Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-24 / 95. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 24. Kultúra Horányi László: „Most, hogy megnyílt a Mária Valéria híd, úgy vélem, Párkányból és a környékéről is jóval többen tudják majd megnézni az előadásokat" Színházi esték az esztergomi Bazilika tövében A Sepsiszentgyörgyi Színház Godspell-előadása (A szerző felvétele és képarchívum) Az Esztergomi Várszínház szabadtéri színház. Évadja ezért június közepétől au­gusztus végéig tart. Ez alatt az idő alatt minden pénte­ken, szombaton és vasárnap vannak előadások. Az illuszt­ris környezetben létrehozott színpadon a legkülönfélébb színházi műfajok váltakoz­nak: az operától a musicalen át a vígjátékig. S a neves ma­gyarországi színházak pro­dukciói mellett rendszeresen szerepelnek a határon túli magyar színtársulatok elő­adásai is. M. CSEPÉCZ SZILVIA Az Esztergomi Várszínház művé­szeti vezetője Horányi László. Az ismert színész-rendező kilencedik éve szervezi a Várszínház életét. Előtte hosszú ideig a debreceni Csokonai Színház vezető színésze volt, s a nevéhez olyan előadások és szerepek fűződnek, mint a Lili­om címszerepe, a La Mancha lo­vagja Don Quijote-ja vagy a Ka­kukkfészek McMurphyje. 1987- ben megkapta az Év színésze díjat. Főbb rendezései között tartják szá­mon Presser-Sztevanovity A pad­lás című musicaljét, a Villon és a többiek, valamint a Don Juan utol­só kalandja című darabokat. Több saját előadói estet is készített, a te­levíziónézők pedig olyan soroza­tokban láthatták, mint a Frici, a vállalkozó szellem vagy a Família Kft. Emellett rengeteget szinkroni­zál, és a névjegykártyáján egyebek között az is ott áll, hogy okleveles néprajzkutató. Ennyiféle elfoglaltság mellett hogyan jutott eszébe szabadtéri színházat szervezni? Tősgyökeres esztergomi vagyok, már a szüleim és a nagyszüleim is itt születtek. Az igaz, hogy a pá­lyám elején messzire kerültem a szülővárosomtól, hiszen miután le­érettségiztem az itteni ferences gimnáziumban, előbb Budapest és az egyetem, majd Debrecen követ­kezett. Tizenhat évig voltam a deb­receni Csokonai Színház tagja, és eléggé markánsan részt vettem a város művészeti életében. Nagyon megszerettem Debrecent, de a szü­lővárosom is hiányzott. Valójában akkor merült fel a gondolat, hogy jó lenne Esztergomban egy szabad­téri színházat csinálni. Ez még a nyolcvanas években történt, a ba­rátaimmal több tervet is készítet­tünk, és a kezdeményezés lassan- lassan beérett. Az igazsághoz vi­szont az is hozzátartozik, hogy mi, az ötletadók a televízióból értesül­tünk róla, hogy megnyílt a színház. De ez sajnos egyáltalán nem egyedi eset, felejtsük el! A fontos az, hogy azóta is működik. Szerkezetileg hogyan néz ki a Várszínház? A Várszínház fenn van az esztergo­mi Várhegyen, Magyarország leg­nagyobb székesegyházának az „árnyékában”. Ez jogilag érdekes helyzet, mert a terület a Magyar Nemzeti Múzeumé, ilyen értelem­ben tehát az Esztergomi Várszín­ház is a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. De mivel a helyi önkor­mányzat támogatásával működik, lényegében a város tulajdona is. Van egy adminisztratív hátterünk, gépparkkal és irodával, de renge­teg a munka. Az én feladatom ösz- szeszedni a színház működéséhez szükséges összes pénzt, megszer­vezni és lebonyolítani az előadáso­kat, szerződést komi a színházak­kal... És közben én azért elsősor­ban színész vagyok, rendezni is szoktam, ezért állandóan jókora távolságokat utazom be. A Várszín­ház egy biztos pont az életemben. Úgy gondolom, hogy amit itt kikín­lódtam, meg amit a körülmények kiizzasztottak belőlem, azt valami­lyen módon Esztergomban lenne jó kamatoztatni. Ez egy idényjellegű színház... Igen. Én a mai napig szeretném, hogy működjön télen is, de ez egy­előre megoldhatatlan. Esztergom­nak nincs anyagi kerete állandó vagy akár befogadó színház fenn­tartására. Nem azt mondom, hogy nem lehetne kialakítani, de ahhoz, hogy valóban jól működjön, na­gyon sok pénz kell. Gittegylet szin­ten pedig, csak azért, hogy „ne­künk ez is van”, nem érdemes csi­nálni. A Várszínház az elmúlt kilenc év alatt komoly szakmai elismerést vívott ki magának. Tudatosan vállalták fel, hogy a nyári idény­ben szinte mindegyik színházi műfajból választanak előadáso­kat? Szándékosan van így, igen. Nekem az a meggyőződésem, hogy legyen az kőszínház vagy szabadtéri, ál­landó társulattal rendelkező vagy sem, a színházban valamilyen mó­don minden rétegnek meg kellene adni azt, amire vágyik. Ez alatt azt értem, hogy ha egy színháznak van módja arra, hogy csináljon opera- előadásokat, musicaleket, kísérleti és stúdióbemutatókat, illetve na­gyobb lélegzetű prózai darabokat, akkor teljesíti legjobban a felada­tát, ha ezt meg is teszi. Az én szín­házi ideám az, hogy sokféle dolgot csináljon, és lehetőleg minden mű­fajból jó produkciót hozzon létre. Az a luxus, hogy a színház ráálljon egy szűk területre, csak akkor meg­engedhető, ha legalább öt-hat teát­rum van egy városban. De amikor egy színház van, és tényleg minél több emberhez szeretne eljutni, ak­kor nem lehet megengedni, hogy csak a musicalekkel foglalkozom, vagy csak kísérletező színház le­szek. Mert maga a színházművé­szet sem ilyen egysíkú. Persze egy­féle üggyel sokkal egyszerűbb fog­lalkozni. Milyenek az ön Várszínházzal kapcsolatos elképzelései? A Várszínház esetében annyival bo­nyolultabb a helyzet, hogy befoga­dó színházként működik, és ez hal­latlan plusz terhekkel jár. Ide kell utaztatni a társulatokat, megfele­lően el kell szállásolni a színésze­ket, raktározni a díszleteket. Ami­nek a nehézségeit el lehet képzelni például egy operaelőadás eseté­ben... De az opera nekem szív­ügyem, s most már harmadik éve beiktattunk a programjaink közé egy nemzeti operasorozatot is. A Kolozsvári Állami Operaház művé­szei visszatérő vendégeink. Eddig Erkel Ferenc két operáját, az István királyt és a Bánk bánt mutatták be, hatalmas sikerrel. Az idén a Bátori Mária című, kevésbé ismert Erkel- operának a bemutatását tervezik. Az is szívügyem, hogy a Várszín­házban jelenjenek meg a határon túli magyar kultúra színházi képvi­selői is. A komáromi Jókai Színház társulata másodszor lesz a vendé­günk, ezúttal az Indul a bakterház című vígjátékkal. Az a vélemé­nyem, hogy a színháznak egy ösz- szekovácsoló és megtartó szerepet kell betöltenie, átívelve a földrajzi határokon. A műsortervünk össze­állításának egy következő szem­pontja az, hogy a színháznak köte­lessége nem csak a klasszikusokat, de a kortárs irodalmat is felkarolni. Nemrég volt az ősbemutatója az egyik esztergomi templomban a Júdás védőbeszéde című darab­nak, amely szintén szerepel a Vár­színház idei nyári programjában. Ezt egy huszonegy éves egyetemis­ta, Jászberényi Sándor írta, és úgy vélem, még sokat fogunk hallani róla mint színpadi szerzőről. Mind­emellett az idei műsortervben olyan előadás-csemegék is szere­pelnek, mint Parti Nagy Lajos Ibusár című darabja, Udvaros Do­rottya főszereplésével, vagy a Hair című musical. Mekkora a közönsége ezeknek az előadásoknak? Az utóbbi három évben már két színpadon játszunk. Tehát van a klasszikus, amfiteátrumszerű Vár­színház, 250-260 ülőhellyel. Hála Istennek már jó párszor előfordult, hogy a lépcsőn és a falakon is ültek, tehát a nézőszámunk ennél eleve magasabb. Ennek a színpadnak a - mondhatni - tükörképét elsősor-, ban az operaelőadások miatt állí­tottuk fel. így lett egy 120 m2-es nagyszínpadunk. És az előtt akár 800 ember is elfér. Éppen most próbálunk székeket vásárolni az önkormányzat segítségével. Ha si­kerül, akkor egy egészen kulturált nézőteret lehet kialakítani a nagy­színpad előtt is. És úgy oldanánk meg az elosztást, hogy a nagyobb tömegeket vonzó, monumentáli­sabb produkciók a nagyszínpadon, a kisebb előadások pedig az eredeti amfiteátrumban kerülnének be­mutatásra. Most, hogy megnyílt a Mária Valéria híd, úgy vélem, Pár­kányból és a környékéről is jóval többen tudják majd megnézni az előadásokat. Jegyeket általában a helyszínen, illetve az utazási iro­dákban lehet vásárolni. Az elővé­tellel nem igazán számolunk, mert sajnos nem lehet tudni, hogy az adott napon milyen lesz az idő. Amikor éppen nem a Várszínház körüli teendőkkel foglalkozik, milyen feladatok váiják? Egy időben nagyon sokat szinkro­nizáltam, de ma már ott tartok, hogy néhány felkérést le kell mon­danom. Egyszerűen képtelen va­gyok mindennel foglalkozni. Jelen­leg a temesvári Csiky Gergely Szín­házban játszom a Hegedűs a házte­tőn című musical főszerepét, Tevjét. A távolság miatt gondol­kodtam egy ideig, hogy elvállal­jam-e, de úgy érzem, nem döntöt­tem rosszul. Temesvár csaknem hatszázezer lakosú, komoly nagy­város, ahol nem csak a magyarok járnak a színházba. A darab telthá­zakkal megy román közönség előtt is, fülhallgatóval, szinkrontol­máccsal. És szerintem nagyon jó dolog, hogy egy romániai magyar színházban, ahol a főszerepet ép­pen egy magyarországi színész játssza, időnként románokkal van tele a nézőtér. Fölháborítónak és egészségtelennek tartom, ahogy a politika belemászott az emberek életébe, és megmérgezte a kapcso­latokat. Azt hiszem, hogy ezt a bor­zalmas hangulatot, amit a politiku­sok csináltak, és ami átragadt az egyszerű emberekre is, ezt talán a kultúra - és benne a színház - lesz képes tompítani. Mindenesetre meg kell próbálni. „A komáromi Jókai Színház társulata másodszor lesz a vendégünk, ezút­tal az Indul a bakterház című vígjátékkal." PÁLYÁZATI FELHÍVÁS - PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉS A Magyar Köztársaság Oktatási Mi­nisztériumának Határon Túli Ma­gyarok Főosztálya pályázatot hirdet a szomszédos államokban élő ma­gyarokról szóló 2001. évi LXII. 11. paragrafusa, valamint a 47/2001. OM rendelet 6. paragrafusa-16. pa­ragrafusa értelmében 2002 nyarára a határon túli magyar pedagógusok számára magyaror­szági elismert továbbképzéseken való részvételre. A pályázatot a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma által mű­ködtetett szakmai tanácsadó testü­let, az Oktatási Tanács megbízásá­ból Szlovákiában a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége úja ki és gyűjti össze. Általános tudnivalók: Pályázatot nyújthatnak be: a) azok a határon túli magyar peda­gógusok, akik rendelkeznek érvé­nyes Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvány­nyal és Pedagógusigazolvánnyal, vagy beadták igényüket ezen igazol­ványok kiváltására, b) továbbá a Szátv. által nem érin­tett azon pedagógusok, akik kettős állampolgárságuk miatt nem jogo­sultak a Magyar igazolvány vagy a magyar hozzátartozói igazolvány kiváltására. A magyarországi továbbképzés be­iratkozási díjának 10 százaléka a je­lentkezőt terheli, a kötelezettség vállalásáról a pályázó a jelentkezési lapon aláírásával nyilatkozik. A be­iratkozási díj előreláthatólag a 2500-5000 Ft közötti összeget nem haladja meg. A magyarországi továbbképzés egyéb költségei nem terhelik a pá­lyázót. Amennyiben igényli, úgy a továbbképzés szervezője megtéríti részére a továbbképzés során felme­rült utazási költségét, mely nem le­het több az adott viszonylatra vo­natkozó vasúti 2. osztályú teljes árú menetjegy áránál. A jelentkezés benyújtásának ha­tárideje 2002. május 5. A jelentkezéseket a pedagógusok szövetségéhez kell eljuttatni. Az oktatási miniszter által meghatá­rozott, a határon túli magyar peda­gógusok továbbképzésére rendelke­zésre álló éves keretszám elosztása a beérkezett kérelmek számának is­meretében, a rangsorolás elveinek figyelembe vételével az oktatási mi­niszter szakmai tanácsadó szerve­zete, az Oktatási Tanács javaslata alapján történik. Az elbírálásnál előnyben részesül az, aki a) még nem vett részt magyarorszá­gi továbbképzésben, de a hazai to­vábbképzés és/vagy nyári akadémi­ák résztvevője volt, b) aki régebben vett részt magyar­országi pedagógus továbbképzés­ben és szülőföldjén is látogatott to­vábbképzéseket. A pályázat elfogadásáról a tovább­képzés megkezdése előtt legalább 3 héttel a továbbképzések szervezője, a Pedagógus-továbbképzési Mód­szertani és Információs Központ a részvételi kártya megküldésével ér­tesíti a jelentkezőket. A részvételi kártya jogosít a továbbképzésbe va­ló bekapcsolódásra és a kedvezmé­nyek (útiköltség-térítés) igénybevé­telére. A továbbképzés elvégzéséről a kép­ző intézet igazoló iratot ad ki. A pályázásból kizáró általános feltételek: Nem pályázhatnak azok, akik nem rendelkeznek érvényes Magyar iga­zolvánnyal és Pedagógusigazol­vánnyal, illetve akik nem tudják iga­zolni, hogy ezek iránti kérelmüket már benyújtották. Nem pályázhatnak azok, akik a pá­lyázati határidőt lekésik. Áz érdeklődők az alábbi címeken és telefonszámokon kaphatnak to­vábbi részletes felvilágosítást a to­vábbképzésekről, a pályázati la­pokról (mely beszerezhető lesz ugyanitt): Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 945 01 Komárno 1. Elektrárenská 2. Tel.: 035/7713-572 E-mail: szmpsz@nextra.sk Az alábbi célcsoportokba vátjuk a pedagógusok jelentkezését: 1. Célcsoport: gyógypedagógusok A képzés címe: Általános tájéko­zottság a tanulási zavarokról A képzés megvalósítója: Barczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola A képzés helye: Budapest A képzés időpontja: 2002. 7.1-5. 2. Célcsoport: földrajz-történe- lem-biológia szakosok A képzés címe: A világ helyzete nap­jainkban A képzés megvalósítója: Pécsi Tudo­mányegyetem Földrajz Tanszék A képzés helye: Pécs A képzés időpontja: 2002. 8.12-18. 3. Célcsoport: tanítók és képző- művészeti nevelés szakosok A képzés címe: Vizuális művészeti műveltségelemek napjaink környe­zetkultúrájában A képzés megvalósítója: Nyíregyhá­zi Főiskola A képzés helye: Nyíregyháza A képzés időpontja: 2002. 7. 8-12. 4. Célcsoport: pedagógusok A képzés címe: Kapcsolati készsége­ket fejlesztő tréning A képzés megvalósítója: Metódus Bt. A képzés helye: Budapest A képzés időpontja: 2002. 7.21-26.

Next

/
Thumbnails
Contents