Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-29 / 123. szám, szerda

J SZÓ 2002. MÁJUS 29. 3 FÓKUSZBAN: ISKOLÁINK JOGALANYISÁGA \z igazgató személyére kinevezési és visszahívási javaslatot a területi közigazgatási szerv és az iskolatanács tehet A megyei önkormányzatok sem fognak unatkozni Nem a reform iskolapéldája Somogyi Tibor illusztrációs felvétele íz iskolák jogi önállósodása z önkormányzatiság elvének zélesebb körű érvényesítését eszi lehetővé. Azáltal, hogy a ivőben iskolaalapítási és aegszüntetési joguk lesz a özségi, illetve a megyei ön- ormányzatoknak, fontos érdésekben helyi szinteken > dönthetnek. De vajon az mlített pozitív változásokon ívül mit eredményezhet még hatásköri törvény? RÁCZ VINCE l decentralizáció mindenekelőtt zt jelenti, hogy a döntéshozó szer­eknek megnő a felelősségük a vá- isztókkal szemben. Nagyobb lehe- 5ség nyílik arra is, hogy a helyi kö- iilményeknek a leginkább megfele­li döntések szülessenek. A sikeres ecentralizáció számos feltételtől agg. Alapvetően attól, melyek a ulcspozíciót betöltő döntéshozó zervek, müyen mechanizmuson lapul a választókkal szembeni fele- 5sségvállalás, milyen indítékok notiválják a döntéshozókat, müyen rányban és feltételek mellett oszla- Lak meg a hatáskörök. A sort még losszan folytathatnánk, de a lénye­it az említett kikötések tartalmaz­ók. Általában véve megfelelő a zlovákiai oktatásügy folyamatban Évő, illetve hamarosan végbemenő eformja, azonban számos kérdés ovábbra is nyitott marad, a közeljö- őben az előrejelzések szerint több iroblémával is számolnia kell a ha- ;ai társadalomnak, v 2002. január elsején hatályba lé- >ett, alap- és középiskolák, vala- nint egyéb oktatási intézmények fi- lanszírozásáról szóló törvény ren- lelkezéseiből kifolyólag vélhetőleg ibban az esetben is megmaradnak a kisiskolák, amikor a hatékonyabb működésük érdekében sokkal egy­szerűbb volna őket egyesíteni teljes szervezettségű iskolákkal. Egyelőre még kérdéses, müyen mértékű lesz a települések közti együttműködés. A hatékony együttműködésnek gá­tat szabhat a falvak és városok nagy száma. A kommunikációs nehézsé­gek szintén akadályozó tényezőivé válhatnak a közös munkának. A vá­lasztópolgárok többségének csupán hiányos ismeretei vannak a telepü­lésük iskolájában és egyéb oktatási intézményeiben folyó képzés szín­vonaláról. Éppen ezért ahelyett, hogy az oktatás minőségét és haté­konyságát értékelné, valószínűleg egyéb tényeknek tulajdonít na­gyobb jelentőséget. Ilyen alapvető dolgot jelent számára, hogy van-e a településén iskola vagy sem. Érzel­mi és politikai töltete is lehet az olyan döntésnek, amely megakadá­lyozza, hogy megszüntessenek egy egyébként számos fenntartással és működtetéssel összefüggő problé­mát előidéző kisiskolát. Mindezek a tényezők jelentős mértékben fékez­hetik a szlovákiai iskolahálózat raci­onalizálásának folyamatát. További problémát jelenthet, hogy sok esetben nincsenek összhang­ban a helyi, regionális jellegű ki­adások és bevételek. Mivel az okta­tásügy finanszírozása a jövőben is döntően állami forrásokból törté­nik, az iskolák számára a központi költségvetési támogatások jelentik a főbb bevételi forrást, a helybeli választók csak kisebb mértékben érdekeltek a pénzek felhasználásá­nak ellenőrzésében. A hatáskörök átruházásából adódó­an iskolát alapíthatnak, Uletve szün­tethetnek meg a települési és me­gyei