, ami kedvezően hat majd mezőgazdaságból élők jövedelmére. Ugyanakkor a szlovákiai agrártermelők a mostaninál élesebb versenyhelyzetnek lesznek kitéve, egyrészt az EU- tagországok, másrészt a szomszédos országok termelői részéről. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy a mostanihoz hasonló importkorlátozásokat például Csehországgal vagy Magyarországgal, vagy más tagországgal szemben a felvétel után már nem foganatosíthatunk. Az EU-tagság mindazon mezőgazdasági termények esetében, amelyek termesztésére kiterjed a közös agrárpolitika (CAP), stabil bevételt és jövedelmet jelent az agrár- termelőknek. Jelentős kilengések vannak azonban olyan termények esetében, amelyekre a CAP nem vonatkozik. Ilyen például a burgonya, melynek termesztését nálunk még dotációkkal támogatják. Jelentős összeget tennének ki az EU-ból juttatandó strukturális támogatások is. A VÚEPP számításai szerint éves szinten mintegy 14 milliárd koronát kaphatnánk brüsszeli forrásokból, ehhez jönne még vagy 5 milliárd korona a nemzeti költségvetésből. Az összeg mintegy 80 százalékát mezőgazdasággal kapcsolatosan lehetne felhasználni. A csatíakozni kívánók egyforma bánásmódot követelnek. Anna Majkútová, a földművelésügyi tárca szóvivője lapunknak elmondta, hogy a VUEPP június végére kívánja végső formába önteni hatástanulmányát, (gy) Néhány ágazat már versenyképes Az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint egyes ágazatok már ma versenyképeseknek mondhatók. Ilyen például a tejipar. A kevésbé versenyképes ágazatokba kell sorolni viszont a sertéstenyésztést és a burgonyatermesztést. Perspektivikusnak mutatkozik a gabonaszektor is, sőt nyugat-európai termelők saját áraik csökkenésétől tartanak a bővítés után. A versenyképesség növelése érdekében több termelői értékesítői szervezetet kellene létrehozni, tartja Blaas Géza, a Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója, (g) Prága 3 milliárddal kevesebbet kap vidékfejlesztésre Elégedetlenek a csehek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehország több mint 3 milliárd koronával kapna kevesebbet vidékfejlesztésre, mint amennyit Prága igényel - jelentette ki Jan Fend cseh agrárminiszter az Európai Unió még mindig nem hivatalos anyagát elemezve. Szavai szerint Csehország éves szinten 6,8 milliárd koronás támogatásra számít, de kompromisszumként belemenne 4,9 milliárd koronába is. Prága nem hivatalos értesülései szerint Brüsszel mindössze 3590 millió koronának megfelelő összeget adna. Fend ezért kizártnak tartja, hogy a cseh kormány belemenne a kisebb közvetlen támogatásokba. (HN) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG, 19 - 23 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 04.59-kor - nyugszik 20.40-kor. A Hold kel 00.02-kor - nyugszik 08.15-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 380, árad; Medve: 240, árad; Komárom: 300, árad; Párkány: 230, árad. ORVOSMETEOROLOGIA Változóan felhős lesz az ég, helyenként csapadékra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet mindössze 19 és 23 fok körül alakul, éjszaka 8-12 fokot mutathat a hőmérő higanyszála. Pénteken főként az északi és a keleti országrészben lehet zápor, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 23 fok várható, éjszaka pedig 7 és 11 fok közöttire hűl le majd a levegő. Szombaton is marad az esős, helyenként felhős időjárás, ezért nappal már csak 16-20 fokig emelkedik a hőmérséklet. Az ország délnyugati részén alapvetően kedvező hatásokra számíthatunk: javul az összpontosítókészség, az alacsony vémyomású- aknál is csak enyhébb migrénes fejfájás valószínű. Óvatosabbnak kell lenniük a szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőknek, ha tehetik, kerüljék a nehezebb fizikai munkát. Országszerte viszonylag gyakori lehet a hirtelen vérnyomás-emelkedés, jelentkezhetnek egyes bőrbetegségek tünetei, az arra hajlamosaknál pedig depressziós rohamok is előfordulhatnak. Holnap a maihoz hasonló lesz az időjárás hatása. Holnap A NATO-tagság gazdasági aspektusai ♦ 80 éves (lenne) a Prágai Magyar Hírlap ♦ Egy magyar főszerkesztő Bukarestből
