Új Szó, 2002. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-10 / 107. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁJUS 10. Pokolgép Libanonban Tripoli. Pokolgép robbant tegnap hajnalban Tripoli- ban. A rendőrség szerint az 1,5 kilogramm TNT-t tartalmazó pokolgépet a kikötőváros déli részén található Kentucky Fried Chicken amerikai gyors­étterem-hálózat egyik üz­letének bejárata előtt helyez­ték el. Csak az anyagi kár jelentős, halálos áldozat nem volt. A libanoni hatóságok szerint elképzelhető, hogy a robbantásnak köze van ahhoz a bojkotthoz, amelyet nemré­giben hirdettek meg az ame­rikai termékek ellen a közel- keleti országban. (MTI) Zsirinovszkij Bagdadban Bagdad. Tátik Aziz iraki kormányfő és Taha Jaszin Ramadan alelnök is fogadta Vlagyimir Zsirinovszkij szél­sőséges nacionalista orosz parlamenti képviselőt. Zsirinovszkij megerősítette: pártja támogatja a keres­kedelmi embargó és az ame­rikai agresszió kettős nyo­másával dacoló Irakot. Tárik Aziz hangot adott an­nak a meggyőződésének, hogy az USA Irak elleni ka­landorpolitikája eleve ku­darcra van ítélve. (MTI) Kevesebb kézifegyvert Belgrád. Az ENSZ és a Balká­ni Stabilitási Paktum védnök­sége alatt működő új központ nyílt Belgrádban. E központ feladata délkelet-európai la­kosság birtokában lévő kézi­fegyverek mennyiségének csökkentésén munkálkodók tevékenységének összehan­golására. (MTI) Beckenbauer Afganisztánban Kabul. A tálib rezsim bu­kása óta első nyugati csúcs­vezetőként Kabulba érkezett tegnap Gerhard Schröder német kancellár. Schrödert számos üzletember is elkí­sérte, köztük Franz Becken­bauer legendás labdarúgó, aki az afganisztáni sport- létesítmények helyreállításá­nak szükségleteit tanulmá­nyozza. (MTI) Beckenbauer sem gondolta volna, milyen sok focirajongó van Afganisztánban (Reuters) Lech Walesa új szerepkörben Varsó. Lech Walesa volt lengyel államfő a NuTech Solutions amerikai számí­tástechnikai cég igazga­tótanácsának tagja és nem­zetközi ügyekben illetékes tanácsadója lett. Walesa habozott, elfogadja-e az ajánlatot, de végül igent mondott. Lengyelországban nem talált magának helyet, és még sok energiát érez magában - mondta, hozzá­téve: „59 éves vagyok, Jacques Chirac 69 évesen lett újra elnök”. (MTI) Megszakadtak tegnap a betlehemi Születés temploma köré vont izraeli ostromgyűrű felszámolásáról folytatott tárgyalások Izrael döntött a válaszcsapásról MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Washington/Betle- hem. Az izraeli biztonsági kabinet tegnap hajnalban úgy döntött, hogy válaszcsapással torolják meg a ked­den este Rison-Lecijón városban el­követett, 15 halálos áldozatot köve­telő merényletet. A hadsereg tegnap délelőtt meg is kezdte csapatok tele­pítését a Gázai övezettel szomszé­dos határtérségekbe. A kabinet dön­tött arról is, milyen módon válaszol Izrael a merényletre, de erről részle­teket nem közöltek. A tervezett had­művelet jelentőségét mutatja, hogy a hadsereg - a Háárec napilap sze­rint - újabb tartalékosok behívására is készül. Ariel Sáron kormányfő a keddi merénylet hírére félbeszakí­totta washingtoni tárgyalásait, és hazautazott Izraelbe. Megérkezése után magas rangú katonai vezetők­kel tanácskozott a lehetséges válasz­csapás katonai feltételeiről, majd maga elnökölte a biztonsági kabinet ülését. A kabinet felhatalmazta őt és Benjámin Ben Eliezer védelmi mi­nisztert, hogy további egyeztetés nélkül hozzanak meg minden olyan döntést, amelyet szükségesnek lát­nak a célként szolgáló „terrorista objektumok” ellen. A Gázai övezet az öngyilkos merényletekért is fele­lőssé tett Hamász bázisterülete. Az izraeli hadsereg legutóbbi nagysza­bású palesztinellenes hadművelete viszont Ciszjordániára korlátozó­dott, nem érintette a Gázai övezetet. Jasszer Arafat palesztin vezető teg­napi szigorú fellépése a Hamász el­len - tizenhat ember letartóztatása - feltehetőleg éppen az izraeli had­sereg újabb nagy támadásának megelőzését célozta. Az izraeli kabi­netülésen állítólag szóba került Arafat száműzésének kérdése is, de ez ügyben végül is nem döntöttek. George Bush amerikai elnök pozitív jelnek minősítette, hogy Arafat el­rendelte a palesztin biztonsági erők fellépését az izraeli polgári szemé­lyek elleni további támadások meg­akadályozása érdekében. Tegnap reggel összeomlottak azok a tárgyalások, amelyek arra irányul­tak, hogy megoldják a betlehemi Születés temploma köré vont izraeli ostromgyűrű felszámolásának problémáját. A palesztinok állítólag az utolsó pillanatban azt követelték, hogy európai megfigyelőket küldje­nek a templomba. Palesztin közlés szerint viszont Izrael a késlekedés oka, mert nem engedi az európai megfigyelőt a templomba. Koráb­ban mindkét fél azt jelezte, a megál­lapodás létrejött, és megkezdődik a templomban rekedtek távozása. Három autóbusz már készen állt, hogy elvigye a templomban 5 hete tartózkodó palesztinokat, de a jár­művek reggel üresen távoztak. Csak az Izrael által veszélyes terroristá­nak minősített 13 személynek kel­lett volna mindaddig az épületben maradnia, ameddig befogadásukat nem vállalja valamely ország. Betlehemben az izraeli katonák drótakadályokkal zárták el a temp­lomhoz vezető utakat (TASR/EPA-felvétel) Moszkvában a tegnapi bombamerénylet mögött csecsen kapcsolatot gyanítanak Vérfürdő Dagesztánban Moszkva. Tegnap délután már harmincra nőtt a halálos áldozatok száma - a sebesül­teké pedig meghaladta a 130- at - annak a bombamerény­letnek a következményeként, amelyet délelőtt követtek el Oroszországban, a dagesztá- ni Kaszpijszk városában. ÖSSZEFOGLALÓ A pokolgép - feltehetően egy akna - a II. világháborús győzelem napja alkalmából rendezett ünnepi pará­dé alatt robbant fel a város központ­jában. Az aknát egy bokorban rejtet­ték el a terroristák, és egy katonaze­nekar közelében lépett működésbe. Az áldozatok között 6 gyermek és több mint tíz háborús veterán is van. A több mint 130 sérült közül öt- vennek súlyos, életveszélyes az álla­pota, ezért valószínűleg emelkedni fog az áldozatok száma is. Hiszen az első jelentések még csak húsz halá­los áldozatról szóltak, a többiek már a kórházba szállítás után haltak meg. Miután a város kórháza képte­len ellátni ennyi sebesültet, a sérül­teket Dagesztán fővárosába, Ma- hacskalába szállították. Az indíté­kok egyelőre nem ismeretesek, de a hatóságok és a média álláspontja szerint is a vérfürdő összefügg a szomszédos Csecsenföld válságá­val. Vlagyimir Putyin orosz elnök rendkívül éles hangon ítélte el a me­rényletet. Szavai szerint a terrorcse­lekményt olyan söpredékek követ­ték el, akiket joggal lehet a nácikhoz hasonlítani. Az államfő - aki meg­szakította ünnepi programját a me­rénylet hírére - azonnal tanácsko­zásra rendelte a Kremlbe a védelmi és biztonsági tárcák vezetőit. A nyo­mozás koordinálásával Nyikolaj Patrusevet, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóját bízta meg Putyin. A titkosszolgálati veze­tő a helyszínen fogja irányítani a tet­tesek kézre kerítését célzó operáci­ót. A terrorcselekmény szinte egyi- dőben történt a moszkvai ünnepi díszszemlével, amelyen Putyin ép­pen arról beszélt, hogy ma a terro­rizmusjelenti a legnagyobb veszélyt a világra nézve. Tegnap a Dagesztánnal szomszédos Csecsenföldön is merényletet kísé­reltek meg - a fokozott biztonsági intézkedések ellenére - Ahmad Ka- dirov Moszkva-barát csecsen vezető ellen, a győzelem napi ünnepségen. A merénylők két gránátot lőttek ki a grozniji stadionban arra a tribünre, ahol a köztársaság vezetői, köztük Kadirov, és Sztanyiszlav Iljaszov csecsen miniszterelnök kísérték fi­gyelemmel az ünnepi koncertet. A gránátok az emelvény falának üt­köztek, így a vezetők sértedenek maradtak, de egy biztonsági ember megsebesült, (m, t) Új uniós szerződést fogadnak majd el a 2004-es kormányközi konferencián * Az Európai Unió a polgáraiért létezik MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU eredetileg hat tag­országra méretezett döntéshozatali rendszerét áramvonalasítani kell ahhoz, hogy egy 27 tagú unióban is hatékonyan működhessen - állapí­totta meg az EB elnöke. A tegnapi Európa napja alkalmából közzétett nyilatkozatában Romano Prodi em­lékeztetett arra, hogy az elmúlt fél évszázad során az unió minden fon­tosabb előrelépését ennek a döntés- hozatali rendnek, az úgynevezett közösségi módszernek az alkalma­zásával tette meg. A módszer a poli­tikailag függeden, de elszámoltat­ható Európai Bizottság, a tagálla­mokat képviselő miniszteri tanács és a népeket képviselő Európai Par­lament együttműködésén alapul, ámelyben az Európai Bíróság gon­doskodik a törvényesség érvényesü­léséről. Fennállásának eddigi fél év­százada alatt az EU rendkívüli sike­reket ért el, két nemzedékkel ezelőtt még elképzelheteden mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös va­lutát teremtett. Létfontosságú, hogy az európai társadalom valamennyi rétege részt vegyen az unió jövőjé­ről folytatott vitában, amelyhez az év elején megalakult konvent bizto­sít fórumot. E vita fog elvezetni a tervek szerint 2004-ben megtartan­dó kormányközi konferenciához, amelyen új uniós szerződést fogad­nak el. „Az EU azonban a polgárai­ért létezik, ezért nekik, alulról kell azt felépíteniük.” Május 9-ét arra emlékezve nyilvání­tották Európa napjává, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter 1950-ben Párizsban e napon tette meg nevezetessé vált nyilatkozatát, amelyben kezdeményezte az Euró­pai Szén- és Acélközösség létreho­zását. Ez vált a később kibontako­zott európai integráció csírájává. A tagországok vezetői a milánói csúcson határozták el, hogy a Schu- man-nyilatkozat emlékére május 9- ét Európa napjává nyilvánítják. Rendkívüli ENSZ-közgyűlés a gyermekek helyzetéről Bírálat Washingtonnak MTFHiR New York. A halálbüntetés eltörlé­séért és a gyermekek jogairól elfo­gadott nemzetközi konvencióval kapcsolatos minden fenntartás megszüntetéséért emelt szót az EU képviselője az ENSZ Közgyűlés­ében, a gyermekek helyzetének szentelt rendkívüli ülésszakon. Az EU egyik elsőrendű célja a halálbün­tetés eltörlése - mondta Pío Caba- nillas, az EU soros elnökségének tisztét betöltő spanyol kormány szó­vivője. „Erről a fórumról is felszólí­tunk minden országot épp úgy a ha­lálbüntetésnek, mint annak a gya­korlatnak a megszüntetésére, amely szerint életfogytiglani szabadság- vesztéssel sújtják a bűntettüket 18 éves életkoruk elérése előtt elköve­tett személyeket” - mondta. Az USA 23 államának törvényei lehetővé te­szik halálbüntetés kiszabását olyan személyekre, akik bűntettüket 18 éves életkoruk elérése előtt követték el. Amerikában 1985 óta 18 fiatal­korút végeztek ki, közülük 9-et Te­xasban, ahol elnöki megbízatása előtt George Bush volt a kormányzó - és 2001 novemberében további 84 olyan fiatalkorú volt a börtönökben, akire már kimondták a halálos ítéle­tet. A gyermekek jogairól elfogadott nemzetközi konvenciót - amelyet 191 ország már a saját törvényei kö­zé iktatott - mindössze két ország nem írta alá: az USA és Szomália. Jesse Helms konzervatív amerikai szenátor azzal érvelt, hogy ez a do­kumentum „alááshatja a szülők te­kintélyét”. Karacsíban az új francia védelmi miniszter asszony Keresik a merénylőket MTI-HÍREK Karacsi. Egy nappal a Karacsiban végrehajtott gyilkos merénylet után, amelynek következtében tizenné­gyen életüket vesztették, a pakisztá­ni rendőrség tegnap őrizetbe vett több mint száz olyan személyt, aki kapcsolatban áll az al-Kaida terror­szervezettel és a tálibokkal. A me­rényletben meghalt 11 francia is. Az iszlámábádi belügyminisztérium egyik felelős tisztségviselője el­mondta: „A művelet folytatódik. Az őrizetbe vettek többsége különböző szakadár és dzsihádszerű szerveze­tek tagja. Ezeket az embereket ki­hallgatjuk, és ha nem keveredtek bele egyik terrorista csoport akciói­ba sem, akkor szabadlábra helyez­zük őket. Ezt a biztonsági műveletet Pervez Musarraf elnök utasítására indítottuk a Karacsiban elkövetett merénylet után” - mondta a belügyi illetékes. Tegnap Karacsiba érkezett Michele Alliot-Marie francia védelmi minisz­ter, hogy a helyszínen tájékozódjon a 11 francia életét kioltó merénylet­ről, és felvegye a kapcsolatot az isz­lámábádi hatóságokkal. A francia védelmi minisztériumhoz tartozó haditengerészeti építési igazgató­ság (DCN) alkalmazottai közül ke­rült ki a karacsi merénylet több ál­dozata. A kikötőben dolgozó franci­ák közül 8 mérnök és 3 műszaki vesztette életét az autóbuszukkal ütköző Toyota okozta robbanásban, két pakisztáni állampolgár és a me­rénylő mellett. Tíz francia megsebe­sült, kettőjük állapota súlyos. Alliot- Marie, a frissen kinevezett miniszter asszony Karacsiban kijelentette, hogy Párizs felkutatja a felelősöket. Ugyanúgy, ahogy az amerikai Daniel Pearl újságíró gyilkosait le­tartóztatták, elfogják majd a franci­ák halálát okozókat is - mondta Alliot-Marie. Perelni szeretnének a szudétanémetek, bár nem számíthatnak sikerre Benes nem kap újabb kitüntetést NATO-csúcs: vadászgépek Prága légterében Elsődleges a biztonság KOKES JÁNOS Prága. Nem kap újabb állami kitün­tetést Edvard Benes volt csehszlo­vák államfő, akinek hírhedt dekré­tumai alapján a 2. világháború után súlyos sérelmek érték a német és a magyar kisebbséget. A cseh parla­ment illetékes bizottsága ugyanis véglegesítette azok névsorát, akiket Václav Havel köztársasági elnöknek a cseh államürmep, október 28-a al­kalmával a legmagasabb kitünteté­sekre javasol. Benes, bár többen is ajánlották, nincs a névsorban. A végső döntés azonban Havel kezé­ben van. Jan Zahradil, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) alelnöke ezért felhívással fordult Havelhoz, hogy vegye fontolóra a volt csehszlovák államfő kitünteté­sét. Néhány cseh politikus szerint azért lenne szükség Benes újabb ki­tüntetésére, hogy a csehek megmu­tassák: akkor is kiállnak Benes és politikája - vagyis lényegében a dekrétumok - mellett, ha ezt főleg külföldről éles bírálatok érik. A Lidové Noviny tegnap azt írta, a kitelepített szudétanémetek mint­egy 300 milliárd koronára becsülik azt az összeget, amit a cseh államtól kárpótlás gyanánt követelnek. Az ausztriai kitelepítettek szövetsége a napokban internetes honlapján köz­zétett egy listát, amely tartalmazza a szudétanémetektől elvett azon in­gatlanok, földek, vállalatok jegyzé­két, amelyeket most visszakövetel­nek. Most történt meg első ízben, hogy egy ilyen lista nyilvánossá vált. A honlap szerint Ausztriába 240 ezer szudétanémetet telepítettek ki. A cseh hatóságok akkor 2,4 millió hektár termőföldet, 28 ezer bérhá­zat, 180 ezer családi házat, 13 ezer iparvállalatot, valamint 84 ezer mű­helyt koboztak el a szudétanéme­tektől. A 300 milliárd koronás ösz- szeg állítólag a szlovákiai magya­roktól elkobzott vagyon egy részét is tartalmazza. Gerhard Zheisel, a ki­telepítettek ausztriai szervezetének vezetője nemrégiben kijelentette: a németek még az idén ősszel több precedens értékű pert kívánnak in­dítani néhány cseh városban vagyo­nuk visszaszolgáltatása érdekében. Cseh jogászok szerint a szudétané- meteknek nincs esélyük a sikerre. ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Légvédelmi rakétarendsze­reket és más korszerű speciális ka­tonai berendezéseket telepít Prágá­ba a NATO csúcsértekezletének ide­jére a cseh hadsereg. Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter elmond­ta: a háromnapos tanácskozás ide­jére várhatóan lezáiják a cseh fővá­ros légterét és a levegőben katonai vadászgépek fognak cirkálni. A szi­gorú biztonsági intézkedések a nemzetközi terrorizmus elleni vé­dekezést szolgálják. Stanislav Gross belügyminiszter már korábban nyilvánosságra hozta, hogy a csúcs- találkozó idejére mintegy 12 ezer rendőrt vezényelnek a fővárosba, nehogy megismétlődhessenek a 2000 szeptemberi események, ami­kor a Nemzetközi Valutaalap évzá­rója ellen mintegy 15 ezren tüntet­tek a városban és súlyos utcai za­vargásokra került sor. A NATO- csúcs színhelyét - a kongresszusi palotát és környékét - elzárják a külvilág elől, s néhány napig a met­ró sem fog ott megállni. A novem­ber 20-22-én sorra kerülő tanács­kozásra 46 ország állam- és kor­mányfőjét, illetve védelmi minisz­terét vátják Prágába. Ez lesz az első alkalom, hogy a NA- TO-csúcsra Kelet-Európábán, a rendszerváltás után megszűnt Var­sói Szerződés egyik volt tagállamá­nak a fővárosában kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents