Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-24 / 119. szám, péntek

J SZÓ 2002. MÁJUS 24. Kitekintő - hirdetés pítési láz Pekingben a 2008-as olimpia előtt - kicsinosítják a kínai főváros történelmi ereklyéit és idegenforgalmi nevezetességeit Megújul a Tiltott Város ekingre nemigen ismer rá, ki utoljára tíz évvel ezelőtt írt itt. S legalább akkora lesz változás azoknak, akik eset­ig a 2008-as olimpiára jön- ek ismét. Bankpaloták, üz- itközpontok, szállodák, lu- uslakótelepek, illetve 20-30 meletes modem bérházak, old alatti és felszíni gyorsva- útvonalak épülnek. Peking vek óta építkezési terület. ORTUTAY L. GYULA . hihetetlen fejlődésre joggal üszke honatyák mégis gyakorta ritikákkal találják magukat zembe. A külföldi sajtó nem egy íben aggodalmaskodott (hivat- ozva helyi városvédők vélemé- yére), hogy Peking veszít régi arázsából. Rohamosan fogyat- oznak a városképet évszázado- on át meghatározó földszintes, zürke fallal zárt településfor- íák, a hutongok. l magyar útikönyvek „sikátoro- oknak” fordítják a mongol hódí- ás időszakából fennmaradt hu- ong szót, ami megfelel a való­ágnak: rendkívül egyszerű - mai zemmel nyomorúságos - körül- aények között éltek itt az embe- ek: rendszerint közös mellékhe- ydség és fürdőalkalmatosság tar- ozott egy-egy, vagy akár több tu- at házas telephez, i dózerek szinte hetente rombol­tak le egy-egy ilyen körzetet, kell terület a magas épületeknek, a nolloknak. Egy életforma tűnik :1, hiszen a hutongok lakói estén- :ént kint éltek a házak előtt, a tyári hőségben még az ágyat is átették az utcára. Ezzel meg- zűnnek a kis boltok, eltűnnek az itcán kerékpáros targoncáról öldséget, gyümölcsöt kínáló nozgóárusok, a faszén parazsa felett készülő olcsó saslikok. Pe­king polgármestere ugyanakkor ígéri, hogy a valóban történelmi értéket hordozó, és eredetileg is jobb körülményeket biztosító, belső kertes - esetleg gazdag mandarinok, festők, írók által la­kott - hutongokból néhány tele­pet azért meghagynak - turiszti­kai látványosságnak. Nem egy­szerűen meghagyják, hanem fel is újítják őket. (Vannak külföldi­ek, akik havi 6-8 ezer dollárért bérelnek ilyen elegáns hutonghá- zat Peking történelmi városmag­jában.) Ha úgy tetszik, az olimpiai ké­szülődésnek sarkalatos része Pe­king történelmi ereklyéinek, ide­genforgalmi nevezetességeinek kicsinosítása. Pénz, a jelek sze­Fogyatkoznak a városké­pet évszázadokon át meghatározó hutongok. rint, jut erre a célra. Néhány hete már dolgoznak a Tiltott Város­ban, a császárok palotájában. A helyreállítási munkálatokat hét évre tervezik. Azért ilyen hosszú időre, hogy közben végig nyitva tarthassák a kínai főváros legne­vezetesebb turistalátványossá­gát, amelyet naponta több tízez­ren keresnek fel. A városi tanács 300 millió jüant (36 millió dol­lárt) hagyott jóvá induló költség- vetésként a császári palota reno­válására, amely 1911, a monar­chia megdöntése óta a legna­gyobb szabású felújítás lesz. Hat évszázad időjárási viszontagsá­gai tépázták meg a Tiltott Város faépületeit, márványszobrait, most hét év aprólékos munkájá­val kívánják a régi ragyogást helyreállítani. A Ming-dinasztia egyik uralkodó­ja döntött úgy, hogy a birodalom központját Nankingból Pekingbe teszi át. (Kínai nyelven az első Déli, a második Északi Fővárost jelent.) 