Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-25 / 120. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 25 I. Magyarnóta Fesztivál - döntő Bős. A Szlovákiai Magyarnóta Kedvelők Klubja szervezésében holnap 15 órától tartják a község művelődési központjában az I. Magyarnóta Fesztivál döntőjét. A rendezvény fővédnöke Bős polgármestere és Papp Sándor, a Pátria rádió főszerkesztője. A műsorról nyilvános rádiófelvétel készül, (b) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata szombat 19 KIS SZÍNPAD: Székek sz. 19 Jelenetek egy házasságból vasárnap 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Budapest Orfeum v. 15 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Bohémélet sz. 19 STÚDIÓ: Közelebb tőled sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek (vendégjáték Felsőpa- tonyban) sz. 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus Szupersztár sz. 18 Mezítláb a parkban v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 15.15 Bridget Jones naplója (ang.-am.) sz., v. 18 Intimitás (fr.-ang.) sz., v. 20.30 TATRA: John Q (am.) sz., v. 18,20.30 ISTROPOLIS: Star Wars II.-A kiónok támadása (am.) sz., v. 11.30,14.30,17.30,20.30 Wasabi - Mar, mint a mustár (fr.-jap.) sz., v. 16,18, 20 CHARLIE CENTRUM: Korcs szerelmek (mexikói) sz., v. 20 Kate és Leopold (am.) sz., v. 20.30 Kis katasztrófák (dán) sz., v. 18 Showtime - Végtelen és képtelen (am.) sz., v. 18.45 Vadméhek (cseh) sz., v. 17 KASSA DRUZBA: Banditák (am.) sz., v. 15.45, 20 Lelkünk az esőben (szí.) sz., v. 18.15 TATRA: Mulholland Drive - A sötétség útja (am.) sz., v. 17,19.45 CAPITOL: John Q (am.) sz., v. 16, 20 Szerencsés Mclépés (ang.) sz., v. 18 ÚSMEV: Star Wars II. - A konok támadása (am.) sz., v. 16,18.15,20.30 IMPULZ: Dracula 2002 (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY- LUX: Kémjátszma (am.) sz., v. 19.30 KOMÁROM - TATRA: Jeepers Creepers (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Banditák (am.) sz., v. 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Az ígéret megszállottja (am.) sz., v. 16.30, 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) v. 16,19 GYŐR PLAZA: A Hídember (magy.) sz., v. 12.30,15 Kate és Leopold (am.) sz., v. 17.15,19.45 Megszólít az éjszaka (am.) sz., v. 17.45, 20 A nagyon nagy ő (am.) sz., v. 17.45,20 Pánikszoba (am.) sz., v. 12.30,15, 17.30, 20 Showtime - Végtelen és képtelen (am.) sz., v. 16, 18, 20, 22.30 A Skorpiókirály (am.) sz., v. 12,14,16,18, 20 Star Wars n. - A kiónok támadása (am.) sz. 10.15,11.30,13,14.15,15.45,17,18.30, 19.45, 21.15, 22.30 v. 11,12,13.45,14.45,16.30,17.30,19.45, 20.15 Valami Amerika (magy.) sz., v. 18,20.15 SAMARIA RÉGI ZENEI NAPOK - HOLNAPI PROGRAM Somolja, katolikus templom, 17.00 - Záróhangverseny A Thália Színház Budapest Orfeum című zenés összeállítása holnap 15 órától újra látható. A múlt századi orfeumok és kabarék világán Dudás Péter, Kollárik Lucia és Petrik Szilárd (képünkön) vezeti végig a nézőket. (Pavol Duchyna felvétele) Kulisszák mögött Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművésszel a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Bölcs, csendes derűvel nézelődik „Egy abszolút parancs van: az embert kell ábrázolni." (Somogyi Tibor felvétele Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének a Nemzet Színészeit bemutató, Kulisszák mögött című rendezvénysorozata részeként