Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-10 / 107. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 10. Riport Nagykesziben bérlakás-építési programmal szeretnék maradásra bírni a fiatalokat, ami egyben az óvodák és az iskolák fennmaradását is biztosítaná A megalakulásának századik évfordulóját ünneplő Kromberg & Schubert Kft. tulajdonosa félmillió koronát ajándékozott a gútai gyermekotthonnak igénybe vételével épülnek - tájékoztatott Csóka Lajos. Azt mondják: evés közben jön meg az étvágy. Valahogy így vannak ezzel a nagykesziek is. A lakosság körében végzett felmérésből kiderült ugyanis, hogy jóval több az igénylő, mint az épülőben lévő bérlakások száma. Ezért a képviselőtestület úgy döntött, hogy felújítja a pusztulófélben lévő egykori Fejérvári kastélyt, ahol terveik szerint 8 lakást alakítanának ki, és ezzel párhuzamosan további két négylakásos lakóházat épitenek.- Azzal, hogy lakásépítési programunkkal maradásra bújuk a fiatalokat, tulajdonképpen a falut szeretnénk megmenteni - magyarázta Csóka Lajos. - Ha ők itthon maradnak, azzal megmentjük óvodáinkat, iskoláinkat is. A hatásköri törvény értelmében július elsejével a községek működtetik ezeket az oktatási intézményeket. Azzal is tisztában vagyunk viszont, hogy ha a gyermekek száma nem éri el az oktatási törvényben egy osztályra előírt minimumot, akkor az állam nem biztosítja a pedagógus teljes bérét, csupán az osztálylétszámnak megfelelő hányadát. A maradékot a községnek kell hozzáfizetnie, vagy kényetlen lesz bezáratni az óvodát, iskolát. Ezt azonban egyetlen község sem szeretné. Nálunk annyival bonyolultabb a helyzet, hogy önkormányzatunknak három óvodát és két iskolát kell majd fenntartania. Nagykeszihez tartozik ugyanis Okánikovo, ahol óvoda és iskola is működik, ez utóbbi mindössze 4-5 gyerekkel. Nagyke- szin további két óvoda található, ugyanis mindkét falurész, a kiske- szi és a nagykeszi is ragaszkodik saját óvodájához. A négyosztályos iskolát mintegy 30 gyerek látogatja, ezt egyelőre szerencsére nem fenyegeti a bezárás veszélye. Csóka Lajos: Az egykor 1400 lélekszámú községnek ma mintegy 950 lakosa van csupán (Vas Gyula felvételei) A polgármester az előttük álló feladatok közül kiemelte az ivóvíz- és csatornahálózat fejlesztését, illetve kiépítését. A csicsói nagy gátszakadást követően ugyan elkészült itt a vízhálózatot, de vizük - bár egészségre nem ártalmas -, mégsem megfelelő: túl sok vasat és mangánt tartalmaz. Ezért a községet rá szeretnék kötni a bősi távvezetékre, ahonnan a környező falvak is kapják majd a vizet. A csatornahálózat kiépítésére is több évvel ezelőtt elkészültek már a tervek, a csallóközi falvakkal közös víztisztító-állomás létrehozásán fáradoznak, amely Nagykeszi határában lenne. A tervezet finanszírozására ISPA-hitelt is igényeltek. Ugyancsak Nagykeszi határában található az a hulladéktelep, amely 12 alsócsallóközi falu összefogásával épült, és amelyet tavaly szeptemberben adtak át. A két hektárnyi területet felölelő telep 25-30 évre megoldja a hulladékraktározás problémáját. Csóka Lajos elmondta, nem akarták külföldi vállalkozó kezébe adni sem a telep kiépítését, sem üzemeltetését, mert akkor nem lehetett volna beleszólásuk a díjszabásba. Ennek néhány év múlva még nagyobb