Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-18 / 114. szám, szombat

Családi Kör ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 18. MINDENNAPI KENYERÜNK A tűzálló kereszt HALKO JÓZSEF 2000 szeptemberében az ameri­kai CNN tévécsatornának adott interjút az orosz elnök, Vlagyimir Putyin. Mikor vallási kérdésekről esett szó, bevallotta, hogy egy bi­zonyos ideje keresztet visel a nya­kában. Mégpedig azóta, amióta sikerült szerencsésen kimeneked- nie Pétervár melletti égő családi villájából, minekutána azt a ke­resztet tökéletes épségben talál­ták meg az üszkös romok alatt. „Meglepetés volt, jelenés - kom­mentálta az elnök és ezért mindig velem van.” A kereszt, mely nem égett el, bár körülötte minden a tűz martalé­kává vált, további, mé­lyebb összefüggéseket sejtethet. Jézus ellensé­geit égő gyűlöletük el­lenére nem szűnt meg szeretni, utolsó leheleté­ig. Bár látszólag úgy tűnhetett, hogy amit a Mester három éven át épített, néhány nap le­forgása alatt végérvé­nyesen leégett, ám min­denek ellenére egyvalami túlélt mindent: Jézus szeretete - a fel­tétel nélküli, a tartós, a megin- gathatadan. A pusztító tűzzel szemben fellobbant egy új, minőségében más tűz: a szeretet tüze. „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássák a földre - vallotta meg Jézus tanítványainak -, s meny­nyire szeretném, ha már fellob­banna!” (Lk 12,49) Éppen most, pünkösdkor ünne­peljük ez előrejelzés beteljese­dését, mikor a hozzá hűeknek „szétoszló nyelvek jelentek meg” (Csel 2, 3). Ez az új, élő tűz őslényege a lélek forradal­mának, mely az újszövetségi ci­vilizációban háromszorosan kezdett hatni. Ez a tűz mindenekelőtt TISZTÍ­TÓ. A romlandó arany, „melyet tűz által próbálnak meg” - úja Péter apostol (1 Pét 1,7). Min­den elég, csak az arany - a való­ban értékes - marad meg. A Szenüélek tüze lemos az em­berről minden mocskot, miután az felfedezi saját lényegét: Isten fia, lánya vagyok. E tűz leküldé- sével a Feltámadott megismételte mindenek fölött, mit annak előtte a leprásnak mondott: ,Akarom, tisztulj meg!” (Mt 8,3) A tűz tisztító hatása legmarkán­sabban a babiloni átok feloldásá­ban nyilvánult meg: ott a nyelvek összekeveredtek, itt az első pün­kösd napján újra érteni kezdték egymást mindnyájan, holott el­térő nyelveken beszéltek (Csel 2, 5-12). A legnagyobb kommuni­kációs forradalom nem a husza­dik században tört ki, hanem az első elején - Jeruzsálemben! A pünkösdi tűz persze nem egy­szerű lelki megtisztulást jelen­tett, gyökeres változást is. Nem elég minden régit elégetni, a megsemmisített bűn romjain ke­letkezett lelki űr új kezdetet, új születést kíván. Megtelik a Szentlélek tüzének másik lénye­gével: nemcsak megtisztít, ha­nem ÁTALAKÍT! A rémült tanít­ványokból valódi apostolok let­tek. Péter, ki nemrég még ijedten tagadta meg Jézust, most nyilvá­nosan, a tömegek előtt színt vall mellette: „Ezt a Jézust Isten fel­támasztotta, s ennek mi mind­annyian tanúi vagyunk!” (Csel 2, 32) A Szentlélek átalakító szikrá­ja sorra elérte Péter hallgatósá­gát is. Felszólítására sürgető kér­déssel feleltek: „Mit te­gyünk, férfiak, testvé­rek? Péter azt felelte nekik: Tartsatok bűnbánatot, és mind- egyiktek keresztelked- jék meg Jézus Krisztus nevében bűneitek bo­csánatára” (Csel 2, 37-38). S hogy valójá­ban mit jelent ez a ke- resztség, azt már Jézus fellépésének legelején megjósol­ta Keresztelő János: „Ő Szentlé­lekkel és tűzzel fog megkeresz­telni titeket.” (Lk 3,16) A megtisztítással és átváltozta­tással még nem ér véget a Szent­lélek tüzének hatása: Aki az üsz­kös romok alatt keresztet lel, be­lülről hajtva, tettre készen épít új épületet új alapokra. A Szentlé­lek tehát TETTEKRE sarkall! Személyes hivatástudatot kelt az emberben: Isten számol velem - számol a tetterőmmel, az alkotó- készségemmel, a konkrét cselek­vésemmel isteni dolgokban. Aki elfojtja magában a tettekre sar­kalló lelki szikrát, úgy jár, mint az az ember, aki Isten ítélőszéke előtt makulátlan, tiszta kezével dicsekedett: „De ÜRES!” - hang­zott az ítélet. Az emberi civüizáció lelki meg­tisztulásáig, átalakulásáig és tett- rekészségéig hosszú, nehéz út áll előttünk. Mert a világban túlnyo­mórészt baljós tüzeket látni: égő autóbuszokat, robbanó palacko­kat embertől hajítva ember felé, otthonok füstölgő romjait. Diplo­máciával, egységes társadalom- politikai módszerekkel termé­szetesen lehet elérni bizonyos eredményeket. De nem lesznek-e ezek az eredmények, mint a ki­számíthatatlan tűzhányó, mely ki tudja, mikor, ki tudja, hol tör ki újra? Bizony, lesznek, míg a pünkösdi láng el nem uralkodik az emberi szívekben, s meg nem tölti őket a tartós szeretet füzé­vel. Jézus vágya most is időszerű: „szeretném, ha már fellobbanna!” A szerző római katolikus pap TESZT A Beck-féle depresszió-skála Az értékeléshez minden állítás után karikázzuk be a megfelelő pontértéket, az alábbiak sze­rint: 1 - egyáltalán nem jellemző 2 - alig jellemző 3 - jellemző 4 - teljesen jellemző 1. Elvesztettem minden ér­deklődésemet mások iránt. 12 3 4 2. Semmiben sem tudok többé dönteni. 12 3 4 3. Több órával korábban ébre­dek, mint szoktam, nem tudok újra elaludni. 12 3 4 4. Állandóan túlságosan fáradt vagyok ahhoz, hogy bármit is csi­náljak. 12 3 4 5. Annyira aggódom a tüneteim miatt, hogy nem tudok másra gondolni. 12 3 4 6. Semmilyen munkát nem va­gyok képes megcsinálni. 12 3 4 7. Úgy látom, a jövőm reményte­len, és a helyzetem nem fog meg­változni. 12 3 4 8. Mindennel elégedetlen, min­den iránt közömbös vagyok. 12 3 4 9. Állandóan hibáztatom magam. 12 3 4 A pontok összeadásával megkap­juk összpontszámunkat. Ha ez legalább 19, akkor komolyan fel­merül a depresszió gyanúja, 26 és annál magasabb érték esetén pedig mindenképpen tanácsos szakemberrel beszélni, hogy ki­derüljön, kezelésre szoruló dep­resszióról van-e szó. A depresszió veszélyes népbetegség, alkoholizmushoz, munkaképtelenséghez, de akár öngyilkossághoz is vezethet Az ára kisebb, mint a kára tem, hogy nem vesz komolyan. Pedig akkor már hetek óta a padlón voltam, komoly gon­dot jelentett az is, hogy reg­gel kikászálódjak az ágy­ból. Nálam a bajt párom halála váltotta ki. Éve­kig betegeskedett, nemcsak benne, hanem az édesanyjában is én tartottam a lelket. Két évvel ezelőtt az anyósom, fél évre rá a férjem is meghalt. A temetést kö­vetően is „erősnek” mutatkoztam, megpróbáltam úgy élni, mint azelőtt. Nem ment, kezdtem le­épülni testileg, lelkileg egyaránt. Az orvos nem sokat foglalkozott nyomott hangulatommal, álmat­lanságommal, étvágytalanságom­mal, levertségemmel, fel sem me­rült benne, hogy pszichiáterhez küldjön. Igaz, nem vagyok biztos abban, miképp reagáltam vol­na... - vallja Magda asszony. - Azt nem állítom, hogy meggyógyultam, elmond­hatom viszont, hogy hu­zamosabb ideje - s ez óriási eredmény - jól érzem magam. A ke­zelésnek köszön­hetően. Depresszió ese­tén a gyógyu­lás nem gyors - ma­gyarázza dr. Pavel Cer­A ma érvényben levő diagnosztikai rendszer alapján szakértők a depressziót 9 tünetből álló skálával azonosítják. A tünetek a következők: 1. Depressziós hangulat 2. Az érdeklődés beszűkülése, örömtelenség 3. Jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás, azaz étvágytalanság vagy farkasétvágy 4. Alvászavar (kevés, nyugtalan alvás, vagy túl sok alvás) 5. Lelassultság, gátoltság (vagy nyugtalanság) 6. Fáradtság (testi, lelki gyengeség) 7. Érdektelenség, kóros önvádolás, bűntudat 8. Csökkent szellemi képességek (gondolkodási, összpontosítási, döntési) 9. A halál, az elmúlás gondolata, öngyilkossági eszmék, vissza­térően is PÉTERFI SZONYA N ormális dolog, ha | veszteség ér valakit, f szomorú és fájdalmat | érez. Ám ha a lelki g—jpjggj egyensúly hosszabb idő elteltével sem bil­len helyre, s ha emiatt a beteg kép­telen visszazökkenni a megszokott életvitelbe - riadót kell fújni. Mert a vészjelek: tartós szomorúság, le­vertség, érdektelenség, negatív gondolatok, nyugtalanság, pesszi­mizmus, fáradékonyság, szétszórt­ság, esetleg feledékenység komoly bajra utalhat. Elfogadott nézet, hogy kb. kétszer annyi nő (18-55 éves korig) szenved depresszió­ban, mint férfi, amiből a szakértők arra következtetnek, hogy az aktív nők életformája lehet az egyik fő előidéző ok. Mert depresszióba kergethet a három műszak, amely­ben egyszerre kell pénzt keresni, háztartást vezetni és gyermeket nevelni. A nők lelkiállapotának nem tesz jót a hátrányos munkahe­lyi megkülönböztetés sem - figyel­meztet a 21. század betegségére, amely a világon már 121 millió embert érint - dr. Peter Breier pszichiáter. A mentális zavar olyan klinikailag jelentős pszichológiai vagy magatartási tünetegyüttes, mely az egyénben fellép, és jel­lemző módon szenvedést okozó megnyilvánulással (distress), vagy az életműködés területén mutat­kozó romlással (disability) jár együtt. A mai diagnosztikai rend­szerek alapján megállapítható, hogy a depressziótól a mániáig ter­jed e hangulatzavarok széles és egyre gyarapodó skálája. Az ide tartozó zavarok többsége általá­ban ismétlődik, s az egyes epizó­dok kezdete gyakran a stresszt okozó eseményekhez köthető. A depresszió kifejezés csupán az utóbbi években kezdett szélesebb körben elterjedni. Még mindig szí­vesebben mondanak helyette - olykor egyes orvosok is - neurózist vagy idegösszeroppanást. A fogal­mi zavar maga is az okok és a cél­ravezető kezelés meghatározat­lanságát jelzi - vélekedik a pszichi­áter főorvos. A depresszió döntően két nagy megjelenési formát ismer. Az egyik a depressziós epizód - eny­he, közepes, súlyos (rendkívül sú­lyos) mértékű jelentkezése, eset­leg ismétlődése egy vagy több al­kalommal. Ez a gyakorlatban az érzelmek szomorú lehangoltságá- val jár több héten át. A másik meg­jelenési forma az alaphangulatot érinti, ez tartós, állandóan fennál­ló hangulatzavar, kisebb hullám­zásokkal, fluktuációkkal. Ez utóbbinál - tartós esetben - a depressziós tünetek erőssége, hullámzása ki­sebb ugyan, mint a másik formánál, ám veszélyt je­lent az időbeli huzamosság. Az elkülönítés szempontjából lényeges, hogy a tünetek nem tulajdoníthatók kémiai anya­gok vagy az általános egészségi állapot közvetlen élettani hatásá­nak, továbbá nem magyarázhatók például a fájdalommal és a gyásszal. Az is kitűnik az eddigi­ekből, hogy a depresszió megje­lenhet funkcionális ideggyenge­ség, személyiségzavar vagy el­mezavar tüneti képében. A lelki betegségeknek e, hagyományos szóhasználattal kifejezett három nagy csoportjában a depresszió mindenütt megtalálható, a tüne­tek számától, erősségétől és időbe: li jellegzetességeitől függően. A fent részletezett tüneti kép még ki­egészülhet testi tünetekkel, csa- pongással, fejfájással, mellkasi, hasi panaszokkal, vegetatív izgal­mijelekkel stb. Ami az okok földe­rítését illeti, a modern tudomá­nyos álláspont a különböző okok egyidejű jelenlétét vallja. Ebben helyet kaphat a genetikai haj­lamtól a központi idegrendszer biokémiai folyamatainak el­változásán keresztül a szemé­lyiségfejlődés rendellenességé­ig számtalan tényező. A legfontosabb külső té­nyezők közé tartoznak a beteg közelmúltjában tör­tént negatív események (romló testi egészség, konfliktusok, közeli hozzá­tartozó halála stb.). Ami a ke­zelést illeti, ha az észlelt prob­lémakör súlyossága egy bizonyos szintet meghalad, és testi-lelki szenvedést okozva az életműködé­sek romlásával jár együtt, azaz lé­nyegileg véglegessé válik a panasz, és már nem egy tünet, hanem tü­netegyüttes formájában jelentke­zik, mindenképpen szakemberhez kell fordulnunk. Ezt >a helyzetet ugyanolyannak kell vennünk, mint egy belgyógyászati vagy más szervi megbetegedést, amely fel­tétlenül orvos-beteg találkozást tesz szükségessé. Van esély a gyó­gyulásra, noha a kezelés nem ol­csó. Ám a kor­szerű orvosságok segítségével a be­tegek 90 százalé­kának panaszai olyannyira meg­szüntethetek, hogy visszatérhet­nek munkahe­lyükre, rokkant­sági nyugdíjba vo­nulás helyett ere­deti hivatásukat gyakorolhatják. Itt jegyezzük meg, hogy a dep­ressziót kizárólag lelki természetű­nek minősíteni, s a hitélet, a vallás illetékességi köré­be utalni ugyan­úgy műhiba, mint elhanyagolni és jelentőségét alá­becsülni. Nem szabad kirekeszteni Mindenki lehet időnként rossz­kedvű, ám az egészséges ember lelki egyensúlya hamar helyrebil­len. A depressziós betegé azonban nem: az ő hangu­lata folyamatosan rossz, és ha nem kap segítséget, magától nem gyógyul meg. Saj­nos, a szakértők szerint minden hetedik felnőtt ember élete során legalább egyszer átesik súlyos depresszión. Bár átfogó statiszti­kák nem készültek, Szlovákiában is feltehetően többen szenvednek ebben a bajban, mint a ritka kór­képnek szintén nem nevezhető magas vérnyomásban. Lelki pana­szaikkal mégis nagyon sokan nem fordulnak orvoshoz. Pedig a tartó­san nyomott hangulat rendkívül veszélyes lehet: a „sikeres” öngyil­kosságok 60-70 százalékát súlyos depressziós állapotban követik el. A világon évente kb. 1 millió em­ber önszántából vet véget életé­nek, Szlovákiában több mint hét- százan. Európában pedig, ahol az öngyilkosságok aránya a legmaga­sabb, a 15-25 évesek esetében előfordulása 15 százalékra tehető. Annak ellenére, hogy a befejezett öngyilkosságok klinikai depresszi­óra vezethetők vissza, a betegek csupán 16 százalékát kezelték. A fenti tények is indokolták a Lelki Egészség Ligájának megalakulá­sát, valamint azt az elhatározását, hogy kampányt indítson a dep­resszió ellen, segítse a betegség felismerését, és megadja az érin­tetteknek a gyógyulás lehetősé­gét. A leggyakoribb indok, miért nem fordulnak orvoshoz a szenvedők az, hogy tartanak a megbélyeg­zéstől, a kirekesztettségtől. - Amikor végre rászántam magam, és orvoshoz fordultam, azt érez­nék, a bazini elmegyógyintézet igazgató főorvosa. - A betegség akut szakasza 6-8 hetes, s a gyógy- szerezés mellett pszichoterápiás kezelésre is szükség van. Ezt kö­vetően 6 hónapig még rendszere­sen foglalkozunk a beteggel, s an­nak érdekében, hogy ne térjen vissza a depressziós állapot, gyak­ran évekig, illetve élete végéig el­lenőrzés alatt tartjuk, persze csak akkor, ha ezt igényli - hangsúlyoz­za az igazgató. Nem ritka, hogy a depresszió olykor a súlyos testi megbetegedések miatt lép fel, s ha nem kezelik időben, súlyosbíthatja az alapbetegséget. - Nem is olyan régen kezeltem egy kisgyermekes édesanyát, akinél rákos daganatot diagnosztizáltak. Halálfélelme, a családja sorsa miatti aggódása depresszióban csúcsosodott ki. A szerencsétlen asszony rettenete­sen sokat kínlódott, de végül az or­vos, a család és a beteg összefogá­sa eredményesnek bizonyult. Bete­gem kiszabadult a „depresszió kar­maiból”, a sikeres műtéttel, kelle­metlen kezelésekkel ugyan, de a rákból is kigyógyult. O vallotta meg, hogy a kemoterápiás kezelés keservei össze sem hasonlítható! azzal a borzalommal, amit a dep resszió jelentett. Fontos annak tu­datosítása is, hogy a depresszió! kezelésének összköltségéből í gyógyszerek csak mintegy 5 száza lékot tesznek ki. Ennek tudatábar valljuk, a beteg alapvető joga í korszerű kezelés - összegzi véle ményét dr. Pavel Cérnák.

Next

/
Thumbnails
Contents