Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-25 / 120. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 25 I. Magyarnóta Fesztivál - döntő Bős. A Szlovákiai Magyarnóta Kedvelők Klubja szervezésében hol­nap 15 órától tartják a község művelődési központjában az I. Magyarnóta Fesztivál döntőjét. A rendezvény fővédnöke Bős pol­gármestere és Papp Sándor, a Pátria rádió főszerkesztője. A műsor­ról nyilvános rádiófelvétel készül, (b) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata szombat 19 KIS SZÍNPAD: Székek sz. 19 Jelenetek egy házasságból vasárnap 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Budapest Orfeum v. 15 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Bo­hémélet sz. 19 STÚDIÓ: Közelebb tőled sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek (vendégjáték Felsőpa- tonyban) sz. 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus Szupersztár sz. 18 Mezítláb a parkban v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 15.15 Bridget Jones naplója (ang.-am.) sz., v. 18 Intimitás (fr.-ang.) sz., v. 20.30 TATRA: John Q (am.) sz., v. 18,20.30 ISTROPOLIS: Star Wars II.-A kiónok támadása (am.) sz., v. 11.30,14.30,17.30,20.30 Wasabi - Mar, mint a mustár (fr.-jap.) sz., v. 16,18, 20 CHARLIE CENTRUM: Korcs szerelmek (mexikói) sz., v. 20 Kate és Leopold (am.) sz., v. 20.30 Kis katasztrófák (dán) sz., v. 18 Showtime - Végtelen és képte­len (am.) sz., v. 18.45 Vadméhek (cseh) sz., v. 17 KASSA DRUZBA: Banditák (am.) sz., v. 15.45, 20 Lelkünk az esőben (szí.) sz., v. 18.15 TATRA: Mulholland Drive - A sötétség útja (am.) sz., v. 17,19.45 CAPITOL: John Q (am.) sz., v. 16, 20 Szerencsés Mclépés (ang.) sz., v. 18 ÚSMEV: Star Wars II. - A konok támadása (am.) sz., v. 16,18.15,20.30 IMPULZ: Dracula 2002 (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY- LUX: Kémjátszma (am.) sz., v. 19.30 KOMÁ­ROM - TATRA: Jeepers Creepers (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Banditák (am.) sz., v. 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Az ígéret megszállottja (am.) sz., v. 16.30, 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) v. 16,19 GYŐR PLAZA: A Hídember (magy.) sz., v. 12.30,15 Kate és Leopold (am.) sz., v. 17.15,19.45 Megszólít az éjszaka (am.) sz., v. 17.45, 20 A na­gyon nagy ő (am.) sz., v. 17.45,20 Pánikszoba (am.) sz., v. 12.30,15, 17.30, 20 Showtime - Végtelen és képtelen (am.) sz., v. 16, 18, 20, 22.30 A Skorpiókirály (am.) sz., v. 12,14,16,18, 20 Star Wars n. - A kiónok támadása (am.) sz. 10.15,11.30,13,14.15,15.45,17,18.30, 19.45, 21.15, 22.30 v. 11,12,13.45,14.45,16.30,17.30,19.45, 20.15 Valami Amerika (magy.) sz., v. 18,20.15 SAMARIA RÉGI ZENEI NAPOK - HOLNAPI PROGRAM Somolja, katolikus templom, 17.00 - Záróhangverseny A Thália Színház Budapest Orfeum című zenés összeállítása holnap 15 órától újra látható. A múlt századi orfeumok és kabarék világán Dudás Péter, Kollárik Lucia és Petrik Szilárd (képünkön) vezeti végig a nézőket. (Pavol Duchyna felvétele) Kulisszák mögött Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművésszel a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Bölcs, csendes derűvel nézelődik „Egy abszolút parancs van: az embert kell ábrázolni." (Somogyi Tibor felvétele Pozsony. A Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézetének a Nemzet Színészeit bemuta­tó, Kulisszák mögött című rendezvénysorozata része­ként szerdán Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművésszel találkozhatott a közönség. A színpadon, filmen és tele­vízióban számos felejthetet­len alakítást nyújtó művészt Czajlik József rendező kér­dezte életéről, hivatásáról, pályájáról az intézet székhá­zában. MISLAY EDIT Felelevenítette gyomai gyermekko­rát, pályakezdését. Amikor a Szín- művészeti Akadémiára felvételi­zett, elfelejtette a verset, amelyet el akart szavalni. Csak a címe jutott eszébe: Ősz. így aztán nem volt más választása, rögtönzött: „elsza­valt” mindent, ami az őszről hirte­len eszébe jutott. Produkciója után Harsányi Zsolt odament hozzá: „Fiam, maga vagy színész lesz, vagy költő. Döntse el, melyik.” A háború befejezése után nagy di­lemmát kellett megoldania: két színház is versengett azért, hogy leszerződtesse - végül a legendás Bárdos Artúr irányította Belvárosi Színház mellett döntött. Választása helyességét az is igazolja, hogy fia­tal színészként Bárdos „szívügye” lett, nagy odaadással egyengette pályáját. A Belvárosi Színház után a Nemzeti következett, amelyhez hűségesen ragaszkodott évtizede­ken keresztül. „Egyéni hozzáállás kell a hűséghez - mondta. - Én mindig úgy kezeltem a színházat, mint a templomot.” Az est folyamán elhangzott anek­doták egyike a kezdeti nemzetis évekhez kötődik: Shakespeare III. Richárd című darabjának próbám Kállai Ferenc Richmondként olyan instrukciót kapott a rendezőtől, hogy monológja közben mutasson a nézőtérre, s amikor a gyilkosok­ról, gazemberekről beszél, állapod­jon meg az egyik páholynál. Csak a bemutatón derült ki számára, hogy az ominózus páholyban Rákosi Mátyás ül. „Nem szeretnék színé­szeket börtönben látni” - jegyezte meg az előadás után a Vezér. Szerepépítési, -formálási módsze­réről a művész azt mondta: .Ma­gamra engedem a szerepet, és min­dig várom, hogy jöjjön az Isten.” Felhasználja természetesen azokat a megfigyeléseit is, amelyeket em­berekről, jelenségekről, hangula­tokról a „fejében lévő felvevőgép” észrevédenül rögzít, s aztán a kellő pillanatban előhívja. Amikor a pá- radan előadás-sorozatot megért Döglött aknák című Csurka-da- rabra készült (Major Tamással ezerháromszázszor játszották), egy elmegyógyintézetben tett láto­gatása során gyűjtött megfigyelé­seit is felhasználta. Szóba került természetesen Kállai Ferenc egyik legismertebb alakítá­sa, A tanú Pelikán Józsefe is, amely a legnagyobb népszerűséget hozta meg számára. A művész bevallása szerint Bacsó Péter filmjének for­gatásakor még nem sejtette, mi­lyen legendás alakká válik az általa megformált figura, amely révén ugyancsak jó néhány érdekes szitu­ációt élt át. Szombathelyen például ő volt a Pelikán téri Pelikán Szálló első vendége. Pelikán József alakja a művész kerek születésnapjára rendezett „meglepetésünnepsé­gen” is kísértett. Kállai Ferencet - szemét bekötve - ugyanolyan feke­te autóval „hurcolták el” előadás után a színházból kollégái, amilyen a fűmben látható. Kollégái nagy komolysággal alakították „szere­püket”, s addig nem is voltak haj­landók elárulni semmit, amíg meg nem érkeztek a születésnapi ün­nepség helyszínére, a vurstíiba, ahol aztán idősebb és fiatalabb pá­lyatársai köszöntötték. Kállai Ferenc szeretettel idézte fel partnemóit, akikbe rendszeresen beleszerelmesedett. (Ennek kap­csán elárulta: az, hogy házassága ötven esztendeje tart, nem az ő, ha­nem elsősorban a felesége érdeme.) Életére, pályájára visszatekintve el­mondta: ide-oda dobálta