jelentősége lesz, amikor is - a polgármester feltételezése szerint - az egyes hulladéktelepek a mostaninál jóval magasabb összegeket kérnek majd a szeméttárolásért. Ők viszont akkor sem lesznek kiszolgáltatott helyzetben. A hetvenes évek közepétől folyó erőszakos faluközpontosítás rányomta bélyegét Nagykeszire is. Az elsorvasztásra ítélt településen nem adtak ki építkezési engedélyeket, nem vezették be a gázt, így a fiatalok többsége Komáromba költözött. V. KRASZNICA MELITTA- Nemrégiben hozzájutottam egy 1980-ban írt tanulmányhoz, amelyben azt prognosztizálták, hogy kétezerre a falu lakosainak száma ezer alá csökken - mondta Csóka Lajos Nagykeszi polgár- mestere. - Kidolgozói, úgy tűnik, nagyon értették a dolgukat, hiszen az egykor 1400 lélekszámú községnek ma mintegy 950 lakosa van csupán. Lényegében egy gazdasági telepet akartak kreálni falunkból, a szomszédos Okáni- kovot pedig, amely közigazgatásilag szintén hozzánk tartozik, teljes megszűnésre ítélték. Az elvándorlás a kilencvenes évek elején állt meg, amikor a községben bevezették a központi gázt. A falu elöregedése azonban folytatódik, az a generáció, amely elköltözött innen, bizony nagyon hiányzik. Annak érdekében, hogy a fiatal családokat maradásra ösztönözzék, komoly bérlakás-építési programba fogtak a községben.- Amikor lehetőség nyílt arra, hogy a bérlakások építési költségeinek fedezésére igénybe vegyük az 50 százalékos állami tá-. mogatást, a további 50 százalékra pedig a lakásfejlesztési alap által nyújtott hitelt, mi is belevágtunk. Sőt, én személy szerint arra biztattam polgármester-társaimat is, hogy ragadják meg az alkalmat, mert hiába áll szinte minden községben több tucat öreg családi ház üresen, azok nem jelentenek megoldást a fiatalok lakásproblémájára. Elsőként azt a döntést hozta képviselő-testületünk, hogy a pénzhiány miatt félig sem kész sportöltöző tetőterében alakítsunk ki két lakást. így tulajdonképpen két legyet ütöttünk egy csapásra, hiszen a lakásokkal együtt végre elkészülhet az öltöző és az alagsorban található kondíciós terem is. Átadásukra e hónap derekán Ikerül sor, szeptember elején pedig beköltözhetnek a lakók a két, egyenként hatlakásos épületbe is. Ezek ugyancsak a fent említett támogatási és hitellehetőségek Az öltözőt és a tetőtéri lakásokat május derekán adják át Újraélesztik az elsorvasztásra ítélt községet Semmi sem pótolhatja a családot, az igazi otthont PÉTERFI SZONYA Nem minden gyereknek adatik meg, hogy szerető családi légkörben nevelkedjen. Ha a szülő képtelenné válik a gyerek fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítására, ületve elhanyagolja alapvető kötelességeiket, gyermekét otthonba utalják. A hazai 84 intézményből 76 állami. Az ország második legnagyobb gyermekotthona a gútai. - Intézetünk 1972-ben nyitotta meg kapuit, kezdetben főleg a nehezen nevelhető gyerekeket helyezték ide. Idővel a 120 férőhelyes otthon a testvérpárok befogadására „szakosodott”, s nem túlzás, ha azt mondom, növendékeink nem szenvednek hiányt semmiben. Bár szeretjük őket, mégsem tudjuk pótolni azt, ami után a leginkább sóvárognak: a családjukat, a szüleiket - mondja Sterner Tibor igazgató. A szülők zöme nem járul hozzá csemetéjük neveltetési költségeihez, a gyerekek eltartása az