Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-24 / 95. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 24. Polgárháború Libériában Nairobi/Monrovia. Újabb hatezer ember menekült el Észak-Libériában a kormány­csapatok és a lázadók között kitört heves harcok elől. A kormánykatonák az Egyesült Libériaiak a Megbékélésért és a Demokráciáért szerve­zet harcosaival csaptak össze. A nyugat-afrikai or­szágban egy éve lángolt fel újra a polgárháború, azóta mintegy 60 ezren menekül­tek el északról. (MTI) Menesztett OPWC-vezető Hága. Az USA kezdeményezé­sére a tagállamok lemondat­ták a vegyi fegyverek betiltá­sát ellenőrző ENSZ-szervezet (OPWC) vezérigazgatóját, Jósé Bustani brazü diploma­tát. A szervezet tagállamai kö­zül 48 szavazott igennel, 6 nemmel, 43 pedig tartózko­dott. Washington azzal vádol­ja az 59 éves brazü diploma­tát, hogy önkényeskedő veze­tési stílusa van. Bustani azzal váltotta ki az USA haragját, hogy megpróbálta rábírni Irakot a szervezethez való csadakozásra. (MTI) Jogsértések Vietnamban Hanoi. A vietnami hatóságok önkényes letartóztatásokkal, kínzással, templomaik felége­tésével büntetik az ország kö­zépső részem élő etnikai ki­sebbségeket. A Human Rights Watch (HRW) embeijogvédő szervezet tegnap kiadott 200 oldalas jelentése arról számol be, hogy a vietnami felfölde­ken lakó, az evangéliumi ke­reszténység vallását követő ki­sebbségeket közel egy éve rendszeresen zaklatják a ható­ságok. (MTI) Átadják a vádlottakat London. Zoran Djindjics szerb miniszterelnök tegnap meg­erősítette, hogy két-három hé­ten belül Hágába szállítják an­nak a 23 személynek a többsé­gét, akiket a hágai törvényszék háborús bűnök elkövetésével vádol. Djindjics kijelentette: az említettek közül néhányat már két-három napon belül kiad­nak Hágának, ami szerinte ha­talmas előrelépés. Eddig hatan jelentették be, hogy hajlandók önként Hágába menni, (m, ú) Djindjics tegnap Tony Blair brit kormányfővel tárgyalt (Képarchívum) Kissinger elleni vádak London. Egy londoni bíróság elutasította Peter Tatchell em­berjogi aktivista keresetét, hogy a brit hatóságok tartóz­tassák le a ma Londonba láto­gató Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert. Tatchell szerint Kissinger a hetvenes években háborús bűnök elkövetésére utasított, bújtott fel Vietnamban, Laosz- ban és Kambodzsában. A bí­róság elutasította a bead­ványt. (MTI) Van, aki megszüntetné az ötödik köztársaságot - országszerte tömegtüntetéseken tiltakoznak Le Pen választási sikere miatt Nehezen heverik ki a megrázkódtatást a franciák ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Brüsszel. Franciaországban nem csillapodik az országos méretű felháborodás a szélsőjobboldali Le Permek az elnökválasztás első for­dulójában elért sikere miatt. El­hangzott olyan vélemény is, hogy mivel - úgymond - csődöt mondott a demokratikus értékrend, meg kell szüntetni az ötödik köztársaságot, és alkotmánymódosítással létre kell hozni a hatodikat. Hétfőn este és az éjszakai órákban országosan több százezren tüntet­tek, s a megmozdulások tegnap is folytatódtak. Párizsban este több mint tízezer fiatal vonult fel fegyel­mezett menetben, a République tér­től a Bastílle-ig. „Erősebbek va­gyunk a gyűlöletnél”, „Nemet mon­dunk az FN-re”, „Le Pen nem tör át” feliratú táblákat emeltek a magas­ba, kórusban skandálták: „Első, má­sodik, harmadik generáció, mind­annyian bevándorlók gyermekei va­gyunk”. Sokan vittek olyan táblákat is, amelyen ez állt: „Chirac, rád fo­gok szavazni, de nem szeretlek”. Lyonban is ifjúsági tömegtüntetés volt, ott 30 ezren vettek részt a meg­mozdulásban. A nap folyamán Franciaország más városaiban is ha­sonló demonstrációk voltak, össze­sen százezren vettek részt ezeken a megmozdulásokon. Az idegengyűlöletéről közismert Nemzeti Front (FN) elnökjelöltje, Jean-Marie Le Pen másodikként be­jutott a május 5-i elnökválasztás döntőjébe, s ezzel elütötte a tovább­jutástól a vasárnapig biztos esélyes­nek vélt Lionel Jospin szocialista miniszterelnököt. Franciaország­ban a közvetlen elnökválasztás be­vezetése óta még nem volt példa ar­ra, hogy a baloldal ne képviseltesse magát a döntő fordulóban, a szélső- jobboldal jelöltje pedig egyetlen párharcban nem kapott még szere­pet. A második fordulóban így Jacques Chirac mérkőzik meg a francia politikai életben szalonkép­telenként kezelt FN-vezérrel. A pre­cedens nélküli politikai botrány alapjaiban mozgatja meg a francia közéletet. A politikusok mellett ci­vilszervezetek sokasága szólítja fel tagjait Lé Pen győzelmének meg­akadályozására. Például még há­rom rendőrszakszervezet is üyen közleménnyel fordult tagságához: „Bizonytalankodásra nincs idő, út­ját kell állni Le Permek, szavazz Chirac elnökre!” Jean-Marie Lusti­ger párizsi bíboros felháborodásá­nak adott hangot Le Pen választási sikere estéjén elhangzott megnyüat- kozása miatt, amelyet II. János Pál katolikus egyházfőtől kölcsönzött. A párizsi főpap közleményben uta­sította vissza a katolikus egyház és a keresztény hívők nevében, hogy a Szentírás szavait politikai kampány­célokra használják fel. Lustiger a va­sárnapi választási eredményt a fran­cia társadalom mély válságáról ta­núskodó jelzésnek minősítette. Az Európai Bizottság nem hajlandó kommentálni Le Permek azt a kije­lentését, hogy megválasztása esetén ldléptetné Franciaországot az EU- ból. Romano Prodi bizottsági elnök szóvivője tegnapi sajtóértekezletén kijelentette, hogy ez az eshetőség teljesen feltételes, emellett jogi, gaz­dasági és politikai szempontból egy­aránt rendkívül összetett, (m, t) Tiltakozik a dán szélsőjobb is Koppenhága. A szélsőjobboldali Dán Néppárt (PPD) - az északi or­szág többi politikai erejéhez hasonlóan - tegnap elhatárolta magát Jean-Marie Le Pen francia szélsőjobboldali politikustól az általa kép­viselt politikai nézetek és állásfoglalások miatt. „Le Pen bizonyos megnyüvánulásai egyszerűen borzalmasak - mondta Pia Kjaersga- ard, a PPD elnöke Le Permek arra a hírhedt mondatára utalva, amellyel a nácik által használt gázkamrákat a történelem egyik moz­zanatának minősítette. (MTI) Megfigyelők szerint Le Pen sikere miatt a francia választóknak lelkiisme- ret-furdalásuk is van (Reuters-felvétel) Hamarosan megoldódhat a betlehemi Születés templománál kialakult áldatlan helyzet Találkoznak Arafattal A palesztin öngyilkos merénylőket állítják példaképnek Új szervezetjelentkezett MTEHIR Kvetta. Egy eddig ismeretien mu­zulmán szélsőséges csoport röplap­okon szólította fel tegnap az ország népét arra, hogy űzzön ki Afganisz­tánból minden hitetlent. A magát Af­ganisztán Győzelmének (El Fatah Afghanistan) nevező szervezet a pa­lesztin öngyilkos merénylőket állítja példaképnek az afgánok elé, felszó­lítva őket, hogy így küzdjenek az amerikai parancsnokság alatt Afga­nisztánban állomásozó külföldi ka­tonák ellen - idézi a pakisztáni ha­tártérségben teijesztett pastu nyelvű szöveget az AFP. A muzulmán szél­sőséges szervezet sürgeti továbbá, hogy az ország korábbi, fanatikus muzulmán urai, a tálibok keljenek fel iszlám államuk zsidó és keresz­tény megszállói ellen. A lakosságot arra biztatják, hogy jelentsék fel az amerikaiakat támogató kollaborán­Gyakran támadnak a szövetségesek a tilalmi övezetben Iraki rakétaütegek Betlehem/Valenda/New York. Tegnap kétszer is tár­gyalóasztalhoz ültek az izrae­liek és a palesztinok, hogy megvitassák a betlehemi Szü­letés templománál kialakult helyzetet, és keressék a közös megoldást. Az izraeli hadse­reg bejelentette, hogy három örmény szerzetes eltávozott a templomból. ÖSSZEFOGLALÓ A papoknak sikerült megszökniük a bazilikában lévő fegyveresek kezei közül - mondta az izraeli katonai szóvivő. Közlése szerint a három pap előzőleg a bazilika belsejében magasra emelt egy táblát, amelyen angol nyelven segítséget kértek. Előzőleg Hanna Nasszer betlehemi polgármester bejelentette az izraeli és palesztin megbízottak találkozó­ját az ostromgyűrűbe zárt Születés temploma körül kialakult súlyos helyzet megvitatása céljából. A templomban elbarikádozta magát 200 olyan fegyveres is, akik közül harmincat Izrael a terroristák listá­ján tart számon. Szalah al-Taamari palesztin főtárgyaló szerint a pa­MTI-HÍR Bukarest. A kormányzó Szociál­demokrata Párt (PSD) és az RM- DSZ tiszteletben tartja azt a meg­állapodást, hogy a Marosvásárhe­lyen működő Bolyai Farkas Gim­názium ismét magyar tannyelvű középiskola lesz. A PSD és az RMDSZ parlamenti együttműkö­déséről szóló megállapodást ellen­őrző bizottság ülését követően Ion Solcanu, a PSD szenátusi csoport­jának vezetője azt hangsúlyozta, olyan iskoláról van szó, amelyben több mint 450 éven át magyar nyelven tanítottak, s ezt a hagyo­mányt 1960-ban az akkori román hatóságok törvénysértő módon szüntették meg. A megállapodás végrehajtásának technikai részle­teit az elkövetkező napokban dol­gozzák ki az oktatási minisztéri­um, valamint a PSD és az RMDSZ képviselői. A dologból az utóbbi lesztinok nem szegtek meg semmi­féle törvényt. Ezzel arra célzott, hogy Izrael azt a feltételt szabta az általa körözött fegyveres paleszti­noknak, hogy vagy megadják ma­gukat, vagy száműzetésbe vonul­nak, s ha megadják magukat, izraeli törvényszék elé állítják őket. „Sem a kitoloncolásukat, sem a bíróság elé állításukat nem fogadjuk el” - mondta al-Taamari. A megbízottak első találkozója délután eredmény nélkül ért véget, de bejelentették, hogy az esti órákban a küldöttségek ismét találkoznak. A palesztinok azt javasolták, hogy a templomban ma­gukat elbarikádozó körözött szemé­lyeket szállítsák a Gázai övezetbe. Tegnap este Rámalláhba indult Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője, valamint Miguel Angel Moratinos, az EU kö­zel-keleti különmegbízottja, hogy találkozzon Jasszer Arafat palesztin elnökkel. A hírt Josep Piqué spanyol külügyminiszter jelentette be Valen­ciában, az euro-mediterrán konfe­rencia záró sajtótájékoztatóján. A tanácskozáson Simon Peresz izraeli külügyminiszter közölte: az EU- delegációnak immár engedélyezik, hogy találkozzon a palesztin elnök­kel. Április elején ugyanis az izraeli napokban lett ügy, a Bolyai Farkas Gimnáziumban tanuló román diá­kok egy csoportja az egyik szünet­ben román zászlókat lobogtatva tiltakozott az ellen, hogy más isko­lába költöztessék osztályaikat. A román sajtó egy része a tiltakozást úgy állította be: Marosvásárhelyen olyan helyzet alakulhat ki, hogy megismétlődhetnek 1990 márciu­sának véres etnikai összetűzései. A nacionalista indulatok feltüzelésé­ben jelentős szerepet játszott Eca- terina Andronescu román oktatási miniszter, aki megpróbálta elutasí­tani a megállapodást. Jelentősen módosított a gimnáziummal kap­csolatos álláspontján Ion Iliescu ál­lamfő, aki a vita kirobbanásakor még elítélte az „etnikai szegregáci­ót”. Tegnap már úgy fogalmazott, hogy nem megfelelő megoldás az, ha egy diák nem fejezheti be tanul­mányait abban a középiskolában, ahová sikeres felvételivel jutott be. kormány nem engedte, hogy a kül­döttség Rámalláhba utazzon. Ugyancsak Izraelbe és a palesztin területekre készül a görög és török diplomácia vezetője. Az izraeli hadsereg a tegnapra virra­dó éjszaka megölte az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű radiká­lis fegyveres szervezet hebroni veze­tőjét és Jasszer Arafat egyik testőrét. A 30 éves Marvan Zallum, illetve a 42 éves Abu Radzse rakétatámadás­ban vesztette életét: egy izraeli heli­kopterről küótt rakéták telibe talál­ták azt az autót, amelyben a két pa­lesztin ült. Az izraeli rendőrök pedig palesztin családokat telepítettek ki Jeruzsálem arabok lakta keleti ré­szének három bérházából, amelyet egy izraeli bíróság zsidó telepesek­nek ítélt oda egy jogvitában. Izrael elégedetlenségét, a Palesztin Hatóság viszont elégedettségét fe­jezte ki annak nyomán, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár kinevezte an­nak a tényfeltáró bizottságnak a há­rom tagját, amely a dzseníni palesz­tin menekülttáborban történt ese­ményeket vizsgálja ki. Izrael azért tiltakozott, mert Annan a kinevezés előtt nem tájékoztatta. Egyébként a bizottságot Mártii Ahtisaari volt finn elnök vezeti, (m, t) MTI-HÍREK Havanna. Tovább növekedett a feszültség Kuba és Mexikó között az után, hogy Fidel Castro kubai elnök többszörös hazugsággal vá­dolta meg Vincente Fox mexikói államfőt, és állításának bizonyítá­sára nyilvánosságra hozott egy kettejük között lezajlott magán- beszélgetést. A kubai elnök állít­ja: a vendéglátó Mexikó felszólí­tására távozott az ENSZ-tagál- lamok szegénység elleni küzde­lemmel foglalkozó monterreyi csúcsértekezletéről, és ezt Mexikó amerikai sugallatra tette. Vin­cente Fox ezt határozottan tagad­ta. Castro újságírók előtt leját­szotta azt hangkazettát, amely­nek felvétele szerinte bizonyítja, hogy Fox a csúcsértekezlet esté­jén telefonon azt követelte tőle: minél előbb távozzon a konferen­ciáról s ne intézzen kirohanást MTI-HÍR Washington. Irak az utóbbi napok­ban évek óta nem tapasztalt mér­tékben növelte légvédelmi rakéta- ütegeinek számát az ország északi és déli részén kijelölt repülési tilal­mi övezetekben, és használta is eze­ket a térségben járőröző amerikai, illetve brit repülők ellen. Richard Myers tábornok, az amerikai vezér­kari főnökök egyesített bizottságá­nak elnöke rámutatott: az utóbbi pár évben azonban nem tapasztal­ták, hogy az iraki légvédelem üyen nagy mértékű mozgást hajtott vol­George Bush és az Egyesült Álla­mok ellen. „Ha bárki be tudja bi­zonyítani, hogy ez a telefonbe­szélgetés soha nem zajlott le, ak­kor benyújtom a lemondásom” - mondta Castro, hozzátéve: ha vi­szont az ellenkezője bizonyosodik be, akkor elvárja, hogy a hazugsá­gok terjesztői hasonlóképpen cse­lekedjenek. A Reuters szerint Castro a hang- felvétel nyilvánosságra hozásával megsértette az elnöki protokollt. Mexikó évtizedeken át hűséges szövetségese volt Havannának, a viszony az utóbbi években azon­ban elhidegült Mexikóváros és Washington egyre szorosabb kap­csolatai miatt. Mexikóvárosban kizártnak nevezték azt a lehetősé­get, hogy megszakítsák a diplo­máciai kapcsolatokat Kubával, bár neheztelnek Fidel Castróra a bi­zalmasnak szánt telefonbeszélge­tés nyüvánosságra hozatala miatt. na végre, mint az elmúlt napokban. A vezérkari főnök jelezte, a térség­ben járőröző amerikai püóták több­ször is fenyegetve érezték magukat az újonnan telepített rakétaütegek miatt, és ezért több támadást is vég­rehajtottak. Az USA és Nagy-Britan- nia által az 1991-es Öböl-háború után kijelölt repülési tilalmi öveze­tekben szinte mindennaposak az incidensek az iraki légvédelem és a szövetséges gépek között. Bagdadi állítás szerint az amerikai-brit légi­csapások következtében 1500 em­ber vesztette már életét, és 1300-an sebesültek meg. Nincs határozat Iránról Washingtoni sajnálkozás Washington/Genf. Az USA sajnál­kozását fejezte ki, amiért az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága elutasította az EU által benyújtott, Iránt elítélő határozatot. Tizenküenc év óta elő­ször fordult elő, hogy a bizottság nem hozott Iránt elítélő határoza­tot. Az EU viszonylag mérsékelt ki­fejezéseket használó határozatter­vezetét az emberi jogi bizottság hét­főn 20:19 arányban utasította el. A tartózkodást választó országok szá­ma 14 volt. Nemmel szavaztak az Iszlám Konferencia Szervezetének országai mellett olyan áüamok is, mint Oroszország, Kína és India. A tervezet méltatta Hatami iráni ál­lamfő bizonyos reformjait, ugyan­akkor rámutatott: továbbra is elő­fordulnak kínzások, önkényes ki­végzések, eltűnések, hátrányos megkülönböztetéstől szenvednek a nők és a vallási kisebbségek. (MTI) Románia: egyetértés a PSD és az RMDSZ között Magyar lesz a Bolyai Nem szakítják meg a diplomáciai kapcsolatokat Kubai-mexikói viszály

Next

/
Thumbnails
Contents