Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 3. TÉMA: AZ EUTANÁZIA Szlovákiában az eutanázia kérdése nem nagyon foglalkoztatja a lakosságot, az orvosok nem szívesen beszélnek róla Meghalhat-e, aki nem akar élni? Diane úgy döntött, hogy nem akar tovább élni (Fotó: internet) Diane Pretty gyógyíthatatlan betegségben szenved. Az idegrendszerét megtámadó kór fokozatosan képtelenné teszi őt izmai mozgatására, míg elméje és érzékei érintetlenek maradnak. Teljesen épelméjű tehát, de teljességgel tehetetlen is. Meg akar halni, de fizikailag képtelen erre. Félje beleegyezett, hogy segédkezzen öngyilkosságában, de mindketten tudják, ezért börtön vár a férfira. ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem tud járni, nem tudja mozgatni a kezeit, a karjait, nehézséget okoz neki a beszéd. Olyan ez, mint csecsemőnek lenni, egy felnőtt ember tudásával és gondolataival - így írja le felesége állapotát Brian Pretty. Diane úgy döntött, a betegség annyira tönkretette életét, hogy nem akar tovább élni. Férje eleinte azt hitte, hogy csak a depresszió beszél belőle, de a nő hajthatatlan volt, így megszüntették gyógyszeres kezelését. Mivel a 43 éves asszony képtelen önállóan véget vetni életének, féijével úgy döntöttek, Brian fog segédkezni neki az öngyilkosságban. Tudatában vannak viszont annak, hogy Brian-t ezért börtönbe zárhatják. Nagyon szeretem a feleségemet és habozás nélkül a helyébe lépnék, ha tehetném - mondta Brian. Hozzátette, hogy semmiképpen nem akarják megszegni a törvényt. Miután a legfőbb brit jogi fórum, a lordok háza is elutasította kérelmét a beteg asszony az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult: a testülettől a méltó halálhoz való jogot kérelmezi. A strasbourgi bíróság várhatóan április elején hoz döntést Diane Pretty ügyében. Diane csatája közben március 22- én ítéletével a brit felső bíróság lehetővé tette az eutanáziát: a döntés szerint az orvosok kötelesek lekapcsolni a lélegeztetőgépről egy lebénult asszonyt, akinek gyakorlatilag nincsen esélye a gyógyulásra. Az ugyancsak 43 éves egykori szociális gondozó, akit az újságok csak Miss B.-ként emlegetnek, tavaly bénult meg nyaktól lefelé teljesen, miután a nyakában elpattant egy ér. Azóta egy kórház intenzív osztályának lakója, és - mint a brit sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában fogalmaz - „életminősége elviselhetetlen”. Amikor kiderült, hogy gyógyulására mindössze egyszázaléknyi esély van, bejelentette orvosainak, hogy nem Idván tovább élni, és kéri, vessenek véget szenvedéseinek. A szellemileg tökéletesen friss Miss B. kórházi ágyán hallgatta végig az ítélet ismertetését, amit zárt láncú videón közvetítettek a kórterembe. A Miss B.-t kezelő orvosok és nővérek között az ítélet hatalmas felzúdulást keltett. Egyikük sem tudja elképzelni - nyilatkozta képviselőjük -, hogy eleget tesz az ítéletben megfogalmazottaknak, és kikapcsolja az asszonyt életben tartó berendezéseket. A kérelmezőnek igazat adó döntés precedenst teremthet Európában, ahol egyedül Hollandiában nem büntetik a passzív eutanáziát? . Hollandia az első olyan ország a világon, ahol törvényesen lehet eutaA hétfőn életbe lépett törvénynek szigorú jogi és orvosi feltételei vannak. náziát alkalmazni, így mostantól a halálos betegségben szenvedő embereknek jogukban áll véget vetni az életüknek. A hétfőn életbe lépett új törvénynek persze szigorú jogi, orvosi, és etikai feltételei vannak. A kegyes halál engedélyezéséhez például két orvos véleménye szükséges, és csak abban az esetben végezhető el, ha a betegnek már elviselhetetlenek a fájdalmai. A nyugat-európai államokban végzett felmérések szerint az embérek túlnyomó többsége a „kegyes halál“ engedélyezése mellett foglalt állást. Például a németek 73 százaléka óhajtja, hogy törvényileg engedélyezzék az eutanáziát, vagyis azt, hogy a reménytelen betegségben szenvedő kívánságára véget vethessenek életének. A megkérdezettek 25 százaléka foglalt állást az aktív „halálba segítés” törvényi engedélyezése ellen. Ami a „kegyes halál” engedélyezését illeti, a legnagyobb arányban - a megkérdezettek 80 százaléka - a 30 és 49 év közötti korcsoport támogatta. Az ötven éven fölülieknél viszont ez az arány csak 65 százalék volt. Szlovákiában az eutanázia kérdése nem nagyon foglalkoztatja sem az orvostársadalmat, sem a lakosságot. Bár vannak, akik helyeslik a holland döntést, az orvosok közül többen elutasítják a kegyes halál gondolatát. Nem szívesen beszélnek róla, Pozsonyban a megkérdezett onkológusok még a nevük közlését sem engedélyezték. Tapasztalatuk szerint pedig csak ritkán vetődik fel a betegben a kegyes halál gondolata, ugyanis végig reménykedik, hogy állapota visszafordítható. Baculák Veronika duna- szerdahelyi főorvos véleménye szerint pillanatnyilag' a közép-kelet- európai országokban sem a lakosság, sem az orvosok nem érettek arra sem, hogy tárgyilagosan megvitassák az eutanázia kérdését. „Nem tudunk nyíltan beszélni a halálról. Mi például csak most kezdjük érvényesíteni a betegek jogait. Ez annyit jelent, hogy megbeszéljük velük a kezelés menetét és közöljük a beavatkozásokkal járó rizikót. Ha elutasítják pl. a vénás katéterezést, vagy akár a vastagbélvizsgálatot megpróbáljuk meggyőzni, de nem erőszakoskodunk. Tiszteletben tartjuk akaratát. Néhány éve a halálos betegségben szenvedők hozzátartozóival közöljük a diagnózist, hiszen manapság nagyon fontos, hogy a távozók rendezhessék anyagi ügyeiket, esetleg végrendelkezhessenek. Ha a család felhatalmaz, a beteggel mi közöljük a diagnózist. Az utóbbi években javult a kínok megszüntetésének lehetősége, s ezért a haláltusa is elviselhetőbb. A holland döntés nagy kihívás, ám ismétlem, Az orvosok közül többen elutasítják a kegyes halál gondolatát. hazánkban sem az orvostársadalom, sem a lakosság nem érett arra, hogy tárgyszerűen vitatkozzon az eutanáziáról. Fel kell rá készülni, de az első perctől kezdve arra kell törekedni, hogy jó, a visszaélés lehetőségét kizáró törvények szülessenek.” (-it, -erf) A HALÁL ANGYALAI + Magyarországon a halál angyalaként vált ismertté a 24 éves F. Tímea. A budapesti Nyíró Gyula Kórház egykori szakápolója morfinnal vagy szeduxennel kevert káliumot nyomott több beteg vénájába, így segítette át őket a halálba. A Tímea, azt mondta: csak segített a menthetetlen, szenvedő idős betegeken. ♦ Hollandia kivétel, ott már van lehetőség az öngyilkosságra orvosi segédlettel. Vénás injekció, kábítószeres túladagolás. A módszer, amellyel a beteget orvosa átsegíti a túlvilágra. Ismertek azonban olyan gyilkos doktorok, akik leginkább az orvostudományra hivatkozva, kísérleteik miatt ölték meg egyébként egészséges betegeiket. De több olyan eset is kiderült, amikor zavarodott egészség- ügyiek gyilkoltak. így például Harold Shipman, aki valószínűleg csaknem 300 betegét ölte meg diamorphinnal, pszichiáterei szerint minden alkalommal anyja haláltusáját újra élve. ♦ Szintén nemrég derült fény annak a japán ápolónőnek a bűneire, aki csaknem 20 ápoltjának adta be halálos injekcióját, köztük több gyermeknek. + Németországban a halál angyalát Michaela Brödemek hívták. A ‘80-as évek közepén két év alatt 6 beteget segített át injekciókkal a másvilágra. Michaela a wuppertali Szent Antal Kórházban volt ápolónő. A 6 beteg haláláért 11 évi börtönt kapott, most új név alatt más országban él. Hasonlóan titokzatos halálesetek történtek Güterslohn- ban, az idegklinikán, ahol egy férfiápolóra 10 beteg halálát bizonyították rá, bár az alatt az egy év alatt, amikor élet és halál urának gondolta magát elképzelhető, hogy többször is a végzetes fecskendőhöz nyúlt. Az ítélet 1993-ban született meg: 15 évi börtön kapott. + Jack Kevorkian, más néven Dr. Halál végzetes adag mérget adott be a CBS kamerái előtt 52 éves magatehetetlen betegének. Bár a kegyes halált paciense kérte, a nyugalmazott patológust az Egyesült Államok Oakland államában emberölésért elítélték. Mint ahogy tették volna a vüág csaknem összes országában, (ú, -net) Kevorkian a saját készítésű méreginjekciós készülékkel (Fotó: internet) A halál választásának szabadsága igen különös szabadság A férfiak gyakrabban ölnek nőket ÖSSZEÁLLÍTÁS A Colorado Állami Egyetem pszichológusa, Silvia Sara Canetto nemrégiben különös statisztikai összefüggésre figyelt fel: az úgynevezett „kegyes halál” az esetek kétharmad részében azt jelenti, hogy egy nő életének szakad vége. Ráadásul ezeknek a haláleseteknek a legnagyobb részében férfiak asszisztáltak. „Sokan esetleg azt gondolják, hogy ez az arány a férfiak jótékonykodásra való hajlamára, vagy a nők pragmatikus hozzáállására utal, de óvatosabban kellene kezelnünk azokat, akik a nők kegyes halálát mintegy a nőknek nyújtott ajándékként állítják be. Ugyanis szó szerint halálos ajándékokról van szó, és ezek az ajándékok olyan régi hagyományra támaszkodnak, amely legitimálja a nők feláldozását.” Canetto a Hemlock Society által több, mint három évtizede nyilvántartott adatokra alapozza következtetéseit. A kegyes halált és a passzív eutanáziát pártoló szervezet a kegyes halált úgy határozza meg, mint „egy halálosan vagy gyógyíthatatlanul beteg ember szenvedéseinek megszakítását”. Ám ez a definíció nem szól az érintett személy szándékairól, ami talán megmagyarázza, hogy a dokumentumok 85 százaléka miért nem tesz említést arról, a beteg valóban kért-e segítséget. Továbbá a kórlapok nagy részében nem tüntették fel a betegek életkorát sem; amikor ezt mégis megtették, több mint hetven százalékban hatvan évnél idősebb betegek nevei szerepeltek. A nyilvántartás szerint a betegeknek csupán egy- harmada volt halálos beteg. „A férfiak gyakrabban veszik el mind a maguk, mind a mások életét” - fogalmaz Canetto. „Jelenleg mégsem világos, hogy a férfiak miért részesítik gyakrabban a nőket a kegyes halál ajándékában, mint egymást.” A pszichológusnő a társadalomban uralkodó normákra vezeti vissza a jelenséget. „Elképzelhető, hogy olyan társadalmi normákat intemalizálnak, melyek értéktelenebbnek tartják a női életet; és talán ezért választják a nők gyakrabban a halált a férfiaknál.” „Ha az idősebb nőket különösen érinti a siettetett halál törvényessé tétele, akkor a semlegesnek feltüntetett törvények, melyek olyan kategóriákban gondolkodnak, mint az egyén szuverén döntése és a halál méltósága, valójában veszélyesek lehetnek e korosztály számára“ - véli Canetto. „Sok nőnek nem állnak a rendelkezésére azok az erőforrások, esetleg nem érzik, hogy joguk van az élethez, hogy hatalmukban áll élni, vagy nem élvezik azt a szabadságot, mely ahhoz szükséges, hogy valóban a kívánt döntést hozzák, különösen, ha betegek, vagy valamilyen fogyatékosságtól szenvednek. A halál választásának szabadsága igen különös szabadság.” (o-o) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1. ) Mi az eutanázia? A szó eredeti jelentése: „könyörületes halál” vagy ,jó halál”. Ma inkább abban az értelemben használatos, hogy valakit könyörületes- ségből szándékosan átsegítenek a halálba, ahelyett, hogy hagynák természetes úton elmúlni. 2. ) Mi a különbség az eutanázia és az öngyilkosságban való segédkezés között? Az eutanáziát végrehajtó személy közvetlenül idézi elő valakinek a halálát, például bead egy méreginjekciót. Az asszisztált öngyilkosságnál a segédkező személy közvetetten vesz részt az élet kioltásában. Ezt talán leginkább a következő példa világíthatja meg: valaki felköt egy meghurkolt kötelet a kampóra, aláállít egy széket, és felhívja az öngyilkosságot végrehajtani szándékozó személy figyelmét, hogy ez tökéletes elrendezés az ön- gyilkosság végrehajtására, ugyanakkor azt is megígéri, hogy nem lép közbe, és természetesen tartja is magát az ígéretéhez. Manapság nem tesznek szigorú különbséget a két fogalom között: az eutanázia szó alatt magát az eutanáziát és az asszisztált öngyilkosságot egyaránt értik. 3. ) Tényleg méltóságteljes halálnak számít az eutanázia? Az eutanázia szószólóinak egyik érve éppen az, hogy ez a „halál az emberi méltóság megtartásával” következik be. Ellenzői azonban ezt üres frázisnak tartják. Szerintük nem tekinthető méltósá- gos halálnak a közismert Kervokian áldozatainak halála, hiszen arra buzdította egyes betegeit, hogy elhagyott parkolókban vezessék be autójuk utasterébe a kipufogógázt. Az eutanázia hívei ezzel szemben méltóságteljesnek tartják Kervokian azon áldozatainak halálát, akik méreginjekciók után, megbékéléssel az arcukon szenderültek át a nemlétbe. 4. ) Összeegyeztethető-e az emberi méltósággal az a szenvedés, amelyben eutanázia nélkül biztosan része lesz a halálos betegségben szenvedőnek? Az eutanázia szószólói szerint emberhez méltatlan, ha egy várhatóan már csak szenvedést tartalmazó élet hátralevő részét mások nyakába varrva, magatehetetlen kölöncként, a fájdalomtól üvöltve végigszenvedjük. Az ellenzők szerint az emberi méltósággal csak a méltósággal elviselt fájdalom és a méltósággal ápolt halálos beteg képe egyeztethető össze. 5. ) Jó lenne-e, ha törvényesen engedélyeznék az eutanáziát? Szószólók: igen, hiszen most sokan nyomorúságos körülmények között, például autóba ülve, szénmonoxid gázzal kénytelenek végezni magukkal, míg engedélyezett eutanázia esetén békésen, esetleg a szerető család körében szenderülnének jobblétre. Ellenzők: nem, hiszen ez csak azt tenné törvényessé, hogy az emberek nyomorúságos körülmények között is végezhetnek magukkal és egymással. 6. ) Kényszeríthetők-e az emberek az életben maradásra? Még az ellenzők is elismerik, hogy sem a törvény, sem az orvosi etika nem kívánhatja meg, hogy valakit mindenáron életben tartsanak'. Ezen a ponton viszont a szószólók állnak meg, és az ellenzők folytatják: „...viszont mindent meg kell tenni azért, hogy a szenvedések enyhítésével, kényelmes körülményekkel és jó szóval olyan légkört alakítsunk ki, amelyben senki sem kívánja a halált”. 7. ) Jogukban áll-e a kormányoknak, hogy embereket szenvedni hagyjanak? Mindkét tábor hevesen rázza a fejét. Az ellenzők szerint azonban a kormányok nem adhatják meg emberek egy csoportjának (az orvosoknak) azt a jogot, hogy megöljenek más embereket; szerintük azért helyes az eutanázia tiltása, mert ez elejét veszi annak, hogy a jogosultságot helytelenül alkalmazzák. Alternatív lehetőséget nem tudnak, szerintük a két állítás közt feloldhatatlan az ellentét. A szószólók szerint az eutanázia tiltása ártatlan és tehetetlen emberek törvényerőre emelt szenvedési kötelezettsége. 8. ) Ölés-e az eutanázia? Ellenzők: igen, hiszen ölni annyit tesz, mint elvenni valakinek az életét, ületve valakinek a halálát okozni. A szószólók szerint az eutanáziára az „ölés” szó a pejoratív mögöttes jelentés miatt nem használható. Ők olyan kifejezésekkel élnek, mint „megszabadítás”, „halálba segítés”, „méltóságos vég”; szerintük az eutanáziáról beszélve maximálisan ki kell használni a nyelv árnyalásának lehetőségeit. 9. ) Előfordulhat-e olyan eset, amikor az eutanázia a fájdalom mérséklésének vagy megszüntetésének egyetlen eszköze? Az ellenzők szerint mindenkinek - még a gyógyíthatatlan és életet veszélyeztető betegségben szenvedőknek is - joga van a megfelelő fájdalomcsillapításhoz. Érvelésüket azzal folytatják, hogy nagy nemzetközi felmérések szerint világszerte elégtelenek a fájdalomcsillapítási módszerek. Szerintük ezen a helyzeten nem az eutanázia segít, hanem a jobb egészségügyi képzés. 10. ) Ellentétben áll-e az eutanázia a vallással? Nem. A tulajdonképpeni helyes válasz az lenne, hogy vallása válogatja, de valójában az a helyzet, hogy az eutanázia ellenzői és támogatói is megpróbálják elkerülni a vallással összefüggő érvelést. 11. ) Kik támogatják, és kik ellenzik leginkább az eutanáziát? A statisztikák szerint általában a mérsékeltebb, és a szakmai szervezetek és egyének találhatók a támogatók között, míg az ellenzők főként jobboldali vagy vallásos felhangokat megütő társulások és emberek közül kerülnek ki. Az ellenzők jobban szeretik hallatni hangjukat, mivel a felmérések szerint több ilyen szervezet létezik, több rendezvényt tartanak és több médiában, több alkalommal és harsányabban jelentetik meg véleményüket, mint a támogatók. 12. ) Hol törvényes az eutanázia? Hollandiában egyébként közismerten széles körben elterjedt a jó halál gyakorlata már jóval az engedélyezés előtt is, de évekre visszamenőleg senkit sem büntettek meg eutanázia végrehajtása miatt. Észak-Ausztráliában 1995-ben elfogadták az eutanáziát, a törvény 1996-ban lépett életbe, hogy 1997-ben az újonnan megválasztott parlament visszavonja. Az Egyesült Államok Oregon államában lehetséges halált okozó gyógyszerek felírása a beteg kérése alapján. (Forrás: HáziPatika.com)