Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám, csütörtök
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS KOMMENTÁR Kikötő után hajógyár? SIDÓ H. ZOLTÁN Szlovákia legerősebb érdekérvényesítő pénzügyi csoportja a Penta Group. A társaság amire eddig szemet vetett, azt szinte mindig meg is kaparintotta. Ha kellett, pártkapcsolatait használta fel, ha kellett, hatalmas pénzügyi erejét fitogtatta, ha kellett, agresszív lobbizással őrölte fel az ellenállók erejét. Legutóbb, konkrétan tegnap a Dunajservis Slovensko céget előtérbe nyomva a Szlovák Hajózási és Kikötővállalat (SPaP) többségi részvénycsomagját kaparintotta meg, amelynek értékét a számos folyami hajó mellett a két kikötő, a pozsonyi és a komáromi adja. Érdekes, néhány hete hányán panaszkodtak amiatt, hogy a Szlovák Gázművek iránt mindössze egy társaság nyújtott be kötelező érvényű ajánlatot, s ez az egy meg is szerezte a stratégiai fontosságú céget. Most ugyanez történt a kikötővállalat esetében, azonban úgy látszik, ez senkinek sem fáj. Talán azért, mert a mi kutyánk kölyke? A Magyar Koalíció Pártja több ízben hangsúlyozta, hogy a szintén fontos hajózási céget olyan társaság cserkészte be, amelyik a többi ellenfelet kitúrta, ráadásul alacsony árat kínált érte. Legutóbb a Koalíciós Tanács keddi ülésén ismételte meg ellenérveit, ám a Dzurinda-kormány többi pártja úgy látszik, nem talált kivetnivalót a Penta Group módszereiben. Pedig e pénzügyi csoport odáig merészkedett, hogy magát a Nemzeti Vagyonalapot is beperelte, mert az tavaly - engedve a közfelháborodásnak - nem adta oda nekik az SPaP-t. Igen, tavaly egyszer ugyanilyen felállásban már megkaparintotta a kikötővállalatot, azzal a különbséggel, hogy még a jelenlegi, szerénynek mondható vételárnál is 40 millió koronával kevesebbet kínált. Most ugyan feljebb srófolta az összeget, viszont többet is kap. Történt ugyanis, hogy a kikötővállalat az elmúlt hetekben pénzzé tette utolsó tengerjáró hajóit, amiből mintegy 130 millió korona folyt be a kasszájába. Ehhez az összeghez természetesen az újdonsült tulajdonos automatikusan hozzájut, vagyis végeredményben olcsóbban jut hozzá a céghez. A Penta Group tegnap tehát révbe ért. Most egy pillanatra kifújja magát, hogy aztán belevesse magát az újabb privatizációs fordulóba, ennek tétje pedig az ezer ármány ellenére még mindig működő komáromi új hajógyár megszerzése lesz... JEGYZET Vonatjegy Párizsig SZÁSZI ZOLTÁN Szép tavaszi délutánon barátom meghív egy kávéra. A teraszokon már működik a kiszolgálás, diszkrét sarkot foglalunk el, és beszélni kezd. Az egyetemet egy éve fejezte be. Munkát keresett és talált is, most tanít. Vagy inkább idomít? Nem erre készült. Becsületesen készülgetett az órákra, esténként hozzáolvasott az elmondandó tananyaghoz, új ötleteken törte a fejét. Aztán belefásult, belefáradt. Most felmondott, égeti maga mögött a hidakat és el, ha lehet minél messzebbre. Néhány ismerőse már évekkel ezelőtt elindult. Egy kisváros az elmúlt három év alatt közel húsz friss diplomás fiatallal lett szegényebb. Mert havi hétezer fizetésből, vagy a munkanélküli járulékból nem lehet családot alapítani, valamirevaló álmokat valóra váltani. Számolgat előttem. Kap