szerdán Kállai Ferenc Kossuth-díjas színművésszel találkozhatott a közönség. A színpadon, filmen és televízióban számos felejthetetlen alakítást nyújtó művészt Czajlik József rendező kérdezte életéről, hivatásáról, pályájáról az intézet székházában. MISLAY EDIT Felelevenítette gyomai gyermekkorát, pályakezdését. Amikor a Szín- művészeti Akadémiára felvételizett, elfelejtette a verset, amelyet el akart szavalni. Csak a címe jutott eszébe: Ősz. így aztán nem volt más választása, rögtönzött: „elszavalt” mindent, ami az őszről hirtelen eszébe jutott. Produkciója után Harsányi Zsolt odament hozzá: „Fiam, maga vagy színész lesz, vagy költő. Döntse el, melyik.” A háború befejezése után nagy dilemmát kellett megoldania: két színház is versengett azért, hogy leszerződtesse - végül a legendás Bárdos Artúr irányította Belvárosi Színház mellett döntött. Választása helyességét az is igazolja, hogy fiatal színészként Bárdos „szívügye” lett, nagy odaadással egyengette pályáját. A Belvárosi Színház után a Nemzeti következett, amelyhez hűségesen ragaszkodott évtizedeken keresztül. „Egyéni hozzáállás kell a hűséghez - mondta. - Én mindig úgy kezeltem a színházat, mint a templomot.” Az est folyamán elhangzott anekdoták egyike a kezdeti nemzetis évekhez kötődik: Shakespeare III. Richárd című darabjának próbám Kállai Ferenc Richmondként olyan instrukciót kapott a rendezőtől, hogy monológja közben mutasson a nézőtérre, s amikor a gyilkosokról, gazemberekről beszél, állapodjon meg az egyik páholynál. Csak a bemutatón derült ki számára, hogy az ominózus páholyban Rákosi Mátyás ül. „Nem szeretnék színészeket börtönben látni” - jegyezte meg az előadás után a Vezér. Szerepépítési, -formálási módszeréről a művész azt mondta: .Magamra engedem a szerepet, és mindig várom, hogy jöjjön az Isten.” Felhasználja természetesen azokat a megfigyeléseit is, amelyeket emberekről, jelenségekről, hangulatokról a „fejében lévő felvevőgép” észrevédenül rögzít, s aztán a kellő pillanatban előhívja. Amikor a pá- radan előadás-sorozatot megért Döglött aknák című Csurka-da- rabra készült (Major Tamással ezerháromszázszor játszották), egy elmegyógyintézetben tett látogatása során gyűjtött megfigyeléseit is felhasználta. Szóba került természetesen Kállai Ferenc egyik legismertebb alakítása, A tanú Pelikán Józsefe is, amely a legnagyobb népszerűséget hozta meg számára. A művész bevallása szerint Bacsó Péter filmjének forgatásakor még nem sejtette, milyen legendás alakká válik az általa megformált figura, amely révén ugyancsak jó néhány érdekes szituációt élt át. Szombathelyen például ő volt a Pelikán téri Pelikán Szálló első vendége. Pelikán József alakja a művész kerek születésnapjára rendezett „meglepetésünnepségen” is kísértett. Kállai Ferencet - szemét bekötve - ugyanolyan fekete autóval „hurcolták el” előadás után a színházból kollégái, amilyen a fűmben látható. Kollégái nagy komolysággal alakították „szerepüket”, s addig nem is voltak hajlandók elárulni semmit, amíg meg nem érkeztek a születésnapi ünnepség helyszínére, a vurstíiba, ahol aztán idősebb és fiatalabb pályatársai köszöntötték. Kállai Ferenc szeretettel idézte fel partnemóit, akikbe rendszeresen beleszerelmesedett. (Ennek kapcsán elárulta: az, hogy házassága ötven esztendeje tart, nem az ő, hanem elsősorban a felesége érdeme.) Életére, pályájára visszatekintve elmondta: ide-oda dobálta ót a sors, egy dologért azonban hálás, hogy az életét megkímélte. „Most rezo- nőrként nézelődhetek a vüágban, és kényelmes, nekem való szerepeket játszhatom, például a Bunkóst a Sok hűhó semmiértben” - jegyezte meg nem kis öniróniával a het- venhetedik évében járó művész. Jelenleg a Vígszínház Shakes- peare-előadásán kívül- a Radnóti Színházban a Rokonokban, valamint a Magyar Színházban a Csongor és Tünde Kalmárjaként láthatja őt a közönség. Igaz, hogy mostanság már sokféle betegség kínozza, a színház azonban mindig gyógyító hatással volt és van a bajaira. Előfordult például vele, hogy harmincküenc fokos lázzal ment be este játszani, és az előadás végén láz nélkül ment haza. „Különös fiziológiai áldás ez a színháztól” - mondta Kállai Ferenc. Figyelemmel kíséri a fiatal nemzedéket'is. .Aggódom a mai fiatal színészek sorsáért - árulta el. - Én társulatpárti vagyok, s úgy érzem, a mai szabadúszó fiatalok nem kapják meg azt a gondoskodási amire szükségük van. Annyifél munkát végeznek, hogy egyik sze repré sem tudnak igazán koncén! rálni, s ettől silányabb lesz a életük.” A pályáról, a színészetről így val lőtt Kállai Ferenc: „Ez a pálya vég telenül egyszerű és ugyanakko rendkívül komplikált. Nem lehe tanítani, legfeljebb az ízlését lehe valakinek alakítani. Az eltelt évti zedekben sok, különféle »izmu son« átestünk a színházban. Eg abszolút parancs van: az ember kell ábrázolni. Az emberből soh nem szabad kivetkőzni.” A Kalligram Könyvkiadó és folyóirat tízéves fennállásáról emlékeztek meg a Vámbéry Irodalmi Kávéházban A művészet és gondolat jegyében RÁCZ VINCE Dunaszerdahely. Csütörtökön a Vámbéry Irodalmi Kávéházban tartott könyvbemutató estet a Kalligram Kiadó. Az író-olvasó találkozón, amely egyben a kiadó tízéves fennállására való emlékezésnek is teret adott, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán és Gyóry Attila legutóbb megjelent könyveit mutatták be. Az est házigazdája Csanda Gábor irodalomtörténész, szerkesztő volt, aki bevezető szavaiban elmondta, a Kalligram Könyvkiadó szinte elvá- laszthatatían az azonos nevű irodalmi és művészeti folyóirattól, mint két sikertörténet egybefolyni látszik. A lap mindig is a fejlécében jegyzett művészet és gondolat szellemében írott műveket közölt, sosem vált csupán egy irodalmi csoport kirekesztő jellegű folyóiratává, hónapról hónapra megújul, meghaladja önmagát, miközben mégsem módosít jellegzetes arculatán. Az egyetemes magyar irodalom gazdag folyóirat-kultúrájában egyedi színfoltként tartják számon. A Kalligram folyókat mindig a szabadság és a szigorú elvekhez igazodó megszerkesztettség jegyében íródott. Köszönhető mindez Hizsnyai Zoltán szerkesztőnek, akinek személye erre garanciát jelentett és jelent. Még annak idején, az induláskor megfogalmazta mindazokat a törekvéseit, melyekhez a későbbiekben ragaszkodott a lap szerkesztésekor. Mindenképpen kerülni akarta a száraz, elméleti, tanulmány jellegű, nehezen érthető tudományos írásmódot, amely - a tapasztalatok igazolják - számos ígéretesen induló irodalmi és művészeti folyóiratot tönkretett. A Kalligram első számának anyaga és hangvétele még óhatatíanul magán viseli a nyomát annak, hogy a lap, részben „Gren- del-kommandó”-ként is emlegetett szerkesztőgárdája az Irodalmi Szemléből érkezett. A lapindító bevezető Grendel Lajos írószövetségben elhangzott beszédét tartalmazza, melyben az azóta Kossuth- díjas szerző élesen elhatárolódott Hizsnyai Zoltán bepillantást engedett a költői műhelymunka titkaiba is. a pártállam teremtményei szerepét betöltő idősebb pályatársai szemléletétől. Csanda Gábor felhívta a figyelmet arra a közeljövőben megjelenő kiadványra, mely a Kalligram folyóirat eddigi számaiban megjelent írások bibliográfiáját tartalmazza. A kötet, mely a lap különszámaként is napvilágot lát, az eltelt tíz évről ad számot. Felfogható egyfajta összefoglaló műként is. A folyóirat méltatását követően került sor a jelenlévő szerzők műveinek bemutatására. Hizsnyai Zoltán Bárka és ladik dmű verseskötetét maga a közelmúltban József Attíla-díjjal kitüntetett szerző ismertette, bepillantást engedett továbbá a költői műhelymunka titkaiba is, és szólt az alkotási folyamat rejtelmeiről. Hizsnyai valamennyi eddig megjelent kötetére jellemző, hogy a költő nagy súlyt fektet a szövegtéren kívüli eljárásokra is. Verseit általában ciklusba sorolja, alaposan megfontolja, hogy a kötetben hol helyezze el a verset, mely versek szomszédságában. Szerkesztési elvéhez tartozik mindez. A Bárka és ladik szinte valamennyi verse felkérésre íródott, árulta el a költő, találhatók köztük klasszikus jellegű rímes alkotások, vallomásos szerepversek, már-már prózai szövegeknek tekinthető, minimalista ihletésű lírai művek. A kötet különlegességét éppen a sokféleségből eredő homogenitás adja. Gyóry Attila Kerékkutya című regényét mutatta be. Az íróra eddig jellemző és a korábbi művei olvastán tapasztalható küzdelme a nyelvvel, mintha új regényében kevésbé volna érezhető. A szerző is hasonlóképpen látja önmagát, illetve művét. Míg korábban az ösztönösség jellemezte prózáját, a Kerékkutya című regényének írásakor már sokkal nagyobb szerepet szánt a nyelvi igényességnek. Az alkotás folyamatában többször is visszatért korábban elkészült szövegrészekhez. A szerző a talányos címre is szolgált magyarázattal, a kerékkutya az út szélén várja, hogy elhaladjon előtte egy autó, melynek az esetek többségében a kereke alá kerül, miután megugatta. A tenni akarásuk a haláluké okozza. A könyv tulajdonképpe egy klasszikus szerelmi háromszö hátterében jeleníti meg az alkot magányát és harcát, végül elkerü heteden kudarcát. Az est folyatná a szerző önmaga olvasott fel művé bői részletet. Grendel Lajos két művét hozta el bemutatóra. A Nálunk, New Honi ban című nagy sikerű regényét és nyomdából aznap, tehát csütörtc kön kihozott A tények mágiája cím értekezését, mely Mészöly Miklc kései prózájával foglalkozik. A nag előd művészetével kapcsolatba Grendel kifejtette, a posztmoder úgyszólván kommunikálhatadann tette a kortárs prózát, melyből kivi szett a spontaneitás. Az alapvető d lemmáját is megosztotta a közöl séggel. A kérdés a következő, vajo meddig mehet el az író a kísérlet« zésben, mely ponton válik óhatad; nul modorossá, hogyan lehetne hagyományos prózát feléleszten anélkül, hogy hitelét vesztené és realista művek másolásává váln; Grendel maga is a posztmodem st lust és szemléletet meghaladó prÓ2 híve, műveiben igyekszik a tradíck felvállalni, ugyanakkor ezzel a ti rekvésével a vüágirodalom legújab áramlatához csadakozik. A szer? Nálunk, New Hornban című alkot; sából Csanda Gábor olvasott fel ni hány oldalt. A Kalligram Könyvi« adó estjén az olvasók is tehettek f kérdéseket az íróknak, akik későt dedikálták is a könyveiket.
