Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 16. Tóth Mihály születésnapjára E. FEHÉR PÁL Ma hetvenéves. Ezen a napon el kell mondani róla, hogy sike­res élet az övé, noha a keserű tapasztalatokban sem szenve­dett hiányt. Mégis: a sikert emelném ki élete jellegzetessé­geként, mert bármilyen kemé­nyen sújtotta a sors, mindig ta­lált magában annyi erőt, hogy talpra álljon, hogy hasznos em­berként élhessen. És sohasem adta fel azt az alapvető emberi jogot, hogy önállóan gondol­kozzon, a saját észjárása szerint ítéljen a világ dolgairól. És a szíve mindig baloldalon dobo­gott. A szegények pártján. Azo­kért az emberekért, akik két ke­zük munkájából élnek. Akkor is, amikor az úgynevezett normalizátorok - szemtelenül meghamisítva a baloldal lénye­gét - nullává akarták alázni. Ők lettek nullává, és kerültek a tör­ténelem szemétdombjára. Tóth Mihály pedig elérte azt, amiről minden hírlapíró álmodik: tel­jesítette az Ady által megállapí­tott mesterségbeli normát. Ady ugyanis éppen száz esztendeje ezt írta mesterségéről, mester­ségünkről a Nagyváradi Napló­ban: „Vagyok egyszerű újság­író, ki jó látású és becsületes akar lenni mindig, s aki a maga becsületeseknek tartott im­presszióit nem szereti lenyelni.” Szokták róla monda­ni, hogy akár író is lehetett vol­na. Lehetett volna, ismerem egy-két novelláját. Ő azonban közíró lett, hogy a Pozsonyból Kolozsvárra származott Balogh Edgár által alkotott fogalmat használjam, mert pontosabb­nak érzem az általánosan elter­jedt „publicistánál”. És a köz­írás a szlovákiai magyar szelle­mi élet vezető műfaja lett már a két világháború között, akár történelmi szükségszerűség­ként is, gondoljunk csak Fábry Zoltán vagy Peéry Rezső mun­kásságára. Azt, persze, nem tu­dom, hogy éppen azok lenné­nek példaképei, akiknek a ne­vét említettem, mert ilyen dol­gokról sohasem beszéltem vele, pedig hát - szerencsére - meg­lehetősen sűrűn cserélhetünk eszmét, véleményt egymással. Mégis arra tippelek, hogy a Capek-kortárs Ferdinánd Peroutka lehet az egyik esz­mény és tanító, a magyar mes­terek mellett. Nem is csak a cik­kei, hanem a cseh közírót hal­hatatlanná tévő Budování státu, a Csehszlovákia keletke­zéséről szóló hiteles történelmi riport. Talán azért is, mert Tóth Mihály sohasem tagadta, hogy ő csehszlovákiai magyar. Nem általában magyar, nem szlová­kiai magyar, noha állampolgár­sága szerint természetesen ez utóbbi, hanem csehszlovákiai: különös tekintettel a masaryki tradíciókra. Ez sok konfliktusba sodorta már, de róla köztudo­mású, hogy nemcsak kedveli, hanem keresi a konfliktusokat. Merthogy harcos alkat. Nem megérdemelt pihenést, ha­nem értelmes harcokat kívánok néki e jeles napján. Megnyitó az At Home Galleryben Somorja. Holnap 18.30-kor nyitják meg a somoijai At Home Galleryben Jiíí Pf íhoda cseh képzőművésznek, a Művészetek Háza ösztöndíjasának a kiállítását. A megnyitóra Pozsonyból, a Stúr tér­ről 17 órakor ingyenes autóbusz indul, (t) Új kiállítás az ArtMában Dunaszerdahely. Jean-Pierre Lusseau franciaországi festőművész kiállítását nyitja meg holnap 17 órakor az ArtMa Galériában Farkas Veronika. A kiállítás április 27-ig tekinthető meg. (t) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Asterix és Obelix: A Cleopatra misszió (francia-német) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Monty Python: Az élet értelme (an­gol) 17.30 Arizonai álmodozók (francia-amerikai) 15, 20 TATRA: Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 16, 18, 20 ISTROPOLIS: Asterix és Obelix: a Cleopatra misszió (francia-német) 15.30, 18, 20.30 Jeepers Creepers (amerikai) 16,18, 20 A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 17.30,20 CHARLIÉ CENTRUM: Mulholland