hétezer-háromszázat tisztán. Kifizeti a rezsit, marad háromezer öt meg egy kis apró. Villanyszámla, iskolai étkezde, életbiztosítás. Marad kétezer. Durván szétosztva hatvanhárom koronája marad egy napra. Ebből kell még reggelit meg vacsorát varázsolni, meg kellene néhány könyv, meg jó lenne az Annát meghívni egy kávéra néha, ha többre már nem is jut. Ennyi az ó életének anyagi kerete. A nagy csinnadrattával beharangozott fizetés- emelés sem javít lényegesen a helyzetén. Nem nagyravágyó, csak fiatal. Egyetemet végzett és úgy érzi, megérdemelne egy kicsivel normálisabb életet. Hát elmegy. Előhúzza zsebéből a vonatjegyet Párizsig. Takarítani fog, hivatalos engedéllyel fél évig. Aztán? Aztán majd megy tovább. Londonba felszolgálónak, Madridba paradicsomot árulni, vagy ki tudja, milyen munkára. Magyar-történelem szakos tanárként. Kölcsönkért pénzből vásárolt vonatjeggyel. WWW.UJSZO.COM ♦ Mi ez a MIÉP-őrület? Nem tudom, észrevettétek-e, az Új Szó online-on ma megjelent közvélemény-kutatás meglepően alakul: nagyon sok itt a MIÉP-szimpatizáns. Jó ez nekünk? aggódó ♦ „Gondolj arra, hogy minden ember, aki az élet valami jelensége miatt búslakodik vagy méltatlankodik, hasonlít az áldozatra szánt, rugdalódzó és sivító malachoz.” Marcus Aurelius imperator ad se ipsum maximus ♦ Aggódó, ne aggódj, egyszerűen csak a MIÉP-et favorizálók kattintgatnak, mint az állatok. Winnetou ♦ Arról a rendszergazda tudna többet mondani, hogy Igazság hányszor kattintott a MIÉP-re tegnap este. Nem hinném, hogy a MIÉP-nek túl nagy lenne a tábora errefelé. Ismerjük Slota szövegét, ami kísértetiesen hasonlít Csurkáéra, szinte tükörfordítása. Janicsár ♦ Jó lenne, ha inkább amiatt aggódnál, hogy Meciar már készül nálunk a kormányzásra, vagy ha inkább az keserítene el, hogy a zsidók megkezd^ ték a Palesztin Holokauszt véghezvitelét. Szerintem logikus, hogy a felvidéki magyarok az őket leginkább képviselő magyarországi pártra, a nemzeti radikális MIÉP-re szavaznak! Igazság ♦ Továbbra is az a véleményem, hogy nincs magyar igazság. Csak IGAZSÁG van. Aki szerint csak magyar igazság létezik, az folyamatos üldözési mániában szenved (még akkor is, ha néha megalapozott a felháborodás, lásd Slota dumái stb.). Csak sajnálni tudom őket! Aggódó A közölt olvasói vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját- Uram, ne habozzon, hiszen már Robert Fico is beismerte, hogy adott hálapénzt az orvosnak! (Peter Gossányi karikatúrája) Döntő szakaszához érkezett a franciaországi elnökválasztási csata Le Pen, a bosszúálló Tűkön ült még kedden délután, néhány órával az alkotmányos határidő lejárta előtt is Le Pen, a francia szélsőjobboldal vezéralakja, mert még nem tudta, indul- hat-e egyáltalán április 21- én az elnökválasztások első fordulójában. VÁRKONVI TIBOR Végül az utolsó pillanatban, szinte záróra előtt kínkeservesen összegyűlt az az ötszáz ajánló aláírás, amely nélkül nem vették volna föl a hivatalos jelöltek közé. Ha nem így alakul, megtörténhetett volna az, amire Franciaországban, az Ötödik Köztársaság fönnállása óta nem volt példa. Szélsőjobboldali jelölt nélkül indul az elnökválasztási hadjárat. A francia kopogtatócédula abban különbözik a magyartól, hogy az aláírásokért nem a választók kegyét kell keresni, hanem a választottakét. Polgármesterek, nemzetgyűlési képviselők, szenátorok ötszáz ajánló aláírását kell összegyűjteni ahhoz, hogy bárki a jelöltek listájára kerüljön. Ha nincs meg az ötszáz név, a politikus eleve elvérzett. Ha Le Pennek ez jut osztályrészül, mozgalmának vészes visszaesését érhette volna meg. Bármennyire hihetetlennek látszott is, megvolt rá minden esély. Az idegengyűlölő, fajüldöző, antiszemita politikus, Csurka István egyik nyugat-európai példaképe, pártjával, a Nemzeti Fronttal együtt hanyatlásnak indult. Kezdődött azzal, hogy több elégedetlen híve faképnél hagyta, ve- télytárs szélsőjobboldali pártot alapított. A szakadás elkerülhetetlenül éreztette a hatását, de még ennél is jobban, hogy a lelke mélyéig demokrata francia konzervativizmus konok következetességgel eleve kizárt bárminemű, még hallgatólagos együttműködést is a szélső-jobboldalisággal és minden torz nézettel, amelyet képvisel. Jacques Chirac köztársasági elnök évtizedek óta megveti és gyűlöli Le Pennek és pártjának az eszmevilágát, még gondolatban sem kacérkodna azzal, hogy akár szavazótáborát is megkömyékezze, nem tart igényt voksaira sem. így történt meg, hogy minden külső beavatkozás nélkül megakadt Le Pen aláírásgyűjtő akciója. A sürgetően köAz utolsó 60-70 aláírást csak kínkeservesen sikerült összeszedni. zelgő törvényes határidő előtt négyszázon már túl volt az ajánló polgármesterek szignója, de az utolsó hatvanat-hetvenet csak kínkeservesen sikerült megszerezni. A fölkért közéleti emberek vagy elzárkóztak nevük odaadásától, vagy titkárnőjükkel üzenték, „házon kívül vannak”. Hajszoltak mindenkit a francia Nemzeti Front tisztségviselői, Le Pen legközelebbi és távoli családtagjai, hasztalan, a kötelező ötszáz aláírásnak még kedd kora délutánig is híja volt. Megtörtént, hogy olyanok, akik korábban odaígérték nevüket, utólag törlést kértek, meggondolták magukat. Le Pen ezért Chirac államfőt kárhoztatta, ráfogta esetleges kudarcát, így persze nem teljesen igaz, de kétségtelen, ahhoz, hogy ez így alakult, szükség volt a konzervatív tábor következetességére, gyakran akár öngyilkos taktika alkalmazására is. Á francia elnökválasztási csata döntő szakaszához érkezett. A két nagy és igazi esélyes, Jacques Chirac és a szocialista Lionel Jospin párharcában a közvéleménykutatások szerint a távozó köztársasági elnök vesztésre állhat. Ha a legcsekélyebb hajlandóságot is mutatná arra, hogy a második fordulóban megkömyékezze a szélsőjobboldali szavazókat, növekednék nyerési esélye, további öt évre biztosítaná jelenlétét az Ely- sée-palotában. Mi több, arra is lehetősége volna, hogy az elnökválasztásokat néhány héttel követő parlamenti erőpróbán ugyancsak többséget szerezzen, véget vessen az 1997 óta tartó kormányzati társbérletnek, hosszú időre ldiktassa a baloldalt az országvezetésből. Csak annyit kellett volna tennie, hogy finoman érzékelteti a jobboldali polgármesterekkel, ne habozzanak néhány aláírással megajándékozni Le Pent, hadd induljon, aztán híveit a második fordulóra el lehetne csábítani. A demokratikus meggyőződésében hajlíthatatlan Chirac azonban ennek még a gondolatával sem kacérkodott. Inkább vállalja azt, hogy a bosszúálló Le Pen, mint fenyegetőzik vele, a parlamenti választáson vele szemben mozgósítja táborát, haragjában Jospint és szocialistáit segíti győzelemre. Chirac viselkedése európai magatartás vitathatadanul, de követéséhez hétpróbás európaiakra van szükség. A szerző budapesti publicista TALLÓZÓ | HOSPODÁRSKENOyiNY A gazdasági napilap szerint a ház energiaipar számára hosszabb I von kedvezőtlen lehet, hogy Brüs szel Szlovákia esetében a villám áramért alacsonyabb hozzáadott« ték-adót (áfát, DPH-t) engedély zett a csatlakozás utáni átment időszakra. A szlovák vülamos ip az olcsó energiára épült, mert a i gyasztás az előállításhoz viszony va túlontúl magas volt és sok est ben ma is az. Az ok az ipar örökli szerkezete, amelyben meghatáro: szerepük van a nagy energiafelhas nálást igénylő és a rekonstrukci beruházásokat nélkülöző üzeme nek. „Az energia mérsékeltebb he záadottérték-adója tulajdonképp! az ilyen üzemek versenyképesség hosszabbítja meg, tehát elodázza teljesen vagy legalább részben elk rülhetetlen modernizációs beruh zásokat” - hangsúlyozza a Hosp dárske noviny. NEUE ZÜRCHER Z EITUNG A svájci lap egész oldalas, riport jt legű cikket közölt a két Komároi ról. Egy magát szlováknak tekint de magyarul is beszélő orvost ide ve azt úja a szerző, Andreas Opl; ka, hogy az etnikumok között a ka csolat békés, a munkahelyen az t nikai hovatartozás nem játszik sz repet. „Ha nem lennének őrült po tikusok, fanatikusok mindkét old Ion, ha nem lenne a média, ame mindig újra uszítóan konfrontál nemzetiségi kérdéssel, talán ész sem vennénk a problémát” - mon ta. A magánéletben a társadalo abból a szempontból egység« hogy nincs ellenségesség, de m gosztott abban az értelemben, ho; a baráti körök, vagy éppen a söröz törzsasztalok vagy magyarok, va; szlovákok. Hasonlóan válaszoltak kérdésre a magyarok is: az együ élés mentes a problémáktól, időnkénti súrtódások marginális j lenségek, ám nyilvánvaló, hogy magyarok egészen Magyarorsz; felé fordulnak, és pontosan tudni mindent, ami odaát történik. A ke vezménytörvényről a véleményt generációk szerint oszlanak meg: fiatalok számára nem jelent sok; míg az idősebbektől azt hallal hogy 80 éve egyetlen magyar ke mány sem tett oíyan sokat a határ kon túliakért, mint a mostani. Ne a szerény anyagi segítség szám hanem a magyarigazolvány, az el mérésé annak, hogy a kisebbség a magyarokhoz tartozik. „Aki í; beszél, elárulja, talán akarata « lenére, hogy másodosztályú ; lampolgárnak érzi magát lakóh lyén. Ha a külföldi magyarok szavazhatnának, az Orbán-kc mány bizonyára nyugodtabban t kinthetne a parlamenti választ sok elé, mint ahogyan most tehei - írta Oplatka. Végül megállapító ta: mindkét oldalon remélik, ho; a határ elveszti elválasztó jelleg« amikor a két országot együtt felv szik az Európai Unióba. A két legkomolyabb gond jelenleg a Benes-dekrétumok és az uniós agrártámogatások kérdése Több veszély is leselkedik az EU-bővítésre MTI-JELENTÉS Az EU-bővítéssel kapcsolatos legnagyobb fenntartásokat eddig a tagországok részéről várták, de újabban a tagjelöltek körében is szaporodnak a gondok - írta a Financial Times. A londoni gazdasági napilap kontinentális kiadásában közölt terjedelmes elemzés szerint a szudéta- németek körüli vita szemlélteti, hogy a tagjelöltek is kirobbanthatnak súlyos nézeteltéréseket. A kényes témákat könnyebben lehetne kezelni, ha a bővítés népszerűbb volna az EU-ban és a legtöbb tagjelölt országban, ahol támogatottsága jelenleg átlag 65 százalék körül van. Mivel a politikai elitek mindkét oldalon elkötelezettek a bővítés iránt, a teljes kudarc valószínűsége csekély. Fennáll viszont annak a kockázata, hogy egy vagy több tagjelölt kimarad a 2004-re várt bővítési hullámból, vagy esetleg saját magát zárja ki egy elutasító eredménnyel végződő népszavazással - véli az elemző. E veszélyeket szerinte a szudétanémetek, illetve a Benes-dekrétumok körüli viták szemléltetik a legjobban. A dekrétumok visszavonásának osztrák és magyar részről hangoztatott követelése védekező pozícióba szorította a cseh és a szlovák kormányt, az utóbbi számára pedig Vladimír Meciar volt kormányfő visszatérésének kilátása miatt belpolitikai problémákat is okozott. A szerző szerint uniós diplomaták figyelmeztették Szlovákiát, hogy Meciar újbóli hatalomra kerülése esetén az ország kimaradhat a bővítés következő hullámából, és NATO- csatlakozása is veszélybe kerülhet. Orbán Viktor magyar kormányfőnek a dekrétumokkal kapcsolatos „kirohanásai” miatt azonban a Meciar-ellenes koalíció is szorult helyzetbe került. Ha erélytelenül válaszol, azt kockáztatja, hogy elesik a nacionalisták szavazataitól. Ha viszont túlreagálja a vitát, elidegenítheti egyik kulcsfontosságú szövetségesét, az MKP-t. Csehország számára ezzel összefüggésben szerinte Németország jelenti a legnagyobb problémát, noha Prága és Berlin egyaránt tartja magát ahhoz az 1997-es megállapodáshoz, amely szerint nem nyitják meg újra a háború utáni rendezéssel kapcsolatos kérdéseket. Míg a Szudéta-vi- dék ügyének újjáéledése váradan fordulat volt, a csaüakozási tárgyalások jelenlegi legfontosabb témája, a közös agrárpolitika körüli viták senkit nem érhettek meglepetésként - fűzi hozzá az elemző, aki szerint ez a kérdés a legtöbb tagjelölt számára politikai problémát jelent, de a jelentős agrárnépességgel rendelkező Lengyelországban vetődik fel a legélesebben. A közveden mezőgazdasági támogatások ügye Lengyelországban felerősítette az euroszkeptikus és EU- ellenes hangokat, sőt a Németországgal kapcsolatos történelmi sérelmeket is felszínre hozta. Ennek nyomán viszont tovább csökkenhet a csadakozás jelenleg 55 százalék támogatottsága. Az elemző emlékeztet arra, hogy figyelem előterében álló ilyesfé problémák mellett a bővítési foly matot még számos más, közvetíen a felszín alatt rejtőző gond zavs hatja. Megemlíti a roma kisebbs gek elleni diszkriminációt, kalinyingrádi enklávé ügyét és második világháború időszakáb származó olyan kérdéseket, mi például a nácik és a kommunist; által Lengyelországban kisajátítc javak volt tulajdonosainak kártal nítási igényei. Az Európai Bizottság illetékeseim érvei szerint a bővítési folyamat le dülete olyan erős, hogy az üyt problémákat meg fogják oldat „Bár a bővítés kilátásai valóban j nak tűnnek, a tagjelölteknél most nában felszínre kerülő politikai s relmek arra figyelmeztetnek, ho; az eredményt nem lehet biztos venni” - állapítja meg a Finanri Times elemzője.
