Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 3. TÉMA: AZ EUTANÁZIA Szlovákiában az eutanázia kérdése nem nagyon foglalkoztatja a lakosságot, az orvosok nem szívesen beszélnek róla Meghalhat-e, aki nem akar élni? Diane úgy döntött, hogy nem akar tovább élni (Fotó: internet) Diane Pretty gyógyíthatatlan betegségben szenved. Az idegrendszerét megtámadó kór fokozatosan képtelenné teszi őt izmai mozgatására, míg elméje és érzékei érintet­lenek maradnak. Teljesen épelméjű tehát, de teljesség­gel tehetetlen is. Meg akar halni, de fizikailag képtelen erre. Félje beleegyezett, hogy segédkezzen öngyilkosságá­ban, de mindketten tudják, ezért börtön vár a férfira. ÖSSZEÁLLÍTÁS Nem tud járni, nem tudja mozgat­ni a kezeit, a karjait, nehézséget okoz neki a beszéd. Olyan ez, mint csecsemőnek lenni, egy felnőtt ember tudásával és gondolataival - így írja le felesége állapotát Brian Pretty. Diane úgy döntött, a beteg­ség annyira tönkretette életét, hogy nem akar tovább élni. Férje eleinte azt hitte, hogy csak a dep­resszió beszél belőle, de a nő hajt­hatatlan volt, így megszüntették gyógyszeres kezelését. Mivel a 43 éves asszony képtelen önállóan vé­get vetni életének, féijével úgy döntöttek, Brian fog segédkezni neki az öngyilkosságban. Tudatá­ban vannak viszont annak, hogy Brian-t ezért börtönbe zárhatják. Nagyon szeretem a feleségemet és habozás nélkül a helyébe lépnék, ha tehetném - mondta Brian. Hoz­zátette, hogy semmiképpen nem akarják megszegni a törvényt. Mi­után a legfőbb brit jogi fórum, a lordok háza is elutasította kérel­mét a beteg asszony az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult: a testülettől a méltó halálhoz való jogot kérelmezi. A strasbourgi bí­róság várhatóan április elején hoz döntést Diane Pretty ügyében. Diane csatája közben március 22- én ítéletével a brit felső bíróság le­hetővé tette az eutanáziát: a dön­tés szerint az orvosok kötelesek le­kapcsolni a lélegeztetőgépről egy lebénult asszonyt, akinek gyakorla­tilag nincsen esélye a gyógyulásra. Az ugyancsak 43 éves egykori szo­ciális gondozó, akit az újságok csak Miss B.-ként emlegetnek, tavaly bénult meg nyaktól lefelé teljesen, miután a nyakában elpattant egy ér. Azóta egy kórház intenzív osz­tályának lakója, és - mint a brit saj­tóhoz eljuttatott nyilatkozatában fogalmaz - „életminősége elvisel­hetetlen”. Amikor kiderült, hogy gyógyulására mindössze egyszáza­léknyi esély van, bejelentette orvo­sainak, hogy nem Idván tovább él­ni, és kéri, vessenek véget szenve­déseinek. A szellemileg tökéletesen friss Miss B. kórházi ágyán hallgatta vé­gig az ítélet ismertetését, amit zárt láncú videón közvetítettek a kórte­rembe. A Miss B.-t kezelő orvosok és nővérek között az ítélet hatal­mas felzúdulást keltett. Egyikük sem tudja elképzelni - nyilatkozta képviselőjük -, hogy eleget tesz az ítéletben megfogalmazottaknak, és kikapcsolja az asszonyt életben tartó berendezéseket. A kérelmezőnek igazat adó döntés precedenst teremthet Európában, ahol egyedül Hollandiában nem büntetik a passzív eutanáziát? . Hollandia az első olyan ország a vi­lágon, ahol törvényesen lehet euta­A hétfőn életbe lépett tör­vénynek szigorú jogi és orvosi feltételei vannak. náziát alkalmazni, így mostantól a halálos betegségben szenvedő em­bereknek jogukban áll véget vetni az életüknek. A hétfőn életbe lépett új