Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-17 / 113. szám, péntek
J SZÓ 2002. MÁJUS 17. Kultúra '.ósa László az 1976-1983-as években jó néhány megyében személyesen járta be a valamikori nemesi falvakat Holnap tartja új bemutatóját a füleki Zsákszínház \ hét szilvafa árnyékáról KOSA LÁSZLÓ „Hét szilvafa árnyékában" Csongor és Tünde ÚJ SZÓ-HÍR izonyára sok olvasóban él a ép az egykori iskolai tan- önyvek nyomán a mulato- ó, a családi örökség mara- lékait „úri murikon” köny- lyelműen elherdáló dzsent- iről vagy a hétszilvafás kis- lemesről, akinek a rátartásáénál csak a szegénysége na- yobb - mint egy olyan tár- adalmi réteg tagjairól, akik iváltságaik védőfalai mö- ;ött könnyelmű életet élnek, niközben felélik a kiváltsá- ;okkal nem rendelkezők, a zolgasorsban tengődő sze- ;ény jobbágyok által meg- ermelt javakat. KOCSIS ARANKA skolai tanulmányainkból azt is udjuk, hogy Magyarországon a lemesek száma magas volt (a 19. zázadban a lakosság 5%-a), jóval nagasabb, mint a nyugat-európai írszágokban (itt 1%-on aluli), irányszámuk ennél már csak Len- yelországban volt nagyobb (7- 0%; az újabb ismeretek szerint Spanyolországban még ennél is lagyobb volt, 8-13%), s e nemeséggel tankönyveink a maradiság íegatív jelzőjét párosították s hoz- ;á a társadalmi, gazdasági elmara- lottságot. A sematikus kép az el- lyomókról és elnyomottalttól má- g sokunkban él. tz elmúlt két évtized kutatásai íyomán ez a kép azonban mára elveszítette érvényességét, a törté- íészek, néprajzkutatók munkájá- íak eredményeképpen a nemes- égről s annak a társadalom egérében játszott szerepéről való is- nereteink jóval árnyaltabbak, iemmint azt a marxista történet- rás ideológiai vagy politikai meg- bntolásokból tanította. V nemesség Magyarországon kü- önösen a rendiség utolsó évszáza- iaiban összetett, társadalmilag tájolt, korántsem egységes, sőt meg- jsztott volt. A főúri réteg, a mág- íások és a birtokos köznemesek iránylag vékony rétege alatt az ún. dsnemesek sokfelől jött és sokféle :ömegei húzódtak meg és duzzasztották fel a rendet, akik viszont vagyoni állapotukban, élet- nódjukban gyakran közelebb állrak a kiváltságokkal nem rendelkező, renden kívüli parasztsághoz. A nemességnek ezekről az alsó rétegeiről szól Kosa László a „Hét szilvafa árnyékában” című könyve, összefoglalva a szerző saját kutatásainak eredményeit és a szakterület legújabb ismereteit. Kosa László az 1976-1983-as években jó néhány megyében személyesen járta be a valamikori nemesi falvakat, hogy a nemességnek a néprajzi adatgyűjtés módszerével a szájhagyományban még élő emlékei után kutasson. Járt az egykori Pozsony, Komárom, Bars, Nóg- rád, Gömör, Kishont megyékben is a hajdani hétszilvafások, kúria- listák, predialisták életmódjára, magatartásformáira, észjárására vonatkozó emlékek után kutatva. Közben rég elfeledett armálisok, nemességet bizonyító levelek is előkerültek az asztalfiókból, berozsdásodott nemesi kardok a padlásról, Vajkán, az esztergomi érsek egyházi nemeseinek központjában, a vajkai szék templomában meg egyenest a szék zászlajára bukkant kísérőjével a padláson. A történetkutatásban szokatlan módon a levéltári források megszólaltatását ilyen módon kiegészítette a szájhagyomány emlékeivel. S ahol azok is elhallgattak, ott a szépirodalomhoz fordult. Bőven merített Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Eötvös Károly, de akár Pavol Országh Hviezdoslav vagy Ján Kalinciak regényeiből, ezek leírásaiból is, hiszen a nemességet az egykori Magyarországon nemzetiségétől, nyelvétől függetlenül megillették a kiváltságok, a magyar nemesi nemzet, a natio Hungarica számára nemzetiséginyelvi megkülönböztetés nem létezett, magyar és nem magyar tagjait ugyanaz az eszmény, szemléletmód, magatartás jellemezte, miután a meghatározó elem ezekben elsősorban a rendhez való tartozás volt. Kosa László összefoglalása ilyen módon nem a magyar nemességről, hanem a magyarországiról szól, benne a magyarok mellett a szlovákokról, ruszinokról, horvátokról, románokról. A könyv további újdonsága, egyebek között éppen az újfajta megközelítési módnak, kutatási módszereknek köszönhetően, hogy miután a nemes-jobbágy különbség megszokott erőteljes hangsúlyozását az újabb kutatási eredmények fényében túlértékeltnek tekinti a szerző, nyitott és érzékeny a nemességen belüli megosztottság és különbségek iránt, s az alsó rétegről rajzolt képe árnyalt és differenciált. Bár a nemesség alapvető kiváltságai mindvégig érvényben maradtak, a fónemesség és a köznemesség közé is fokozatosan válaszfal emelkedett (különösen a 16. századtól, amikor a fónemesség örökletessé vált, illetve 1608- ban az országgyűlés létrehozta a felsőtáblát, amely az egyházi és a világi főrendek számára továbbra is biztosította a személyes megjelenést, míg a köznemesség az alsótáblán csak követekkel képviseltethette magát). Ugyanekkor a nemesi hierarchia alsó fokán a szabadságok és privilégiumok egyre inkább csorbultak, a határvonalak itt a nemesség és a jobbágyság közt szociológiai értelemben egyre inkább összemosódtak, miután az alsó rétegek egyre inkább fölhígultak a különböző eredetű birtok nélküli, csupán címeres levéllel (litterae armalesszel, vagyis azzal a bizonyos kutyabőrrel, hártyára írt, címert igen, de birtokot hozzá már nem adományozó levéllel), katonáskodás miatt, beházasodás révén s egyéb módon megnemesítettek szegény tömegeivel. Az oly biztos alapnak tekintett nemesi egyenlőség a 19. században már csak illúzió volt, mígnem a márciusi forradalom eredményei ezt is végérvényesen el nem oszlatták. A rétegek közti birtok- és vagyoni viszonyok bonyolultságát tetézték a kulturális és életmódbeli különbségek, a társadalmi tekintély. Vagyis az újkorra felduzzadt nemesi rend bár alapjogaiban kiváltságos volt, széles alsó rétegeinek mindennapi életében a szabadságok és jogok csak helyenként érvényesültek, illetve alig voltak következményei egy felszabadultabb élet szempontjából. Hogy mégis miképp és hogyan, ezt elemzi sokféle forrásra támaszkodó könyvében és sokféle szempontból közelítve Kosa László. Hogy a nemesség széles alsó tömegeit mi választotta el mégis az örök szolgaságban élők és adózók tömegeitől, a jobbágyoktól, miben különbözött anyagi helyzetük, életmódjuk ezek paraszti viszonyaitól a kései rendi társadalomban? Az öltözködés, a lakáskultúra, a családi viszonyok, a vendégjárás, az ünnepek vagy akár a gyermekek iskoláztatása tekintetében mi volt az usus, a ranghoz illő, a megengedett, az elvárt vagy kötelező, miben állt a híres nemesi virtus? - ezeket, ilyen kérdésköröket tárgyal bőséges leírások kíséretében a szerző. Ami nyilvánvalóan nem történeti-jogi értelmű megközelítése a témának, nem a kiváltságok rendszere, a politikai érdekek képviselete felől történik az elemzés, hanem ún. viselkedésszociológiai értelemben az életvitel, a neveltetés és származás, a foglalkozás meghatározta társadalmi tekintély szemszögéből, az életmód- és mentalitásbeli jegyekre figyelve. Ezekről viszont köztudott, hogy sokkal tartósab- bak, sokkal tovább fönnmaradnak, mint az előzőek, túlélték a történeti-jogi értelemben vett rendiséget, „forgácsai” akár máig tapint- hatóan itt vannak velünk, mai mindennapi kultúránkban. „A nemesség nem ott végződött, ahol a paraszti életforma kezdődött”, és nem addig tartott, amíg az 1848-as áprilisi törvények jogi alapjait el nem törölték - szögezhetjük le a szerzővel kutatásainak s ezzel a nemességkutatások mai állásának egyik legfőbb eredményét. Mindez pedig arra kényszeríti az olvasót, hogy felülbírálja korábbi tudását a nemesek Magyarországáról és a maradiság fogalmáról. (Kosa László: „Hét szilvafa árnyékában”. A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon. Budapest, 2001, Osiris.) Fülek. Holnap tartja új bemutatóját a füleki Zsákszínház. Előadásukban Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című tündérjátékának örülhet majd Nógrád színház- szerető közönsége. A Zsákszínház huszonhárom éves múltra tekint ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a hétvégén tartja VI. Országos Közgyűlését. A kétnapos találkozó eseményei holnap reggel 9.30-kor kezdődnek és vasárnap dél körül érnek véget. Holnap a résztvevők egyebek mellett az SZMPSZ Országos Választmányának hároméves beszámolóját hallgathatják meg. A közgyűlésen a tervek szevissza. Idei bemutatójuk fővédnöke Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. A zenés, mesés darab létrehozásában csaknem negyven szereplő, közreműködő és segítő vett részt. Az előadás este hat órakor kezdődik a füleki Vigadó színháztermében. (szász) rint elfogadják a pedagógusszövetség új alapszabályát, és a tisztújításra is sor kerül. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöki posztjának betöltésére jelenleg négyen pályáznak. A szövetség új alelnököt is választ. Az ellenőrző bizottság és az országos választmány tagjainak sorát is megújítják. A találkozó másnapi programjában az általános vita szerepel, és a határozati javaslatok elfogadása, (érvé) Nagy sikerrel mutatkozott be szerdán este a somorjai zsinagógában a pécsi Levendulaszínház. A több nemzetközi fesztiválon díjjal kitüntetett társulat Kis Anna Hol van a világ vége? című költői meséjét adta elő. Képünkön Szabó Zsuzsa a Levendulaszínház előadásának egyik jelenetében. (Somogyi Tibor felvétele) Tisztújító közgyűlés előtt a pedagógusok szövetsége Megújul a szervezet alapszabálya is A NÉPMŰVÉSZETI ÉS TÁNCMŰVÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM KÖZÖS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A Népművészeti és Táncművészeti Szakmai Kollégium közös pályázatot hirdet folyamatosan és magas színvonalon működő nem hivatásos alternatív táncművészeti csoportok és minősített néptánc együttesek részére, kizárólag repertoárjuk új táncművekkel való bővítésére. A pályázathoz mellékelni kell: ♦ a koreográfus szakmai önéletrajzát, ♦ a bemutatandó koreográfia leírását (tánctípus, táncdialektus, cím, szinopszis), ♦ néptáncegyüttesek minősítő oklevelének másolatát, ♦ alternatív táncművészeti csoportok kétéves folyamatos szakmai tevékenységének leírását. Pályázni a koreográfus, a zenei kíséret és a betanítás tiszteletdíjára, azok TB-járulékára, valamint terembérletre lehet. Az igényelhető támogatás összege: maximum 300 000 Ft. Altéma kódszám: 8117 A pályázatok 2002. május 30-ig beérkezően nyújthatóak be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának címére (H.