Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-27 / 121. szám, hétfő

J SZÓ 2002. MÁJUS 27. Nagyszünet \z eset még Karinthynak is tetszik, unottan bedob egy poént, majd befizet egy utazásra a koponyája körül. Ez talán vicces lesz Jaj nekem, én érettségiző diák! SZALACSI TAMÁS « Y em, nem bírom tovább! fV I A könyv lassan kicsú- I I szik a kezemből, lecsu- £ kódik a szemem..., mi §■■■■■ közben még halkan da­rálok valamit..., s hir- den. . .Szent Ilona szigetén találom tagam, mellettem ücsörög Napóle- n, aki pálinkás jó reggelt köszön, rre én kérek tőle egy üveg Napóle- nt, de rám formed, hogy csak mál- aszörppel szolgálhat. Aztán egy ancia rapet dúdolva eliszkol, hogy léije a délutáni hokimeccset. Én is jtni kezdek, mivel észreveszem, ogy vadul vágtat felém egy tételen itagorász. Hamar utolér és hoz- ám vág egy jókora háromszöget, lyannyira, hogy utána tízszögnek ézem. Ijedten ordítom, hogy ánégyzet plussz bénégyzet gyenlő“ a fejem tokjának hégysze- ssével, de közben felakadok egy iggvényen, és attól függ e szeren- sétlen helyzetem, hogy kiment-e előle Mária Terézia egy reformjá- al. Én persze szerelmes leszek bele, min ő is, aztán én és csodálkozom. risszautasít és bevallja, hogy re- lényteleniil szerelmes VIII. Henrik- e. Megígérem, hogy összehozom két, de Henrik hallani sem akar ró- i, s azt mondja, hogy ő nem a VIII., lanem a Havas Henrik a Heti He­tesből. Elfog a nevetés, de úgy ku­pán vág, hogy mégis XVIII. Henrik­nek nézem. Rámordít, hogy inkább mutassam be Szép Ilonkának, de színre lép Ilonka nevelőapja, valami Vörösmarty, és piros fejjel tiltako­zik, vagy inkább vörösen a dühtől. Henrik nem nyugszik oly könnyen bele, és hirtelen felindulásból megír három könyvet, nagyképű és híres lesz, s kilép a Heti Hetesből. Eköz­ben a „Nyomorultak“ ott ülnek mind a zöld asztal előtt. Victor Hu­go - a bizottság elnöke - nagyon szi­gorú - sugdossák körülöttem. Fél füllel azt hallom, hogy a Noszty fiú meséli esetét Tóth Marival, de az eset még Karinthynak is tetszik, unottan bedob egy poént, majd be­fizet egy utazásra a koponyája kö­rül. Ez talán vicces lesz - reméli. Közben elered az eső, majd az esőt követően egyre hullnak rám az egyenletek, köbgyökök, nyögök egyet és sikerül elbújnom előlük egy Archimédesz - törvény mögé. Itt azonban belémütközik Anyegin, és könyörög, tegyem el láb alól Tatjá­nát, mert már nagyon unja. Rend­ben - mondom - de a nő megtetszik nekem, meg is hívom moziba, de szerencsétlenségemre egy horror­film úgy megrémíti, hogy tüstént el­rohan. Elkeseredem sikertelensé­gem miatt, bár nincs sok időm bús­lakodni, mert kitör a harmincéves háború. Önkéntes leszek, azzal a feltétellel, ha Kutuzov lesz a vezé­rünk. Elutasítanak azzal az érvvel, hogy még meg sem született. Nem hiszek nekik, bár a történelem gyen­ge oldalam. Oldalba is vág valaki, hogy felfedezték Amerikát. Én Ko- lumbuszra gondolok, de nem va­gyok benne biztos. Amerikát tehát nem én fedeztem fel, de felfedezek mást, mégpedig azt, hogy a hűtőszekrényből valami Amudsen felfalta az összes jégkrémemet. Ret­tenetesen dühös leszek, de meglá­tom Toldit és segítséget kérek tőle, rázza ki sarkából ezt az Amudsent, de Toldi nem ér rá, mert lefoglalják egyéb teendői. Egy óriási rúddal kergeti Budára az érettségiztető bi­zottságot. A diákok örömükben át­adnak neki egy Mick Jagger CD-t, erre ő feldobja rúdja végére és for­gatni kézi. Nem hall semmit, sebaj - mondja és legyint, majd leül egy kő­re s megvárja, míg Edison, vagy va­lamilyen jó fej felfedezi a lemezját­szót és a cédélejátszót. A réti farka­soknak ajánlja majd a lemezt, hadd tanuljanak meg rendesen üvöltözni. Nem bírom tovább, szétrobban a fe­jem, jönnek felém az ősemberek, amott egy brontoszaurusz, jönnek a spártaiak is állig felfegyverkezve. Nem igaz, hogy vízben oldódom, jaj fáj az epifízisem, vagy talán ez a ka- tabolizmusom? Zaján kétéltű, te A nagy megmérettetés után... meg hüllő vagy! Minek nevezzelek - kérdi az irodalomtanárom, Ivan 11- jics haldoklik, hívjanak orvost, ez parabola vagy hiperbola? Segítség, leszakadt a koordinátarendszer, Kirchhoffot agyonütötte az áram, sebaj, szabályos, saját törvénye alapján! Elönt a hemoglobin, vagy tán ez a butadién. Sebaj, hasonlít rám, segítség, lesújtanak rám a wa­lesi bárdok! (Képarchívum) Hirtelen kinyitom a szemem és megborzongok, könyveim romok­ban hevernek, te jó ég, már me­gint elaludtam, nem tanultam semmit! Holnap kezdődik az érettségi. Ha véletlenül megbu­kom, nincs baj. Valahol olvastam, hogy Alberto Moravia is hatvané­ves korában érettségizett le, előbb nem jött neki össze. Mégis sokra vitte...! EGY TANÁR, ÖT DIÁK VALL AZ ÉRETTSÉGIRŐL )ávid Béla, a pozsonyi Duna utcai jmnázium igazgatója: Iskolánkon nár elkezdődtek az érettségi vizs­lák. Mint igazgató és mint kémia zakos tanár én is meghallgattam nár pár feleletet. Elmondhatom, logy elégedett vagyok az eddigi redményekkel. Megfigyeltem, tőgy a két kötelező tantárgyból, magyarból és szlovákból nagyon bővek a témakörök, nem mindig si­kerül a diákoknak 15 perc alatt el­mondaniuk az adott témát. Egy kirí­vó esetet tapasztaltam, amikor is egy ügyes és tehetséges diákunk nem úgy felelt, ahogy elvártuk tőle. Rossznyelvek szerint a fiú szerel­mes, ezért nem tudott összpontosí­tani a megmérettetésre. Ereztem rajta, hogy határozatlan, nem biztos a tanagyagban, fél. Én 1959-ben Párkányban érettségiztem, be kell vallanom, magyarlakta város lévén csak az iskolában hallottunk akkori­ban szlovák szót, ezért eléggé hiá­nyosságaim voltak. De szerencsére ezt a hátrányomat az egyetemen si­került behoznom. Iskolánkon már lezajlott az ún. Monitor, ami a köz­ponti érettségi tervezete. Még nincs egységesen kidolgozva minden tan­tárgyra, ezért nem hiszem, hogy 1 - 2 éven belül ez a vizsgaforma váltja fel a klasszikus érettségit. Jó ötlet­nek tartom az egységes érettségi vizsgát, mert egyszerűbb lesz össze­hasonlítani az egyes iskolák közti színvonalbeli különbséget. Remélem az iskolánkban végző diá­kok elérik majd kitűzött céljaikat, megvalósítják álmaikat. Sok a te­hetséges fiatal, reményeim szerint az érettségi után megtalálják helyü­ket az életben. Szilvia - Már túl vagyok a magya­ron és a szlovákon. Úgy érzem, elég­gé jól sikerültek az eddigi felelete­im. Nemsokára megyek történe­lemből, majd németből. A töritól ki­csit félek, mert nem készültem fel rendesen. Az akadémiai héten már csak ismételtem. Elmondhatom, hogy a négy év alatt eléggé rendsze­resen tanultam, ezért nem halmo­zódott fel sok anyag az utolsó hétre. Az érettségi után tovább szeretnék tanulni. Nyitrára és Pozsonyba je­lentkeztem politológiára. Gyuri - A magyar vizsgán már túlju­tottam, nem vagyok nagyon elége­dett magammal, mert eléggé rosz- szul feleltem. A szlovák jobban sike­rült. Még a földrajz és a német vár rám, azoktól már nem félek, mert úgy érzem, jó alapokat kaptam. Nem jelentkeztem egyetemre, mert nem érzek magamban elég ambíci­ót hozzá, idegenforgalmi felépítmé­nyire megyek, ha felvesznek. Ildikó -Szerintem az, aki négy évig rendszeresen tanul, nincs problé­mája a zöld asztalnál. Szlovákból, magyarból, töriből és angolból érettségiztem. Még nem tudom az eredményt, de szerintem jól sike­rült. Negyedikben már szisztemati­kusan készültem, mindig megtanul­tam a feladott tételeket. Ismerem magam annyira, hogy egy hét alatt nem tudtam volna bepótolni a hiá­nyosságaimat. A közeljövőben fel­vételizem jogra, remélem sikerül. Melinda - Nagy szerencsém volt, jó tételeket húztam. Kicsit tartot­tam a vizsgáktól, de most már megnyugodtam, mert túl vagyok a magyaron és a szlovákon. Azt hiszem a másik két vizsgán sem érhet már nagy meglepetés. El­mondhatom, hogy a tanárok na­gyon segítőkészek és kedvesek, ha valaki megijed, segítenek felol­dani a stresszhelyzetet. Szeretnék továbbtanulni, a budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetem ko­máromi kihelyezett karára adtam be a jelentkezésemet. Joli - Még a matek és a német van előttem, a szlovákot és a ma­gyart magam mögött tudom már. Eddig minden jól ment, remélem a matekot nem rontom el. Eléggé reál beállítottságú ember vagyok, a pozsonyi Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen szeretnék tovább­tanulni. (Horváth Erika) MEGLEPŐ ÉS MULATSÁGOS VERSENYEK ríi az, ami egyszerre meglepő és nulatságos? Nem tudod? Nem jaj, mert én se. De az biztos, hogy i tök és szakáll verseny nem min- lennapi dolog. Na, melyikkel cezdjük? Talán a tökkel vagy in- cább a szakállal? Szerintem teljé­ién mindegy. Mindkettő meglepő is mulatságos. De legyen, kezdjük i tökkel. Szóval, szükséged lesz ;gy jó méretes tökre, és máris be- tevezhetsz a versenyre. Sőt még dód is lesz, hogy szép nagyra ne­veld a zöldséget, mert a finisre :sak októberben kerül sor. S hogy egyen ideje szépen kifejlődni a érmésnek, már most el kell szórni i magokat. Ez a verseny úgyneve­tett fedettpályás szakasza. A küz- ielem második fordulójára május­ban kerül sor, amikor is kezdetét /eszi a szabadtéri mérkőzés. Ilyen- tor a palántákat kiültetik a sza­badba. A tökdöntőt világszerte ugyanakkor rendezték meg. Idén május 5-én hirdetik ki a győztest. Az európai forduló Brüsszelben került megrendezésre. De még mi­előtt áttérnénk a szakállak mérkőzésére, jöjjön néhány adat a tökgyóztesekről. Az európai baj­nok 423 kilogrammot nyomott. A világranglistán ezzel az ered­ménnyel az ötödik helyre került. A világbajnok egy észak-amerikai tök lett, 570 kilós termetével. A 2001-es bajnokságon összesen 72 tök indult, de egyik sem kötött ki konyhai fazékban. Pedig garantál­tan jól lehetett volna belőlük lakni. S annak, hogy nem lett belőlük főzelék, egy oka van. A tökök ver­senye fogalmazzunk úgy, hogy nem éppen a tisztaságról híres. Itt aztán lehet alkalmazni mindenféle vegyszereket a növekedés érdeké­ben. Egyszóval keményen műkö­dik a "tökdopping", de ezért senkit nem zárnak ki a versenyből. És még néhány jó tanács, amely elen­gedhetetlen a gigantikus méretek eléréséhez. Humuszban gazdag talaj és bőséges locsolás. Most pe­dig váltsunk témát, és jöjjenek a szakállak. Szóval szakáll plusz ver­seny, egyenlő szakállverseny. A Svájcban nem is oly régen megren­dezésre kerülő megmérettetésen egy valamiből nem volt hiány. Méghozzá szőrből. Lehet, hogy a Mikulás is indult a versenyen? Ki tudja! Egy biztos, hogy az arcszőr­zet mindenféle-fajta formája kép­viseltette magát a megméretteté­sen. Volt olyan versenyző is, aki több mint 1800 kilométert utazott, csak hogy részt vehessen a szőrrangadón. A legszebb száz szórmók nem is akárkitől, hanem magától a svájci szépségki­rálynőtől vehette át az elismerést. Egyikük pofaszakálla meghaladta az 1,4 métert is. Ezen férfiú foglal­kozását tekintve hentes. Hát, nem lehet könnyű neki ekkora szőrzet­tel dolgozni. S ha már verseny­zésről van szó, akkor látogassunk el egy kicsit Argentínába is. Nem­régiben kezdetét vette egy külön­leges televíziós vetélkedő műsor, amelynek elindításához egy igen szomorú tény járult hozzá. A mű­sor apropóját az adta, hogy az or­szágban nagyon nagy a munkanél­küliség. Számokban kifejezve ez 4 millió embert jelent. Az Emberi erőforrásnak nevezett műsorban havonta 22 munkahelyet lehet megnyerni. Az álláslehetőségeket a műsort szponzoráló cégek bizto­sítják. A győztes már a tévéstúdió­ban aláírhatja munkaszerződését, és megnyugodhat, hogy a jövőben már nem tartozik a munkanélküli­ek csoportjába. Ez az eset meg­lepő, de egyáltalán nem mulatsá­gos. Látod, a világ ilyen kivételeket is produkál, (sulinet) A SIVATAGI ATYÁK BÖLCS HUMORA • Az alázatossággal kapcsolatban ízt mondta a híres Antal atya: "Ha ;gy centimétert lehajolsz, tízzel emelnek feljebb." • Az erényekkel kapcsolatban han­goztatta a boldog emlékű János ttya: "Az erény, amely nem volt ki­éve kísértésnek, nem erény, hanem sak hipotézis." • - Olyan csúnya ez a vüág, hogy léha én is csúnyának érzem magam- panaszolta öreg rendtársának a szerzetes.- Ha csúnya orrod van, azért ne a tükröt hibáztasd...- felelte az öreg. • Az egyik papot, aki első szentbe­szédére készült, így oktatta idős tár­sa: "Ne feledd, testvér, egy szentbe­széd sohasem rossz, ha a hallgató rövidebbnek találja, mint ahogy várta." • Az egyik szcétai öreget sokat zak­latta a cellatársa. Egy napon mege­légelte az öreg.- Testvér, ma éjszaka azt álmodtam, hogy a mennyországban jártam - mondta.- Velem is találkoztál? - kérdezte.- Nem. Éppen emiatt voltam biztos benne, hogy a mennyországba ke­rültem. • Sírgyalázáson kaptak rajta egy nomádot, és Sziszóész atya elé ve­zették.- Nem szégyelled magad, hogy sí­rokat rabolsz ki? - kérdezték.- Én senki élő emberfiának nem okoztam kárt? - magyarázta a no­mád. • Látogatóba ment az öreg, és meg­kérdezte társától:- Van még abból a múltkori bo­rodból?- Hogyne volna, testvér.- Akkor kérek egy pohár vizet. • A testvért, aki a múltat siratta, öreg rendtársa ezzel vigasztalta: "A múlt összetört tojás, a jövő pedig to­jás, amit még ki kell kotolni." • Egy öreg sokévi küzdelem után így sóhajtott fel? "Istenem, ha te mindenütt ott vagy, hogyan történ­het meg, hogy én mindig másutt va­gyok?" • Pliniánusz gyógyász előadáso­kat tartott a misszióba induló ba­rátoknak.