törvénynek persze szigorú jogi, orvosi, és etikai feltételei vannak. A kegyes halál engedélyezéséhez pél­dául két orvos véleménye szüksé­ges, és csak abban az esetben vé­gezhető el, ha a betegnek már elvi­selhetetlenek a fájdalmai. A nyugat-európai államokban vég­zett felmérések szerint az embérek túlnyomó többsége a „kegyes ha­lál“ engedélyezése mellett foglalt állást. Például a németek 73 száza­léka óhajtja, hogy törvényileg en­gedélyezzék az eutanáziát, vagyis azt, hogy a reménytelen betegség­ben szenvedő kívánságára véget vethessenek életének. A megkérde­zettek 25 százaléka foglalt állást az aktív „halálba segítés” törvényi en­gedélyezése ellen. Ami a „kegyes halál” engedélyezését illeti, a leg­nagyobb arányban - a megkérde­zettek 80 százaléka - a 30 és 49 év közötti korcsoport támogatta. Az ötven éven fölülieknél viszont ez az arány csak 65 százalék volt. Szlovákiában az eutanázia kérdése nem nagyon foglalkoztatja sem az orvostársadalmat, sem a lakossá­got. Bár vannak, akik helyeslik a holland döntést, az orvosok közül többen elutasítják a kegyes halál gondolatát. Nem szívesen beszél­nek róla, Pozsonyban a megkérde­zett onkológusok még a nevük köz­lését sem engedélyezték. Tapaszta­latuk szerint pedig csak ritkán vetődik fel a betegben a kegyes ha­lál gondolata, ugyanis végig re­ménykedik, hogy állapota vissza­fordítható. Baculák Veronika duna- szerdahelyi főorvos véleménye sze­rint pillanatnyilag' a közép-kelet- európai országokban sem a lakos­ság, sem az orvosok nem érettek arra sem, hogy tárgyilagosan meg­vitassák az eutanázia kérdését. „Nem tudunk nyíltan beszélni a ha­lálról. Mi például csak most kezd­jük érvényesíteni a betegek jogait. Ez annyit jelent, hogy megbeszél­jük velük a kezelés menetét és kö­zöljük a beavatkozásokkal járó rizi­kót. Ha elutasítják pl. a vénás katé­terezést, vagy akár a vastagbél­vizsgálatot megpróbáljuk meggyőzni, de nem erőszakosko­dunk. Tiszteletben tartjuk akara­tát. Néhány éve a halálos betegség­ben szenvedők hozzátartozóival közöljük a diagnózist, hiszen ma­napság nagyon fontos, hogy a távo­zók rendezhessék anyagi ügyeiket, esetleg végrendelkezhessenek. Ha a család felhatalmaz, a beteggel mi közöljük a diagnózist. Az utóbbi években javult a kínok megszünte­tésének lehetősége, s ezért a halál­tusa is elviselhetőbb. A holland döntés nagy kihívás, ám ismétlem, Az orvosok közül töb­ben elutasítják a kegyes halál gondolatát. hazánkban sem az orvostársada­lom, sem a lakosság nem érett arra, hogy tárgyszerűen vitatkozzon az eutanáziáról. Fel kell rá készülni, de az első perctől kezdve arra kell törekedni, hogy jó, a visszaélés le­hetőségét kizáró törvények szüles­senek.” (-it, -erf) A HALÁL ANGYALAI + Magyarországon a halál angyalaként vált ismertté a 24 éves F. Tímea. A budapesti Nyíró Gyula Kórház egykori szakápolója mor­finnal vagy szeduxennel kevert káliumot nyomott több beteg véná­jába, így segítette át őket a halálba. A Tímea, azt mondta: csak se­gített a menthetetlen, szenvedő idős betegeken. ♦ Hollandia kivétel, ott már van lehetőség az öngyilkosságra orvo­si segédlettel. Vénás injekció, kábítószeres túladagolás. A módszer, amellyel a beteget orvosa átsegíti a túlvilágra. Ismertek azonban olyan gyilkos doktorok, akik leginkább az orvostudományra hivat­kozva, kísérleteik miatt ölték meg egyébként egészséges betegei­ket. De több olyan eset is kiderült, amikor zavarodott egészség- ügyiek gyilkoltak. így például Harold Shipman, aki valószínűleg csaknem 300 betegét ölte meg diamorphinnal, pszichiáterei sze­rint minden alkalommal anyja haláltusáját újra élve. ♦ Szintén nemrég derült fény annak a japán ápolónőnek a bűnei­re, aki csaknem 20 ápoltjának adta be halálos injekcióját, köztük több gyermeknek. + Németországban a halál angyalát Michaela Brödemek hívták. A ‘80-as évek közepén két év alatt 6 beteget segített át injekciókkal a másvilágra. Michaela a wuppertali Szent Antal Kórházban volt ápo­lónő. A 6 beteg haláláért 11 évi börtönt kapott, most új név alatt más országban él. Hasonlóan titokzatos halálesetek történtek Güterslohn- ban, az idegklinikán, ahol egy férfiápolóra 10 beteg halálát bizonyí­tották rá, bár az alatt az egy év alatt, amikor élet és halál urának gon­dolta magát elképzelhető, hogy többször is a végzetes fecskendőhöz nyúlt. Az ítélet 1993-ban született meg: 15 évi börtön kapott. + Jack Kevorkian, más néven Dr. Halál végzetes adag mérget adott be a CBS kamerái előtt 52 éves magatehetetlen betegének. Bár a kegyes halált paciense kérte, a nyugalmazott patológust az Egyesült Államok Oakland államában emberölésért elítélték. Mint ahogy tették volna a vüág csaknem összes országában, (ú, -net) Kevorkian a saját készítésű méreginjekciós készülékkel (Fotó: internet) A halál választásának szabadsága igen különös szabadság A férfiak gyakrabban ölnek nőket ÖSSZEÁLLÍTÁS A Colorado Állami Egyetem pszi­chológusa, Silvia Sara Canetto nemrégiben különös statisztikai összefüggésre figyelt fel: az úgy­nevezett „kegyes halál” az esetek kétharmad részében azt jelenti, hogy egy nő életének szakad vé­ge. Ráadásul ezeknek a halálese­teknek a legnagyobb részében férfiak asszisztáltak. „Sokan esetleg azt gondolják, hogy ez az arány a férfiak jótékonykodásra való hajlamára, vagy a nők prag­matikus hozzáállására utal, de óvatosabban kellene kezelnünk azokat, akik a nők kegyes halálát mintegy a nőknek nyújtott aján­dékként állítják be. Ugyanis szó szerint halálos ajándékokról van szó, és ezek az ajándékok olyan régi hagyományra támaszkod­nak, amely legitimálja a nők fel­áldozását.” Canetto a Hemlock Society által több, mint három évtizede nyil­vántartott adatokra alapozza kö­vetkeztetéseit. A kegyes halált és a passzív eutanáziát pártoló szerve­zet a kegyes halált úgy határozza meg, mint „egy halálosan vagy gyógyíthatatlanul beteg ember szenvedéseinek megszakítását”. Ám ez a definíció nem szól az érin­tett személy szándékairól, ami ta­lán megmagyarázza, hogy a doku­mentumok 85 százaléka miért nem tesz említést arról, a beteg va­lóban kért-e segítséget. Továbbá a kórlapok nagy részében nem tüntették fel a betegek életko­rát sem; amikor ezt mégis megtet­ték, több mint hetven százalékban hatvan évnél idősebb betegek ne­vei szerepeltek. A nyilvántartás szerint a betegeknek csupán egy- harmada volt halálos beteg. „A férfiak gyakrabban veszik el mind a maguk, mind a mások éle­tét” - fogalmaz Canetto. „Jelenleg mégsem világos, hogy a férfiak mi­ért részesítik gyakrabban a nőket a kegyes halál ajándékában, mint egymást.” A pszichológusnő a társadalom­ban uralkodó normákra vezeti vissza a jelenséget. „Elképzelhető, hogy olyan társadalmi normákat intemalizálnak, melyek értéktele­nebbnek tartják a női életet; és ta­lán ezért választják a nők gyakrab­ban a halált a férfiaknál.” „Ha az idősebb nőket különösen érinti a siettetett halál törvényessé tétele, akkor a semlegesnek feltün­tetett törvények, melyek olyan ka­tegóriákban gondolkodnak, mint az egyén szuverén döntése és a ha­lál méltósága, valójában veszélye­sek lehetnek e korosztály számá­ra“ - véli Canetto. „Sok nőnek nem állnak a rendel­kezésére azok az erőforrások, esetleg nem érzik, hogy joguk van az élethez, hogy hatalmuk­ban áll élni, vagy nem élvezik azt a szabadságot, mely ahhoz szük­séges, hogy valóban a kívánt dön­tést hozzák, különösen, ha bete­gek, vagy valamilyen fogyatékos­ságtól szenvednek. A halál vá­lasztásának szabadsága igen kü­lönös szabadság.” (o-o) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1. ) Mi az eutanázia? A szó eredeti jelentése: „könyörületes halál” vagy ,jó halál”. Ma in­kább abban az értelemben használatos, hogy valakit könyörületes- ségből szándékosan átsegítenek a halálba, ahelyett, hogy hagynák természetes úton elmúlni. 2. ) Mi a különbség az eutanázia és az öngyilkosságban való segédkezés között? Az eutanáziát végrehajtó személy közvetlenül idézi elő valaki­nek a halálát, például bead egy méreginjekciót. Az asszisztált öngyilkosságnál a segédkező személy közvetetten vesz részt az élet kioltásában. Ezt talán leginkább a következő példa világít­hatja meg: valaki felköt egy meghurkolt kötelet a kampóra, alá­állít egy széket, és felhívja az öngyilkosságot végrehajtani szán­dékozó személy figyelmét, hogy ez tökéletes elrendezés az ön- gyilkosság végrehajtására, ugyanakkor azt is megígéri, hogy nem lép közbe, és természetesen tartja is magát az ígéretéhez. Manapság nem tesznek szigorú különbséget a két fogalom kö­zött: az eutanázia szó alatt magát az eutanáziát és az asszisztált öngyilkosságot egyaránt értik. 3. ) Tényleg méltóságteljes halálnak számít az eutanázia? Az eutanázia szószólóinak egyik érve éppen az, hogy ez a „halál az emberi méltóság megtartásával” következik be. Ellenzői azon­ban ezt üres frázisnak tartják. Szerintük nem tekinthető méltósá- gos halálnak a közismert Kervokian áldozatainak halála, hiszen arra buzdította egyes betegeit, hogy elhagyott parkolókban ve­zessék be autójuk utasterébe a kipufogógázt. Az eutanázia hívei ezzel szemben méltóságteljesnek tartják Kervokian azon áldoza­tainak halálát, akik méreginjekciók után, megbékéléssel az arcu­kon szenderültek át a nemlétbe. 4. ) Összeegyeztethető-e az emberi méltósággal az a szenve­dés, amelyben eutanázia nélkül biztosan része lesz a halálos betegségben szenvedőnek? Az eutanázia szószólói szerint emberhez méltatlan, ha egy várha­tóan már csak szenvedést tartalmazó élet hátralevő részét mások nyakába varrva, magatehetetlen kölöncként, a fájdalomtól üvöltve végigszenvedjük. Az ellenzők szerint az emberi méltósággal csak a méltósággal elviselt fájdalom és a méltósággal ápolt halálos beteg képe egyeztethető össze. 5. ) Jó lenne-e, ha törvényesen engedélyeznék az eutanáziát? Szószólók: igen, hiszen most sokan nyomorúságos körülmények között, például autóba ülve, szénmonoxid gázzal kénytelenek vé­gezni magukkal, míg engedélyezett eutanázia esetén békésen, esetleg a szerető család körében szenderülnének jobblétre. El­lenzők: nem, hiszen ez csak azt tenné törvényessé, hogy az embe­rek nyomorúságos körülmények között is végezhetnek magukkal és egymással. 6. ) Kényszeríthetők-e az emberek az életben maradásra? Még az ellenzők is elismerik, hogy sem a törvény, sem az orvosi eti­ka nem kívánhatja meg, hogy valakit mindenáron életben tartsa­nak'. Ezen a ponton viszont a szószólók állnak meg, és az ellenzők folytatják: „...viszont mindent meg kell tenni azért, hogy a szenve­dések enyhítésével, kényelmes körülményekkel és jó szóval olyan légkört alakítsunk ki, amelyben senki sem kívánja a halált”. 7. ) Jogukban áll-e a kormányoknak, hogy embereket szenved­ni hagyjanak? Mindkét tábor hevesen rázza a fejét. Az ellenzők szerint azonban a kormányok nem adhatják meg emberek egy csoportjának (az orvosoknak) azt a jogot, hogy megöljenek más embereket; sze­rintük azért helyes az eutanázia tiltása, mert ez elejét veszi an­nak, hogy a jogosultságot helytelenül alkalmazzák. Alternatív le­hetőséget nem tudnak, szerintük a két állítás közt feloldhatatlan az ellentét. A szószólók szerint az eutanázia tiltása ártatlan és te­hetetlen emberek törvényerőre emelt szenvedési kötelezettsége. 8. ) Ölés-e az eutanázia? Ellenzők: igen, hiszen ölni annyit tesz, mint elvenni valakinek az életét, ületve valakinek a halálát okozni. A szószólók szerint az eu­tanáziára az „ölés” szó a pejoratív mögöttes jelentés miatt nem használható. Ők olyan kifejezésekkel élnek, mint „megszabadítás”, „halálba segítés”, „méltóságos vég”; szerintük az eutanáziáról be­szélve maximálisan ki kell használni a nyelv árnyalásának le­hetőségeit. 9. ) Előfordulhat-e olyan eset, amikor az eutanázia a fájdalom mérséklésének vagy megszüntetésének egyetlen eszköze? Az ellenzők szerint mindenkinek - még a gyógyíthatatlan és éle­tet veszélyeztető betegségben szenvedőknek is - joga van a meg­felelő fájdalomcsillapításhoz. Érvelésüket azzal folytatják, hogy nagy nemzetközi felmérések szerint világszerte elégtelenek a fájdalomcsillapítási módszerek. Szerintük ezen a helyzeten nem az eutanázia segít, hanem a jobb egészségügyi képzés. 10. ) Ellentétben áll-e az eutanázia a vallással? Nem. A tulajdonképpeni helyes válasz az lenne, hogy vallása válogatja, de valójában az a helyzet, hogy az eutanázia ellenzői és támogatói is megpróbálják elkerülni a vallással össze­függő érvelést. 11. ) Kik támogatják, és kik ellenzik leginkább az eutanáziát? A statisztikák szerint általában a mérsékeltebb, és a szakmai szervezetek és egyének találhatók a támogatók között, míg az el­lenzők főként jobboldali vagy vallásos felhangokat megütő tár­sulások és emberek közül kerülnek ki. Az ellenzők jobban szere­tik hallatni hangjukat, mivel a felmérések szerint több ilyen szer­vezet létezik, több rendezvényt tartanak és több médiában, több alkalommal és harsányabban jelentetik meg véleményüket, mint a támogatók. 12. ) Hol törvényes az eutanázia? Hollandiában egyébként közismerten széles körben elterjedt a jó halál gyakorlata már jóval az engedélyezés előtt is, de évekre visszamenőleg senkit sem büntettek meg eutanázia végrehajtása miatt. Észak-Ausztráliában 1995-ben elfogadták az eutanáziát, a törvény 1996-ban lépett életbe, hogy 1997-ben az újonnan meg­választott parlament visszavonja. Az Egyesült Államok Oregon államában lehetséges halált okozó gyógyszerek felírása a beteg kérése alapján. (Forrás: HáziPatika.com)

Next

/
Thumbnails
Contents