Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-24 / 119. szám, péntek
I SZÓ 2002. MÁJUS 24. TÉMA: A GÉNKEZELT TERMÉKEK génmaipulált növények ellenállóbbak a kártékony rovarokkal és a mezőgazdasági vegyszerekkel szemben [óbbak, de nem természetesek Kukorica, némi selyemgubó- és vírusgénnel módosítva GÉNMANIPULÁLT ÉLELMISZEREK ♦ Paradicsom: frissebbnek tűnik, holott nem az: 1993 óta hallhatunk a Calgene és más biotechnológiai vállalatok hosszabb ideig elálló paradicsomfajta előállítására irányuló erőfeszítéseiről. A Calgene képtelensége a termék eladására a vállalatot tavaly nyáron majdnem csődbe vitte. Ekkor lépett közbe a Monsanto, megyévé a Calgene részvényeinek 49,9%-át, és felajánlva saját „Flavr- Savr” paradicsomának használati jogát. A Monsanto megvásárolta a Gargulio LP zöldségtermesztő vállalatot is, egyesítve tevékenységét a Calgene-nel. ♦ Szója: A Monsanto vállalat petúniából, baktériumokból és vírusokból (!) származó géneket tartalmazó szóját dobott piacra, amely így ellenáll a glifozát nevű, az ugyancsak a Monsanto által világszerte „Roundup” néven forgalmazott általános hatású, a legtöbb növényre erősen mérgező gyomirtónak. A Pesticide Action Network (Növényvédőszer Akcióhálózat) tavaly augusztusi jelentése szerint a Monsanto megkétszerezi a Roundup gyártási kapacitását, amely Kaliforniában a mezőgazdasági munkások körében feljegyzett növényvédőszer-mérgezéses esetek harmadik leggyakoribb okozója. Ugyanakkor a francia Rhone-Poulenc vegyipari konszern is engedélyt kapott az USA Környezetvédelmi Hivatalától (EPA) a bromoxynil nevű gyomirtóval szemben ellenálló gyapot termesztésére. Az engedély egy hároméves próbaidőre vonatkozik, mialatt a Rhone-Poulenc-nek adatokat kell gyűjtenie a bromoxynil emberi egészségre gyakorolt hatásairól. Az erősen mérgező szer fejlődési rendellenességeket okoz laboratóriumi állatokon, emberben pedig torzszülésekhez és rákhoz vezethet. Nem fér kétség ahhoz, hogy a génsebészetileg ellenállóvá tett növényfajták elterjedése a növényvédószerek használatának jelentős fokozódásához vezetne. ♦ Repce: a Calgene a Procter&Gamble-lel együttműködve előállított egy laurinsavban, természetes körülmények között a pálma- és kókuszolajban található zsíros anyagban gazdag repceváltozatot. Bár a fogyasztók egyre inkább visszautasítják a telített zsírsavakban - így laurinsavban - gazdag trópusi olajokat, azok a szappanok, mosószerek és kozmetikumok előállításában továbbra is nélkülözhetetlenek. A Procter&Gamble ezért egymillió fontos szerződést kötött az új fajta megvásárlására. A repcenövény közeli rokonságban áll gyakori vad fajtákkal, amelyek így a szabad természetben új genetikai kombinációk hordozóivá válhatnak. Skót kutatók nemrég kimutatták, hogy a génmanipulált olajrepce virágpora „megszökve” másfél mérföldnyire található növényeket termékenyített meg. A magas laurinsav-tartalmú repce elterjedése hátrányosan fogja érinteni egyes trópusi országok, így a Fülöp-szigetek, Malajzia és Indonézia gazdaságát is, amelyek erősen függenek a kókusz- és pálmaolaj kivitelétől. ♦ Biobaktériumok: a mezőgazdasági haszonnövények módosítása mellett a termelést elősegítő baktériumok és rovarok génállományának megváltoztatására is történtek erőfeszítések. Tavaly ősszel az EPA alkalmazottjainak egy csoportja felfedte a hivatal erőfeszítéseit egy génmanipulált „szuperbaktérium” engedélyezésének felgyorsítására. Ez a lucerna, a lóhere és egyéb pillangósok gyökérgümőiben élő közönséges nitrogénmegkötő baktériumok rokona. A módosított változatban megkétszerezték a nitrogénmegkötésért felelős gént, amitől a baktériummal kapcsolatba lépő növény nitrogénfelvételi hatékonyságának növekedését váiják. A baktérium emellett szójababból származó nitrogénmegkötő promoter gént, sztreptomicin és szpektinomicin antibiotikum- rezisztencia géneket (amelyek mellesleg a vérhast okozó Shigella baktériumból származnak), E. coli markergéneket és egy másik kórokozó baktériumból (Klebsiella pneumoniae) származó DNS- maradványokat tartalmaz - mindezek a laboratóriumi génátvitel