Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-19 / 91. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 19. Tizenhat halott Csecsenföldön Groznij. Aknarobbanás következtében tegnap reggel Groznijban életét vesztette a csecsen rendőrség elitalakulatának 16 tagja, ketten súlyosan megsebesültek. Az első gépkocsi a csecsen belügyminisztérium épületétől mintegy kétszáz méterre robbant fel, a benne tartózkodó rendőrök közül tízen azonnal életüket vesztették. A detonáció miatt a helyszínre érkezett másik gépjármű is felrobbant, ebben hatan vesztették életüket és ketten megsebesültek. A környéken további aknák után kutatnak. Az elitalakulat parancsnoka szerint a robbantást Rezvan Ahmadov bandájának fegyveresei hajtották végre. (MTI) Pentagon: új parancsnokság Washington. Északi Parancsnokság néven új egyesített parancsnokságot hoz létre a Pentagon, s egyben az európai parancsnokság hatáskörét kiterjeszti Oroszországra, illetve a Kaszpi-tengerre. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter ismertette az egyesített parancsnokságokkal (amelyekkel amerikai katonai körzetekre van felosztva a világ) kapcsolatos terveket. A mostani jelenti a legnagyobb szabású reformot az amerikai katonai parancsnokságok második vüágháború után kialakított rendszerében. (MTI) Putyin elnök élesen bírált Moszkva. A kormány és az államapparátus éles bírálata okozott meglepetést Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi, a törvényhozás két háza előtt elhangzott országértékelő beszédében. A Kaszjanov- kormánnyal szemben azt a vádat ismételte meg, hogy nem elég ambiciózus a gazdasági fejlődés tervezésénél, az államapparátusról viszont úgy nyilatkozott, hogy az jelenlegi formájában alkalmatlan az ország előtt álló stratégiai feladatok végrehajtására. Küátás- ba helyezte a hivatásos hadseregre történő fokozatos áttérést és a jelenleg kétéves sorkatonai szolgálat idejének radikális csökkentését. (MTI) Putyin ígéretet tett az újfasiszta megmozdulások visszaszorítására is (Reuters) Vajdaság: 60 ezer kérelmező Belgrád. A Vajdaságban túllépte a 60 ezret a magyarigazolványt kérelmezők száma. Dudás Károly, a délvidéki ajánlószervezet elnöke közölte: továbbra is nagy az érdeklődés a magyarigazolvány iránt. A hat délvidéki információs irodában ugyan már nincs olyan tumultus, mint az első hetekben, viszont az irodák munkatársai folyamatosan kihelyezett ügy- félfogadást tartanak a kisebb településeken. Az előzetes becsléseknél valószínűleg legalább ötven százalékkal több lesz a kérelmezők száma a Vajdaságban, s meghaladja majd a százötven ezret is. (MTI) Most először vállalta nyíltan az al-Kaida az Amerika elleni terrortámadást - a törökök állítólag tudják, hol van bin Laden és Omar móllá Nem fogadta népünnepély a hazatérő Záhir Sahot Karzai kormányfő és Záhir Sah. Csak a repülőtéren volt kisebb ünneplés, az utcákon nem. (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Huszonküenc évi száműzetés után, tegnap visszatért Afganisztánba Muhammad Záhir Sah volt király, akitől a nemzeti egység megteremtését, a torzsalkodó hadurak, nemzetiségek és klánok kibékítését remélik a háború dúlta országban. A most 87 éves Záhir Sah 40 éven át uralkodott Afganisztánban, trónjáról egy unokatestvére taszította le 1973-ban, olaszországi nyaralása idején. A volt uralkodó egyszerű állampolgárként érkezett Kabulba, a koronát riem követeli vissza. Záhir Sah Hamid Karzai kormányTévedésből bombázott Ottawa. Négy kanadai katona életét vesztette, másik nyolc pedig megsebesült annak következtében, hogy egy F-16-os amerikai vadászgép szerdán Kandahár környékén véletlenül egy vagy két 225 kilogrammos bombát dobott rájuk. Ezt tegnap közölték Ottawában. Két sebesült állapota életveszélyes, és a többié is súlyos. Kandahár környékén több mint 700 kanadai teljesít szolgálatot. (MTI) fő kíséretében érkezett haza. A törzsi vezetők hagyományos kaftánban és turbánban, az asszonyok színpompás öltözékben sorakoztak fel a volt uralkodó üdvözlésére. A rádió és a televízió ugyanakkor nem számolt be a volt király hazatéréséről, nem függesztettek ki üdvözlő feliratokat, sem zászlókat a kabuli épületekre, és nem várta integető tömeg sem a főváros utcáin. A Reuters szerint mindez arra utal, hogy az elűzött uralkodó hazatérése még mindig érzékeny kérdés Afganisztánban. A repülőtérről Záhir Sah egyenesen a Kabul központjában fekvő, magas fallal körülvett rezidenciájára hajtatott, amelyet több tucat golyóálló mellényt viselő rendőr és testőr véd. A gépkocsikonvoj, élén a királyt szállító fekete Mercedesszel szirénázva haladt végig Kabul utcáin. Az AP amerikai hír- ügynökség részletesen beszámolt a repülőtéri fokozott biztonsági intézkedésekről. A reptérre vezető út mentén erősen felfegyverzett afgán és ISAF-katonák álltak őrt, készenlétben várakozó harckocsik és páncélozott járművek mellett. Az Oszama bin Laden vezette al- Kaida szervezet szóvivője egy videóüzenetben elismerte: az al- Kaida követte el a tavaly szeptember 11-én az Egyesült Államokban végrehajtott terrortámadásokat. „Képesek voltunk csapást mérni a hitetlenek fejére, méghozzá saját területükön” - szögezte le a szóvivő, Szulejman Abu Gait azon a videófelvételen, amelyet a Middle East Broadcasting Center (MBC) nevű arab tévécsatorna hozott nyilvánosságra. Ez volt az első eset, hogy az al-Kaida nyíltan magára vállalta e merényletek elkövetését. A Hürriyet című isztambuli napilap tegnap azt írta, hogy a török titkos- szolgálat Oszama bin Laden nyomára akadt. A lap szerint a pakisztáni vallási szélsőségesek által uralt „Azad (Szabad) Kasmírban”, talált menedéket, s megjegyzi: a muzulmán felkelők ellenőrizte térségben a pakisztáni hatóságoknak semmilyen befolyásuk sincs. A török titkos ügynökök állítólag a tálibok vezérének, Omar mollának a tartózkodási helyét is ismerik: a móllá Afganisztánban maradt, és Paktia tartomány nehezen járható hegyvidéki területén rfejtőzik. (m) Solana európai csapatokat is küldene a közel-keleti térség békéjének szavatolására Csehországban már nem érvényesülnek a dekrétumok Uniós szakvélemény Kezdődhet a kivonulás MTI-HIR Dzsenín/Washington/Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg egységei tegnap hajnalban kivonultak a dzseníni menekülttáborból, ahol az elmúlt három hétben Izrael dszjordániai hadműveletének legsúlyosabb küzdelme zajlott. ÖSSZEFOGLALÓ Előzőleg, szerdán éjszaka izraeli páncélosok tüzet nyitottak a tábor központjában, és kijárási tilalmat-rendel- tek el. Nem sokkal később mintegy ötven páncélozott jármű elhagyta a tábor területét, s tegnap délelőtt a kijárási tilalmat is feloldották. Az izraeliek kivonulása után máris több száz palesztin tért vissza a tábor területére. A palesztin lakosoknak szerdán volt első ízben alkalmuk még élő hozzátartozóik felkutatására vagy már csak az áldozatok sújainak felkeresésére. A tábor kórházának hátsó udvara valóságos temetővé változott az ostrom alatt, mivel a halálos áldozatokat és sebesülteket a katonák nem engedték elszállítani. A heves harcokban 23 izraeli katona vesztette életét, míg a palesztin áldozatok számáról megoszlanak a vélemények. Sünön Peresz izraeli külügyminiszter tegnap kijelentette, érzékeny időszakra számít amerikai kollégája, Colin Powell szerdán befejezett közel-keleti körútja nyomán, de nem várja a feszültség növekedését a térségben. Elismerte, hogy a Jordán folyó nyugati partvidékén folyó hadművelet nem oldja meg a problémákat, ezért politikai megoldást kell keresni. Hozzátette: fel kell hagyni Jasszer Arafat palesztin vezető rámalláhi központjának ostromával. Most már meg kell oldani a betlehemi Születés templománál kialakult helyzetet is, tekintettel arra, hogy egymilHárd keresztény számára szent helyről van szó. Peresz azelőtt nyilatkozott, hogy az USA-t is érintő látogatássorozatra indult. Powell pedig tegnap hajnalban érkezett vissza Washingtonba közelDzsenín: máris több száz palesztin tért vissza a tábor területére. keleti körútjáról. Útja végén Powell elismerte, hogy nem sikerült tűzszünetet elérnie az izraeliek és a palesztinok között. Ben Eliezer izraeli védelmi miniszter közleményben erősítette meg, hogy a hadsereg - Sáron kormányfő ígéretének megfelelően - legkésőbb hétfőig kivonul az utóbbi hetekben megszállt palesztin területek többségéről. Eliezer szerint a kivonás nem érinti majd Rámalláhot, a Palesztin Hatóság székhelyét, valamint Betlehemet, ahol a Születés templomában fegyveres palesztinok barikádozták el magukat. „Rámalláhhal és Bedehemmel még bizonyos problémáink vannak, mert még nem oldottuk meg az Izrael által keresett és ott menedéket talált palesztin terroristák kézre kerítését” - hangoztatta. Javier Solana, az EU biztonság- és külpolitikai megbízottja egy német hetilapban síkraszállt azért, hogy európai államok katonái szavatolják a békét a térségben. Leszögezte: Izrael állam mellett létre kell jönnie Palesztina államnak is, és mind a kettőnek biztonságos határok között kell élnie. A határok megvonása, az Izrael és Palesztina közötti viszony tárgyalások útján rendezhető. Szerinte az USA, Európa, Oroszország és az ENSZ mellett Egyiptomnak, Marokkónak vagy a térség más államainak kellene nyomást gyakorolniuk a két félre annak érdekében, hogy elinduljanak a megegyezés felé vezető úton. A német külügyminiszter béketervének legfontosabb javaslatát abban látja, hogy Joschka Fischer a végcélt nevezi meg első lépésként: egy palesztin állam létrehozását. Ezt követhetné a többi probléma megoldása. Solana számára nem kétséges, hogy Európának csapatok küldésével is ki kell vennie a részét a térség békéjének szavatolásából. Ha az ENSZ felhatalmazást adna nemzetközi békeerők küldésére, azok missziójában Európának is részt kellene vennie, (m, t) Bécs. A második világháború után a magyarok és németek elűzéséhez vezető BeneiS-dekrétumok nem érvényesülnek már Csehországban, s nem akadályozzák az ország uniós csatlakozását - erre jutott az Európai Bizottság által megrendelt, még nem közölt szak- vélemény a Format osztrák hetilap mai számában megjelenő, előre közreadott értesülés szerint. A Format megállapítja: ezzel az EU bizottsága egészen más álláspontra jutott, mint amelyet az osztrák kormány képvisel, Bécs szerint N ATO - O roszo rszág Tárgyalások új fórumról Brüsszel. A NATO-országok egyetértésre jutottak abban, hogy a jövő hónapban Rómában rendkívüli csúcstalálkozót tartanak Oroszországgal az együttműködés fejlesztéséről, s ennek érdekében egy újabb közös tanács létrehozásáról. Egy NATO-illetékes közölte: május 28-án tartanák a csúcstalálkozót az olasz fővárosban, amikor George Bush amerikai elnök Európában tartózkodik. A részleteket a NATO még május 14-15-én tisztázza Reykjavíkban. (MTI) ugyanis a dekrétumok diszkrimi- náíó részei ma is érvényesülnek a csehországi igazságszolgáltatásban. A lap úgy tudja, a szakértői csoport összesen 12, a szudétané- metek szempontjából releváns dekrétumot vizsgált meg, s csupán annál az egynél habozott, amely á nácikkal együttműködő csehországi németekre a halálbüntetést is lehetővé tette, s nem tartalmazott elévülési határidőt. Mivel azonban nyilvánvaló, hogy Csehországban nem fenyeget németeket halálbüntetés, ez a törvény sem tekinthető érvényesnek - vonták le a következtetést a szakértők. Kwasniewski elnézést kért Államfői gesztus Varsó. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök tegnap sajnálatát fejezte ki az 1947-es úgynevezett Visz- tula-akdó miatt, amelynek során mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második vüágháború után az országhoz csatolt nyugati területekre. Kwasniewski szerint ez a dicstelen művelet az egykori kommunista hatóságok által az ukrán kisebbség hányában tanúsított méltatlan bánásmódot jelképezi. (MTI) A cseh állam tulajdonában levő elkobzott vagyon visszaszerzését szorgalmazza Szudétanémetek Benes-perei Újvidéken és környékén volt csak ok panaszra 70 ezres fogyatkozás? MTI-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Prága. Az Ausztriában élő szudétanémetek fokozzák erőfeszítéseiket a Benes-dekrétumok alapján elkobzott vagyonuk visz- szaszerzésére. Gerhard Zeihsel, az ausztriai szudétanémet szervezet elnöke a Der Standard című osztrák lapnak nyilatkozva közölte: mivel jelenleg sem Ausztriában, sem Csehországban nincs lehetőség bírósági úton tömeges kereset benyújtására, ezért öt-tíz szudétanémet személy több cseh városban nyújtaná be saját egyéni keresetét. Zeihsel kételkedik az eddigi pénzbeni kártérítési javaslatok sikerében, ezért a természetbeni kártérítést, azaz a túlnyomórészt a cseh állam tulajdonában levő elkobzott szudétanémet vagyon visszaszerzését szorgalmazza. Cseh jogi szakértők nem adnak nagy esélyt a kilátásba helyezett keresetek sikerének. A cseh diplomaták szerint a szudétanémetek vagyon-visszatérítési követelései teljesen figyelmen kívül hagyják a második vüágháború utáni jóváté- teli tárgyalások összefüggéseit. Egyes dél-csehországi helységek polgármesterei úgy vélik, Zeihsel nem képviseli valamennyi szudétanémet véleményét, hiszen például a bajorországi testvértelepüléseikkel már tíz éve élénk kapcsolatot tartanak fenn, de sose került szóba a vagyonvisszaadás leérdése. Romiro Cibrian, az Európai Bizottság csehországi nagykövete kedden megerősítette, hogy a szudétanémetek esetleges kárpótlásának kérdése nem az EU, hanem kizárólag Csehország, illetve Ausztria és Németország közti kétoldalú tárgyalások témája lehet. A cseh oktatási minisztérium két héten belül minden általános és középiskolának díjmentesen megküldi a cseh-német viszony alakulását, a Benes-dekrétumokat, a szudétanémetek kitelepítését megmagyarázó brosúrát, amelynek célja úgymond a háború utáni cseh-német viszony körüli dezinformációk eloszlatása. (s. m.) Belgrad. Egészében elmondható, hogy szakszerűen zajlott le a Vajdaságban a népszámlálás, csak a Vajdaság déli részéről érkeztek bejelentések szabálytalanságokról. Józsa László, az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, bebizonyosodott, hogy szükség volt a kampányukra - amelyben magyarságuk vállalására szólították fel a lakosságot -, mivel a népszámlálás nem volt keüőképpen előkészítve és népszerűsítve, és a népszámlálók felkészültsége is huüámzó képet mutatott. Újvidéken és környékén már a népszámlálás első napjaiban érkeztek jelzések szabálytalanságokról: az összeírok ceruzával töltötték ki az adatlapokat vagy nem tették fel a nemzeti és felekezeti hovatartozással kapcsolatos kérdést. Megtörtént, hogy azt sugaüták a lakosoknak: nemzetiségük helyett területi hovatartozásról nyüatkozza nak, mondják például azt, hog> „vajdaságiak“. Sajnos, csak nagyot kevesen tettek hivatalos bejelentési a szabálytanságokról. Újvidéken az 1991-es népszámláláí idején mintegy 20 200 magyar élt, a lakosság 7,46 százaléka. Azóta a lélekszámúk minden bizonnyal 4-5 ezerrel csökkent, ráadásul csakneir 70-80 ezer menekült érkezett a vá rosba és környékére. Ennek eüenére a magyar nyelv továbbra is hivatalos lesz a tartományi székhelyen, mive a kisebbségügyi törvény szerint a szerzett kisebbségi jogokat nem le hét megváltoztatni.
