Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-23 / 118. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 23. Figyelmeztetés Ausztriának Becs. Az USA Bécset is figyelmeztette a múlt pénteken, hogy a pünkösdi hétvégén valamiféle terrorcselekmény történhet Ausztriában. Az osztrák hatóságok az általánosan megfogalmazott jelzés nyomán nem hoztak rendkívüli intézkedéseket. Rudolf Gollia, a közbiztonsági igazgatóság szóvivője szerint nem ártana tudni az értesülés kiértékeléséhez, hogy milyen forrásból származik, erről azonban az amerikaiak hallgatnak. Az osztrák belügy nem feltételezi, hogy Ausztria terrorakciók célpontjává válhat. (MTI) Marad a NATO Macedóniában Szkopje. A NATO négy hónappal meghosszabbította a Macedóniában állomásozó 700 fős békefenntartó erejének küldetését. Tehát katonák legalább október 26-ig maradnak; a csapatok jószolgálati tevékenységének meghosszabbítását Trajkovszki macedón elnök kérte. (MTI) Lemondott a kirgiz kormány Biskek. Lemondott tegnap a kirgiz kabinet, miután az államfő elnökletével összeült biztonsági tanács megállapította, hogy magas rangú tisztviselők felelősek annak az öt tüntetőnek a halálért, akik egy márciusi megmozduláson vesztették életüket. Kurmankev Bakijev kormányfő lemondását Aszkar Akajev elnök elfogadta. (MTI) Az első városi gerillaütközet Bogota. Kilenc ember, köztük több gyermek vesztette életét, 40 pedig megsérült egy szokatlan hevességű utcai összecsapásban, amely kedden, fényes nappal zajlott le szélsőbaloldali városi gerillák és kormányerők között Kolumbia második legnagyobb városában, a 2 milliós Medellínben. A gerillák szabályos utcai harcot vívtak a kifüstölésükre készülő katonai egységekkel a várost övező szegénynegyedekben. A 38 éve tartó kolumbiai polgárháború történetében még nem volt példa ilyen jelentős utcai csatára egy nagyvárosban. (MTI) Túszszedő buddhista Bangkok. Egy buddhista szerzetesi ruhát viselő, géppisztolyos férfi berontott tegnap a thaiföldi parlament épületébe és túszul ejtett húsz embert, ám hamarosan lefegyverezték őt az őrök. A szerzetes elmondta: a kormány képviselőivel akart találkozni, s beadványt eljuttatni a parlament elnökéhez arról, hogy több alkalommal is bántalmazták őt a rendőrök. (MTI) vegőbe lőtt géppisztolyából (CTK/AP) Megkezdte európai körútját az amerikai elnök - Gerhard Schröder kancellárral az Irak elleni fellépésről is szeretne eszmét cserélni Bush megérti, ha tüntetnek ellene Washington/Berlin. George Bush amerikai elnök tegnap a koraesti órákban a német fővárosba érkezett, s a hivatalos fogadtatás után, este megtartotta első találkozóját Gerhard Schröder kancellárral. Bush ma a német parlamentben mond beszédet a transzadanti kapcsolatokról. ÖSSZEFOGLALÓ Jóllehet az amerikai elnök csak tegnap estétől Berlin vendége, a német főváros szívében már 24 órával korábban rendkívüli állapotok uralkodtak: a kormányzati negyedet lezárta a rendőrség. Még a gyalogos forgalom is tilos a Brandenburgi kapu környékén: a rendőrök fémkorlátokkal zárták le az Unter den Linden sugárút és a Wilhelmstrasse kereszteződését és az Adlon szálló körüli térséget. A patinás hotelba szállásolta be magát ugyanis az amerikai elnök és 500 fős kísérete. A 180 négyzetméteres elnöki lakosztály eleget tesz az amerikaiak szigorú biztonsági elvárásainak: falakat és ajtókat különleges fémötvözettel erősítették meg, s közvetlen összeköttetésben áll az Adlon tetejére fölszerelt műholdas antenna- rendszerrel. így Bush állandó kapcsolatot tarthat fenn a Pentagonnal és a Fehér Házzal. Pár órával az amerikai elnök Berlinbe érkezése előtt a német kormánypártok vezető képviselői is bírálták Bush külpolitikáját. A szociáldemokraták (SPD) alsóházi frakciójának elnöke az ARD televíziónak nyilatkozva óva intette az USA-t egy Irak elleni katonai akciótól. Peter Struck közölte: ezt a véleményét nem fogja véka alá rejteni a mai eszmecserén sem. „Az Irak elleni katonai fellépés mindaddig nem indokolt, amíg nem bizonyított egyértelműen, hogy Szaddám Húszéin támogatást vagy menedéket nyújt az al-Kaida csoport terroristáinak” - hangoztatta, hozzátéve: helytelen volna, ha Bush elnök azt hinné, hogy őrá vár annak a befejezése, amit az apja kezdett el Irakban. Az SPD politikusai szerint az amerikai elnöknek bírálatra kell számítania olyan témák kapcsán, amelyekben nem egyezik Washington nézete az európai szövetségesekével. Ezek között van a légkör védelme vagy a nemzetközi büntetőjogi bíróság létrehozása. Antje Volímer, a Bundestag alelnöke pedig kijelentette: „Ahelyett, hogy a jogállamiság elve alapján világszerte a stabilitás létrehozásán munkálkodna, az amerikai kormány már-már misszionárius jellegű programot akar megvalósítani a megtestesült gonosz ellenében, olyan programot, ámelynek egyetlen legitim értelmezője maga az Egyesült Államok.” Meglátása szerint ebben a ,fundamentalista tendenciában” rejlik az USA és a nemzetközi közösség között feszülő konfliktus gyökere. Maga Bush néhány órával Berlinbe érkezése előtt megértést mutatott a látogatása ellen tüntetők iránt. Az ARD televíziónak nyüatkozva a demokrácia velejárójának nevezte az utcai tüntetéseket. „Szívesen megyek olyan országba, ahol az emberek szabadon hangot adhatnak a véleményüknek.” Egyúttal bejelentette: berlini látogatását arra is fel kívánja használni, hogy Schröder kancellárral eszmét cseréljen az Irak elleni fellépésről. Konkrét beavatkozásra vonatkozó tervei egyelőre nincsenek, ám minden lehetőséget mérlegeim fog - tette hozzá Bush. Az Irak elleni koalícióban a németekre váró szerepről beszélt az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Condoleezza Rice is a ZDF televízióban: Washington azt váija Berlintől, hogy segítsen megakadályozni olyan technológiák és anyagok eljutását Irakba, amelyek alkalmasak tömegpusztító fegyverek előállítására. Rice nem hagyott kétséget afelől, hogy az USA támadást fog intézni Irak ellen, (m, t) Soha nem tisztelte Arafatot Elutazása előtt, tegnap Washingtonban Bush kijelentette: valójában soha nem tisztelte Jasszer Arafatot, mert az kudarcot vallott vezetőként, és számtalan esélyt eljátszva cserben hagyta a saját népét. Arafat kudarcainak eredményeként a palesztin lakosság ma még nagyobb szegénységben, elszigeteltségben és csalódottságban él. Megerősítette: szerinte lehetséges a béke a Közel-Keleten, (m) Lehetséges célpontok a város jelképei; meg kell előzni a pánikhangulat kialakulását New Yorkot fenyegetik New York. Az FBI a város elleni fenyegetésről tanúskodó értesüléseket adott át a New York-i rendőrségnek. Raymond Kelly, a nagyváros rendőrfőnöke elmondta, megtesznek minden óvintézkedést, összeköttetésben vannak a rend- ' fenntartó szervekkel New York államban és szövetségi szinten is. Hozzátette: nem hoznak nyilvánosságra részleteket sem a fenyegetésekről, sem az óvintézkedésekről, ez utóbbiak hatékonyságának érdekében. Amerikai tv-csatornák tudni vélték, hogy a nagyváros néhány jelképes helye is a célpontok között van, így a Szabadság-szobor és a Brooklyn- negyedet a Manhattan-szigettel összekötő Brooklyn híd. Viszont egy FBI-illetékes szerint pontatlan és kellően nem alátámasztott ez az értesülés. George Pataki, New York állam kormányzója azt mondta, a hatóságok és a lakosok ébersége lehetővé fogja tenni, hogy meghiúsítsák az esetleges támadásokat, és megelőzzenek bármiféle pánik-pszichózist. (MTI) (CTK/AP-felvétel) New York egyik jelképe a Brooklyn híd Tíz EU-tagjelölt ország külügyminiszterei egyeztettek tegnap Varsóban Felhívás Írország polgáraihoz ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Az EU-integráció és a csatlakozási tárgyalások meghatározott kérdéseit tekintették át tegnap Varsóban tíz tagjelölt ország (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyar- ország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) külügyminiszterei vagy integrációs államtitkárai. Azok az országok kaptak meghívást, amelyeket az EU állam- és kormányfői 2001 decemberi laekeni csúcstalálkozójukon név szerint említettek, mint az első bővítési körben esélyes jelölteket. A lengyel kezdeményezésre létrejött találkozó résztvevői két szekcióban foglalkoztak az EU- bővítés és a csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzetével, az idei év végére tervezett lezárásuk kilátásaival. Terítéken szerepelt a spanyol EU-elnökség időszakában (ez év első felében) elért haladás, illetve a spanyol elnökséget lezáró június 21-22-i sevillai EU-csúcstalálkozót érintő tagjelölti elvárások. Megvitatták emellett az EU-bővítés pénzügyi vetületeit, jelesül a mezőgazdaság, a regionális politika és a költségvetési fejezetek kérdéseit. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter a tanácskozáson kezdeményezte az Írország polgárainak címzett felhívás elfogadását a közelgő ír referendummal kapcsolatban. Az egy évvel ezelőtti ír népszavazáson elvetették a nizzai szerződés ratifikálását. Ha megismétlődne ez az eredmény, az veszélybe sodorná az uniós bővítést. (TASR, MTI) Mindössze 120 fős a katolikus közösség, két szlovák papjuk van, templomuk nincs II. János Pál Azerbajdzsánban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Baku. II. János Pál helyi idő szerint délután négykor érkezett tegnap az azeri fővárosba, Bakuba. Azerbaj- dzsáni, majd bulgáriai látogatására elkísérte őt többek között Angelo Sodano bíboros-államtitkár és hatvan újságíró is. A szentatya számos külföldi útjának történetében először használt egy különleges emelőszerkezetet, hogy feljusson a gép fedélzetére. Az olasz légitársaság egyik különleges felépítésű „liftjéről“ van szó, amelyet mozgáskorlátozottak számára terveztek. Római megfigyelők az utóbbi hetekben kíváncsian várták, valóban sor kerül- e erre az utazásra, tekintettel arra, hogy a katolikus egyházfő állapota egyre romlik. II. János Pál azeri látogatása külföldi útjainak sorában a kilencvenhatodik: ezúttal egy rendkívül kis katolikus közösség érdekeit ment képviselni a muzulmán többségű szovjet utódállamban. Az iszlám többségű államok közül ez a huszonnegyedik, amelyet a pápa felkeres. A 7,5 millió lakosú országban ugyanakkor békésen élnek egymás mellett a különféle felekezetek, így nem háborgatja senki a maroknyi, mindössze 120 főből álló katolikus, sem pedig az ugyancsak kis létszámú ortodox közösséget. Miközben Azerbajdzsánban az utóbbi tizenkét esztendőben 1300 mecsetet építettek, nincs egyetlen katolikus templom sem. A Ids közösség egy kétszobás lakásban gyűlik össze rendszeresen misére, itt egy kápolna is található. Ez a bakui plébánia (az országban az egyetlen), amely a Megváltó Krisztus nevet viseli. Mindössze két pap végzi az azer- bajdzsáni hívők lelki szolgálatát, nevezetesen két szlovák szaléziá- nus. Bakuban az ötvenes évekig működött katolikus egyház, de a szovjet rendszer akkor felszámolta. Volt párttársai is sokallják Feljelentik Fimart Bukarest. A nemzeti jelképek megsértése miatt feljelenti a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A PUNR alelnöke szerint a nemzeti színek iránti rajongásában azzal lépett át minden határt Kolozsvár polgármestere, hogy utasítására a román trikolór színeiben pompázó köztéri szemétládákat kezdtek kihelyezni a város központjában. Funar már eddig is mindent megtett azért, hogy kék-sárga-piros színekbe öltöztesse a várost. Kolozsvár utcáin és főterein több ezer nemzeti lobogót függeszttetett ki, nemzeti színűre festették a padokat, a járdaszegélyeket, a zászlótartó rudakat. (MTI) Afgán-pakisztáni határ Amerikai légicsapás Kabul. Amerikai harci gépek támadást indítottak az afgán-pakisztáni határnál az al-Kaidához tartozó és tálib fegyveresek ellen. Bryan Hilferty őrnagy, az ottani amerikai csapatok szóvivője elmondta: A-10-es harci gépek kedden bombákat dobtak le és rakétákat lőttek ki több mint tíz feltételezett terroristára, miután a koalíciós csapatok tudomást szereztek a kelet-afganisztáni Host városától délre fekvő rejtekhelyeikről. „Semlegesítettük a területet, de nem állíthatom, hogy megöltük őket, mivel holttesteket nem találtunk. Úgy tűnik, aknavetőket állítottak fel egy közeli bázisunk lövetésére“ - tette hozzá az őrnagy. (MTI) Halálbüntetés: komolyan meg kellene fontolni Orbán visszaállítaná mti-hír Budapest. Orbán Viktor kormányfő szerint a móri bankrablás után Magyarországnak komolyan meg kell fontolnia a halálbüntetés bevezetését. Erről a leköszönő miniszterelnök szokásos szerdai, e minőségében utolsó rádióinterjújában beszélt. Orbán elmondta, hogy a halál- büntetést korábban helytelen intézménynek tartotta, de megváltozott a véleménye, miután személyesen találkozott a két héttel ezelőtti móri bankrablás áldozatainak hozzátartozóival. Orbán Viktor hozzátette: tudja, hogy jelenleg a nemzetközi egyezmények nem teszik lehetővé Magyarországon a halálbüntetés visszaállítását, de megítélése szerint eljön az az idő, amikor Európában is, különösen a terrorizmus elleni küzdelem miatt, ez az álláspont még megváltozhat. Rámutatotl arra, hogy Magyarország nerc csatlakozhat az Európai Unióhoz ha visszaállítja a halálbüntetést de változik az unió is. „Nekünk, magyaroknak azután ami Magyarországon történt, azt gondolom, hogy azon országot között van a helyünk, amelyet amellett érvelnek Európában hogy a halálbüntetés ismételten i nemzeti jogalkotás hatáskörébe kerüljön” - mondta a kormányfő Prága; a kommunizmus áldozatainak emlékműve Politikai felhangok KOKES JÁNOS Prága. Bár a jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS) egyes prágai körei választási célokra is ki szerették volna használni a volt csehszlovák kommunista rendszer áldozatainak a Petrín-hegy Moldva felé lejtő oldalán emelt emlékmű tegnapi ünnepélyes felavatását, tervük dugába dőlt, s az esemény végül is méltóságteljesen zajlott le. Jan Bürgermeister, a cseh főváros első kerületének polgármestere ugyanis azt tervezte, hogy az avatásra csak Václav Klaus ODS-elnököt hívja meg, akinek beszédet kellett volna ez alkalomból mondania. De a terv kiderült, és Bürgermeis- teréket rengeteg kritika érte, amiért más vezető politikusokat ki akartak hagyni a meghívandók listájáról. Milos Zeman kormány főt és Petr Pithart szenátusi elnö köt például azért, mert „vol kommunisták”, és Václav Have államfőt is csak az utolsó pilla natban hívták meg. Havel azon ban, átlátva a szitán, már keddei megtekintette az emlékművet, ; tegnapi ünnepségre pedig nen ment el. A kialakult helyzetbei Klaus is jobbnak látta, ha ó sen lesz jelen. így a konfrontáció el maradt. Az emlékmű tulajdonképpen eg; ötven méteres, sehonnan sehov: sem vezető és egyre szűkülő lép esősor, amelyen hét bronzfigur; személyesíti meg a kommunist. rendszer áldozatait. A lépcsőso közepén egy bronzszalag fut vé gig, amelyen a volt diktatoriku rendszer különféle áldozataina az adatai olvashatóak.
