Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-20 / 115. szám, hétfő
002. május 20., hétfő 4. évfolyam, 10. szám zlovák szavalóverseny magyar és magyarországi szlovák diákok részvételével a komáromi Selye János Gimnáziumban. A „Jó szó" remélhetőleg nem vész el A költészet és a művészet legyen a híd! ARKASNÉ BARTAKOVICS ADRIANNA E gy iskola nem csupán szűkén vett oktatási feladatokat lát el, halj nem kisebb vagy na gyobb régióban kulcs- szereplőjévé kell válnia kulturális életnek, meg kell felel- ie bizonyos kihívásoknak, kezde- íényezéseknek. Nekünk, szlováki- i magyar pedagógusoknak össze- ötő kapocsként kell működnünk nnak érdekében, hogy különböző ultúrákat, hagyományokat ismerésünk meg egymással, diákjainkat yen törekvést szolgál a komáromi elye János Gimnáziumban 1997- en induló Dobré slovo, vagyis Jó ló elnevezésű szlovák vers- és pró- amondó verseny. A kezdeti, iskolai tintű kezdeményezés később járá- i fordulóval bővült. Ebben a tanéven a Komáromi Napok rendez- énysorozatába beilleszkedve már erületi szintűvé nőtte ki magát. A uriózumot azonban a verseny to- ábbi bővülése jelentette. A szer- ezők ugyanis idén nemcsak azok- ak a szlovákiai magyar diákoknak kariak szereplési lehetőséget adni, kik szlovák környezetben élnek és múlnak, hanem azoknak is, akik lagyarországon élnek szlovák emzetiségűként, és nincs módjuk yakran használni anyanyelvűket. verseny kezdeményezője és fő tervezője Csémy Marianna, a ko- íáromi gimnázium tanára. Szavai terint a verseny elsődleges célja az olt, hogy a felnövekvő szlovákiai tagyar,illetve magyarországi szlo- ák anyanyelvű fiatalok körében íjlesszék a nyelvi és a kommuniká- iós készségeket, közelebb hozva a tlovák üodalmat és kultúrát, zért jött tőle az ötlet, hogy a Komáromi, Újvári, Lévai, Vágsellyei és Nyitrai járás mellett első ízben hívjanak meg olyan magyarországi nemzetiségi tanintézményeket, ahol a szlovák nyelvet is oktatják. A megszólított iskolák közül végül Békéscsabáról, Pilisszántóról és Pi- lisszentkeresztről összesen 12 diák mérte össze tudását. Ez azért is dicsérendő, mivel például a Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola magyar tannyelvű, szlovákot mindössze heti három órában tanulnak a gyerekek, mint választható tárgyat. Szerencsére sok szülőben élnek az „Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy“ közmondás szavai, ezért sokan minden kötődés nélkül választják a szlovák nyelvet. A verseny a magyarországi iskolák részvételével egy újabb kategóriával bővült. Ily módon az első 4 kategória résztvevői á szlovákiai magyar diákok maradtak, mégpedig az általános iskolák felső tagozatosai, valamint a nyolcosztályos gimnáziumok 1. ciklusának diákjai. Az 5. kategóriában az említett 12 magyarországi tanuló versenyzett. „Bár előfordulnak apróbb kiejtési hibák, a színvonal egyre nő, hiszen ezek a diákok őszintén vonzódnak a versekhez, prózai művekhez. Ők azok, akik szívesen lépnek nagyközönség elé, szlovák szerzők műveit illetve világirodalmi művek részleteit bemutatva“ - értékelte a versenyt Csémy tanárnő. A kezdeményezés egyébként szervesen kapcsolódik ahhoz a programsorozathoz, melyet a Tolerancia éve címmel az iskola igazgatója, Andruskó Imre hirdetett meg. Ennek lényege, hogy a magas szintű szellemi tudás megszerzése, és az egészséges magyar öntudatra nevelés mellett a tolerancia kérdése és képessége is fontossá váljon a felnövekvő fiatal generáció előtt. Véleménye szerint: „Ez a verseny azzal válik példaértékűvé, hogy kisebbségként át tudjuk érezni a magyar- országi szlovákok helyzetét, ugyanakkor bemutatjuk, milyen Szlovákiában egy magyar iskola, hogy képes jól működni, és az ilyen és ehhez hasonló rendezvényekkel nem a másságot, hanem az együvé tartozást szimbolizáljuk.“ Az immár nemzetközivé vált rangos esemény felett Claude Báláz, a külföldi szlovákok kormánybiztosa és Bastrnák Tibor, a Vág - Duna - Ipoly Eurorégió titkára vállalt védnökséget, aki jelenlévőként szintén kiemelte azt a tényt, hogy a jövő Európájában mennyire fontos lesz az együttműködés, a kulturális rendezvények ennek a jövőbeni folyamatnak alappillérei lehetnek. Hasonlóképpen vélekedett Szigeti László oktatási államtitkár is: „Az államnyelv elsajátítása nagyon fontos, de ezzel együtt az is, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak tudásuk bemutatására. A verseny napján ez a kezdeményezés nemzetközivé vált, és ez a két ország közti kapcsolatot is erősíti.“ A vendégek között volt továbbá Karol Wlachovsky, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója, valamint Ján Fűzik, az Országos Szlovák Ön- kormányzat elnöke, Azt hiszem, a fentiekből egyértelműen látszik, a , Jó szó“ nem vész el. Pedig a jelenlévő magyarországi vendégek, tanárok és diákok szavaiból egyértelműen kitűnt, hogy bizony az ottani szlovákok sincsenek könnyű helyzetben. A nyelvvesztés előrehaladott stádiumban van, a gyerekek idegen nyelvként tanulják anyanyelvűket. A magyarországi közvélemény is keveset tud országuk kisebbségeiről, pedig máig élő hagyományaik és iskolarendszerük van. Ebből is látható, hogy Ján Fűzik elnök úr szavait idézve „kisebbségi identitást vállalni sehol sem diadalmenet.“ A gyerekek arcát, lelkesült- ségüket, az itt szövődő barátságokat látva a jövő mégis reményt ad. Rajtuk kívül a kezdeményezőket, szervezőket és minden résztvevőt biztatni kell! Biztatni azzal, hogy közös munkából fakadó öröm forrását, az együvé tartozás lehetőségét akkor se mulasszák el, ha törekvéseik akadályba ütköznek. Úgy legyen, ahogyan azt Vilma Prívarová, a kormányhivatal szlovák-magyar koordinációs bizottságának tagja jelenlévőként megfogalmazta: „A költészetnek hidat kell alkotnia a szlovákiai és magyarországi gyerekek között!“ Eredmények: I.kategória: I. Szalai Bence -Hetény II. Jókai Ágnes - Komárom III. Török Zsuzsa - Érsekújvár Il.kategória: l. Valkovská Mónika - Nagysalló II. Muhar Bianka - Komárom III. Tamási Gabriela - Nagykér m. kategória: I. Markó Nikoleta - Komárom II. Huszlicska Bálint - Érsekújvár III. Presmszka Lívia - Nagycétény rv.kategória: I. Kovács Barnabás - Komárom II. Brath Martin - Gimes III. Víglerská Dalma - Léva V.kategória: I. Erdei Éva - Püisszentkereszt II. Vidovenyec Éva - Békéscsaba in.Szilágyi Anita - Békéscsaba szavalatok népes közönség előtt hangzottak el A versenyzők között számos barátság kötődött FIGYELEM! A MOST KÖVETKEZŐ SZAPPANOPERA KÁROSÍTHATJA A JÓZAN ÉSZBE VETETT HITET-ANOLINOS 2. rész DÓCZI GÁBOR z előző epizód tartalmából: Placc yurira, a sorozat egyik szellőjére rászakadt a mennyezet, eklek Tibire, a sorozat másik szellőjére Placc Gyurival ellentéten a sorozat további szereplője ahant rá, aki nem volt más, mint iktória, vagyis Ganxta Endre, ali- s Emese, aki hatvan résszel zelőtt Zolivá akarta magát ope- íltatni. Az egy másik sorozat volt-pró- álta belém fojtani a szót Viktória. Meddig lesz rajtam a gipsz? - érdezte csillogó szemekkel Rek- :k Tibi, mivel csak az látszott ki eki a terjedelmes gipsz gatyájá- ól. Ha jók lesztek, szólok Klárá- ak és leszedi rólatok azt az izét.- Van valami probléma? - kérdezte az ajtón éppen belépő Gusztáv nagybátyám, a remegő kezű agysebész, aki egyébként járatos a sikeres megöngyilkolás terén is.- Hányszor próbálta meg? - kérdezte Józsi a kocsmáros.- Hát, ha minden igaz, akkor tizenhétszer követtem el sikeres ön- gyilkosságot, mondta rekedt hangon Gusztáv nagybátyám, és szikéjével felvágta az imént vásárolt zacskós földimogyoróját.- Tényleg jó lenne már leszedni szerencsétlenekről azt a gipszet mondta halkan, sírástól el-elcsuk- ló hangon Viktória.- Még sírnom is kell? Ezért nem is fizemek meg. Na jó, rendben van. Ne mondjátok, hogy szőrös szívű vagyok, Reklek Tibi és Placc Gyuri csak álmodták, hogy tetőtől talpig be vannak gipszelve, amikor elnyomta őket a buzgóság a Hawaii-szigeteken az én szállodai szobám szomszédságában lévő lakosztályban tévénézés közben.- Nem lehetne inkább csajokkal együtt jól érezni magunkat? - próbálta kikezdem a narrátor, aki ugye én lennék jó lelkét Placc Gyuri. Öcsém? Ne akard, hogy összeakadjon a bajuszunk, mert rád zuhan valahonnan hirtelen egy zongora és még a végén átkeresztelhetünk Places Gyurira! Bár, ha jobban belegondolok, nem is rossz ötlet...- Oké, elnyomott minket az álom tévénézés közben-próbálta simítani a dolgot Reklek Tibi. Szóval elnyomott titeket az álom tévénézés közben, mialatt én a szomszéd szobában Klárával, Natáliával és Katalinnal,... szóval megismerkedtem közelebbről.- Nem hiszem el! Mi itt keményen dolgozunk, hogy lendületesen menjen a sorozat, ez a narrátor meg a kezdőkkel, akik egyébként benne sincsenek a sorozatban... Mi jogon kéjelegsz velük? - robbant ki a kérdés Viktóriából. Miért, nekem talán nem lehet ilyeneket csinálni? Minden OK nálam, úgyhogy azt csinálok, amihez kedvem van! Punk-tum! Ekkor megjelenik Béla, a postás, és levelet ad át Viktóriának.- Levelet nekem?- Mi van benne? - kérdezte Reklek Tibi és Placc Gyuri szinte egyszerre.- Az van, hogy én a genetikai vizsgálat kimutatása szerint Reklek Tibinek vagyok a lánya... A Reklek Tibi lánya vagyok? Á Reklek az én apám?- Van egy lányom? - kérdezte leesett állal Reklek Tibi. - De hát én csak vele csináltam, akkor meg hogy lehet, hogy ő az én lányom?- Ezt már nem vállalom, mindent elviseltem, de ezt már nem vagyok hajlandó tűrni! Keressetek helyettem valaki mást felmondok! - ordította torka szakadtából dühösen Viktória és felmondott. Az Új Szó szereplőválogatást hirdet. Fiatal, manöken-alkatú, okos és független lányok jelentkezését várjuk. Korhatár van. A lényeg, hogy nekem tetszen! Ha Ön úgy érzi, megfelelne Viktória helyére, küldjön levelet a szerkesztőség címére: Prievozská 14/A, P.O.BOX 49, Bratislava. A borítékra ne felejtsék ráírni: LANOLINOS. Viktória kilépett a sorozatból. Kár érte, jól bírta a gyűrődést.- Te Placc, én arra gondoltam, hogy ki kéne nekünk is lépni a sorozatból - mondta hosszas gondolkodás után Reklek Tibi Placc Gyurinak.- Nem mondasz hülyeséget, várj, megkérdem a többieket, hogy mi a véleményük. Szerintetek nem kellene kilépni mindenkinek a sorozatból? - tette fel a kérdést mindenkinek. Hangos zúgolódás támadt.- Vegyünk ki szabadságot! - kiáltotta valahonnan a zöldségesből Feri bácsi, a helyi téesz nyugdíjas elnöke.- Maga már régen nyugdíjas-kiál- totta .vissza Józsi, a kocsmáros, de okosat mondott, én kiveszem a szabadságomat, elviszem az asszonyt a Balatonra.- Akkor vegye ki mindenki a szabadságot - mondta Reklek Tibi. Néhány perc múlva már mindenki kivette a szabadságot, csak én maradtam. Ha megengedik, most, hogy már senki sincs a sorozatban, egy rövid üzenetet szeretnék átadni Önöknek: Kéne egy nagy borot- válás, megszűnne a kettős látás! Folytatjuk! A meghívott vendégek balról jobbra: Andruskó Imre, Szigeti László, Vilma Prívarová, Karol Wlachovsky, Ján Fűzik (A szerző felvételei)