- Ha találkoznál egy gyulladásos maláriában szenvedő beteggel, hány szem mercuriumot adnál ne­ki? - kérdezte az egyik fiatal barát­tól.- Tizet - hangzott a válasz. Pliniánusz csöndbe burkolózott, a fiatal barát meg leült. Öt perc múlva a barát felemelte kezét:- Mester, szeretném módosítani a válaszomat.- Elkéstél. A beteg egy perccel ez­előtt meghalt! ISKOLAI VICCEK Tanfelügyelő érkezik Karakó- szörcsögre, az iskolába. Felüti az osztálykönyvet és látja, hogy az osztály legjobb tanu­lója Kovács Pistike.- Na Pistike mondd meg ne­kem, ki törte el a Lehel kürt­jét? Pistike sírva fakad- Tanfelügyelő bácsi kérem, nem én törtem el a Lehel Kürt­jét. A tanár oda súgja a tanfel­ügyelőnek:- Kérem én ismerem a gyere­ket, ismerem a szüleit, ha a gyerek azt mondja, hogy nem ő törte el azt a bizonyos kür­töt, akkor biztos, nem ő törte el. A tanfelügyelő fel van hábo­rodva, felrohan az iskolaigaz­gatóhoz, elmondja mi történt. Az iskolaigazgató is azt mond­ja:- Kérem, én ismerem a gyere­ket, ismerem a gyerek szüleit, ismerem a tanárt egy kiváló pedagógus, ha azt mondják, hogy nem a Pistike törte el azt a vacak kürtöt, akkor biztos, hogy nem ő törte el. A tanfelügyelő még jobban fel van háborodva. Az első vonat­tal felutazik a minisztériumba. Az államtitkárral beszél és el­mondja neki mi történt Kara- kószörcsögön. Azt mondja az államtitkár- Mit vacakolnak azzal a Lehel kürttel, itt van 10 000 korona, csináltassák meg. A tanfelügyelő most már telje­sen kikészült. Másnap beront a miniszterhez. Elmondja tö- viről-hegyire, mi történt. Mire a miniszter azt mondja:- Tanfelügyelő úr, én ismerem az államtitkár urat. Ha ő ma­gának adott 10 000 koronát, akkor én biztos vagyok benne, hogy ő törte el Lehel kürtjét. A falusi tanár megkérdi a hát­só padban ülő Mórickát, az osztály legrosszabb gyerekét:- Nem tudod véletlenül, ki szü­retelte le éjjel a meggyfámat?- Nem hallom a kérdést, tanár úr-így Móricka. A tanító gondolkodik, majd helyet cserél a gyerekkel.- Most kérdezz te valamit, mindjárt kiderül, lehet-e halla­ni innen.- Tanár úr kérem, nem tudja, ki fogdosta tegnap éjjel a ka­punk előtt a nővéremet? Mire a tanár a leghátsó pád­ból:- Hát Móricka, innen tényleg nem hallani semmit! A diáklány körülnéz a folyo­són, majd nagy elhatározással benyit a tanáriba, ahol csak a matektanár van egyedül.- Tanár úr, én bármit megten­nék, hogy ne bukjak meg ma­tekból.- Igen? Kicsit beljebb lép.- Igen, tanár úr, bármire ké­pes lennék!- Bármire? Érzéki sóhaj:- Bármire!- Akkor tanulj, matematikát!-Samuka, mondj egy kétjegyű számot! - kéri a tanító. -Huszonnyolc.-Jó. Most mond ezt fordítva! Samuka hallgat.-Hát nyolcvankettő, te sza­már! Jakabka, te is mondj egy kétjegyű számot! -Harminckilenc.-Jó. Most mondd fordítva! Jakabka hallgat.-Buta vagy! Hát kilencvenhá- rom. Móricka, te is mondj egy kétjegyű számot!-Engem nem fog a tanító úr szekírozni: harminchárom!-Móricka! Megtudnád mon­dani a tanító néninek, melyik foga nő ki utoljára az ember­nek? Móricka nem sokat gondolko­dik a válaszon, nagyképűen és határozottan rávágja:-Az aranyfoga, tanító úr!

Next

/
Thumbnails
Contents