Drive (francia-amerikai) 20 Kémjátszma (amerikai) 16.30 Hűtlen­ség (svéd-olasz) 17.30 Intimitás (francia-angol) 20.30 Más világ (francia-spanyol-amerikai) 18.45 Vanília égbolt (amerikai) 17.15 Macskajaj (francia-spanyol-jugoszláv) 18 Ezeregyéjszaka virága (olasz-francia) 20 KASSA DRUZBA: Az igazság nevében (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Más világ (francia-spanyol-amerikai) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Jeepers Creepers (amerikai) 16,18,20 ÚSMEV: Asterix és Obelix: a Cleopatra misszió (francia-német) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Corelli kapitány mandolinja (angol-francia- amerikai) 18 LÉVA - JUNIOR: Zongoratanárnő (francia-osztrák) 16.30,19.15 GALÁNTA - VMK: Ne áruld el otthon! (francia) 17.30, 20 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 17 Dalok a második emeletről (svéd) 19.30 GYŐR PLAZA: Banditák (amerikai) 20.15 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 E.T. - a földönkívüli: felújított változat (amerikai) 13.30,15.45, 18 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 20 A Hídember (magyar) 15, 17.30, 20 Az igazság nevében (amerikai) 13.15,15.30 Az ígéret megszállottja (amerikai) 17.45, 20.15 Kikép­zés (amerikai) 17.45 Kutyabajnok (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 A nagyon nagy ő (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 A pokol­ból (cseh-amerikai) 17.30, 20 Rollerball - Könyörtelen játék (amerikai) 13.30, 15.30 Pán Péter - Visszatérés Sohaországba (amerikai) 14,16 Szörny Rt. (amerikai) 14,16,18 Valami Amerika (magyar) 20 Vér kötelez (amerikai) 14,16,18, 20. Csontos Róbert Gútáról írta meg levelét. Egy évet töltött a Komáromi Jókai Színházban. Azóta társulata van Budapesten Magasban száll a denevérfiú Nem kellett biztatni őt. Ti­zennégy éves gutái fiúként levelet írt egy jónevű buda­pesti filmrendezőnek: ké­szülő alkotásában szívesen eljátszaná a főszerepet. El is játszotta. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ambiciózus fiú ma is. Színházat ve­zet. Darabot ír. Játszik. De már nem Gútán él. Budapesten. Tímár Péter Mielőtt befejezi röptét a denevér cí­mű filmjével váltotta ki szakmai út­levelét. Csontos Róbert nem a megszokott módon lett színész. A kitaposott utakat annyira nem szereti, hogy valósággal kerüli. Másságát a szín­padon is meg tudja őrizni. Termé­szetes játékstílusa mellett valóság­gal világít a hamis, a modoros, a sallangos. Mark Ravenhill Shop­ping and f.. .ing című kultuszdarab­jában a csupasz háta is tehetséggel játszik. Azt mondja el, ami a mell­kas alatt zajlik. Mark egy szuper­market férfi osztályán kínálkozik fel Garynek. Aztán hazamennek. Együtt. A kortárs brit szerző Euró- pa-szerte nagy viharokat kiváltó drámája a Merlin Színház közönsé­gét is minden alkalommal megráz­za. Ahogy a szerző úja: ez egy hülye liba, egy rohadt munkanélküli, egy koszos drogos, meg egy meleg rent- boy mindennapi élete. Nyersen, szépítés nélkül. Ravenhill darabját eddig egyet­len magyar színház sem merte műsorára tűzni. Az új évadban azonban Alföldi Róbert is meg­rendezi. Nem féltek attól, hogy egy ilyen véresen aktuális, mele­gen ajánlható művel hosszú idő­re megpecsételik magukat? Sokan feltették már nekünk ezt a kérdést. Meg hogy „mi lesz ez­után?” Mert, hogy biztosan nehéz lesz. Bevallom őszintén: nem ér­tettem ezt a féltést. Úgy látszik, én máshogy ítélem meg a dolgokat. Ravenhill műve szerintem nagyon szép történet, bár egy sereg dra­maturgiai hiba van benne. Ezt kez­dettől fogva tudtuk, és kínlódtunk is emiatt éppen eleget. A londoni szerzői jogvédő iroda nem engedte meg, hogy belenyúljunk a darab­ba. Egyetlen sort sem húzhattunk belőle. Ragaszkodtak hozzá, hogy minden eredeti legyen. Az is több­hetes harc volt, hogy a shop- pingoló lady, a duci lány szerepel­hessen az előadásban. Á darabban ugyanis nem szerepel. Szöveget nem is adhattunk neki. Ami a tör­ténet időszerűségét illeti: sokan még ma sem akarják elfogadni, hogy a mai világban egyre több fi­atal küszködik hasonló problé­mákkal, mint a darabbeli Lulu, Robbie, Mark és Gary. Én sem tu­dok úgy élni, ahogy szeretnék. Miért, hogyan szeretne? Szabadon. De minden téren. Nem elég szabadság, hogy meg­tett egy irdatlan utat anélkül, hogy egyetlenegyszer kátyúba fulladt volna? Ez is fontos. Az út. Végül is az én kezemben a gyeplő. Más téren vi­szont iszonyú nagy megkötések vannak. Sok olyan dolgot kell el­vállalni és megtenni, amihez sem­mi kedvet nem érzek. De meg kell csinálni, mert élni kell valamiből. A Shopping and f...ing nagy kihí­vás volt. Kemény szöveg. Durva. De a néma jelenetek is bőbeszédű­ek. Azt mondják, provokatív az előadás. Nem baj. Ne is hagyjon hidegen senkit! Mark, akit ját­szom, iszonyatosan fél, hogy elve­szíti azt az embert, akibe szerel­mes. Szerintem a szerző saját ma­gát írta meg a szerepben. Égy lel­kileg is, fizikailag is, anyagilag is lepukkant fiút kell megformál­nom, aki erősen küzd azért, hogy változtasson az életén. A végén sajnos minden borul. Mark vissza­csúszik korábbi életébe. Érzelmi­leg teljesen szétesik, és ott folytat­ja, ahol abbahagyta. Egy ilyen szerep nagyot tud lökni a színész pályáján. Már lökött. Sok helyre hívnak. Én vi­szont csak olyan felkérésre tudok igent mondani, amely izgat, felkavar, kihoz belőlem valamit. Lehet, hogy csak egy mondat kell hozzá, de az olyan mondat legyen! Jusson róla eszembe egy kép, egy emlék, egy mélyről feltörő érzés. Ilyen szerep pe­dig még nem jött. De már itt van a kö­vetkező előadásunk, a Prokrusztész ágya. A Thália Színházban volt a be­mutató. Ez is nagy öröm. Ki a szerző? Elkezdtünk improvizálni, különbö­ző helyzeteket teremteni a próbá­kon, és Sebestyén Rita dramaturg másnapra megírta a jeleneteket. Az így született anyag természetesen sokat változott. Él is vettünk belőle, meg hozzá is tettünk. Prokrusztész, a görög mitológia szerint, nyesegeti az embereket. Vendégül látja őket, szállást ad nekik, közben kirabolja őket, levág abból, aki hosszabb az ágyánál, és megnyújtja azt, aki rövi- debb. Maga az alaptörténet para­digmája az emberi kapcsolatoknak. Én egy idegent játszom, egy nemte­len valakit, aki mindent megúszik, mert éppen akkora, mint az ágy. Az életben is ilyen „megúszós”, Egyáltalán. Ami persze nem zavar. Minden, ami történik velem, él­ményanyag, amire szükségem van. Tímár Péter filmjét, a Denevért, amely elindította a pályán, mikor látta legutóbb? Pár hete a televízióban. Fel is fe­deztem pár hibát benne. Idegesít, hogy két helyen nem voltam iga­zán őszinte. A film szerencsére így is jó helyzetbe hozott. A Dene­vérnek köszönhetem, hogy nem maradtam otthon. Egy évadot töl­töttem a Komáromi Jókai Szín­házban, onnan jöttem át Buda­pestre. Itt aztán elvégeztem egy színiiskolát, amely felért egy föld­alatti mozgalommal, mert annyi volt benne a rossz, a nehezen elvi­selhető. Utána mindenféle kurzu­sokra jártam, majd Brecht versei alapján írtam egy darabot, az El- kárhozott lélek panoptikumát, és létrehoztam a Napszínházat, amelynek azóta is a vezetője va­gyok. Ez az én társulatom, tizenöt állandó tagja van, köztük díszlet- és jelmeztervező. Ha most hívnák a Jókai Színház­ba, akár csak vendégként... ...nem mehetnék. Két hónapra nem tudnék kilépni az itteni éle­temből. A jövő évadban is két be­mutatónk lesz, s ez megnyugtató érzés. Tudom, mi történik velem. Repül a „denevér”? Főleg sötétben. Bele az éjszakába. Aztán lóg. Fejjel lefelé. De kapasz­kodik. Erősen kapaszkodik. Április 18-án bemutató a kassai Thália Színházban Kitörés a magányból ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Kassa. Alfonso Paso spanyol szer­ző Papa és mama bonyodalmai cí­mű drámájának magyar nyelvű ős­bemutatóját tartja a Thália Szín­ház április 18-án, este 19 órától. A darabot Horváth Lajos rendezte. A Prágában élő rendező hosszú szü­net után azért vállalkozott e mun­kára, mert mint mondja, a darab témája nagyon közel áll hozzá. El­mondása szerint nagyon foglal­koztatja az idős kori magánnyal való küzdelem, annak elviselése és elviselhetőbbé tétele. A színház művészeti vezetője, Darina Polda- ufová szerint napjaink generációs problémája kevés alkalommal ke­rül közönség elé hasonlóan komi­kus megfogalmazásban. A drámát Fabó Tibor fordította (fei) PÁLYÁZAT Szeptember 19-én ünnepeljük Kos­suth Lajos születésének 200. év­fordulóját. A Szlovákiai Magyar Professzorok Nyitrai Régiója ebből az alkalomból pályázatot hirdet egyetemi hallgatók részére tanul­mány készítésére. Ajánlott témák: 1. Kossuth eperjesi, sárospataki di­ákévei és sátoraljaújhelyi közéleti szerepelése 2. A megyék reformtörekvései a Törvényhatósági Tudósítások tük­rében (1836. július-1837. május) 3. Kossuth, a lapalapító, -szer­kesztő és publicista 4. Kossuth Pesti Hírlapjának re­formtörekvései 5. Kossuth, a szónok 6. Kossuth Duna-konfederáció ter­vezete 7. Kossuth, a kiegyezés és a dualiz­mus bírálója 8. Egyéb, a témával kapcsolatos feldolgozás. A tanulmány kívánt terjedelme. 15-20 lap. Beküldési határideje: szeptember 1. A munkát két példányban kér­jük a következő címre: PROFKLUB Podzoborské kultúrne a informacné stredisko Farská 44 949 01NITRA Poénok és könnyek Az Új Szó április 15-i számában igazgatói örömkönnyekről szá­mol be a tudósító Húszmillió és könnyek című írásában, amely a szlovákiai magyar hivatásos színjátszás fél évszázadával foglalkozó szakmai találkozó­ról készült. A közvélemény pontos tájékoztatása érdeké­ben el kell mondanom, hogy miután Száraz József, a Nyitra megyei önkormányzat kulturá­lis bizottságának tagja közölte, hogy tevékenységi költségve­tésként 19 577 000 koronát kap a színház, hangulatoldó poénnak szántam, hogy a „Száraz-adat” nyomán nedves lesz a szemem. Ä tanácskozás vezetője, Miklósi Péter is iga­zolhatja, hogy pusztán szópoénkodásról volt szó, ame­lyet ő is és én is beépítettünk felszólalásainkba. Valódi köny- nyekről szó sem volt. Ám ha ez a közel húszmilliós összeg tartalmazza azt a sok­szor felemlegetett 5 millió koro­nát is, amelyet a Komáromi Jó­kai Színház javítások és re­konstrukciós munkálatok elvég­zésére kapott, akkor valóban okom van a könnyekre. Csak nem az örömtől. Mert a naptári év során megvalósítandó pro­dukciók költségeire, de még a közszolgálati törvény által sza­vatolt, a korábbihoz képest ja­vuló bérekre sem futja majd. Kiss Péntek József, a Komáromi Jókai Színház igazgatója A Jókai Színház igazgatójának magyarázatát kizárólag a minél részletesebb és árnyaltabb tájékoztatás érdekében közöljük. Mun­katársunk ugyanis semmilyen hibát sem követett el, az a társulat jubileumi rendezvényén elhangzottakat pontosan idézte. Nem tud­hatta, hogy Száraz Józsefnek, a Nyitra megyei önkormányzat kép­viselőjének bejelentésére adott válaszában Kiss Péntek József mit gondol komolyan és mit szán „szópoénnek”. Rendezőként neki még inkább tudnia kell, hogy ha a színpadon elhangzottakból vala­mit félreértenek, akkor az nem a néző és nem is a tudósító hibája. (A szerkesztőség) ra———^earem,. aeaaaagM——— „Két hónapra nem tudnék kilépni az életemből...” (Dömötör Ede felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents