Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-24 / 119. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 24. 5 Közélet Interjú Mézes Rudolffal, a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkárával a XII. Kodály Napokról Felvidéki énekkarok ünnepe Ma kezdődik és vasárnapig tart Galántán a XII. Kodály Napok rendezvénysorozata, a szlovákiai magyar felnőtt énekkarok országos verse­nye. Az 1969 óta hagyomá­nyosan háromévenként tar­tott rendezvényről a fő szer­vezővel, Mézes Rudolffal, a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkárával beszélgettünk. GAÁL LÁSZLÓ Galánta és az egész felvidéki kó­rusmozgalom életében ünnep ez a rendezvénysorozat, amelynek jelentőségét most az is növeli, hogy kerek évfordulóra, Kodály Zoltán születésének 120. évfor­dulójára emlékezünk. Ez adja az apropóját annak, hogy az idei Kodály Napokat a zeneszerző emlékművének felavatásával nyit­juk ma 13 órakor a Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolá­ban. A dombormű Kodály Zoltánná Péczely Sarolta adománya. Két kiál­lítás is nyílik ma: 17 órakor a városi galériában, a reneszánsz kastély épületében Lukin László karnagy nyitja meg Varga Győző grafikus- művész Háry-illusztrációiból és hanglemezborítóiból készült kiállí­tását, 18 órakor pedig a városi mű­>>A Kodály Napokat r a zeneszerző em­lékművének felavatásá­val nyitjuk meg a Ko­dály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű . . Alapiskolában. >> velődési központban a Kodály Zol­tán életét és munkásságát bemutató kiállítás. Este nyolc órakor már ha­gyományosan a deáki római katoli­kus templomban tartjuk a Kodály Napok nyitóhangversenyét, ame­lyen pécsi és veszprémi vendégkó­rusok lépnek fel. Mézes Rudolf: „A rendezvény súlyát növeli, hogy Kodály Zoltánná Péczely Sarolta és Csáky Pál vállalt felette védnökséget." (Képarchívum) Hány résztvevője lesz az idei Ko­dály Napoknak, és milyen ellátást biztosítanak számukra? A kórusversenyben részt vevőket, a vendégkórusokat és a zsűrit is bele­számítva több mint ezer személy- lyel számolunk. A húsz kórus közül nyolc közép- és kelet-szlovákiai énekkar, valamint két magyarorszá­gi vendégkórus már ma délután megérkezik, így mára mintegy 400 ember számára biztosítottunk szál­lást, holnapról vasárnapra pedig plusz 500 helyet a deáki, a diószegi és a felsőszeli termálfürdőben, a diószegi kastélyban, a Galántai Me­zőgazdasági Középiskola és a Szeredi Kereskedelmi Akadémia kollégiumában, valamint a Szenc- királyfai Méhészeti Skanzenben. Az étkeztetés a járási hivatal, a Kodály Zoltán Gimnázium és a szövetkezet éttermében lesz. Nagy segítség, hogy a mai és a holnap esti koncer­tek színhelyem, tizennégy mátyus- földi településen a helyi Csemadok- szervezetek és önkormányzatok vendégelik meg a szereplőket. Mennyibe kerül a rendezvény, és honnan teremtettek elő rá pénzt? A Kodály Napok költségvetése mint­egy kétmillió korona, ebből körül­belül kétszázezer korona a szállás- költség, kétszer ekkora tétel az ét­keztetés, de amint említettem, nagy segítséget jelent, hogy a vidéki hangversenyek után a helyszínen, a mátyusföldi településeken vendé­gelik meg a szereplőket. Nagy tételt jelentenek a szállítási költségek, de ezeket az egyes csoportok maguk térítik. A költségvetésben szerepel a vendégművészek honoráriuma is, ugyanis a vasárnap estei