elősegítését szolgálják. A forgalomba hozatali engedély elbírálás alatt áll az Egyesült Államokban, annak ellenére, hogy valószínűsíthető a talaj ökológiájának és termékenységének súlyos megzavarása, virulensebb gyomok létrejötte, az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség teijedése, valamint patogén és allergiás reakciók állatoknál és embernél egyaránt, (i-t, i-x) Egyelőre nem kell félni, hogy a sült csirke elrepül Európa vonakodik ikerült olyan kukoricát elő- llítani, amely jobban tűri a 'árazságot, a rovarokkal és a igyszerekkel szemben is el- inállóbb. Kérdéses viszont, ogy emberi fogyasztásra al- almas-e. ÖSSZEÁLLÍTÁS GE Food Alert nevű hálózat nemig nyilvánosságra hozta, hogy a gnagyobb amerikai a élelmiszer- nc, a Kraft által forgalmazott taco telis mexikói ételfajtákban (ez nolyan burgonyaszirom-féleség, ;ak épp kukoricából) olyan, tarlink márkanevű génmanipulált ukoricaváltozatot (Cry9C) talál- k, amely feltehetőleg allergiát koz. Az esetnek hatalmas sajtó- isszhangja lett, több ezer újság- kk, rádió, tévéhír foglalkozott a taríink-botránnyal, s az amerikai tgyasztóknak rá kellett döbbenni- k, hogy az ország üzletei tele van- ak ellenőrizetlen, nem jelölt (nem inkézett), génmanipulált ételekéi. Ami megdöbbentő: ezt a acillus thuringiensis (Bt) toxint - zaz mérget - tartalmazó kukorica- íjtát (Cry9C) kizárólag állati takar- íányozásra engedélyezték, emberi ígyasztásra nem, a valószínűsíthe- 3 allergiakeltó hatás miatt. . Starlinket a francia-német biotech ág, az Aventis amerikai leányvállalta teijesztette el az országban, 000-ben mintegy 140 ezer hektár ;rületen vetettek a cég által forgal- íazott kukoricából. A cég nem tájé- oztatta a gazdálkodókat, hogy e ukoricafajtát emberi fogyasztásra em engedélyezték, s ezért tűnhe- 2tt fel e génkezelt kukoricafajta jó éhány feldolgozott élelmiszerben, i géntech ipar, a Kraft/Phillip lorris és az EPA (Amerikai KömyeÖSSZEFOGLALÓ /liközben világszerte figyelmeztető kciókat szerveznek a génmanipu- ált állati élelmiszerek fogyasztása illen, a New Scientist beszámolója zerint egy amerikai kutatólabora- óriumban garázdálkodó tolvaj ré- rén gyanútlan vásárlók a világon ásóként fogyasztottak transzgén íúsárut. Az illegális húsbeszerzést i Floridai Egyetem egyik alkalma- :ottja, Kenny Atkins hajtotta végre. L férfi az egyetem Állati Erőforrás- >k nevű kutatólaboratóriumából zármazó, égetésre váró hat sertésetem közül ellopott hármat. A génkezelt sertéshúst egy halotti tor [yanútlan résztvevői fogyasztották :1, a három disznó közül kettő igyanis egy közvetítő révén Joe Jarlinghoz, a High Springs-i henÖSSZEÁLLÍTÁS \ „gének a sportban” londoni tu- lományos konferencia résztvevői ;zerint az orvosi géntechnológia egfrissebb eredményei hamarabb ,hasznosulnak” majd az élsportján, mint a gyógyításban. A szak- unberek szerint a 2008-as pekingi jlimpián már szerepelhetnek gén- nanipulált sportolók, lebuktatá- :ukra azonban nincs esély, mert a doppingszert a szervezettel ter- neltető beavatkozás nem kimutat- tató. A hagyományos doppingszerek kora lejárt: a fokozódó szigor tövetkeztében szinte minden isiiért teljesítménynövelő szer visz- izamenőleg, igen csekély mennyiségben is kimutatható az erre a :élra létesített laboratóriumok- jan. Az élsport elüzletiesedett világában azonban sokan nem engedhetik meg maguknak hogy örözetvédelmi Hivatal) először megpróbálta letagadni a GE Food Alert vizsgálatainak érvényességét, de néhány napon belül, a közvélemény nyomására a Kraft kénytelen volt visszahívni a boltokból 2,5 millió doboz tacót. Nem sokkal ezután az Aventis leállította a Cry9C vetőmagok eladását, a Mezőgazdasági Minisztérium pedig az Egyesült Államok területén termett összes Starlink kukoricát bevonatta. Közben a GE Food Alert további - a Mission Foods, a Safeway, Western Family által forgalmazott - kukorica alapú termékekben talált Starlink- et, s követelték ezeknek is a visszavonását a boltokból. A botrány hatására több élelmiszer-termelő cég kijelentette, hogy önként megvizsgálteshez került. Darling kolbászt készített a húsból, a kolbászok egy részét megtartotta, a többit pedig kóstolóként elvitte egy halotti torra. Mint mondta, ő és az öccse is megkóstolták a kolbászt, de gyanúsnak találták az ízét, ezért kidobták. A nemzeti egészségügyi intézet (National Institutes of Health, NIH) eddig még nem jelzett negatív következményeket. A sertések csak egyetlen idegen génnel rendelkeztek, amely a retina működésében szerepet játszó fényérzékeny pigmentanyagért, a rhodopsinért felelős. A biológiai biztonságért felelős alkalmazottak szerint a gének nem, csak az állatok megölésére használt barbiturátok és egyéb vegyszerek jelenthettek kockázatot a hús elfo- gyasztói számára. Fáról Tomson, az Állati Erőforrások költ génjeikre és az edzésmunkára támaszkodjanak, ezért félő, hogy köreikben nagy népszerűségre tesz majd szert az orvosi génmanipuláció, melynek egyes technikái már a klinikai tesztek fázisában vannak. Egy lehetséges géndop- ping módszer az értágító hatású vaszkuláris endoteliális növekedési faktorra (VEGF) épülhet. A Michigan Egyetem kutatói módosított influenzavírussal juttatták a sejtekbe a faktort kódoló gént, ahol az megnyilvánult: a sejt termelni kezdte a hormont. A kutatók az atheroszklerotikus betegségek gyógyítása céljából kísérletezték ki az eljárást, az értágító hatás azonban a sportban is jól jöhet, mert javítja az izmok oxigénellátását. A vektorként használt influenzavírus esetleges kimutatása azonban nem bizonyítja egyértelműen az atléta bűnösségét: lehet hogy csak ják, termékeik tartalmaznak-e Cry9C kukoricafajtát. Az élelmiszeripari, gabonaipari vállalatok, áruházláncok több száz millió dolláros veszteséget könyvelhettek el a Starlink-ügy következtében, hiszen több mint 300 fajta terméket kellett bevonniuk. A fogyasztók, azt állítva, hogy Starlinkkel mérgezték meg őket, sok millió dolláros pereket indítottak. Az EPA közben nehéz helyzetbe került, egyrészt a biotech ipar megpróbálta rávenni a hivatalt, hogy jelentse ki: a Cry9C kukoricafajta biztonságos az emberek számára, másrészt a közvélemény nyomása erősödött, hogy az egyre inkább nyü- vánvaló kockázatai miatt az egész országban vonják ki a piacról a génlabor ideiglenes igazgatója próbálta megmagyarázni a súlyos mulasztást, mely elődje állásába került. Elmondta, sohasem gondolták volna, hogy az egyik alkalmazottjuk veszélyes hulladékot tulajdonít majd el, hogy azt emberi tápláléknak eladja. „Ki gondolt arra, hogy valaki ellop egy olyan kétszázötven kilós disznóhullát a hűtőkamrából, amelynek már eltávolították a szemgolyóit?” - mondta Tomson. A lehetséges tolvajok figyelmeztetésére és a jóhiszemű tévedéseket elkerülendő, ezentúl a kísérleti állatokat leölés után festékszóróval jelölik meg. Az államügyész megkezdte az eset kivizsgálását. A labor vezetőjén kívül Kenny Atkinst is elbocsátották munkahelyéről, persze miután beismerte a lopást, (i-x) megfázott. A VEGF-gén a célsejtekbe juttatására kidolgozott módszer pedig más gének bejuttatására is alkalmas lehet. Ha a hasonló módszerrel bejuttatott teljesít- ménynöveló gének a szervezettel termeltetik meg a doppingszert, a csalás észrevétlen maradhat, mert az eredmény megkülönböztethetetlenné válik a természetes hormonoktól. Tesztoszteron és növekedési hormon helyett ezentúl az ezeket az anyagokat kódoló géneket juttatják majd a sportolók szervezetébe - ahol ezek a gének amúgy is jelen vannak, de a kópiaszám növelésével fokozható a hormontermelés. 1998-ban egy egész csapatot kizártak a Tour de France kerékpárversenyből a vörösvérsejtek számát, és ezáltal a vér oxigénszintjét növelő EPO (erythropoietin) használata miatt. A szintetikus EPO bizo(lllusztrációs felvétel) piszkált Bt kukoricát, gyapotot, burgonyát és szóját. A japán hatóságok felhívták az Egyesült Államok figyelmét, hogy ne exportáljanak Japánba Starlink kukoricát. Ä kormányhivatalnokokat zavarba hozta, amikor a Japán Fogyasztóvédelmi Szövetség bejelentette, hogy Starlink kukoricát találtak a boltokban kapható rágcsálnivalókban, sőt az importált takarmányban is. Japánban a Starlinket mind emberi, mind