államra hárul. - Nem titok, hogy a hagyományos gyermekotthonok nem készítik fel őket az életre. Sem azokat, akiket óvodáskorukban, sem azokat, akiket később helyeznek intézetbe. Itt ugyanis mindent készen kapnak, ha kinövik ruházatukat, szétgyúrják cipőjüket, azonnal újat kapnak. A zsebpénzt sem kell ldérdemelni, az alapiskolásoknak havi 172, a 15 éven felüliek 258 korona jár. Noha a nevelők megpróbálják irányítani őket, végül is arra költik, amire akarják. A gyermekotthon évi költségvetése mintegy 16 millió korona, a 102 neveltről 51 alkalmazott gondoskodik, vagyis egy gyerekre évi 135 ezer koronát fordít az állam - tájékoztat az igazgató. A rendszerváltást után egyre többen bírálták a gyermekotthonok jelenlegi felépítését, utalva arra, hogy a nyugati országokban az úgynevezett családias gondozási formára esküsznek. A honi illetékesek az intézeti rendszer megváltoztatásának szükségességére mutatnak rá, s példaként említik az úttörő szerepet vállaló gyermekotthonokat, ahol 10-12 fős csoportokban élnek.- Az elképzelés remek, hiszen a családi jellegű gondoskodás lehetővé teszi, hogy a gyerekek bekapcsolódjanak a takarításba, főzésbe, vásárlásba, mosásba, vasalásba és sorolhatnám. Félő viszont, ha az összes otthon átalakul, és a gyerekek mindenütt 4-10 fős csoportot, „családot” alkotnak majd, túl egyformává válnak. Ám ha ettől el is tekintünk, itt vannak a nagy intézetek. Száz gyerekből ugyanis nem lehet négy családot képezni. Arra is gondolni kell, hogy hozzánk testvéreket helyeznek el. Amint tudomást szerzünk arról, hogy növendékünk hozzátartozója más intézetben van, ide hozzuk csak azért, hogy a testvérek együtt nevelkedjenek. Persze, míg sikerül egyesíteni őket, sokszor évek telnek el. Emiatt tartunk a készülő törvénytől, amely nem számol ezekkel a különleges helyzetekkel. Az átalakulást úgy képzeljük el, hogy egy fedél alatt működne a családias jellegű, illetve a hagyományos gyermekotthon - ismerteti véleményét az igazgató. A gútai intézet sokfajta gyereknek nyújt átmeneti otthont. Bár az iskolakerülő, vagy az egyéb okok miatt családjából „kivont” gyerek testi-lelki állapotát, alkalmazkodó képességét a pozsonyi diagnosztikai intézetben vizsgálják, nem mindig derítik fel a többnyire sok rosszat megélt, nehéz sorsú gyerek igazi énjét. Mint minden közösségben, a gyermekotthonokban is jelentkezik az erőszak.- Szerencsére, nagyon ritkán, de előfordul. A hét végén az egyik 15 éves neveltünk trágár szavakkal sértegette az ügyeletes nevelőnőt csak azért, mert azt követelte tőle, hogy tanuljon. A korához képest túlfejlett lány bukásra áll, a kolléganő követelése jogos volt. A szóváltás gorombáskodással folytatódott, majd a növendék üdegelni kezdte a pedagógust. Végül a megvadult lányt a többiek fékezték le. Az incidenst rendőrségi feljelentés követte, de természetesen az ügy ezzel nem zárult le. Jelentem fogjuk az esetet a diagnosztikai intézetnek, és kérni fogjuk a lány áthelyezését - tudatja Steiner Tibor. Hét-nyolc évvel ezelőtt már előfordul egy hasonló eset, akkor egy fiú támadta meg segédnevelőjét. Nyomban a féli javító-nevelő intézetbe helyezték, ahonnan kétségbeesett levelekkel bombázta az igazgatót: megbánta tettét, vegye vissza.- A gyerekek között vannak nehezen nevelhetők is, bár a gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálatok gyakran bennünket is megtévesztenek. Volt egy gyerekünk, akire az összes pedagógus panaszkodott. Szakértőkkel megvizsgáltattuk, s a túlfejlett fizikumú fiúról csupa jót mondtak. A gondot az okozta, hogy az osztályban műidig a középpontban akart lenni, s mi több, szerelmes volt a fiatal tanárnőjébe. A helyzetet súlyosbította a fiú édesanyjának lelki betegsége. Az igazgató arról is beszél, olykor a növendékek megszöknek az intézetből. - Pontosabban engedély nélkül elhagyják az otthont, mert itt nincsenek kapuk, lakatok. Nem is olyan régen egyszerre hárman távoztak, közülük ketten már újra itt vannak. A rendőrség keresi a harmadikat, eddig eredménytelenül. Természetesen tudni szerettük volna, miért hagyták el az otthont, mert főleg az egyik esetében nem találtunk magyarázatot tettére. A gyerek jól érezte magát nálunk, nem voltak gondjai sem az iskolában, sem az itteni nevelőkkel. Nem csoda, hogy nem is volt szívünk kérni áthelyezését. A gyerekek tudják, hogy az első szökést megússzák büntetés nélkül, hiszen többnyire a szülők utáni vágy miatt cselekednek meggondolatlanul. Fontosnak tartom, hogy a dolgokról, bármennyire kellemetlenek, súlyosak, nyíltan beszéljünk. Az intézeti gyerekek minden évben több hetet az otthonon kívül töltenek. - Az évi költségvetésből 520 ezer koronát eleve el kell különíteni a gyerekek üdültetésére. Télen síelni járnak, nyaranta hazai vagy külföldi üdüléseken vesznek részt. Olykor gondot jelent a költségek megtérítése, ám idén ezzel nem kell foglalkoznunk. Wolfgang TXipy úr, a Gútán üzemelő Kromberg & Schubert Kft. tulajdonosa ugyanis a kábelgyárfennállásának 100. évfordulója alkalmából 500 ezer koronát ajándékozott a gyermekotthonnak. Ekkora adományt még soha nem kaptunk, 1996-ig évi 60-100 ezer koronával a Szlovák Biztosító szponzorálta a gyerekek téli kirándulását. Egyszer egy névtelen adakozó ugyancsak százezer koronát küldött a számlánkra. Az adományok az utóbbi években jelentősen megcsappantak, önként nem is jelentkeznek a szponzorok. Ha segítséget kérünk, 2-5 ezer koronával támogatnak csupán, de mi ezért is hálásak vagyunk. Az igazgató felsorolásából nyüván- valóvá vált, hogy a növendékekre valóban gazdag nyári program vár. - Tábort szervezünk, lesznek, akik magyarországi, velencei és szigetvári barátainkkal részt vesznek a tátrai országos turistatalálkozókon, többen utaznak majd Magyar- országra - Balatonfenyvesre, illetve a Velencei-tóhoz - csereüdülésre, a Szent Vencel Lovagrend, a Mosoly mint ajándék júliusban, a Velünk nem vagytok egyedül civil- szervezet augusztusban szervez tábort és augusztus végén néhányan az olaszországi Bibionéba utaznak. Az adomány egy részét a betegeskedők gyógyüdültetésére kívánjuk fordítani. Több óvodásunk két hete jött meg a gyógykezelésről. Huszonnyolc napot kellet volna a hegyekben eltölteniük, az egészség- biztosító anyagi gondjai miatt azonban csak 21 nap után haza kellett jönniük. Arra is gondoltunk, hogy a szponzortól kapott pénzből felújítanánk az otthont. Bárhogy is döntünk, a nagylelkű adomány a gyerekek javát szolgálja majd - mondja az igazgató. ^■»-.MM. HU —■—^ Egy gyerekre évi 135 ezer koronát fordít az állam (Somogyi Tibor felvétele)