záróhang­versenyen a Győri Filharmonikus Zenekar lép fel Medveczky Ádám vezényletével. Meg kell azonban je­gyeznem, hogy ők is a lehető legki­sebb tiszteletdíjért vállalták a sze­replést. A város részéről nagyon nagy segítséget jelent, hogy a műve­lődési központban a hangverseny- termet és az öltözőket díjmentesen bocsátják a szereplők rendelkezésé­re, és a városi szolgáltató vállalat is sokat segített a előkészítésben. A legnagyobb anyagi támogatást, fél­millió koronát a Szlovák Köztársa­ság Kulturális Minisztériumától kaptuk, ezenkívül jelentős támoga­tással járult hozzá a Kodály Napok megrendezéséhez a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a Rákóczi Szö­vetség, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány, a Galánta Régió Alapítvány, valamint a környékbeli önkormányzatok. A helyi Csemadok-szervezetek kísé­rőket adnak az egyes kórusok mel­lé, s az egész itteni tartózkodás alatt útbaigazítják őket. Egyébként valamennyi énekkar kapott egy 13 oldalas részletes menetrendet, amelyben pontosan leírtuk, ki, mi­kor, hol, mit csinál, és megérkezé­sekor minden kórus külön megkap­ja a saját programját is. A kórusversenyben r részt vevőket, a vendégkórusokat és a zsűrit is beleszámítva több mint ezer sze- méllyel számolunk. \> Ki és hogyan értékeli a versenyt? Ez egy nemzetközi összetételű érté­kelő bizottság feladata lesz, amely­nek tiszteletbeli elnöke Baross Gá­bor, a Magyar Kórusok és Zeneka­rok Szövetségének elnöke, a zsűri elnöke pedig Erdei Péter, a kecske­méti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója. Az értékelés pontozással történik, maximálisan száz pont szerezhető. Aki 90-nél több pontot szerez, az aranyminősí­tésen kívül a zsűri külön elismerésé­ben részesül, a 80-90 pontot szer­zők aranyminősítést, 70-80 pontért ezüst-, 60- 70 pontért pedig bronz­minősítést szerezhetnek a kórusok. A legkiválóbb minősítést szerző kó­rus november 15-én részt vehet a Kodály Zoltán születésének 120. év­fordulója alkalmából megrende­zendő nagyszabású emlékünnepsé­gen a Pesti Vigadóban. Ezenkívül több nemzetközi rendezvényre, egyházzenei és más kórusfesztivá­lokra juthatnak el a Kodály Napok sikeres szereplői. Michal Sykora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának vezetője a hatáskörökről Nem megbízott, hanem közös? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Alapvetően rossznak mi­nősítette a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása a belügyminiszté­rium által az úgynevezett megbí­zott települési önkormányzatokról kidolgozott törvény tervezetét. Jogrendünk nem ismeri a megbí­zott települési önkormányzat fo­galmát, ezért Michal Sykora, a tár­sulás elnöke szerint a tervezet al­kotmányellenes. „Ezt a kormány törvény-előkészítő tanácsa is elis­merte, amikor javasolta a kabinet­nek, hogy napolja el a törvényter­vezet megvitatását” - mutatott rá Sykora, aki helyesebbnek tartaná a közös községi hivatalok létrehozá­sát. A megbízott önkormányzato­kat az állam határozná meg, és az érintet településeknek jogukban állna más községek területén érvé­nyes határozatot is elfogadni. A kö­zös hivatalokról szóló elképzelés szerint minden község egyforma jogokat kapna, a települések létre­hoznának egy közös hivatalt, és az egyes községek a saját területükön hatályos határozatokat adnának ki. Közös hivatalok