állati fogyasztásra betiltották. Miután a tesztek pozitívnak bizonyultak, Japán 55 ezer tonna kukorica importját tagadta meg. Egy nemrég készült felmérés szerint a lakosság 82 százaléka ellenzi a génkezelt élelmiszereket. (i-t, i-x) A gyomirtás veszélyei A pacsirták se szeretik A génmanipulált haszonnövények a legkedveltebb csemegéjükként fogyasztott gyomnövényektől foszthatnak meg egy sor kévéit madarat - áll egy Nagy-Britanniában készült jelentésben. Az országos visszhangot kapott hír éles vitákat kavart az érdekelt gyártólobbik és a különféle környezetvédő csoportok között. A feltételezés szerint ez a manipulált cukorrépa olyan módosulat, amely ellenáll a cukorrépa legfontosabb gyomnövénye, a fehér libatop gyakorlatilag teljes kipusztulását eredményező glifozát nevű növényvédő szer hatásának. E körülmény a mezei pacsirták szempontjából azért létfontosságú, mert e madarak különösen ősszel és télen fogyasztanak különféle gyomnövényt, (i-x, o-o) nyos apró molekuláris különbségek miatt kimutatható, az EPO-t kódoló génről termelődő anyag viszont teljesen megegyezik a természetessel. A géndopping kimutatása csak akkor volna lehetséges, ha az ilyen szereket gyógyászati célból előállító cégek egy speciális genetikai kódsorozattal, egyfajta biológiai vízjellel megjelölnék a bejuttatandó géneket. Mivel azonban az effajta terápia lokálisan fejti ki hatását, a jelölt gének kimutatása céljából gyakorlatilag ugyanonnan kéne fájdalmas biopsziával mintát venni az izomból, ahová a sportoló a forráskódot kapta. „Az élsport manapság arról szól, kinek van a legjobb kémikusa. A jövőben az fog győzni, aki a legjobb génterapeutával készül a világversenyekre” - nyilatkozta egy doppingszakértő a New Scientistnek. (i-x) ÖSSZEFOGLALÓ A Wall Street Journal Europe nemrég sejtetni engedte, hogy a brüsz- szeli Európai Bizottság feloldja a genetikailag módosított terményekre (GMO) vonatkozó moratóriumát. Az Európai Unió 1998 óta ugyan nem adott ki új felhasználási engedélyt GMO-ra. Ez azonban egy „de facto” moratórium, amit nem szabályoz törvény. Jogi szempontból egyszerűen csak az engedélyezési eljárás végtelenségig való elhúzásáról van szó. Az EU vonatkozó direktívái (a 90/219 és a 90/220 számúak) a kilencvenes évek elején készültek, amikor nagyobb mértékű GMO-kibocsáj- tással még nem kellett számolni. Ötévi vita után, 2001-ben fogadták el a direktívák módosítását, amitől az Európai Bizottság a moratórium feloldását remélte. Az új direktívából azonban hiányoznak bizonyos eszközök, mint például a címkézés, a felelősségbiztosítás és a „nyomonkövethetőség”. Eszerint fel kell állítani egy olyan monitoringrendszert, amely az élelmiszer-alapanyagok útját figyelemmel kíséri „a tanyától a tányérig”. Hiányzik még a rendeletből a biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyv átvételéről szóló jogszabályok megjelenítése is. Franciaország állt azon tagállamok élére, amelyek addig nem hajlandók megszüntetni az uniós moratóriumot, amíg a fenti elemeket tartalmazó átfogó szabályozás meg nem születik. Ezért az 1998 óta tartó helyzet még jelenleg is fennáll. Az új követelmények jóval bonyolultabbá teszik a GMO-k alkalmazását. A nyomonkövetési rendszer életbe léptetése például alapvető változásokat követelne az egész termelési és élelmezési láncban, megkeserítve a termelők és a forgalmazók életét. Egy ilyen rendszer kiépítése nemcsak költségigényes, de komoly logisztikai teljesítményt is igényel. Nem lenne meglepő, ha ennek költségei elriasztanák a GMO-k támogatóit az európai térnyeréstől. Szakemberek szerint azonban továbbra sem kell tartani attól, hogy a pirított csirke szárnyra kel a tányérról. Másra figyelmeztetnek: sok olyan ételt fogyasztunk, amelyek egészségkárosító hatásaival nem vagyunk tisztában. (i-x, i-t) Összeállította: Szabó Gergely k kísérleti sertés húsát egy halotti tor résztvevői próbálták elfogyasztani Nem ízlett a „döglött” kolbász Hamarosan megjelenhetnek a piacon a génmanipulált növényekből és állatokból készült serkentőszerek Doppingszer helyett most jönnek a sejtek