ót a sors, egy dologért azonban hálás, hogy az életét megkímélte. „Most rezo- nőrként nézelődhetek a vüágban, és kényelmes, nekem való szerepe­ket játszhatom, például a Bunkóst a Sok hűhó semmiértben” - jegyez­te meg nem kis öniróniával a het- venhetedik évében járó művész. Jelenleg a Vígszínház Shakes- peare-előadásán kívül- a Radnóti Színházban a Rokonokban, vala­mint a Magyar Színházban a Cson­gor és Tünde Kalmárjaként láthatja őt a közönség. Igaz, hogy mostanság már sokféle betegség kínozza, a színház azon­ban mindig gyógyító hatással volt és van a bajaira. Előfordult például vele, hogy harmincküenc fokos láz­zal ment be este játszani, és az elő­adás végén láz nélkül ment haza. „Különös fiziológiai áldás ez a színháztól” - mondta Kállai Ferenc. Figyelemmel kíséri a fiatal nemze­déket'is. .Aggódom a mai fiatal színészek sorsáért - árulta el. - Én társulatpárti vagyok, s úgy érzem, a mai szabadúszó fiatalok nem kapják meg azt a gondoskodási amire szükségük van. Annyifél munkát végeznek, hogy egyik sze repré sem tudnak igazán koncén! rálni, s ettől silányabb lesz a életük.” A pályáról, a színészetről így val lőtt Kállai Ferenc: „Ez a pálya vég telenül egyszerű és ugyanakko rendkívül komplikált. Nem lehe tanítani, legfeljebb az ízlését lehe valakinek alakítani. Az eltelt évti zedekben sok, különféle »izmu son« átestünk a színházban. Eg abszolút parancs van: az ember kell ábrázolni. Az emberből soh nem szabad kivetkőzni.” A Kalligram Könyvkiadó és folyóirat tízéves fennállásáról emlékeztek meg a Vámbéry Irodalmi Kávéházban A művészet és gondolat jegyében RÁCZ VINCE Dunaszerdahely. Csütörtökön a Vámbéry Irodalmi Kávéházban tar­tott könyvbemutató estet a Kalli­gram Kiadó. Az író-olvasó találko­zón, amely egyben a kiadó tízéves fennállására való emlékezésnek is teret adott, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán és Gyóry Attila legutóbb megjelent könyveit mutatták be. Az est házigazdája Csanda Gábor iro­dalomtörténész, szerkesztő volt, aki bevezető szavaiban elmondta, a Kalligram Könyvkiadó szinte elvá- laszthatatían az azonos nevű irodal­mi és művészeti folyóirattól, mint két sikertörténet egybefolyni lát­szik. A lap mindig is a fejlécében jegyzett művészet és gondolat szel­lemében írott műveket közölt, so­sem vált csupán egy irodalmi cso­port kirekesztő jellegű folyóiratává, hónapról hónapra megújul, megha­ladja önmagát, miközben mégsem módosít jellegzetes arculatán. Az egyetemes magyar irodalom gaz­dag folyóirat-kultúrájában egyedi színfoltként tartják számon. A Kal­ligram folyókat mindig a szabadság és a szigorú elvekhez igazodó meg­szerkesztettség jegyében íródott. Köszönhető mindez Hizsnyai Zol­tán szerkesztőnek, akinek személye erre garanciát jelentett és jelent. Még annak idején, az induláskor megfogalmazta mindazokat a tö­rekvéseit, melyekhez a későbbiek­ben ragaszkodott a lap szerkesztése­kor. Mindenképpen kerülni akarta a száraz, elméleti, tanulmány jellegű, nehezen érthető tudományos írás­módot, amely - a tapasztalatok iga­zolják - számos ígéretesen induló irodalmi és művészeti folyóiratot tönkretett. A Kalligram első számá­nak anyaga és hangvétele még óhatatíanul magán viseli a nyomát annak, hogy a lap, részben „Gren- del-kommandó”-ként is emlege­tett szerkesztőgárdája az Irodalmi Szemléből érkezett. A lapindító bevezető Grendel Lajos írószövet­ségben elhangzott beszédét tartal­mazza, melyben az azóta Kossuth- díjas szerző élesen elhatárolódott Hizsnyai Zoltán bepillan­tást engedett a költői mű­helymunka titkaiba is. a pártállam teremtményei szere­pét betöltő idősebb pályatársai szemléletétől. Csanda Gábor felhívta a figyelmet arra a közeljövőben megjelenő ki­adványra, mely a Kalligram folyó­irat eddigi számaiban megjelent írá­sok bibliográfiáját tartalmazza. A kötet, mely a lap különszámaként is napvilágot lát, az eltelt tíz évről ad számot. Felfogható egyfajta össze­foglaló műként is. A folyóirat mélta­tását követően került sor a jelenlévő szerzők műveinek bemutatására. Hizsnyai Zoltán Bárka és ladik dmű verseskötetét maga a közelmúltban József Attíla-díjjal kitüntetett szerző ismertette, bepillantást engedett to­vábbá a költői műhelymunka titkai­ba is, és szólt az alkotási folyamat rejtelmeiről. Hizsnyai valamennyi eddig megjelent kötetére jellemző, hogy a költő nagy súlyt fektet a szö­vegtéren kívüli eljárásokra is. Verse­it általában ciklusba sorolja, alapo­san megfontolja, hogy a kötetben hol helyezze el a verset, mely versek szomszédságában. Szerkesztési el­véhez tartozik mindez. A Bárka és ladik szinte valamennyi verse felké­résre íródott, árulta el a költő, talál­hatók köztük klasszikus jellegű rí­mes alkotások, vallomásos szerep­versek, már-már prózai szövegek­nek tekinthető, minimalista ihletésű lírai művek. A kötet különlegességét éppen a sokféleségből eredő homo­genitás adja. Gyóry Attila Kerékkutya című regé­nyét mutatta be. Az íróra eddig jel­lemző és a korábbi művei olvastán tapasztalható küzdelme a nyelvvel, mintha új regényében kevésbé vol­na érezhető. A szerző is hasonlókép­pen látja önmagát, illetve művét. Míg korábban az ösztönösség jelle­mezte prózáját, a Kerékkutya című regényének írásakor már sokkal na­gyobb szerepet szánt a nyelvi igé­nyességnek. Az alkotás folyamatá­ban többször is visszatért korábban elkészült szövegrészekhez. A szerző a talányos címre is szolgált magya­rázattal, a kerékkutya az út szélén várja, hogy elhaladjon előtte egy au­tó, melynek az esetek többségében a kereke alá kerül, miután megugat­ta. A tenni akarásuk a haláluké okozza. A könyv tulajdonképpe egy klasszikus szerelmi háromszö hátterében jeleníti meg az alkot magányát és harcát, végül elkerü heteden kudarcát. Az est folyatná a szerző önmaga olvasott fel művé bői részletet. Grendel Lajos két művét hozta el bemutatóra. A Nálunk, New Honi ban című nagy sikerű regényét és nyomdából aznap, tehát csütörtc kön kihozott A tények mágiája cím értekezését, mely Mészöly Miklc kései prózájával foglalkozik. A nag előd művészetével kapcsolatba Grendel kifejtette, a posztmoder úgyszólván kommunikálhatadann tette a kortárs prózát, melyből kivi szett a spontaneitás. Az alapvető d lemmáját is megosztotta a közöl séggel. A kérdés a következő, vajo meddig mehet el az író a kísérlet« zésben, mely ponton válik óhatad; nul modorossá, hogyan lehetne hagyományos prózát feléleszten anélkül, hogy hitelét vesztené és realista művek másolásává váln; Grendel maga is a posztmodem st lust és szemléletet meghaladó prÓ2 híve, műveiben igyekszik a tradíck felvállalni, ugyanakkor ezzel a ti rekvésével a vüágirodalom legújab áramlatához csadakozik. A szer? Nálunk, New Hornban című alkot; sából Csanda Gábor olvasott fel ni hány oldalt. A Kalligram Könyvi« adó estjén az olvasók is tehettek f kérdéseket az íróknak, akik későt dedikálták is a könyveiket.

Next

/
Thumbnails
Contents