Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 3. Gazdaság és fogyasztók yi Az Orbán-kormány négy évének mérlege: az impozáns nemzetgazdasági eredmények vonzzák a külföldi tőkét Lendületesen az erős állam felé Amikor még Torgyán József és Orbán Viktor jól megértette egymást. A gazdaság lendületének nem ártottak a belpolitikai villongások. (Képarchívum) Budapest. Rosszul osztotta be az erejét a magyar kormány, a végére alaposan elfogyott az ereje - így összegezte a Figyelő gazdasági lap az üzleti szféra véleményét Orbán Viktor kabinetjének elmúlt négy évéről. A befektetők bizalmatlanul szemlélik, hogy az erős államot hirdető Orbán-kabinet tulajdonosként és szabályozóként is rendre beavatkozik a pénz- és tőkepiaci folyamatokba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Ha a családoknak, ha a polgároknak jobban megy, akkor az ország is emelkedik, hiszen ismerjük ezeket az adatokat is: a nemzeti össztermék éves növekedési üteme az uniós kétszerese, az infláció 14 éve, a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony, a költségvetési hiány tíz éve most a legalacsonyabb, 2001-ben minden korábbinál több működő tőke áramlott Magyarországra, és tíz éve nem volt példa arra, hogy ennyi otthon épüljön” - Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-MPP legutóbbi kongresszusán így foglalta össze kormányzásának négyéves gazdasági eredményeit. A miniszterelnök nem volt pontos: a hivatalos statisztikák szerint is a költségvetési hiány 1999-ben (328,3 milliárd forint) kevesebb volt, mint 2001-ben (413,3 müliárd). Mindazonáltal tény, hogy az EU-tagság közelében lévő Magyarország gazdasága az elmúlt négy esztendőben sikeresen gyarapodott, s eközben a pénzügyi mérlegek sem billentek fel. A bruttó hazai össztermék (GDP) 1998-ban 4,9 százalékkal, 1999-ben 4,2 százalékkal, 2000-ben 5,2 százalékkal bővült, s még 2001-ben is - a várakozások szerint - 3,6-4 százalékkal. Eközben a folyó fizetési mérleg deficitje az Orbán-kormány első két évében tapasztalt 2 müliárd euró körüli értékről 2000-re 1,4 müliárd euróra, 2001-re pedig 1,2 millió eu- róra csökkent. Az impozáns magyar nemzetgazdasági eredmények vonzzák a külföldi tőkét. A működő tőke meghódításának azonban az is segített, hogy Magyarországon az állami jövedelemújraelosztás hivatalos adatok szerint az 1998. évi 49,9 százalékról 2001-re mintegy 42-44 százalékra csökkent. A magyar társasági adózási feltételek pedig az EU szakértői szerint egyenesen adóparadicsomiak, hála a nyújtott adókedvezményeknek, a profitból összesen 11 százaléknyi jut a központi kasszának. 2000 végére már minden nagy nemzetközi hitelminősítő intézet felértékelte s a befektetésre ajánlott országok közé sorolta Magyarországot. A pénzpiacokon befektetők magyarországi bejövetelének mégis az adott igazán újabb lendületet, hogy 2001. május 3-ától a kormány rászánta magát az új jegybankelnökkel, Járai Zsigmonddal, hogy az addigi 4,5 százalék helyett 30 százalékban mozoghat szabadon a forint az euróhoz képest anélkül, hogy a jegybank beavatkozna a piaci folyamatokba, s ezzel összefüggésben június közepétől megszűnt a még fennáüó devizakorlátozások többsége. A sávszélesítésnek lett azután az eredménye, hogy csökkenni kezdett az infláció üteme s ezt követően a belföldi kamatok. Nem kedvezett viszont az ország jó hírének, hogy Magyarország 2001 júniusában felkerült a pénzmosás eUeni küzdelemben nem együttműködő országok listájára. Ez nyugodtan elkerülhető lett volna, ha a kabinet az uniós figyelmeztetés ellenére nem ragaszkodott volna a különféle névtelen betétekhez, s megszüntetésükről azonnal, nem pedig csak az unióba való belépéstől kezdve rendelkezett volna. Az is a befektetői bizalmat gyengítő, ahogy az 1997- ben törvényesített nyugdíjrendszert szétverte az Orbán-kabinet. A törvényben előírt 7-8% helyett 6%-on befagyasztotta a tagdíjakat, s ezzel mintegy 100 miüiárd forinttal kurtította meg a magán-nyugdíjpénztári tagokat. Az Orbán-kabinet az elmúlt négy évben sokszor mesterkedett a törvények kijátszásán, s avatkozott be előre nem látható módon a piaci folyamatokba. A legsúlyosabb sérelmet mégis a demokrácián ejtette azzal, hogy a kabinet megpróbálta magához ragadni az Országgyűléstől a költségvetési döntéseket. A kormány műiden esztendőben év közben a legváltozatosabb korrekciókról döntött, hol az előre látható módon alátervezett inflációból származó költségvetési többletjövedelmeket osztotta szét előre, hol az árvízre hivatkozva csonkította meg az egyébként számára érinthetetlen önkormányzatokat, s jussukat az évközben keletkezett többletbevételek ellenére sem pótolta vissza. 2002-re pedig teljesen átláthatatlan költségvetési viszonyokat teremtett azzal, hogy miközben tavaly ez évre is vállalt kötelezettségeket olyan, közel 300 müliárd forintnyi áüami jövedelem szétosztásakor, amelynek a keletkezésére az idén is nagy valószínűséggel számítani lehet, a 2002-es büdzsé „felfrissítését” nem javasolta az Országgyűlésnek. A kedvezményes lakáshitelek fő felelőse, a Földhitel- és Jelzálogbank áüami tulajdonban maradt, holott 1999-ben akadt egy komoly kérője. Az Orbán-kabinet sokszor mesterkedett a törvények kijátszásán. Az államé maradt a Postabank és Takarékpénztár Rt. is, azon az áron, hogy az új tulajdonos, a Magyar Posta Rt. érdekében módosítani kellett a hitelintézeti törvényt. 30 müli- árdért ugyanis nem adta a bankot az áüam az OTP Bank Rt.-nek, holott csupán az elmúlt két évben újabb több mint 4 müliárd forintnyi veszteséget termelt a Postabank, amelyre az állam anélkül költött több mint 200 müliárd forintot, hogy erről a nyüvánosság előtt elszámolt volna. Az immáron privatizációs központként eljáró Magyar Fejlesztési Bank a Bárkaszínháztól az Újpest FC támogatásáig mindenütt képviseli a „nemzetgazdasági érdekeket”, felvásárolja a szövetkezeti üzletrészeket, és kedvezményes agrárhitelt nyújt. E speciális hitelezések mindegyike eUen felszólalt a bankszövetség. A Straketing Stratégiai Marketing- kutató és Tanácsadó Iroda negyedik alkalommal mérte fel, mennyire bízik az üzleti szféra a kormányzati gazdaságpolitikában. A külső szemlélők, azaz a gazdasági élet szereplői, nem elégedettek a kormánymezben versenyzők tevékenységével, de azt sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy kifütyülnék őket. Voltak olyan területei a gazdasági és a politikai életnek, amelyeket egyértelműen sikerként értékeltek, máshol viszont kifejezetten lesújtó véleményt fogalmaztak meg. Az arányokat jeüemzi, hogy a kérdőívben felsorolt tíz markáns kormánydöntés (Uletve bizonyos döntések nyomán kialakult helyzet) közül négyről inkább pozitív (lakástámogatás és olcsóbb lakáshitel, Széchenyi Terv, státusztörvény, szövetkezeti törvény), hatról inkább negatív véleményt (földtörvény, adócsökkentés, minimálbér-emelés, a forint árfolyamsávjának szélesítése, állami beavatkozás a gazdaságba, mezőgazdasági támogatási rendszer) fogalmazott meg a megkérdezett menedzserek többsége. Jól körülhatárolható azoknak a köre, akik az átlagosnál elégedettebbek a jelenlegi kormány teljesítményével, miként azoké is, akik viszonylag kritikusabban szemlélik az elmúlt időszakot. A leginkább pozitív képet a nagyobb városokban működő, külföldi tulajdonú nagyvállalatok, közülük is különösen a szolgáltatási szektorban tevékenykedők alkottak az Orbán- kabinet tevékenységéről. Az eüen- pólushoz a községekben működő mezőgazdasági és kereskedelmi kö- zépváüalkozások sorolódnak, amelyek vezetői meglehetősen kritikusan ítélik meg a kormány gazdaság- politikáját. Az Orbán-kormány működését az átlagosnál gyakrabban értékelték pozitívan a külföldi tulajdonú, a megyeszékhelyeken működő, a szolgáltatások területén tevékenykedő, a 200 főnél többet foglalkoztató és az 1 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégek vezetői. Ez az eredmény igencsak meglepő, hiszen a kormány eddigi gazdaságpolitikája során mindig hangsúlyozta, hogy preferálja a kis- és közepes váüalkozásokat. Azt is többször deklarálta, hogy a hazai tulajdonban levő cégek - a lehetőségek határain belül - kedvezményezett helyzetet élveznek. Az átlagosnál kevesebben reagáltak kedvezően a viszonylag kis árbevételű (0,5-1,0 müliárd forintos forgalmú), közepes nagyságú (101-200 főt foglalkoztató) cégeknél. Ugyancsak az átlagnál kevesebb pozitívumot találtak a kormány ténykedésében a községekben, a mezőgazdaságban, ületve a kereskedelemben működő váüalkozások vezető menedzserei. Jellemző, hogy a nehéz helyzetben levő szektorokban és a problémákat kevésbé ügyesen menedzselő cégeknél lényegesen kisebb a kormányzat pozitív megítélése, mint a sikerágazatokban. Márpedig az Orbán-Torgyán-koalí- ció a vidék felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkentését és a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások ügyét tűzte annak idején zászlajára. Szembeötlő, mennyire eltér az a kép, amit a megkérdezett vállalatvezetők festettek és amit a kormány terjeszt magáról. A hivatalos nyilatkozatok szintjén sikerként beállított minimálbér-emelést egyértelműen káros intézkedésnek találja az üzleti szféra. Más pontoknál viszont az ellenzéki kritikával fordulnak szembe a menedzserek, akiknek mintegy fele üdvözli az állam erőteljesebb szerepváüalását a gazdasági életben. Amíg 2001-ben a cégek 72%-a nyilatkozott úgy, hogy a megelőző év során kisebb-nagyobb forgalomemelkedést könyvelhetett el, addig februárban „csak” 64%-uk tudott ilyen pozitívumot felmutatni. Hosszabb időtávot vizsgálva viszont az tűnik ki, hogy a kormányzati ciklus során évről évre nőtt a kismértékű forgalomemelkedést jelzők aránya, miközben csökkent az értékesítés csökkenéséről beszámolók súlya. (A HVG és a Figyelő nyomán) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK ÁLA-tám ogatás főként fiataloknak Pozsony. Az Áüami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) március 25-ig csaknem 725 mülió koronás támogatást hagyott jóvá, miközben a kérvényezett összeg elérte az 1,6 milliárd koronát. A legnagyobb érdeklődés továbbra is a fiatal lakásépítők programja iránt mutatkozott. (SITA) Tavaly veszteséges volt a UPC Amszterdam. A holland United Pan-Europe Communications (UPC) kábeltévé-, internet- és telefonszolgáltató működési vesztesége tavaly 162 millió euró volt az egy évvel korábbi 363 mülió euró után. A hétmillió ügyfelet kiszolgáló legnagyobb európai kábelszolgáltató több mint 8 milliárd eurós nettó adósságot halmozott fel. (SITA) Vezető nélkül a Pénzpiaci Felügyelet Pozsony. A kormánynak már a mai ülésén foglalkoznia keüene a Pénzpiaci Felügyelet új vezetésének a kinevezésével. A felügyelet elnöke Jozef Makúch és a felügyelet tanácsa ugyanis még március 31-én befejezte tevékenységét, mivel április 1-jével életbe lépett a pénzpiaci felügyeletről szóló új törvény. Eszerint az új vezetést a kormánynak kellene kineveznie, a kabinet azonban ezt nem tette meg. (SITA) Biztosítók harca a gépjárművekért Pozsony. A kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás reklámozására a hazai biztosítók 380,8 mülió koronát költöttek, áüítja a Taylor Nelson Sofies piackutató ügynökség, a tavalyi utolsó negyedévben elvégzett elemzésére hivatkozva. A kötelező gépjármű-biztosítás piacát a Szlovák Biztosító uralja, 48%-os részesedéssel. A 2. helyet, 23%-os részesedéssel, a Kooperatíva tudhatja magáénak, míg az Allianz 22,6%-kal a harmadik. Ez utóbbi azonban megszerezte a Szlovák Biztosítót, az Allianz így mára a piac 60%-át uralja. (SITA) Egyre mélyülő költségvetési hiány Pozsony. Az állami költségvetés hiánya március végére elérte a 15,185 milliárd koronát, Szlovákiának így az első negyedévben sikerült felhalmoznia az idei évre tervezett deficit 40%-át. A csaknem 48 miüiárd koronás bevételek az éves terv 22%-át, míg a 63 milliárd koronás kiadások a 24,5%-át teszik ki. Az állami költségvetés az idei évre 219,9 milliárd bevételre és 257,9 miüiárd korona kiadásra számít. A deficit nem haladhatja meg a 38 müUárd koronát. (SITA) Harc a privatizációs bevételekért Pozsony. A jegybank a Szlovák Gázművek (SPP) privatizációjából befolyó 130 miüiárd koronás összegnek a felét a nyugdíjreform beindítására, felét pedig a külföldi hitelek visszafizetésére fordítaná. A vagyonalap viszont a nyugdíjreformra szánt 65 milliárd koronán felüli összegből 11,7 müliárdot különféle fejlesztésekre, egy részét pedig az egészségügy és a vasút hiteleinek törlesztésére fordítaná. A kormány a pénz elosztásáról még e hónapban tárgyal. (CTK) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 48,79 CSOB EMU-euró 42,79 VÚB, Banka Slovakia Japán jen (100) 36,58 CSOB Svájci frank 29,12 Banka Slovakia Angol font 69,16 A legkedvezőbb valutaeladás Pénznem Árfolyam Bank USA-dollár 46,83 Banka Slovakia EMU-euró 40,82 CSOB, Banka Slovakia Japán jen (100) 35,29 UniBanka Svájci frank 27,91 CSOB Angol font 66,81 CSOB Érvényes április 2-án. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. április 3-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,770 Lengyel zloty 11,569 Angol font 68,388 Magyar forint (100) 17,143 Cseh korona 1,359 Svéd korona 4,627 Dán korona 5,619 Szlovén tollár (100) 18,651 Japán ien (100) 35,610 Sváici frank 28,553 Kanadai dollár 29,757 USA-dollár 47,566 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2002. ápr. 1-jén) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,60 5,95 5,952,00 Banka Slovakia 6,00 6,50 6,80 7,00 3,50 Investicná a rozvojová banka 5,90 6,30 6,50 6,70 6,90 3,50 Istrobanka 5,75 6,30 6,45 6,60 6,70 2,50 Ludová banka 5,35 5,95 6,25 6,75 3,00 UniBanka 6,20 6,40 6,45 6,50 3,50 Postová banka 5,30 5,50 6,00 6,50 3,00 Prvá komunálna banka 5,50 6,00 6,20 6,30 6,40 2,50 Tatra banka3,25 Slovenská sporitel'na 4,45-5,15 5,15-5,755,25-6,10 5,65-6,45 1,50 Vseobecná úverová banka 5,00 5,20 5,40 5,60 5,70 5,80 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2002. ápr. 1-jén) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 4,40,4,55 4,95-5,10 5,35-5,50 5,906,05 6,106,25 6,55-6,70 1,50-4,00 Banka Slovakia 5,00 5,60 6,00 6,50 6,80 .3,00 HVB Bank Slovakia 3,80-4,80 5,35-5,55 5,806,00 6,106,30 6,156,35 6,006,20 1,50 Investicná a rozvojová banka 4,704,90 5,305,50 5,806,00 6,106,30 6,506,70 6,556,75 2,004,10 Istrobanka 4,704,80 5,105,20 5,65-5,75 6,206,30 6,406,55 6,506,60 2,00 Ludová banka 4,55 4,80 5,30 5,80 5,55 6,05 1,50-3,75 UniBanka 4,604,90 5,105,55 5,305,90 5,706,20 5,906,40 5,906,35 3,50-ig Prvá komunálna banka 4,30 4,805,10 5,205,50 5,605,90 5,906,20 6,30 1,80-2,50 Tatra banka 5,10 5,50 6,00 6,201,75 Slovenská sporitel'na 4,254,35 4,7504,85 5,005,20 5,656,25 5,906,55 6,006,35 1,25 Vseobecná úverová banka 4,404,70 4,805,30 5,35-5,70 5,956,35 6,256,65 6,70 2,00-3,70 Postová banka 4,50 5,10 5,50 6,00 6,20 6,40 1,50-4,00