-1062 Budapest, Bajza u. 32.). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. Általános tudnivalók Nem nyújthat be pályázatot az, aki korábbi, az Alapprogram bármely kollégiumától kapott támogatással kapcsolatos beszámolási és pénzügyi elszámolási kötelezettségének nem tett eleget. Pályázni az NKA Igazgatóságának 2002. január 1-jétől érvényes új adatlapján lehet. Minden pályázati témához külön adatlapot kell kitölteni és benyújtani. Az adatlapokat csak pontosan kitöltve, illetve az előírt mellékletekkel felszerelve fogadjuk el. A feltételeket nem teljesítő pályázatok érvénytelenek! Magánszemélynek személyi jövedelemadó köteles támogatás igénylése esetén, továbbá a bankszámlával nem rendelkező részben önállóan gazdálkodó költség- vetési szerv, valamint külföldi székhelyű jogi és magánszemély pályázónak minden esetben pénzügyi lebonyolítót kell felkérnie, amely önállóan gazdálkodó magyarországijogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet. Az Igazgatóság felhívja a pályázók figyelmét, hogy 2002-ben valamennyi pályázónak/lebonyolító- nak a pályázat beadásakor be kell nyújtania jogi dokumentációját az adatlaphoz mellékelt tájékoztatóban közölt követelmények szerint. A határon túli pályázóknak - a tájékoztatóban foglaltaktól eltérően - pályázatukhoz mellékelniük kell a hatályos alapító okirat és a bírósági bejegyző végzés közjegyzővel hitelesített másolatát, az érvényes aláírási címpéldányt és azoknak magyar fordítását. A kiadványokra pályázó hazai kérelmezőknek igazolniuk kell, hogy a jogszabályban előírt kötelespéldány benyújtási kötelezettségüket a tárgyévben és a megelőző két naptári évben az Országos Széchenyi Könyvtárral szemben teljesítették. -Az igazolást a könyvtár Kötelespéldány Osztályától (1827 Budapest, Budavári palota F épület, 302. szoba) kell kérni, és a pályázathoz csatolni. A pályázatot egy példányban kell benyújtani. A pályázathoz szükséges adatlap a fenti címen, továbbá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Ügyfélszolgálati irodáján (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), szerezhető be személyesen, Az NKA Igazgatóságától adatlap - bélyeggel ellátott A/4-es válaszboríték mellékelésével - postai úton is igényelhető, valamint letölthető az NKA honlapjáról: www.nka.hu Az Alapprogramból nyújtott támogatás építési beruházásra, felújításra, állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra, alaptőke-emelésre nem használható fel, illetve harmadik fél részére át nem ruházható. A támogatás terhére a fenntartási és üzemeltetési kiadásokra a pályázó vagy a lebonyolító - a pályázóval történő megállapodás alapján - a jóváhagyott összeg legfeljebb 5 %-át számolhatja el átalánydíjként, amennyiben a támogatási szerződés másként nem rendelkezik A pályázatokat a kollégium a benyújtási határnaptól számított 60 napon belül bírálja el. A végleges döntésről további, legfeljebb 30 napon belül a pályázó értesítést kap. A döntés felülbírálatát kérni nem lehet. A nem támogatott pályázatok anyagát nem őrizzük meg és nem küldjük vissza, azok az Igazgatóságon átvehetők a döntésről szóló értesítés dátumától számított 30 napon belül. A határidő eltelte után - külön értesítés nélkül - mellékleteikkel együtt megsemmisítjük azokat. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az NKA Igazgatóságának címén és telefonszámán (351- 5461/141-es mellék) az ügyfél- szolgálattól kérhető. Ügyfélfogadási idő: hétfőtől csütörtökig 9-15 óráig; pénteken 9-12 óráig