önkormányzatok. Azonban az oktatásügyi minisztérium jóváha­gyása és beleegyezése nélkül nem tehetik meg egyiket sem. A képviseleti demokrácia annyit je­lent, hogy egyebek mellett az isko­láik létéről, fenntartásáról és finan­szírozásáról is a helyi igazgatású szervek döntenek, amelyekben a szélesebb körű nyüvánosságot kép­viselők foglalnak helyet. Erre azért van szükség, mert a közoktatás és közművelődés közügy, a társada­lom érdekében áll, ebből kifolyólag az iskolák fenntartásához vala­mennyi állampolgár hozzájárul adójának befizetésével. A minden­kori diákokat és szüleiket közvetle­nül érintik az oktatásügyben lezaj­ló folyamatok, éppen mert részese­ik. Érdekeik képviseletére az isko­latanácsok szolgálnak, amelyek­nek szülők, pedagógusok és a helyi közigazgatásban dolgozók a tagjai. Az iskolatanács esetében elsősor­ban tanácsadói és ellenőrző sze­repről van szó. Alapvető feladata az, hogy a meglehetősen szűkre szabott keretek között felügyelje az iskola vezetését, az igazgatót. Leg­főbb hatáskörét jelenti, hogy javas­latot tehet az igazgató kinevezésé­re és visszahívására. Az iskolataná­csok, iüetve az igazgatóhoz fűződő viszonyuk kapcsán különböző problémák merülhetnek fel. Nem egészen vüágos, kinek tartozik fe­lelősséggel az igazgató mint az is­kola legfőbb menedzsere. Az igaz­gató személyére kinevezési és visz- szahívási javaslatot a területi köz- igazgatási szerv és az iskolatanács egyaránt tehet. A döntésért tehát közösen viselik a felelősséget. A megosztott felelősség egyszer­smind kérdésessé teszi a felelős személyét is. Az iskolák vezetői ki­használhatják ezt a bizonytalansá­got és azt is, hogy visszahívásuk­hoz mindkét testület beleegyezésé­re szükség van. További eüentmon- dás figyelhető meg abban, hogy az iskolatanácsokba való delegálást gyakorlatilag az igazgató felügyeli. Jelentősen csökkenti az iskolataná­csok munkájának hatékonyságát, hogy az ellenőrzött személy fel­ügyeli az ellenőrző testület létreho­zását és tevékenységét. Hiába nagyobb az iskolák önállósága, ha az anyagi természetű gondokkal nem tudnak mit kezdeni az igazgatók A. jogalanyiság előnyeiről és hátrányairól ÚJ SZÓÖSSZEÁLÚTÁS Dunaszerdahely/Párkány. A du­taszerdahelyi Vámbéry Ármin Ma- ;yar Tanítási Nyelvű Alapiskola L999. január 1-én vált jogalanyivá. ;ibi Sándor igazgató lapunknak el- nondta, ez a döntési jogkörök kibo­ntásét eredményezi, lehetőség nyí- ik, hogy a felmerülő problémákat telyben kezeljék. „Iskolánk azon­sán nem teljes mértékben önálló, nivel az állam bizonyos hatáskörö- cet nem enged ki a kezéből. Megha- ározhatjuk a saját profilunkat, ám i profilunk kiteljesedéséhez nincs Jegendő jogkörünk. Nem határoz- taljuk meg a pedagógusaink létszá- nát, az osztályok elosztását. Ezekre íllami előírások vonatkoznak. Az illám a legfontosabb hatásköröket tem ruházza át az önkormányzat­okra” - mondta az igazgató. Fibi Sándor rámutatott, a pedagógusok továbbra is az államtól kapják a fize­tésüket. Nem az állam veszi figye­lembe az iskolák igényeit, hanem az iskoláknak kell igazodniuk az állam által megszabott kritériumokhoz. „Mindez az önállóság részlegessé­gét eredményezi. Az alapítói és a fenntartói jogkörök átruházásától azt reméljük, hogy a település job­ban meg tudja majd megítélni, mire van szüksége a hatáskörébe tartozó iskolának. A települési és megyei önkormányzatoknak feltételezhető­en átfogóbb ismeretei vannak a he­lyi igényekről és viszonyokról.” Fibi Sándor szerint az iskolák kettős irá­nyításából is gondok származhat­nak. Az iskolák üzemeltetési költsé­geikre a fedezetet nem közvetlenül kapják az állami szervtől, hanem közvetve az önkormányzaton ke­resztül. Állami hivatal juttatja el a béralappal összefüggő költségvetési tételt az iskola számlájára. Az ön- kormányzatnak az üzemeltetési költségeket kell fedeznie, de vélhe­tőleg erre nem kap elég pénzt az ál­lamtól. A járási és a kerületi hivata­lok pedig a béralaphoz szükséges, az állam által meghatározott koeffi­ciensek alapján kiszámolt pénzt kapják. Valószínűleg ez az összeg is kevés lesz. .Június végéig körülbe­lül 600 ezer korona adósságot hal­moz fel az iskolánk - árulta el az igazgató. - Az adósság a befizetet­len közüzemi számlákból adódik. Az állam ígéretet tett arra, hogy jú­nius végéig felszámolja az iskolák adósságállományát, kiegyenlíti a számlákat. Az önkormányzat a ter­vek szerint adósságmentesen veszi át az iskolát, de semmi biztosíték nincs arra nézve, hogy az iskola a jö­vőben nem fogja halmozni az«dós- ságot. Év végére újra adóssággal kell számolniuk az iskoláknak.” Fodor Zsuzsa, a párkányi Ady Endre alapiskola igazgatónője szerint az igazgatóknak sokkal több jogkörrel kellene rendelkezniük, ha már egy­szer jogilag önálló intézmény élén állnak. Úgy véli, a jogalanyiság előny ugyan, de a megvalósulása számos kivetnivalót hagy maga után. Az eladósodottság felszámolá­sa a jövőben a párkányi alapiskolá­ban is kérdéses. „A fűtési időszak kezdetével újra csak halmozódni fog az iskolánk adósságállománya, mert az állami költségvetésből vél­hetőleg nem kapunk elég fedezetet az üzemeltetési költségeinkre - fűz­te hozzá az igazgatónő, (érvé) Kötelességek, feladatok ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A hatáskörök átruházásáról szóló törvény alapján 2002. július 1-jé- től kötelező érvénnyel jogalanyi­vá válik minden teljes szervezett­ségű alapiskola, művészeti alapis­kola és speciális iskola. Azok az oktatási intézmények, amelyek nem tartoznak az említett iskola­típusok egyikébe sem, a jogala­nyiság megszerzésére július else­jétől egyesülhetnek más intéz­ménnyel. A kisiskolák társulhat­nak a kilencosztályos alapiskolák­kal, a csonka szerkezetű művésze­ti alapiskolák pedig a teljes szer­vezettségű művészeti alapiskolák­kal. Amennyiben a fenntartójuk azonos, az óvodák egyesülhetnek és közös igazgatósággal működ­hetnek alapiskolákkal. Az az isko­la, amelyik nem válik jogi sze­méllyé vagy nem társul egy másik oktatási intézménnyel, továbbra is az állami hivatal hatáskörében marad. Az iskola igazgatóját a fenntartó nevezi ki és hívja vissza hivatalából. A‘járási és a kerületi hivatalok mellett ez év július elsejétől a köz­ségi és a megyei önkormányzatok is fenntarthatnak oktatási intéz­ményt. Számos kötelesség és fel­adat hárul az önkormányzatokra. Egyebek mellett el kell készíteni­ük a hatáskörükbe tartozó oktatá­si intézmények költségvetését és a beruházási tervét. Biztosítaniuk kell az anyagi feltételeket az isko­lák és oktatási intézmények za­vartalan működtetéséhez és kar­bantartásához. Felügyelik az isko­lák gazdálkodását, ellenőrzik, hogy a hatáskörükbe tartozó ok­tatási intézmények miként hasz­nálják fel azt az anyagi támoga­tást, melyet a fenntartó önkor­mányzatoktól kaptak. A járási és kerületi hivatalok ha­táskörébe a jövőben a pedagógiai­pszichológiai tanácsadók fenntar­tása tartozik. Amellett, hogy módszertani, tanácsadói és ellen­őrző szerepükben megerősödnek, bizonyos esetekben, ahogy a ha­tásköri törvény fogalmaz „külön feltétellel”, továbbra is lehet isko­laalapítói és -fenntartói jogkörük. Ha a községi önkormányzat nem tudja biztosítani a diákok számá­ra a folyamatos iskolalátogatás feltételeit, az adott iskola a járási hivatal hatáskörébe kerül. Á köz­ség átengedi a diákok képzéséhez szükséges anyagi eszközöket a já­rási hivatalnak, és a diákok lét­számának megfelelően fedezi az iskola karbantartási és működte­tési költségekéit. A kerületi hivatalok esetében a törvényben emlegetett külön fel­tétel megvalósulásáról akkor be­szélünk, ha a megye nem felel meg a folyamatos iskolalátogatás­ról szóló kikötésnek. Nemzetközi szerződésekben foglaltak alapján létrehozott oktatási intézmények esetén is a kerületi hivatalnál ma­rad a fenntartói jogkör, (rv) TELEPÜLÉS MEGYE alapíthat és megszüntethet alapíthat és megszüntethet alapiskolát középiskolát szakmunkásképzőt szakmai gyakorlóközpontot művészeti alapiskolát művészeti alapiskolát óvodát diákotthont iskolai klubot iskolai étkeztetést biztosító intézményt szakkört iskolai szolgáltató központot szabadidőközpontot erdei iskolát iskolai konyhát és étkezdét nyelviskolát az AI mellett szakmai gyakorlóműhelyt JÁRÁSI HIVATAL KERÜLETI HIVATAL alapíthat és megszüntethet alapíthat és megszüntethet Ál mellett működő pedagógiai­középiskola mellett működő pszichológiai tanácsadót pedagógiai-pszichológiai tanácsadót speciális óvodát és alap-, ill. középiskolát gyakorlóiskolát szakmunkásképzőt speciális nevelőintézményeket iskolai étkezdét külön feltétellel alapíthat külön feltétellel alapíthat és megszüntethet és megszüntethet óvodát középiskolát alapiskolát szakmai gyakorlóműhelyt iskolai étkezdét diákotthont VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG, 17-22 FOK \ Nap kel 05.00-kor - nyugszik 20.39-kor. \ Hold kel 00.00-kor - nyugszik 07.14-kor. \ Duna vízállása - Pozsony: 360, apad; Medve: 220, változatlan; Komá- om: 280, árad; Párkány: 210, árad. ELŐREJELZÉS Egy ffontrendszer húzódik lassan ke­let felé a Kárpát­medence északi részén. Ma dél­után főleg keleten számíthatunk futó záporra, zivatar­ra. Megélénkül, helyenként viharos­sá fokozódik az északi szél. A hő­mérséklet csúcsértéke 19-24 fok kö­rül alakul. Hűvösebb lesz az éjsza­ka, 10-15 fokot mutatnak majd a hőmérők. Holnap napközben a mai­hoz hasonló szeles, csapadékos idő­re számíthatunk, főleg keleten, 19-23 fok valószínű. Pénteken vál­tozóan felhős lesz az ég, országos eső várható. Mindössze 16-20 fokig kúszik a hőmérő higanyszála. ORVOSMETEOROLOGIA Továbbra is az időjárás negatív hatása érvénye­sül. Főleg a moz­gásszervi betegsé­gekben szenve­dők tapasztalhatnak reumás roha­mokat, viszketegséget, fantomfáj­dalmakat. Mindenkinél előfordul­hat fejfájás, súlyosabb esetben bús­komorság, migrén. Kiújulhat az ek­céma. Kissé fellélegezhet, aki ala­csony vérnyomással bajlódik, a lég­nyomás jó hatással van erre a prob­lémára. A megnövekedett baleset- veszély miatt nem ajánlott nagy fi­gyelmet igénylő munkához kezde­ni. Holnap sem várható számottevő változás, marad a negatív hatás. Holnap LADDAIlÜG Ó~Vú • ♦ Miért éppen a labdarúgás? ♦ Sztárok sérülései ♦ Újra nélkülünk...

Next

/
Thumbnails
Contents