Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-29 / 123. szám, szerda

JJ SZÓ 2002. MÁJUS 29. Riport ’ereden mindenki tudta, hogy mi folyik a mezőgazdasági szövetkezetben, a tagság mégis szótlanul szemlélte és tűrte a bukást Átverés volt az árverés is ^ történet ismerős is lehetne, űszen Szlovákia magyarok akta vidékein az utóbbi ívekben sok szövetkezet nent csődbe. A valaha jól nűködő, több száz ember negélhetését biztosító pere­lit is felszámolták, a több- nilliós vagyont cseppet sem izokásos módon és a valós írték töredékéért az Agro /áh Kft. vette meg. A kft. :gyik résztulajdonosa Mészá- os Győző, Pered szülötte. PÉTERFI SZONYA Tavaly a Pozsonyi Kerületi Bíróság a >eredi vezetőség kezdeményezésé- e csődeljárást indított a mezőgaz- iasági szövetkezet ellen. Vladimír iudec mérnököt nevezte" ki csód- >iztosnak. Az ő személye csak tnnyiban érdekes, hogy az ő felada- a a vagyon minél kedvezőbb érté- cesítése, a szövetkezeti vagyon neghirdetése két országos teijesz- ésű napilapban. A Meciar-kormány culturális miniszterének (Iván Hu- iec) testvére betartotta a törvényt, tét szlovák napilapban megjelentet- :e a hirdetést, de az „árverés” idó- xmtját nem tudatta a község pol­gármesterével. Holott szóban meg- gérte neki, hogy mindenről, ami a szövetkezeti vagyonnal kapcsolatos, dőben tájékoztatja.-1995 végén Mészáros Győző ke­lik a szövetkezet élére, majd, ha ól emlékszem, 1998-ban megala­kította az Agro Rovina Kft-t. Ahogy tz lenni szokott, tiszta lappal in­dult, ugyanis nem vállalta a szö­vetkezet 13 millió koronás adóssá­gát, mely a büntetőkamatokkal együtt 15 millióra rúgott. Ám a nagyreményű kft. 2001.június 25- én csődeljárást kezdeményezett önmaga ellen, mert nem tudott fi­zetni a hitelezőknek. A kerületi bí­róság a vizsgálati tárgyalást 2001 szeptemberére tűzte ki, ám ezen nem jelent meg a csődbe jutott szövetkezet képviselője, ezért a tárgyalást meghatározatlan időre elnapolták - emlékezett a történ­tekre Borsányi Gyula, Pered pol­gármestere. - Megvalósulhatott vi­szont a kellő számban megjelenő hitelezők tanácsának tárgyalása, akiket Hudec mérnök tájékoztatta arról, milyen tervezet szerint fogja értékesíteni a csődbejutott szövet­kezet teljes vagyonát. Az ígérte, a lehető legjobb árat fogja kérni, hogy a hitelezőknek minél keve­sebb káruk származzon. Nem tud­tuk, mennyi a felbecsült, teljes ér­ték, de több millió koronás bevé­tellel számoltunk - mondta a pol­gármester. A szomorú az, ám erről a község csak később szerzett tu­domást, hogy a csódbiztosnak szeptemberben megvolt az ingat­lan értékéről kidolgozott szakértői vélemény, becslés, hiszen az már augusztus 8-án elkészült. Nem csoda, hogy a későbbiekben tör­téntek alapján felmerül a gyanú: a tulajdonosjelölt is tisztában volt az anyagi viszonyokkal, s elkészíthet­te a szövetkezeti vagyon megszer­zésének tervét. Decemberben sor került az elna­polt vizsgálati tárgyalásra, a hite­lezők követeléseit is csoportokba sorolták. - Abból az összegből, amellyel községünknek tartozott, 13 millió korona az úgynevezett kiemelt csoportba került, ami azt jelenti, hogy az értékesített va­gyonból levonják a kiadásokat (a csódbiztos jutalékát, a becslők ju­talmát stb.), a fennmaradó összeg­ből rendezik a kiemelt hitelezők követelését. Megkértem Hudec mérnököt, tájékoztasson a csődbe jutott szövetkezeti vagyon értéke­sítésének időpontjáról, hogy a köz­séget is képviselje valaki. A csődbiztos megígérte, ezért nyu­godtan vártam a fejleményeket - nyilatkozta a polgármester. Mint derült égből a villámcsapás érte a peredieket a hír, hogy a szövetke­zetét „fillérekért”, 2 millió koroná­ért eladták az Agro Váh Kft.-nek, melynek egyik tulajdonosa a volt szövetkezet, majd a volt kft. ve­zetője, Mészáros Győző lett. Szlovák lapokban hirdették A csődbiztos 2001.december 15- én a Novy denben, a HZDS-napi- lapjában hirdette meg a szövetke­zeti vagyont, két nappal később pedig a Pravdában. Az első kör­ben, amint az várható volt - s talán ahogy tervezték -, vásárlási szán­dékkal senki sem jelentkezett. Ezt a csődbiztos bejelentette a kerületi bíróságnak, és meghirdette a má­sodik fordulót. A csődbiztos 2002. január 7-én ismét két szlovák napi­lapban, a Novy denben és a Prácá- ban adott fel hirdetést. Január 15- én nyilvánosságra került, hogy egyetlen érdeklődő jelentkezett csupán, mégpedig Mészáros Győ­ző Agro Váh Kft-je, s „nagylelkűen” 2 millió koronát ajánlott fel a va­gyonért. A faluban senki sem ér­tette, hogyan történhetett mindez, hiszen a csődbiztos kötelessége (lenne) a lehető legelőnyösebben értékesíteni a vagyont, és a bevé­telből kifizetni a hitelezőket. A valós érték töredékéért Borsányi Gyula polgármester már­cius 11-én a bíróságon átnézte az iratokat, melyekből megtudta, mennyi a szövetkezeti vagyon ere­deti értéke, amelyet 17 688 millió koronára becsültek. Ám mivel az ingadanra csődeljárást jelentettek, a becslő az úgynevezett likvidációs érték analitikus módszerével, bi­zonyos képlet szerint számolta ki a koefficienst (együtthatót), ame­lyet a szakirodalom különböző fel­tételeinek figyelembevételével áll­apítanak meg. - Ez az érték 0,22, tehát ha a 17,688 millió koronát megszorozzuk 0,22-vel megkap­juk a végső árat, a 3 891 430 koro­nát- magyarázta a számítás lénye­gét a polgármester. És mert az első körben a vagyon nem kelt el, a má­sodikban a vételári ajánlat keve­sebb lehet, mint a likvidációs ár.- Törvénysértés nem történt, de a csődbiztos, a becslők és az új tulaj­donos kisemmizték a községet, il­letve Pered lakóit is. Szomorú, hogy Mészáros Győző, a falu szü­lötte félrevezette és becsapta az embereket, mindazokat, aldknek vagyonrészük volt a szövetkezet­gyon alulértékelése miatt, ugyanis 1992-ben, egy évzáró gyűlésen a szövetkezet egyik vezetője 200 mü- liót érő értékről beszélt, igák, 1995- ben csupán 90 milliósról. - Amikor a feleségem nevében megkérdez­tem, hogy történhetett ez, kik lop­ták szét a közöset, illetve kit börtö- nöztek be hűden kezelés vádjával, nem volt, aki válaszoljon. Olyasmit mondott az elnök helyettese, nem állhat a kapuban, hogy elfogja a tol­vajokat. Mészáros Győzőről is meg­van a véleményünk, a szövetkezet megmentését vártuk tőle, és nem azt, hogy fillérekért megszerzi. Itte­ni pályafutása érdekesen alakult, szövetkezeti elnökből a „tiszta lap­pal” induló Agro Rovina Kft. ügyve­zető igazgatója, ezután pedig az Ag­ro Váh Kft. társtulajdonosa lett. Épp a jelenlegi társa vitetett el tavaly jú­nius közepén 550 szarvasmarhát, s ezzel megszűnt az állattenyésztés. Az is piszokság, hogy a csődbiztos Hudec mérnök értékpapírok intézé­sére biztatta az embereket, holott akkor a szövetkezet már régen Mé­száros Győző és társának tulajdona volt. Az ügyintézés nem csupán időigényes volt, sok pénzt fölemész­tett - méltatlankodott. Laczkó János azt is elmondta, hogy amikor az Agro Rovina Kft. szerződés alapján használta a köz­ség földjét (89,9 hektárt), és nem teljesítette a vállalt kötelezettsé­get, a képviselő-testület felmondta a szerződést. A kétezer hektáron gazdálkodó kft. bosszúból elbo­csátott két alkalmazottat, azzal az indokkal, hogy létszámfelesleg van. Azoknak, akik nem akarták eredeti, öt évre szóló bérleti szerződésüket tíz évre meg­hosszabbítani, az Agro Váh Kft., vagyis Mészáros Győző nem akart haszonbért fizetni a földért.- A feleségem 1996-tól a peredi szövetkezettel állt szerződéses vi­szonyban. Földjét tudta és bele­egyezése nélkül 1999-ben az Ag­ro Rovina, majd 2001-ben az Ag­ro Váh Kft. használta. Felbontot­tuk az eredeti szerződést a peredi mezőgazdasági szövetkezettel, az új bérleti szerződést Mészáros Győző mindenáron 10 évre akar­ta megkötni. Ezzel nem értettünk egyet. Ezért az ötödik év haszon­Mészáros Győző: „Még a 3,9 millió nek voltunk megvásárolni". ról, másoknál tízezerről vagy an­nál is többről van szó. A másik fél véleménye Mészáros Győző másképp értéke­li a helyzetet. - Bárki élhetett vol­na a lehetőséggel, s versenybe szállhatott volna a vagyonért, amelynek nagy részére az Agro Vág Kft.-nek nem is volt szüksége - mondta beszélgetésünk kezde­tén. Kifejtette: ne keressen senki szenzációt abban, hogy a kft. vá­sárolta meg a csődbe jutott szö­vetkezetét. -A peredi szövetkezet nagyon rosszul működött, 1995 októberétől 230 alkalmazottja fi­zetést sem kapott. Engem az ak­kori vezetés 1996. január 11-én kért fel, próbáljam megmenteni a társaságot. Nem tudtam nemet mondani, bár amikor egy kicsit körülnéztem, nagyon furcsa dol­gokat tapasztaltam. Hatszáz hek­tár nem volt felszántva, s amikor látni akartam a leltárt, kiderült, hogy sem 1994-ben, sem 1995­is sok volt, a kft.-nek semmi szüksége arra a romhalmazra, amit kénytele­(Somogyi Tibor felvételei) ben. A furcsa praktikák miatt a falu is elesett attól a bevételtől, amely csaknem egyéves költségvetésének felel meg. Egy időben a község is foglalkozott a csődeljárás kezde­ményezésének gondolatával, ám a képviselő-testület nem vállalta, hogy a szövetkezetben dolgozó 70 ember munkahely nélkül marad­jon. Ráfizettünk valamennyien - mondta a polgármester.- A hatalmas ingatlan, valamint az ingóságok árverésen kívüli eladás­sal kerültek az új tulajdonoshoz, s ezzel nagyapáink, szüléink vagyona vált köddé - mondta keserűen id. Laczkó János, aki döbbenettel szemlélte a szövetkezetben történ­teket. Háborog a szövetkezeti va­bérét nem fizette ki. Tavaly a föl­demet sem mérette ki, idén más­fél hektáro(mo)n árpát vetettem el. Volt is nagy cirkusz belőle, Mészáros Győző feljelentett, az üggyel nyomban foglalkozott a Vágsellyei Járási Hivatal illetékes osztálya. Biztos vagyok abban, ha egyszerű földi halandónak gyűl­ne meg a baja bárkivel, hónapo­kig várna a tárgyalásra. Persze, tudom, nekem azért is könnyebb, mert azzal, hogy nem adjuk bér­be a földet, kevés pénztől esünk el. A perediek zöme nagyobb földterületeket birtokol, megér­tem, ha ezekben az ínséges évek­ben nem mondnak le a haszon­bérről. Nálunk 3,3 ezer koroná­mekkora a vagyonrésze. A szövet­kezet megmentése kudarcba ful­ladt, mint kiderült, már 1992-től veszteséges volt. A gazdálkodás mínuszos volt 1992 1993 1994 1995 1996-2,8 millió-10,2 millió -2,25 millió -20,73 millió -9,81 millió Borsányi Gyula polgármester úgy véli, Mészáros Győző becsapta az embereket, mindazokat, akiknek vagyon­részük volt a szövetkezetben ben nem készült. A szerződésem három hónapra szólt. Az Általá­nos Hitelbankban 3 millió koro­nás gyorshitelt intéztem, hogy az emberek fizetést kapjanak - idéz­te fel az eseményeket. Arra a kér­désünkre, napokon belül milyen csoda folytán tudott hitelt intéz­ni, csak annyit mondott: a bank­ban ismerték, s megbízható part­nerként kezelték. Amikor lejárt a három hónap, s a régi szövetkezeti elnök lemondott, Mészáros Győzőt választották a szövetkezet élére. A sok tennivaló mellet megkezdték a vagyonré­szek kiszámítását is, ugyanis addig ezzel a kérdéssel senki sem foglal­kozott. Az új elnök is kíváncsi volt, A galántai Pol’nonákup megalapí­totta a Agro Rovina Kft-t, s átvette az eladósodott szövetkezet állatál­lományát. A Kft. ügyvezető igazga­tója Mészáros Győző lett, aki kibé­relte a szövetkezet épületeit, meg­vásárolta a gépeket és fokozatosan törleszteni kezdte az adósságokat. Noha eredményként említi, hogy ezek 1997-től nem növekedtek, a Pornonákup (a kft. 100 százalékos tulajdonosa) csődje miatt az Agro Rovina is tönkrement.- Nem nagyon értem a perediek si­rámait. 1997-ben tudomásul vették, hogy a tagok vagyonrésze elúszott. A jogosult személyeknek kiadtuk a vagyonjegyeket, igényüket bejelent­hették a csódbiztosnak. Mivel kép­telenek voltunk fizetni a társadalmi biztosítóknak, a banknak megjelen­tek a végrehajtók, árulták a vagyon. Hajói tudom, áron alul értékesítet­tek 24 lakást - méltatlankodott, mi­közben arról megfeledkezett, hogy a mostam Agro Váh Kft., amelynek résztulajdonosa, ugyancsak áron alul jutott a két gazdasági udvarhoz. Amikor az iránt érdeklődtünk, mi­képp lehetséges, hogy a veszteséges üzemelés, valamint a hűtlen va­gyonkezelés miatt egyetlen szövet­kezeti vezetőt sem vontak fe­lelősségre, azt ajánlotta, beszéljünk Gajdosnéval, az egykori szövetkezet vezetőségi tagjával (1997-ben az el­nöki tisztet töltötte be - a szerk megj.), aki vezető posztot töltött be az Agro Rovina Kft.-ben, jelenleg az Agro Váh Kft. gazdasági vezetője.- Amikor kitudódott, mekkora a hi­ány, a vezetőségben szóba került a felelősségre vonás. Végül titkos sza­vazásra került sor, mindenki védte a másikat, no meg önmagát is. A vé­geredmény az lett, hogy az elnök le­mondott, s írásban bevallotta, nem tudta megfelelően ellátni tisztjét - mondta Gajdosné. A csődeljárással kapcsolatban kifejtette: a szövetke­zet nem tudta fizetni a hitelezőket. Tény, hogy míg az Agro Rovina Kft. 130 embert foglalkoztatott, az Agro Váh Kft.-ben már csupán 45-en dol­goznak. Többen önként távoztak, azoknak pedig, akik nem tudtak váltani, felmondtak. Az új kft. vi­szont nem tartozik senkinek, nem­csak a községnek fizet rendesen, ha­nem a földtulajdonosoknak is.- Nyolcszázhatvan szerződést kö­töttünk, 2000 koronát fizetünk áranként a termőföldért. Id. Laczkó János hibázott - magyarázta Mé­száros Győző. - 2001. szeptember 30-ig nem adta be földkimérési igé­nyét, amiről a Járási Hivatal mezőgazdasági osztályán feljegyzés készült. Ha nem adta bérbe felesége földjét, miért nem fizette be a föld­adót? Nyüvántartásunk rendben van, nekünk be kell jegyeztetni a bérleményt a kataszterbe, ez mér­vadó a támogatás kérésénél is - zár­ta le a témát. Tudta, mit vásárol Amikor újra a csődeljárás furcsasá­gaira tereltük a szót, Mészáros Győ­ző állította, a vagyon értékesítéséről a hirdetésből értesült. Az első kör nem érdekelte, hiszen a szövetkezi vagyon nem ért 17,6 milliót. - Még a 3,9 millió is sok volt, a kft.-nek semmi szüksége arra a romhalmaz­ra, amit kénytelenek voltunk meg­vásárolni. Rágalom, hogy ismer­tem, s netán összejátszottam volna a csődbiztossal - mondta, majd ja­vasolta, nézzük meg, nülyen álla­potban vette át a gazdasági udvart. A diiledezó épületek, a valamikori fejőházban található szeméttelep, a néhai hizlalda siralmas állapota meglepett ugyan, de kimondtuk: mivel nagyon jól ismerte a helyze­tet, tudta, mit vásárol. Ráadásul ön­ként, kényszer nélkül cselekedett. És csak mosolyogtunk azon, amikor 100 ezer koronát ígért, ha találunk valakit, aki megvenné vagy lebonta­ná a romos épületeket. - Élutasítom azt a vádat, hogy a kft., amelynek társtulajdonosa vagyok, kisemmizte a szövetkezeti tagokat, hiszen az én vagyonrészem is odalett. Nem igaz, hogy Pereden ellenséges légkör vesz körül, a kft.-ben dolgozók elégedet­tek. Igaz, azoktól, akik nem tudato­sították, hogy nem lehet lopni, elbú­csúztunk. Ha megerősödik a nö­vénytermesztés, visszahozzuk az ál­lattenyésztést is. Nem hirdet magyar lapban A csődbiztossal is szerettünk volna beszélni, mert egyrészt érdekelt, miért hirdette meg a peredi szövet­kezeti vagyont két szlovák napilap­ban, a kis példányszámú, magyarok lakta vidéken nem is olvasott HZDS- s napilapban és nem az Új Szóban, másrészt tudni akartuk, nem köte­lesség-e minél több pénzért értéke­síteni a vagyont?! A mérnök úr úgy tett, mintha nem értené a kérdést, majd kertelés nélkül kimondta: nem hirdet magyar napilapban, el­végre Szlovákiában élünk. Nem uta­sította el a személyes találkozót sem, ám tudatta, kérdéseinket előbb írásban küldjük el, hogy felké­szülhessen. Kikötötte, az írást meg­jelenése előtt látni kívánja, a szöve­get természetesen szlovák nyelven akarta olvasni. Ilyen feltételek mel­lett nem éltünk a személyes találko­zás lehetőségével.

Next

/
Thumbnails
Contents