kialakítására a községeknek már korábban is volt lehetőségük, de nem éltek vele, mert tisztázatlan volt a hivatalok finanszírozása. A társulás szerint most is ebben rejlik a probléma lé­nyege. „Hogyan hozzunk létre kö­zös községi hivatalokat, ha nem tudjuk, hogy a hatáskörökkel mennyi pénz és munkahely kerül az önkormányzatokhoz? Fél év ha­ladékot kell adni a településeknek, hogy maguk válasszák ki, hol le­gyenek e hivatalok, és csak ott kell majd felülről beavatkozni, ahol nem tudnak közös nevezőre jutni. De a megbízott önkormányzatok­ról szóló elképzelés nem erről szól, a közigazgatási reform koncepció­jában sem szerepel” - fejtette ki az elnök. A társulás kifogásolja, hogy még mindig nem tudni, hogyan fog működni az államigazgatás. „Azzal hitegetnek, hogy 2004. január 1-jé- től ez is megoldódik, de arra nincs garancia, hogy ez így lesz. Nem korrekt a településekre fogni, hogy nem tudnak megegyezni. Meg tu­dunk egyezni, de amíg a hatáskö­rökkel járó anyagi eszközöket nem határozzák meg, addig nincs miből létrehozni a közös hivatalokat, és azt sem tudjuk, hány hivatal le­gyen, ha nem mondják meg, mennyire lesz pénz” - tette hozzá Sykora. A községekhez idáig csak az anyakönyvi hivatalok kerültek, néhány hete pedig megkapták a környezetvédelmi jogkör átruházá­sával kapcsolatos jegyzőkönyvet. A többi hatáskör sorsa a társulás sze­rint továbbra sem tisztázott, (sza) Nagyobb szorzószámok Módosított bérezés Pozsony. A honatyák a polgármes­terek jogállásáról és bérezéséről szóló törvény megvitatásakor az utolsó pülanatban módosították, mintegy tíz százalékkal emelték a polgármesterek bérének kiszámítá­sához szükséges szorzószámok ér­tékét. Az elfogadott szorzókat az alábbi táblázat tartalmazza, (ú) Fő az átlagfizetés x-szerese 500 lakosig 1,65 501-1 000 lakos 1,83 1 001-3 000 lakos 2,20 3 001-5 000 lakos 2,41 5 001-10 000 lakos 2,60 10 001-20 000 lakos 2,81 20 001-50 000 lakos 3,21 50 001-100 000 lakos 3,54 100 000 lakos felett 3,98 Az önkormányzatokhoz az iskolák „tisztán" kerülnek Nem kellene figyelembe venni a települések tartozásait Halmozódik az adósság ÚJ SZÓ-HÍR Kérik a gázmilliárdolcat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Tavaly 501 millióra rú­gott az oktatásügy adóssága, 2002 első negyedévében ez az összeg to­vábbi 250 millióval nőtt. Az oktatás­ügy folyamatosan újabb adósságot generál” - mutatott rá Müan Mus- ka, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának alelnöke. Elismerte, az önkormányzatokhoz az iskolák „tisztán” kerülnek, de ha nem vál­toztatnak a támogatás módján, ha­marosan újból eladósodhatnak. Az oktatásügyi jogkörök július 1-től ke­rülnek az önkormányzatokhoz, ám még nem kapták meg az úgyneve­zett delimitációs jegyzőkönyvet, melynek alapján a települések az ál­lamtól kérhetnék az oktatási intéz­mények adósságának rendezését. Nem tisztázott, hogy az önkor­mányzatokhoz kerülnek-e az okta­tásügyi szolgáltatási központok, és az sem világos, a pedagógusok hon­nan kapják majd a bérüket, (sza-) Pozsony. A gázművesítésbe fekte­tett községi vagyon kompenzálása és a települések eladósodottsága két különböző dolog, melyet nem sza­badna összekötni, véli Michal Sy­kora, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának elnöke. A kormány áprilisi határozata szerint ugyanis a gázművesítésre fordított összeget a városok és falvak csak akkor kap­hatják vissza, ha előbb csökkentik a bankokkal és az energiaszolgálta­tókkal szembeni tartozásukat. Sy­kora hangsúlyozta, több település már törlesztette a gázvezetékek ki­építésére felvett hitelt. A társulás ra­gaszkodik hozzá, hogy az eredeti el­képzelés szerint június 30-áig fizes­sék ki a községeknek megígért 4,073 milliárd koronát. Ez az összeg 1500 község gázművesítésének költségeit fedi, és a pénzt a gázmű­vek magánosításából befolyó bevé­telből fizetnék ki. (sz-a) RÖVIDEN Tibor Loran gyanakszik Pozsony. Tibor Loran, a romaügyi kormánybizottság alelnöke szerint a kormányhivatal emberjogi osztálya által felügyelt és PHARE-alap- ból finanszírozott romaprogram esetében nem a megjelölt célokra használták fel a megítélt összeg egy részét. A program roma vezetők képzését segíti. Loran a program részvevőbe hivatkozva állítja, hogy a szállásra és az étkeztetésre többet számláztak, mint kellett volna. Lapunk kérdésére, mit szól Loran állításához, Csáky Pál emberjogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes ezt válaszolta: „Semmi közöm a témához és az úrhoz sem, akinek a nevét említették.” (ú) Továbbra sincs változás Pozsony. A szavazatok 28,6 százalékával a HZDS nyerné a választá­sokat - derül ki a Focus májusi felmérésének eredményeiből. A máso­dik helyen a Smer végezne 14,9 százalékkal, az MKP a voksok 11,6 százalékát nyerné el. A parlamentbe jutna az ANO (9,7), az SDKÜ (8,3), az SNS (6,5) és a KDH (5,1). (ú) Tiltakozó nagygyűlés a dekrétumok ellen Budapest. Tiltakozó nagygyűlést szervez a Benes-dekrétumok ellen a Magyarok Világszövetsége Balassagyarmaton június 4-én, a tria­noni döntés évfordulóján. Patrubány Miklós elmondta: az esemény illeszkedik abba a sorozatba, amelyet egy évvel ezelőtt az Európai Parlamentben és Strasbourgban indítottak, hogy felhívják a döntés­hozók figyelmét a dekrétumok magyar vonatkozásaira. (MTI) Leszek Miller szlovákiai tárgyalásai Pozsony. A szlovák-lengyel viszonyt nem terhelik nyitott kérdések - állapította meg tegnap Leszek Miller lengyel és Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. Miller tegnap érkezett kétnapos hivatalos láto­gatásra Szlovákiába. Dzurinda Varsót Pozsony kulcsfontosságú stratégiai partnerének nevezte; ennek legjobb bizonyítéka,'hogy nagytapolcsányi székhelyű vezérkarral hamarosan közös cseh-lengyel-szlovák katonai alakulat áll föl. (TASR) Horváth Szilárd milliós kártérítést követel Budapest. Együttműködésre és adatgyűjtésre kérte a szomszédos országok bűnügyi vezetőit a móri rablógyilkosság kapcsán a ma­gyar rendőrség. A fantomképek szerdai közzététele óta sok beje­lentés érkezett, ám eddig egy sem vezetett nyomra. Többmilliós kártérítési igénnyel fordul a rendőrséghez Horváth Szilárd, a banki mészárlás első gyanúsítottja. Horváth szerint a rendőrség alaptala­nul hozta őt összefüggésbe a történtekkel. A férfi továbbra sem haj­landó magát hazugságvizsgáló tesztnek alávetni, (m, o-o) Mikulás Dzurinda mégis hajlandó a parlament elé lépni Három „zöld” törvény ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Új védelmi törvénye van az országnak, amely meghatározza, mi a legfőbb közjogi méltóságok, az állami közigazgatás és a helyi ön- kormányzatok szerepe háborús helyzetben. A július elsején életbe lépő jogszabály kimondja: Pozsony, Besztercebánya és Kassa székhellyel három katonai igazgatási egységet kell létrehozni. A honatyák azonban elvetették a védelmi tárca javaslatát a 79 járási katonai parancsnokság megszüntetéséről. A parlament el­fogadta a fegyveres erőkről szóló törvényt* is, amely egyebek között szabályozza a katonák fegyverhasz­nálati jogát. A harmadik „zöld” tör­vényre is áldását adta a parlament, amely a hadkötelezettségről szól. A szintén július elsején hatályba lépő jogszabály szerint a 18 és 55 év kö­zötti férfiak hadkötelesek, az alapki­képzést legfeljebb 25 éves korig le­het majd elhalasztani. Kész a parlament előtt számot adni a kormány tevékenységéről a kor­mányfő, ha erre felkérik. Ezt maga Mikulás Dzurinda jelentette ki teg­nap a kérdések órájában, hangsú­lyozva: soha nem mondta, hogy ezt nem tenné meg, vagy nem akarná megtenni. Szerinte a pár napja tett kijelentését félreértelmezte a sajtó: akkor csupán azt mondta, a nyári szünet előtti utolsó kormányülést követően valószínűleg a nyilvános­ság előtt részletezni fogja a kor­mányprogram teljesítését, (s, t, ú) Miért nem kér több állampolgár magyarigazolványt? Védik a féltett adatokat ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Személyes adataikat félt­ve sokan nem adták be a magyar­igazolvány és a magyar hozzátarto­zói igazolvány kiadására irányuló kérelmet, tudta meg az Új Szó. Több szlovákiai magyart az riasztott el a kérelem benyújtásától, hogy alá kell írniuk egy nyilatkozatot, mely sze­rint hozzájárulnak személyi és kul­turális identitásukkal kapcsolatos adataik kezeléséhez, felvételéhez, rögzítéséhez, megőrzéséhez és to­vábbításához a Magyar Köztársaság illetékes közigazgatási szervének. „Ha Magyarországtól kérek igazol­ványt, nem értem, a közvetítő miért akar Szlovákiában nyilvántartani, ahol ráadásul még kollektív bűnös is vagyok? Csupán emiatt nem ad­tuk be kérelmünket”' - közölte la­punkkal egy zselízi származású hölgy a Szövetség a Közös Célokért szervezetre és arra utalva, hogy a társulás irodái a magyarigazolvá­nyokkal kapcsolatban nem fejthet­nek ki más tevékenységet, csak a ké­relmeket gyűjthetik össze és továb­bíthatják Magyarországra. A szövet­ség ezzel indokolta a Nyitrai Kerüle­ti Hivatal által a szövetség ellen a Komáromi Járásbírósághoz benyúj­tott beadvány megalapozatlanságát is. A bíróság még nem tűzte ki a tár­gyalás időpontját. Hortai Éva jogász lapunknak korábban elmondta: a szövetség nem része a magyarorszá­gi államigazgatásnak, és a kérelme­ket csak a polgárok saját kérésére továbbíthatja Magyarországra, ezért kell külön nyilatkozatban be­leegyezni a személyi adatok kezelé­sébe. „Az adatokat a magyar konzu­látusra továbbítjuk, tehát nálunk elektronikus adatbázis nem marad. Ugyanakkor a törvény értelmében kötelességünk tárolni az adatokat egy bizonyos ideig, és a dokumentu­mokat addig őrizzük, amíg érvé­nyes az igazolvány. Jogászaink na­gyon odafigyeltek e problémára, és igaz, hogy az emberek önként bíz­zák ránk adataikat, de mi az adatvé­delmi törvény értelmében felelőssé­get vállalunk azért, hogy illetékte­len személy ne jusson hozzájuk. Azt, hogy mi január 1-jétől személyi adatokat gyűjtünk, az adatvédelmi biztos is tudomásul vette” - fejtette ki az Új Szónak Pogány Erzsébet, a szövetség hivatalvezetője, (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents