Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-24 / 95. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 24. 3 FÓKUSZBAN; AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK MAGÁNOSÍTÁSA A három áramszolgáltató privatizációjából összesen mintegy 25 milliárd korona bevételre számíthatunk A villamos művek eladása politikai síkra terelődhet Közelharc a villamos energiáért Hamarosan kiderül, kié lesz a három áramszolgáltató (Képarchívum) Szlovákia három regionális áramszolgáltatója hamarosan magánkézbe kerülhet. Néhány év múlva tehát mi dönthetünk, kitől vesszük a villanyáramot. A privatizációs bizottság ajánlása szerint a nyugat-szlovákiai áram- szolgáltató 49 százalékos részvénycsomagja a német E.ON, a közép-szlovákiai a francia Electricité de France, a kelet-szlovákiai pedig a német RWE Plus tulajdona lehet. ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióban 2004 januárjától valamennyi nem lakossági fogyasztó számára szabaddá teszik az energiapiacot, vagyis az ipari fogyasztóknak joguk lesz eldönteni, honnan, kitől és milyen feltételekkel vásárolják az áramot. Azonban az árampiac felszabadítását meg kell hogy előzze a jelenleg éppen folyamatban levő privatizáció. Előzetes becslések szerint a három áramszolgáltató 49 százalékos magánosításából összesen mintegy 25 milliárd korona bevételre számíthatunk, ebből 10 milliárdot ér a legértékesebb, a nyugat-szlovákiai áramszolgáltató. Kiszivárgott hírek szerint ez utóbbiért az E.ON 12,5 és 15 milliárd korona közötti összeget kínál, az Electricité de France a középszlovákiai áramelosztóért 6,7 milliárd koronát ajánlott fel, az RWE Plus ajánlata viszont egyelőre nem ismert. A három szlovákiai regionális energiaszolgáltató magánosításra még tavaly novemberben írták ki a pályázatot, a végleges ajánlatokat pedig idén április 12-ig lehetett benyújtani. A nyugat-szlovákiai energiaszolgáltató (ZSE) 49 százaléka iránt 5 társaság, a közép-szlovákiai cég (SSE) és a kelet-szlovákiai vállalat (VSE) iránt pedig egyaránt 6-6 külföldi cég érdeklődött. Szakértők szerint a legnagyobb bevétel várhatóan a ZSE 49 százalékos privatizálásából folyik be, amelynek alaptőkéje 4,684 milliárd szlovák korona; az SSE alaptőkéje 3,668 milliárd, a VSE alaptőkéje 3,363 milliárd korona. A három energiaszolgáltató 2001-es együttes forgalma 50,485 milliárd koronára rúgott, az együttes bruttó nyereségük pedig 4 milliárd korona volt. 'Nemzők szerint a három cég eladásából legkevesebb 12 milliárd és legfeljebb 24 milliárd koronára számíthat az ország. A jelentkezők köre igazán széles. A német E.ON kizárólag a nyugatszlovákiai ZSE-re összpontosított, miközben nem lát kivetnivalót abban, hogy Nyugat-Szlovákiában a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű 0 szolgáltatja az áram döntő részét. A VIAG és a VEBA 2000-es fúziójából létrejött E.ON Európa legnagyobb, magánkézben levő társasága, amely kontinensük 17 országában, köztük Csehországban és Magyarországon tevékenykedik. A villamos áram, földgáz és víz szolgáltatására szakosodott, tavaly 17,8 milliárd euró forgalmat lebonyolító óriáscég szerint a nyugat-szlovákiai energiaszolgáltató jó infrastruktúrával rendelkezik, és szerencsésen beleilleszkedik az E.ON stratégiájába. A cég szerint az volna kívánatos, ha a három hazai energiaszolgáltató komoly társaságok kezébe kerülne, mert azok hosszú távon gondolkodnak és nem kellene tartani váradan tulajdonos- váltástól. A privatizációs bizottság által a közép-szlovákiai áramszolgáltató vevőjére javasolt francia Electricité de France sem ismereden játékos az energiapiacon. A vállalat a legnagyobb erőmű-tulajdonosnak számít Európában, miközben a francia piacon monopóliuma van. Az állami tulajdonban lévő cég bevételei elérik a 40 milliárd eurót. A kelet-szlovákiai áramszolgáltatóra pályázó RWE Plus a német RWE konszern leányvállalata, és a német piac öt legnagyobb energiaipari játékosa között a helye. Szakértők szerint a kelet-szlovákiai áramszolgáltató magánosítása esetén a céget össze tudná kapcsolni az Északnyu- gat-Magyarországon található vállalatával. (mi) A szlovákiai energiaszolgáltatókra pályázó cégek eredményei Társaság Központ Éves forgalom Éves nyereség Alkalmazottak száma E.ON Düsseldorf, München (Németország) 79,66 mid. EUR 2,05 mid. EUR 152 000 RWE Essen (Németország) 62,88 mid. EUR 1,26 mid. EUR 170 000 Energie Baden-Württemberg Karlsruhe (Németország) 7,86 mid. EUR 0,27 mid. EUR 34 500 EVN Maria Enzersdorf (Ausztria) 1,01 mid. EUR 0,088 mid. EUR 2200 Electricité de France Párizs (Franciaország) 40,70 mid. EUR 0,84 mid. EUR 115 600 CEZ Prága (Csehország) 1,90 mid. EUR 0,21 mid. EUR 8 000 E-Noi S.p.A. Milánó (Olaszország) ? ? ? Az RWE és az EVN gazdasági eredményei a 2000/2001-es pénzügyi évre, a többi cég adatai a 2001-es évre érvényesek. Az E-Noi S.p.A. adatai egyelőre nem ismeretesek. (Forrás: SITA) Európában 2004 januárjától valamennyi nem lakossági fogyasztó számára szabaddá teszik az energiapiacot Lépésenként jutunk közelebb a szabadpiachoz ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS A villamosenergia-ipar privatizációja után az ágazat egyik legnagyobb kihívása a piac liberalizációja lesz, ami már csak az európai uniós csatlakozásunk miatt is elengedheteden feladat. Az EU vezetői ugyanis Barcelonában a közelmúltban úgy határoztak, hogy 2004 januárjától valamennyi nem lakossági fogyasztó számára szabaddá teszik az energiapiacot. Vagyis a nagy, főleg ipari fogyasztóknak joguk lesz eldönteni, honnan, kitől és milyen feltételekkel vásárolják az áramot. Ez az ottani fogyasztók 60-70 százalékát érintő lépés. A mostani elhatározás csak lehetőség, de nem kötelezettség a fogyasztók számára. Tehát aki úgy látja előnyösebbnek, megmaradhat a közüzemi fogyasztók körében. Az elmúlt évtized nemzetközi tapasztalatai azonban arra mutattak rá, hogy a korábbi nagy, monopolhelyzetet élvező ágazatokban (távközlés, vezetékes energiahordozók, légi közlekedés stb.) a verseny erősítése az árak jelentős eséséhez és a kínálati piac erősödéséhez vezetett. Nem kevésbé fontos azonban az ellátásbiztonság növekedése, a szolgáltatási színvonal emelkedése, a fogyasztói választási lehetőségek szélesedése és a nemzetgazdaságot terhelő költségek csökkenése sem. Az Európai Unió emiatt már a 80-as évek végén megtette az első lépéseket a vezetékes energiahordozók piacának átalakítására. Az energetikai társaságok ellenérdekeltsége és az egyes tagállamok különböző érdekei miatt azonban közel tíz évig húzódott a piacnyitást meghirdető irányelv elfogadása. Az energiapiac liberalizációjáról eredetileg 1996-ban döntött az EU, igaz, akkor 2003-ra a piac 33 százalékának felszabadítása volt csak a cél. Mind a gáz-, mind az árampiacot csak 2004-re kell felszabadítani, és akkor is csak az üzleti felhasználók dönthetnek szabadon arról, mely szolgáltatótól akarják beszerezni az energiát. A háztartások ügyében csak azt határozták el, hogy a jövő évi tavaszi csúcsig dönteni kell a liberalizáció határidejéről. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy e kérdéssel megvárják a francia választások kimenetelét. Ráadásul a franciáknak cserébe sikerült engedményeket kiharcolniuk a vasúti teherszállítás liberalizációjára, és elfogadtattak egy dokumentumot arról is, hogy a közszolgálatok esetében különleges szempontokat kell figyelembe venni. így a direktíva rendelkezéseinek részletes kidolgozása előtt nem lehet tudni, hogy üzleti felhasználóknak minősülnek-e például az önkormányzatok, és hogy hol húzzák meg a háztartások határát: beletartoznak-e majd például az egyszemélyes kisvállalkozások. (mg, MH, NSz) Kérdőjeles privatizáció ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az áramszolgáltatók magánosítása még véget sem ért, a privatizációs tárca máris a következő nagy magánosításon, a Szlovák Villamos Művek 49 százalékos részvénycsomagjának eladásán dolgozik. Jelenleg a vállalat privatizációs tanácsadója, a PriceWaterhouse Coopers (PWC) által elkészített magánosítási tervet elemzik, amiről a közeljövőben a kormánynak is tárgyalnia kellene. Ennek időpontját azonban még nem tették közzé. A gazdasági miniszterek egy része szerint a vállalat magánosításáról az utolsó szót már a következő kormány mondja ki. Ivan Miklós gazdasági kormányfő-helyettes szerint ugyan júliusban és augusztusban még meg lehetne hozni a döntést, fennáll a veszélye azonban annak, hogy a közelgő választásokra való tekintettel az egész ügy politikai síkra terelődik, hasonlóan a Szlovák Gázművek magánosításához. Lap- értesülések szerint megeshet, hogy a vállalatot, kellő érdeklődés hiányában, akár több részre szakítva adják el. A privatizációs tanácsadó szerint azonban a villamos műveket egységes vállalatként kellene értékesíteni, amelynek két leányvállalata lenne. Az egyik a hő- és vízierőműveket ellenőrizné, a másikhoz tartoznának az atomerőművek. A magánosításnak ennek köszönhetően többféle változata is elképzelhető. A két leányvállalatba ugyanis két különböző befektető is beléphet, ám egységes egészként is elkelhet a cég. A vállalat tavaly 754,735 millió koronás nettó nyereséget ért el, ami kiemelkedően jó eredménynek számít az előző évi 84 milliós profitot követően. Működési nyereségük 2001-ben azonban csak 3,5 milliárd korona volt, míg egy évvel korábban ez csaknem 4,9 milliárdot tett ki. Vincent Pillár, a Szlovák Villamos Művek vezérigazgatója szerint ehhez elsősorban az üzemanyagok árának növekedése járult hozzá, ami a vállalat számára csaknem 2 milliárd koronás többletkiadással járt. Idén már annak is örülnének, ha sikerülne kiegyensúlyozott gazdálkodást elérniük. Egyre nagyobb problémákat okoz számukra az áramelosztó vállalatok tartozása is, amely mára több mint 2 milliárd koronára rúg. Pillár problémásnak tekinti a cég magánosítását is, hiszen a villamos művek alaptőkéje 41 milliárd korona, miközben a tartozásaik elérik az 58 milliárdot. (mi) Többlettermelés a villanyenergia hazai piacán Tovább nő a kivitel TASR-HlR Pozsony. Szlovákiában az első negyedévben 7 804 634 MWh villanyenergiát fogyasztottunk, ami csaknem 1 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. A fogyasztás így újra elmaradt a termelés növekedési ütemétől, ami az első negyedévben elérte a 6 százalékot, összesen 8 859 402 MWh villanyenergiát állítva elő. Emiatt azonban jelentősen megugrott az ágazat kivitele, a fennmaradó több mint 1 millió MWh energia ugyanis külföldön talált felhasználóra, aminek köszönhetően a tavalyi év azonos időszakához képest 70 százalékkal nőtt a kivitel. A legnagyobb exportőr a Szlovák Villamos Művek (SE), amely a Mohi Atomerőmű 2. blokkjának két évvel ezelőtti beindítását követően kezdett nagyobb mennyiségű villanyenergiát exportálni, miközben a hazai termelés 80 százalékát biztosítja. Az energiaforrásokat tekintve továbbra is az atomerőművek vezetnek, amelyek az áram 53,6 százalékát biztosítják. A hőerőművek a villanyenergia 20, a vízierőművek pedig a 16,4 százalékát állítják elő. A fennmaradó mintegy 10 százalékot a több mint 40 vállalati erőmű adja. Új feszültségforrás lehet a villamos művek privatizációja (Képarchívum) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉGBOLT, KEVÉS CSAPADÉK, 13-19 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.48-kor - nyugszik 19.53-kor. A Hold kel 16.24-kor - nyugszik 04.57-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 310, apad; Medve: 155, apad; Komárom: 235, apad; Párkány: 165, árad. ORVOSMETEOROLOGIA Borult lesz az égbolt, de csapadék jobbára csak az északon fekvő területeken várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 17, délen helyenként 19 fok körül alakul. Éjszakára 4-8 fokra hűl le a levegő. Az ország nagy részét holnap is felhőtakaró borítja majd, helyenként záporokra, zivatarokra is számíthatunk. Nappal 15-19, éjszaka 4-8 fokot mutathat a hőmérő. Péntekre a holnapihoz hasonló hőmérsékleti értékekkel továbbra is borús, helyenként csapadékos időjárás jeleznek a meteorológusok. Erősödnek a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők panaszai. A megszokottnál gyakrabban fájhat a fejünk, intenzívebben jelentkezhetnek a fantomfájdalmak. Köny- nyebben válunk ingerlékenyekké, a gyengébb idegzetűeket depresz- sziós roham is fenyegetheti. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedőknek, illetve a légúti és emésztési panaszokkal küszködőknek ajánlott szigorúan betartani az orvosi előírásokat. Holnap is kedvezőtlen lesz az időjárás hatása.
