Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-05 / 79. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 5. TÉMA: MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOK A legutóbbi felmérések szerint valószínűleg megint a jobboldali Fidesz alakíthat kormányt Magyarországon Működilc-e a váltógazdaság? Április hetedikén tartják a magyarországi ország- gyűlési választások első fordulóját, két hétre rá a második fordulót. A végeredményt a magyar választási rendszer rendkívüli bonyolultsága miatt nehéz megjósolni, bár az utóbbi hetekben a Fidesz-MDF szinte mindegyik közvélemény-kutatónál átvette a vezetést. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Várhatóan már vasárnap éjfél előtt meglesznek az első választási forduló nem hivatalos eredményei A negyedik szabad választás tétje az, hogy melyik koalíció, vagy párt vezeti be Magyarországot az Európai Unióba. Az első szabad választást a jobboldal, a másodikat a baloldal, a harmadikat ismét a jobboldal nyerte, vagyis működött a klasszikus váltógazdaság. A közvélemény-kutatási adatok alapján azonban először történhet meg, hogy egy párt megőrzi helyét a hatalomban, vagyis ismét jelen lesz a kormányalakítási tárgyalásoknál. Évek elteltével január elején, a kedvezménytörvényt kiegészítő magyar-román különmegállapo- dás után a Magyar Szocialista Párt megelőzte a közvélemény-kutatóknál a Fideszt, ám ez csak pár hétig tartott, most ismét a fiatal demokraták vezetnek, s úgy néz ki, meglesz a kormányalakításhoz szükséges 194 mandátumuk. A Tárki legutóbbi felmérése szerint a Fidesz-MDF 44-48 százalékot Orbán és Medgyessy. Csak nekik van esélyük. (Somogyi Tibor felvétele és képarchívum) szerezhet, míg a Gallup szerint 46- 49 százalékot. Az MSZP jóval elmaradva, 36-40, illetve 36-39 százalékkal követi a jobboldali blokkot. Mindkét közvélemény-kutatónál csak a liberális SZDSZ biztos bejutó még 5-7, illetve 5-6 százalékkal. Csurka István MIÉP-je az ötszázalékos küszöbön mozog 3-6, valamint 3-5 százalékkal. Hasonló eredményre számíthat az újonnan alakult Centrum 3-4 és 3-5 százalékkal. A Tárki szerint a radikális baloldali Munkáspárt is 3-4 százalékot érhet el, míg a Gallup csak 2- 3 százalékot jósol neki. A Torgyán József vezette kisgazdáknak viszont nincs esélyük, hiszen 0-2 százalékot mértek a pártnak. Ám az is tény, hogy a magyarországi választások végeredményét nagyon nehéz megtippelni, hiszen a rendszer oly mértékben bonyolult, hogy bármilyen eredmény születhet. Négy évvel ezelőtt a Fidesz és az MSZP a felmérések szerint fej-fej mellett haladt, a választást végül a Fidesz nyerte úgy, hogy az MSZP több listás és egyéni szavazatot kapott. Az eredmény ugyanis a 176 egyéni választókerületben dől el. Vagyis hiába szavaznak listán valamelyik pártra, ha egyéniben nem ennek a pártnak jelöltjét támogatják. Minden a második fordulótól függ. (mono) Bonyolult számításokkal a végeredményig SAJTÓADATBANK A magyar országgyűlésiképviselőválasztás április 7-ei első fordulójában 6 órától 19 óráig több mint 8 millió választásra jogosult állampolgár szavazhat. Az országgyűlési képviselők összlétszáma 386. A választópolgárok kétféle szavazólappal szavaznak. Az egyiken a 176 egyéni választókerületben induló 1246 egyéni jelöltre, a másikon pedig a pártok területi (megyei, fővárosi választókerületi) listáira lehet szavazni. Az ún. területi listákról a pártok színeiben 152-en juthatnak be a parlamentbe, idén összesen 3138 jelöltből. További 58 képviselő az egyéni és területi választó- kerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról kerül be, vagyis országos listáról csak töredékszavazatokkal lehet mandátumot szerezni. Az országos listára közvedenül nem lehet voksolni. A képviselők összlétszáma nem változhat, a területi és az országos listán megválasztott képviselők száma azonban a „felcsúszó” mandátumokkal módosulhat. Idén nyolc párt - a Fidesz-Ma- gyar Polgári Párt és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) közösen, a Független Kisgazdapárt (FKgP), a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), valamint a Centrum, a Munkáspárt és az Új Baloldal - állított országos listát, 1142 jelölttel. Az egyéni választókerületben az első fordulóban - ha a választókerület választópolgárainak több A választópolgárok kétféle szavazólappal szavaznak. mint a fele szavazott - azé a jelölté lesz a mandátum, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Érvénytelen az első forduló, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele nem voksol. Ez esetben második fordulóra kerül sor, amelyen mindazok indulnak, akik az első alkalommal is. A képviselői mandátumot ekkor a legtöbb érvényes szavazatot elért jelölt kapja meg, ha a választópolgárok több mint egynegyede szavazott. Eredménytelen az első forduló, ha a választókerület polgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egyik jelölt sem érte el az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Ekkor a második fordulóban azok indulhatnak ismét, akik az első alkalommal az érvényes szavazatoknak legalább a 15 százalékát megkapták. Ha nincs legalább három, ilyen feltételnek megfelelő jelölt, akkor az első fordulóban legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhat. Bármelyikük visszalépése esetén más jelölt nem indulhat. Ha a választóknak ekkor több mint egynegyede az adott választókerületben leadja szavazatát, akkor abból lesz képviselő, akire a legtöbben voksolnak. A területi listákról a leadott szavazatok arányában, a törvény mellékletében előírt bonyolult számítási mód alapján, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz a pártok listáinak jelöltjei, de csak akkor, ha a választó- polgároknak több mint a fele szavazott. Ha érvénytelen az első forduló - mivel a választóknak több mint a fele nem járult az urnákhoz - akkor a második fordulóban minden korábbi induló részt vehet. Ekkor a pártlisták jelöltjei az előírt számítási mód szerint, a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot, feltéve, hogy a választóknak több mint egynegyede szavazott. A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a valamennyi területi listára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el. Az országos listáról azoknak az úgynevezett töredékszavazatoknak alapján juthatnak a jelöltek mandátumhoz, amelyeket az egyéni és a megyei listákra adtak le, de mandátumot nem értek el velük. Az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatokból nem lesznek töredékszavazatok. A szavazókörök zárása után megkezdik a szavazatok számítógépes összesítését. Ezek alapján várhatóan még április 7-én, vasárnap éjfél előtt kihirdethetik az első forduló nem hivatalos eredményét. FIDESZ-MDF A jövő elkezdődött Főbb programpontok: ♦ Növekvő családi adókedvezmény ♦ Teljes foglalkoztatottság és minimálbéremelés ♦ Olimpiai pályázat ♦ Professzionális hadsereg Az országos lista vezetői: 1.Orbán Viktor 2. Dávid Ibolya 3. Harrach Péter 4. Pokorni Zoltán 5. Áder János MSZP Magyarország többet érdemel ■MSZP Főbb programpontok: ♦ Jóléti rendszerváltás ♦ A bűnözés áldozatait segítő hálózat ♦ Érettségi mellé ingyen nyelvvizsga és jogosítvány ♦ 38 órás munkaidő Az országos lista vezetői: 1. Medgyessy Péter 2. Kovács László 3. Szili Katalin 4. Horn Gyula 5 Jánosi György SZDSZ Váltsunk kormányt! Főbb programpontok: ♦ A nyugdíjreform folytatása ♦ A magánszféra sérthetetlensége + E-társadalom ♦ Diákigazolványt és Sulinetet a határon túlra Az országos lista vezetői: 1. Kuncze Gábor 2. Pető Iván 3. Szent-Iványi István 4. Kis Zoltán 5. Fodor Gábor FKGP Mindent a nemzetért! Főbb programpontok: + A termőföld legyen a magyaroké ♦ Elismerést a fizikai munkának ♦ Közvetlen elnökválasztás + A Fradi legyen a ff adistáké Az országos lista vezetői: 1. Torgyán József 2. GyimóthyGéza 3. G. Nagyné Maczó Ágnes 4. Gidai Erzsébet 5. Béres Béla MIÉP Megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni Főbb programpontok: ♦ Határkiigazítás népszavazással ♦ A magyar föld a magyaroké + Rendteremtés ♦ Keresztény erkölcs és haza- szeretet Az országos lista vezetői: 1. Csurka István 2. Balczó Zoltán 3. ifj. Hegedűs Lóránt 4. Lenmer Csaba 5. Rozgonyi Ernő CENTRUM A változás napja Főbb programpontok: + Erősíteni a szociális hálót + Mezőgazda- sági támogatás alanyi jogon 4 Emberbarát társadalom ♦ Tisztességes verseny Az országos lista vezetői: 1. Kupa Mihály 2. Bartók Tivadar 3. Gyenesei István 4. Droppa György 5. Kónya Imre /■ T Centrum Az oldalt összeállította: Molnár Norbert AZ ELŐZŐ HÁROM MAGYARORSZÁGI SZABAD VÁLASZTÁS EREDMÉNYEI 1990. március 25. és április 8. A több mint negyven év óta az első szabad parlamenti választásokon 30 párt indított jelöltet, 12 tudott országos listát állítani. Részvétel: 1. forduló 65,10%, 2. forduló 45,54%. A pártlistákra leadott szavazatok alapján hat párt került be a parlamentbe (a bejutási küszöb akkor az országosan összesített érvényes szavazatok 4 százaléka volt): Magyar Demokrata Fórum 24,73%, Szabad Demokraták Szövetsége 21,40%), Függeden Kisgazdapárt 11,73%, Magyar Szocialista Párt 10,89%, Fiatal Demokraták Szövetsége 8,95%, Kereszténydemokrata Néppárt 6,46%. A második forduló után kialakult végeredmény alapján az MDF 164, az SZDSZ 92, az FKGP 44, az MSZP 33, a Fidesz 21, a KDNP 21, az Agrárszövetség 1 mandátumhoz jutott. Rajtuk kívül 6 függeden és 4 többpárti támogatottságú képviselő került még be a parlamentbe. Az Országgyűlés 1990. május 2-i alakuló ülésén - a frakciók létrejöttével - a mandátumok végül a következőképpen oszlottak meg: MDF -165, SZDSZ - 94, FKGP - 44, MSZP - 33, Fidesz - 22, KDNP - 21, függeden - 6. Kormányt az MDF, az FKGP és a KDNP alakított. 1994. május 8. és 29. A második szabad parlamenti választásokon több mint húsz párt indított jelöltet, 15 párt tudott országos listát állítani. Részvétel: 1. forduló 68,92%, 2. forduló 55,11%. A pártlistákra leadott szavazatok alapján ismét hat párt került be a parlamentbe (a bejutási küszöb akkor már 5 százalék volt): Magyar Szocialista Párt 32,99%, Szabad Demokraták Szövetsége 19,74%, Magyar Demokrata Fórum 11,74%, Független Kisgazdapárt 8,82%, Kereszténydemokrata Néppárt 7,03%, Fiatal Demokraták Szövetsége 7,02%. A második forduló után az MSZP 209, az SZDSZ 69, az MDF 38, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20, az Agrárszövetség 1, a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártja 1 mandátumot kapott. Az Országgyűlés 1994. június 28-i alakuló ülésén a pártok részesedése a mandátumokból a következő volt: MSZP - 209, SZDSZ - 70, MDF - 38, FKGP - 26, KDNP - 22, Fidesz - 20, függeden -1. Kormányt az MSZP és az SZDSZ alakított. 1998. május 10. és 24. A harmadik szabad parlamenti választásokon húsz párt indított egyéni jelöltet, és 12 tudott országos listát állítani. Részvétel: 1. forduló 56,26%, 2. forduló 57,01%. A pártlistákra leadott szavazatok alapján öt párt került be a parlamentbe (a bejutási küszöb ismét 5 százalék volt): Magyar Szocialista Párt 32,10%, Fidesz-Magyar Polgári Párt 28,38%, Függeden Kisgazdapárt 13,41%, Szabad Demokraták Szövetsége 8,11%, Magyar Igazság és Élet Pártja 5,64%. A második forduló után kialakult végeredmény alapján a Fidesz 147, az MSZP 134, az FKGP 48, az SZDSZ 24, a MIÉP 14 mandátumot kapott, 18 egyéni képviselője révén pedig a Magyar Demokrata Fórum is parlamenti párt lett, továbbá 1 függeden képviselő került még be a parlamentbe. Az 1998. június 18-án összeült új Országgyűlésben a mandátumok száma a következőképpen alakult: Fidesz - 148, MSZP - 134, FKGP - 48, SZDSZ - 24, MDF - 17, MIÉP - 14, függeden -1. Kormányt a Fidesz, az FKGP és az MDF alakított.