1406-ban kezdték el épí­teni a császári palota épülete­gyüttesét, és becslések szerint el­készültéig, 14 éven át majd egy­millió ember vette ki részét a munkákból. Az egykori leírások szerint télen a befagyott folyókon húzták fel az építőanyag egy ré­szét, például húszezer ember nyolcvan napig küszködött egy kétszáz tonnás fehér márvány­tömbbel, amíg a Tiltott Városhoz juttatták. A császári palota végül egy 72 hektáros területen álló épületegyüttes, amelyet majd tíz méter magas fal övez. 1420-tól 1911-ig összesen 24 csá­szár otthonául szolgált a Tiltott Város, és bár többször átépítet­ték, lényegében megőrizte erede­ti formáját. A népi Kína 1949-es kikiáltását követően történtek ki­sebb helyreállítási munkák, de a figyelem vagy a pénz kevés volt ahhoz, hogy akár csak az állag- megőrzést biztosítsák. Minden­nek következtében jelenleg a 720 ezer négyzetméternyi területnek csak 55 százaléka nyitott a láto­gatók előtt. Ma Bingjian, a pekin­gi műemlékvédelmi kutatóinté­zet munkatársa szerint a mostani helyreállítás eredményeként 2008-ra már a Tiltott Város 70 százalékát lehet megtekinteni. Lehetőség szerint az eredeti for­mában kellene mindent helyreál­lítani. Ám ez nagyon költséges lenne, amennyiben ragaszkodná­nak például az eredeti anyagok­hoz. Kialakítanának egy hatal­mas, 30 ezer négyzetméteres föld alatti kiállítótermet. Jelenleg több különálló palotaépületet is használnak kiállítási célra, ám a bemutatott tárgyak csak egy töre­dékét alkotják a császári palota kincseinek. Mintegy két évtizede több mint száz föld alatti raktárt létesítettek, ahol 600 ezer régi tárgyat tartanak biztonságos kö­rülmények között, de nem a pub­likum számára. Mint Yu Zhou- yun, a palotamúzeum szakértő­professzora magyarázza: ezeket a régi kincseket nem szabad kör­nyezeti ártalmaknak kitenni. A korszerű technológiával felsze­relt kiállítóterem ezt a gondot megoldaná. A Tiltott Város tervezett föld alat­ti kiállítóterme alkalmat kínál­hatna arra, hogy idővel átmeneti­leg vagy végleg visszakerüljenek eredeti helyükre azok a műkin­csek is, amelyeket a polgárhábo­rú végén Mao kommunistái elől menekülve, 1948-1949-ben a Ku- omintang-erők Tajvan szigetére vittek magukkal 2972 ládában. Bár állítólag ez az anyag csak egyötödét teszi ki a pekingi Til­Szabad-e a Tiltott Város építészeti struktú­ráját megbontani? tott Városban őrzött relikviák­nak, ám a kínai császárság műkincseinek színe-javát alkot­ják - a szakértők szerint. (Már amit nem raboltak el korábban a nyugati, brit és francia interven­ciós csapatok, amelyek - mint is­mert - egyebek között felégették a pekingi császári nyári palotát is.) A szárazföldről Tajvanra szál­lított kincsek nagy részének 1965 óta van megfelelő kiállítási he­lyük Tajpejben, a monarchiát megdöntő köztársasági mozga­lom vezetőjének, Szun Jat-szen- nek nevét viselő császári palota­múzeumban. A vita tehát még folyik Pekingben a muzeológusok, műemlékesek körében, hogy szabad-e a Tiltott Város több évszázados építészeti struktúráját megbontani egy föld alatti kiállítóterem végett. Bármi legyen is a végső döntés, a 2008- as olimpiára a pekingi császári palota eredeti fényességében fog tündökölni a turisták örömére. Peking, 2002. május __ A\\I;_ sw iss union zürichi amely § Vásároljon SWISS UNION ZÜRICH részvényt! 100db részvény egyszeri megvásárlásakor egy SIEMENS A35 mobiltelefont és egy aktivált EASY kártyát kap ajándékba. " .................' ' " ......................................'........' U"'' Fi n nie. : KAPITÁLOVÁ SKUPINA BANSKÁ BYSTRICA: Robotnícka ul. 4, 048/ 4148 393, 4148 653 BRATISLAVA: Miletkova 1, 02/ 555 72 771, 555 62 859 KOMÁRNO: Elektrárenská cesta 12, 035/ 770 2844 - 6 KOSICE: Murgasova 3, 055/ 622 4023, 622 8419 LEVICE: L. Stúra 5, 036/ 631 7777 NITRA: Farská 31, 037/ 652 2321, 650 3909 Finanőné partnerstvo NŐVÉ ZÁMKY: Björnsonova 2, 035/640 4080 - 1 TRNAVA: Hlavná 13, 033/ 551 6888 WWW.lnvesta.sk mvesta Ct A R & N T U-10 (Fotó: internet) Turisták a Tiltott Városban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents