Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-13 / 86. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 13. FÓKUSZBAN: A TAVASZI FÁRADTSÁG 3 Csak az egyoldalúan táplálkozó vagy ésszerűtlenül radikális fogyókúrát tartó emberek veszélyeztetettek Hirtelen kezdődik, s egy idő után magától elmúlik Sosem múló fáradtság Tavaszi fáradtságra vitamin ISMERTETÉS Gyakran úgy érezzük, hogy a legjobb gyógyszer a pihenés, az alvás volna Magunk is tapasztalhatjuk, hiába jött a tavasz, az eny­hébb idő, mégis fáradéko­nyak vagyunk. Sokan pa­naszkodnak levertségről, a szokásosnál rosszabb hangu­latról, közérzeti zavarokról. Az évszakváltás megvisel bennünket. ÖSSZEÁLLÍTÁS Mindezekért elsősorban a tavaszi fáradtság a felelős. A jelenség hátte­rében a tél folyamán nélkülözött szabad levegő, az éltető napsugár, a kiadós mozgás és bizonyos mérté­kig a természetes vitaminok, ásvá­nyi anyagok hiánya húzódik meg. Azért mondjuk, hogy bizonyos mér­tékig, mert - a közhiedelemmel el­lentétben - napjainkban már tudo­mányos értelemben vett súlyos vita­minhiány nálunk csupán elvétve fordul elő. Csak a kifejezetten egyol­dalúan táplálkozó, esetleg éhező vagy ésszerűtlenül radikális fogyó­kúrát tartó emberek veszélyeztetet­tek ilyen szempontból. Ma már té­len is folyamatosan kaphatók gyü­mölcsök és zöldségfélék, a patikák kínálatában pedig többféle vitamin- és ásványianyag-kombinációt tar­talmazó készítmény, „vitaminbom­ba” található. Ennek ellenére létezik relatív vita­minhiány. Egyfelől a hagyományos magyar étkezési szokások nem ked­Hogy megőrizzük egészségünket Ahhoz, hogy az egészség meg­őrzéséhez elegendő vitamin­hoz jusson szervezetünk, leg­alább napi fél kilogramm gyü­mölcsöt, egy nagy adag salá­tát vagy főzeléket, és fél liter tejet kellene elfogyasztanunk. ÖSSZEFOGLALÓ Télen az ember hormonháztartása is álomba merül. Ahogy rövidülnek a nappalok és egyre kevesebb nap­fény ér minket, agyunk egy bizo­nyos hormonja lelassítja az anyag­csere folyamatokat. Ezért is köny- nyebb télen felszedni pár küót, mert szervezetünk lassabban dol­gozza fel a tápanyagokat. A tavasz beköszöntével ólmos fáradtság vesz erőt mindannyiunkon. Han­gulatunk nyomottá válik, alvásza­varok léphemek fel, esetleg de­presszióba süllyedhetünk. Mindezekért nemcsak a vitaminhi­ány a felelős, hanem az agy egyik hormonja, a szerotonin is. A köz­veznek a vitamindús étrendnek, és inkább a kalóriában gazdag étkeket helyezik előtérbe. Másfelől bizo­nyos helyzetekben az átlagosnál na­gyobb mennyiségű vitamint, ásvá­nyi anyagot igényel az ember szer­vezete: a serdülőkorban, terhesség idején, a lábadozás szakaszában, a krónikus állapotú - például diabéte- szes - idősebbek esetében, vagy a leginkább sportolóknál, menedzse­reknél előforduló különleges fizi­kai-szellemi igénybevétel miatt. Klasszikus hiánybetegség, például a skorbut tehát igen ritka, gyakoriak viszont az enyhe vitaminhiányra utaló tünetek. A fáradtságérzés mellett ilyen a fogínyvérzés, a kör­mök sarkában a bőr felrepedezése, a szürkületkori gyenge látás (far­kasvakság), a figyelem koncentráci­ójának fellazulása - különösen a ta­ponti idegrendszerben tavasszal mélypontjára zuhan a szerotonin forgalom, és ez jelentősen befolyá­solja közérzetünket. E hormonnak lényeges szerepe van a szorongás csökkentésében, a hangulat és akti­vitás szabályozásában. Eszerint a szerotoninszint csökkenése is okozhatja azt a tünetegyüttest, amelyet mi tavaszi fáradtságnak hívunk. Mi lehet akkor a megoldás? Termé­szetesen nem az, hogy szerotonin hormont tartalmazó gyógyszere­ket kezdünk el szedni. Az sem, hogy napi több mázsa vitamint jut­tatunk a szervezetünkbe. Az se, hogy átadjuk magunkat a fáradt­ságnak, depressziónak és egy sötét nulóknál. Az agy és az idegrendszer működésében fontos szerepe van a B6-, B12-vitaminnak, valamint a réz, jód, vas, magnézium, mangán mikroelemeknek. A látás folyama­tához nélkülözhetetlen az A-vita- mint aktivizáló enzim, a C-vitamin pedig számos betegség megelőzésé­hez hasznos. Az Egyesült Államokban a tanulási gondokkal küszködő, az elvárható­nál gyengébb teljesítményt nyújtó diákok vizsgálata során a kutatók úgy találták, a problémákért nagy­ban felelőssé tehető a csekély mér­tékű vitaminhiány is. A Lancet fo­lyóiratban közölt egyik tanulmány szerint ugyanakkor a multivitamin- és ásványianyag-készítmények sze­désével „előcsalogatható” a gyere­kek rejtett intelligenciája. A vitaminok két nagy csoportját is­szobában kuksolunk mély önsajná­latba süllyedve. Egy-két jó tanács: Bár ilyen tájt szinte lehetetíennek tűnhet, de meg kell próbálni minél korábban felkelni reggelente. El­menni futni, kocogni vagy csak sé­tálni egy kicsit. Ez felpezsdíti a téli álmából ébredező szervezetünket, és megalapozza a napot. Egészen más azzal a tudattal, büszkeséggel járni-kelni, hogy reggel jót mozog­tunk. Különös hangsúlyt kell fektemi üyenkor táplálkozásunkra is. Min­dig azok a legegészségesebb, leg­táplálóbb ételek - zöldségek, gyü­mölcsök -, amelyeknek szezonjuk van. Úgy érdemes összeállítani ét­(Fotók: internet) merjük: a vízben és a zsírban oldó­dókat. Az előbbiek szervezetünk számára felesleges mennyisége tá­vozik a vizelettel (például a C-vita­min), tehát célszerű folyamatos pót­lásuk. A zsírban oldódók viszont ne­hezebben ürülnek ki a szervezetből, felhalmozódnak, ezért az ilyeneket tartalmazó készítményeket ajánla­tos csak orvosi javaslatra és ellenőr­zéssel szedni. Bár a vitamintabletták ellenőrzés nélküli bekapkodását ellenzik az or­vosok, tény, hogy a mesterséges vi­tamin- és ásványianyag-kombináci- ók jelentős előnye, hogy ezek külö­nösebben bőséges táplálkozás, fe­lesleges túlsúly, cukorbevitel nélkül tartalmazzák a szervezet számára szükséges „segédanyagokat”. Ez pe­dig különösen előnyös a cukorbete­gek szempontjából, (o-o) rendünket, hogy minél több legyen benne a friss zöldség. Ez persze most még nehéz dolog. A tavasz a legmegfelelőbb időpont fogyni vá­gyók számára is. Testünk igencsak megsínyli a téli fénytelenséget. Lecsökken a szerve­zet D-vitamin tartalma, ami teherbí­rásunkra is negatív hatással van. Ezt a vitamint a napsugárzás hatására termeli bőrünk. Segít a fáradtság le­győzésében, ha - amikor csak alkal­munk van rá - megpróbálunk na­pozni egy kicsit. Ilyenkor még nem kell félni a káros sugaraktól, hiszen jóval gyengébb a nap „ereje”. Persze akit megnyugtat, bekenheti magát valamilyen alacsony faktorú fényvé­dő krémmel, (i-t) Vannak olyanok, akik az évszak- váltástól függetlenül akár hónapo­kig erőtlenségtől, gyengeségtől, fáradtságtól szenvednek, amit semmilyen kúra, vitamin vagy fitneszprogram nem képes csök­kenteni. Ok krónikus fáradtság szindrómától szenvednek. Valamennyien jól ismerjük a fá­radtság lelki és testi tüneteit, a koncentrációkészség csökkenését, a lelassultságot, a lehangoltságot, az érdektelenséget, amely izomfá­radtsággal, gyengeséggel, csök­kent fizikai aktivitással és terhel­hetőséggel párosulhat. Ösztönö­sen érezzük, hogy gyógyszerünk leginkább a pihenés volna, ám gyakran még az alvás sem lendít túl ezen az állapoton. Ha panasza­ink hosszabb ideig, akár hetekig, hónapokig fennállnak, s az orvos semmiféle szervi okát nem találja tüneteinknek, akkor erősen gya­nítható, hogy a krónikus fáradtság szindróma jeleit tapasztaljuk ma­gunkon. Bár a tünetegyüttest több orvos már a múlt században leírta, csak 1988 óta tartja számon önálló kórképként a tudomány. Mivel a betegségekre jellemző objektív tü­netek hiányoznak, s csak a páciens szubjektiven megélt panaszaira hagyatkozhat az orvos, ezért a kórkép, illetve tünetcsoport gyako­risága nehezen határozható meg pontosan. Sok esetben a krónikus fáradtság szindróma hirtelen kez­dődik, mégpedig influenzaszerű vagy vírusfertőzésre hasonlító tü­netekkel, ezért is gondolták úgy sokáig, hogy e betegség is fertőzés következménye. (Az esetek leg­alább harmadában a tünetcsoport kialakulása valóban egy fertőző betegséget követ.) Csakhogy ez esetben a fejfájás, hőemelkedés vagy láz, illetve az ízületi és izom- fájdalom, s az azt kísérő fáradtság egy-két hét alatt elmúlik, míg a szindrómában a panaszok akár hat hónapig is fennállnak, illetve visz- sza-visszatérnek. A betegség kiala­kulásának létezik lassú, alattomos változata is, amikor a kimerültség a vezető tünet, de a megannyi, nem túl jellegzetes panasz miatt „nem áll össze a kép”. A gyanú jeleként értékelhető, ha megfelelő mennyiségű alvás és pi­henés ellenére sem szűnik az ál­landó, kínzó fáradtság, a kellemet­len testi és lelki közérzet. Az orvosi kivizsgálás a szakma szabályait követve természetesen először a legnagyobb veszélyt jelentő meg­betegedések után kutat a pana­szok hátterében, hiszen a szindró­ma léte csak a sok negatív lelet és a beteg panaszai alapján mondható ki, amikor a szakember már min­den mást kizárt. Ez nem könnyű feladat, hiszen a tünetek között jó pár olyan akad, ami más-más be­tegségre utal, például a klimaxra jellemző kellemetlenség, ízületi fájdalom, gyulladást jelző állandó hőemelkedés. Ráadásul a felméré­sek szerint a krónikus fáradtság szindrómához gyakrabban társul­nak szorongásos, depressziós lelki tünetek, sőt allergiás panaszok. Ugyanakkor a tünetcsoport a be­teg életkilátásait nem veszélyezte­ti, a tünetek hosszú ideig fennáll­hatnak, de nem súlyosbodnak, s általában maguktól múlnak el, az­az a betegség spontán gyógyul. Az ismert adatok alapján az esetek fe­lében nem is tér vissza, (n-a) Illusztrációs felvétel Hangulatunk nyomottá válik, alvászavarok léphetnek fel, esetleg mély önsajnálatba, depresszióba süllyedhetünk Az a fránya szerotonin a felelős RÖVIDEN ♦ A hőmérséklet emelkedése, a nappalok hosszabbodása jelentős hatással van a szervezetben zajló kémiai folyamatokra. Kevesebb alvásra van szükségünk, átlagosan félórával naponta, ugyanakkor sokkal energikusabbnak érezzük magunkat. ♦ Az anyagcserénk felgyorsul, a koleszterinszint csökken, sokkal több kalóriát égetünk el, ezzel is több energiát biztosítva az izmok­nak. Koleszterinszintünk tavasszal átlagosan 10-20 ponttal keve­sebb, mint télen, függetlenül étkezésünktől vagy sportolási szoká­sainktól. ♦ Tavasszal érdemes változtatni életmódunkon, étkezési szokása­inkon, mert ilyenkor sokkal kevésbé éhezünk szénhidrátban gaz­dag édességekre és zsíros ételekre. Az év elején elkezdett fogyókú­rák is sokkal hatékonyabbak. Ilyenkor érdemes néhány napos tisz­títókúrát tartanunk - megszabadulunk a felgyülemlett salakanya­goktól, felpezsdítjük szervezetünket, felfrissítjük bőrünket. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: TÖBBNYIRE FELHŐS IDŐ, 14 - 20 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 06.08-kor - nyugszik 19.37-kor. A Hold kel 06.44-kor - nyugszik 20.20-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 335, változatlan; Medve: 190, apad; Komárom: 260, apad; Párkány: 185, apad. ORVOSMETEOROLOGIA A nap folyamán túlnyomóan fel­hős idő várható, többfelé előfor­dulhat eső, he­lyenként viharok várhatóak. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet 14 és 18 fok között alakul, Szlovákia déli részein elér­heti a 20 fokot is. A levegő hőmér­séklete éjszaka 11 és 7 fok közé hűl le. Vasárnap folytatódik az erősen felhős idő, sokfelé számít­hatunk esőre. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 12 és 17 fok kö­zött várható. Hétfőn kelet felől fel­szakadozik a felhőzet, az ország nyugati részén azonban elvétve még eső is várható. Az időjárás kelle­metlen hatásá­nak erősödésére számíthatunk a nap folyamán. Nőhetnek a moz­gásszervi, főleg reumatikus ere­detű betegségekben szenvedők nehézségei, az asztmások fejfá­jásra, légzési problémákra ké­szüljenek fel. Csökken a testi és szellemi teljesítőképességünk, romlik a reakcióidőnk, ami köny- nyen baleseteket okozhat. Az idő­járás növeli a depresszióra, le­vertségre való hajlamot. A vérke­ringési zavarokkal küszködök ke­rüljék a nagy megterhelést, a stresszes helyzeteket. Hétfőn- zM pop; TVíLMj ♦ Hazai és külföldi futballbajnokságok ♦ Kurnyikova után Capriati is szerelmes ♦ A tengerentúli profi hokibajnokságban történt

Next

/
Thumbnails
Contents