Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-27 / 98. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 27. FÓKUSZBAN: A VEGETARIANIZMUS 3 A vegetáriánusok nemcsak étkezési szokásaikban, hanem életmódjukban is eltérnek az átlagos népességtől Húshagyó kedv Az étkezéssel is összefüggésbe hozható civilizációs betegségek elterjedése az iparilag fejlett országokban - és persze nálunk is - felkeltette az érdeklődést a vegetáriánus táplálkozás iránt. A vegetáriánusok nemcsak étkezési szokásaikban, hanem életmódjukban is eltérnek az átlagos népességtől: körükben nem szokás tömény alkoholt és kávét fogyasztani vagy dohányozni, s általában sokat mozognak, sportolnak. ÖSSZEÁLLÍTÁS A civilizált országok lakosságának táplálkozása az elmúlt időkben nagymértékben változott, mégpedig előnytelenül. Emelkedett az életszínvonal, és ezzel együtt megnőtt az ételekben a hús, a húskészítmények, a zsír, a cukor és a finom kiőrlésű liszt mennyisége. A táplálkozással foglalkozó kutatások felhívják a figyelmet arra, hogy a nagy energiaértékű tápanyagok bőséges fogyasztása, a kelleténél több nátrium bevitele (pl. konyhasó formájában) káros az egészségre. Ugyanígy előnytelen, ha a szükségesnél kevesebb káliumot, magnéziumot, C-vita- mint és diétás rostot tartalmazó étel kerül az asztalra. E vizsgálatok szerint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, valamint a szív- és keringési betegségek (érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés) összefüggenek a „nyugati típusú” táplálkozási szokásokkal, és jelentősen rövidítik a betegek életét. A növényi anyagokban hiányos étrend ugyanakkor még székrekedéssel is jár, és nagyobb számban jelentkeznek a vastagbél betegségei (pl. kitüremkedések, daganatok). Terjed-e a vegetarianizmus? Kelet- és Délkelet-Ázsiában a vegetarianizmus ősi tradíciókkal bír. Bár megalapítójának Pütha- goraszt tekintik, s egyes adatok szerint a görög és latin filozófusok és költők közül sokan, pl. Szókratész, Platón és Ovidius is hívei voltak e táplálkozási módnak, Európában és Észak-Ameri- kában csak a XIX. században vált szervezetté és tudatossá a vegetarianizmus. Angliában 1811- ben, Németországban 1867-ben alakult meg a Vegetáriánusok Szövetsége. A vegetáriánusok aránya az európai és észak-amerikai lakosságon belül kicsi, de növekvő tendenciát mutat. Alapvető irányzatok Maga a vegetarianizmus szó a latin vegetabilis (növényi) kifejezésből ered. A tan évezredek óta ismert, a különböző kultúrákban időről időre felmerül, és a táplálkozáson kívül életviteli követelményeket is támaszt. Elvi alapját az élet tisztelete képezi: az állatokat mint élőlényeket nem szabad elpusztítani és táplálékul felhasználni. A következetesség nem teljes, hiszen a növények is élőlények, és nem lehet rangsort állílllusztráció tani a növények és állatok között. Például a tojást is evő vegetáriánusok nyilvánva óan nem is gondolnak arra, hogy abban potenciális állati élet rejtőzik. A fogyasztható élelmiszerek körétől függően, az étrendi szokásokat is figyelembe véve, a vegetáriánusok több irányzatot is követhetnek. Általában négyféle vegetáriánus diétát különböztetünk meg. Vegán, a szigorú vegetáriánus: semmiféle húsfélét és állati eredetű terméket nem fogyaszt; így pl. tilos a tejpor és a zselatin állományjavítóként való felhasználása is. E csoporton belül találhatók többek között a gyümölcsevők, akik főleg gyümölcsöket, de ritkán diót, mézet és olíva olajat is fogyaszthatnak. Ugyancsak ide sorolhatók a nyers koszton élő vegetáriánusok, akik a hőkezelés semmilyen módját nem alkalmazzák. Ovolakto-vegetáriánus: húst nem, de más állati terméket fogyaszt (a vegánnal szemben, mint a neve is utal rá, tojást és tejet is). Lakto-vegetáriánus: növényi táplálékon kívül csak tejet és tejterméket fogyaszt (tojást nem). Félvegetáriánus: a normál ovolakto-vegetáriánus élelmiszereken kívül alkalmanként fogyasztható hal és baromfi is. A makrobiotikus táplálkozás Ez a vegetarianizmus megkülönböztetett formája, az étrendben tíz fokozatot különítenek el, az előírások egyre szigorúbbak. A cél a hagyományos étrendtől eljutni a legmagasabb fokozatba, amikor már csak magok - főleg barnarizs - és gyógyteák fogyaszthatok. A makrobiotika követőinek tilos finomított élelmiszereket (pl. cukrot) fogyasztani, csak bio-, illetve természetes élelmiszeranyagokat használhatnak fel. Gyümölcsöző kapcsolatok A rendszeres gyümölcsfogyasztás az egészséges életmód elengedheteden része. A gyümölcsökben található vegyi anyagok, cukrok és vitaminok pozitív hatásairól már sokat olvashattunk. Most a legkedveltebb gyümölcsök egyedi tulajdonságait foglaljuk össze, amelyek miatt még inkább ajánlott, hogy rendszeresen szerepeljenek étrendünkben. Cseresznye: A köszvény megelőzésének leghatásosabb szere. Segítségével kiürül a szervezetből az egyoldalú (húsban gazdag) táplálkozás miatt felgyülemlett húgysav, mely az ízületi fájdalmakat okozza. Alma: Ha naponta megeszünk egy almát, akkor nemcsak a látásunk lesz jobb, de légzésünk is könnyebbé válik, állítják londoni kutatók. Kimutatták, hogy azoknak, akik hetente öt vagy annál több almát fogyasztanak, sokkal jobbak a légzési funkcióik. Az almában található kvercetin nevű antioxidáns vegyület pozitív élettani hatással van a tüdő sejtjeire, a szemre is, és csökkenti a daganatos megbetegedések előfordulásának kockázatát is. Banán: Értékesebb tápanyagai között találjuk a káliumot, mely fontos a gyakran erős izommunkát végzőknek. Áfonya: A vörös áfonyában található vegyületek hatására elmúlnak a szervezet gyulladásai - pl. a húgyutak fertőzé- ses állapotai, így a hólyaghurut is. A fekete áfonya vegyü- letei megakadályozzák a daganatos betegségek kialakulását, és segítik a rövid távú memória működését is. (i-t) Túlzottan egyhangú étrend során különböző megbetegedéseket idézhetnek elő a növényekben is megtalálható ártalmas anyagok A vegetáriánus táplálkozás hátrányairól Beigazolódott előnyök A vegetáriánus étrend és életmód csökkenti egyes krónikus, nem fertőző megbetegedések gyakoriságát (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, epekő, vesekő, cukorbetegség, vastagbélrák, emlőrák, tüdőrák). Előnyei még: 1. sokkal alacsonyabb energiabevitel, 2. alacsonyabb zsír- és koleszterinbevitel, 3. értékesebb zsírsavösszetétel, 4. magas rostbevitel, 5. kielégítő vitaminbevitel, 6. megfelelő szintű fogyasztás az ásványi anyagok többségéből. (-net) ORIGO Az egészséges életmód híveinek számolniuk kell azzal, hogy a növényi eredetű élelmiszerekben számtalan egészségkárosító anyag is van, melyek vegyes táplálkozáskor általában nem fejtik ki hatásukat, miután ritkábban, s egyszerre kevesebb kerül belőlük az asztalra. Az olykor túlzottan egyhangú növényi táplálkozás során viszont ezek az ártalmas ösz- szetevők különböző megbetegedéseket idézhetnek elő. Ártalmas anyagok a növényekben A növények több-kevesebb nitrátot tartalmaznak, attól függően, hogy a talajt milyen mértékben kezelték nitrogéntartalmú műtrágyával. Egyes növények különösen hajlamosak a nitrát felhalmozására (pl. sóska, paraj, sárgarépa, retek, cékla, zeller, karalábé). A gyomorban, illetve a vékonybél felső szakaszán a nitrát nitritté alakulhat, majd a keringésbe bekerülve az oxigénszállító hemoglobint átalakítja oxigénszállításra nem alkalmas methemoglobinná. Ez nem képes ellátni a szöveteket oxigénnel, tehát súlyos, életveszélyes oxigénhiány alakulhat ki, elsősorban kisgyermekekben. A zeller, a saláta, és a spenót mérsékelt mennyiségben ajánlott zöldség, de nem tanácsos hosszú időn keresztül sokat fogyasztani. Gőzöléssel vagy forrázással a zeller nitráttartalma csökkenthető. Az út menti növények levelein a szennyezettséggel arányos mértékben ólom rakódik le, mely a leggondosabb mosással is csak mintegy 30 százalékban távolítható el. A krónikus ólommérgezés a gyomor-bélrendszer, az ideg- rendszer, a vérképzőrendszer és a vese működési zavarához vezet. A növényekben természetes eredetű ártalmas anyagok is vannak, pl. a szalaninmérgezés főleg éretlen, zöld vagy kicsírázott burgonya fogyasztásakor fordulhat elő. Keringési, légzési zavarok, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkezhetnek. Ilyen anyagok a goitrogének is, melyek a kelkáposztában, kelbimbóban, karfiolban fordulnak elő, s túlzott fogyasztásuk pajzs- mirigy-megnagyobbodáshoz vezethet, de hőkezeléssel inaktivál- hatók. Jelen lehetnek a növényekben táplálékallergének is, pl. a szójában, búzában, földimogyoróban, dióban. A gabonaneműek magjában és a hüvelyesekben levő fitátok, a parajban, sóskában, rebarbarában, zellergumóban levő oxálsav jelentősen csökkentik a kalcium, a vas, a cink és a réz hasznosulását a szervezetben. Lényeges hátrányok A vegetáriánus étrend egyik veszélye az alacsony fehérjefogyasztásban rejlik. Hosszabb ideig tartó fehérjehiányos táplálkozás következtében vérszegénység, gyengeség, étvágytalanság jelentkezik. Minél nagyobb viszont az étrend hüvelyesekből, főleg szójából összeállított részaránya, annál kisebb a fehérjehiány veszélye. Megfelelő kombinációval, szakértelemmel (pl. kukorica és szója fehérjéinek kombinációjával) kellő fehérjeellátást lehet elérni, de elegendő mennyiség fogyasztása szükséges. A fehérjehiány legsúlyosabb veszélye gyermekkorban, terhesség alatt és a szoptatás időszakában jelentkezik, amikor a szervezetnek a nagyszüksége van ezekre az építőkövekre. Másik veszély a vashiányos állapot kifejlődése. Bár a növényi eredetű élelmiszerek vastartalma nem kisebb, mint az állati eredetűeké, felszívódásuk gátolt. További problémát jelent a B12-vitamin- hiány és ennek következménye, a gyakorta megfigyelhető vérszegénység. Ugyancsak kísérőjelenség a kalcium- és D-vitamin-ellá- tás hiánya. Miután az ételek hőkezelése korlátozott, gyakoribb a táplálkozási allergiák kifejlődése. Különösen a müzli formájában elfogyasztott gabonafélék okozhatnak allergiás elváltozásokat. A vegetáriánus étkezés egyes típusai, illetve vegetáriánus életmód mellett bizonyos megbetegedések ritkábban fordulnak elő, de ugyanilyen eredményre vezet a jól megtervezett vegyes étrend is. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, 13-18 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Nap kel 05.42-kor - nyugszik 19.58-kor. A Hold kel 20.34-kor - nyugszik 06.06-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 365, apad; Medve: 280, apad; Komárom: 380, árad; Párkány: 300, árad. Országszerte borult az égbolt, számos helyen lehet zápor, zivatar. Délnyugaton a délutáni órákban némileg felszakadozhat a felhőzet, ezért a csapadék is kevesebb lehet. A legmagasabb nappáli hőmérséklet 13 és 18 fok körül alakul, éjszaka 2 és 6 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap az esőfelhők egy része eloszlik, és már inkább csak helyenként várhatók kisebb záporok. Nappal 16- 20, éjszaka 5-9 fokra számíthatunk. A hétfő újra esőket hoz az ország nagy részén 13-17 fokos nappali hőmérséklet mellett. Felerősödhetnek a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küszködök fájdalmai. A szív- és érrendszeri, légúti és emésztési bántal- makkal járó fájdalmak ugyancsak intenzívebbek lehetnek. Könnyebben válunk fáradékonnyá és ingerlékennyé, gyakrabban érezhetünk fejfájást, esedeg fantomfájdalmat. A szellemi és fizikai teherbírásunk is a kelleténél kisebb lehet. Mivel kevésbé vagyunk képesek összpontosítani a tevékenységünkre, a munkavégzés során és a közlekedésben legyünk elővigyázatosak és óvatosak! Wc ' i - TUNISZ 2T— Hétfőn ♦ Beszélgetés Erdei Zsolt profi ökölvívóval ♦ Bemutatkozott a szlovák válogatott a jégkorong-vb-n ♦ Rajt a tenisz FED Kupában
