Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-11 / 84. szám, csütörtök

Csütörtök, 2002. április 11. 6. évfolyam, 4. szám A modern öntözési rendszerekkel nem a szárazság ellen harcolunk, hanem a vízhiány kialakulását igyekszünk megelőzni, s ezzel a termelés hatékonyságát is fokozzuk A termesztési rendszerek fontos eleme MiCHAL Santa hazai csapadékviszo­nyok hosszútávú elem­zése alapján megálla­pítható, hogy Szlováki­ában évente több mint 800 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterület szen­ved kisebb-nagyobb mértékben a csapadékhiánytól, amely a mezőgazdasági termelők számára az utóbbi években 1,5-3,5 milliárd korona értékű terméskiesést, vesz­teséget okozott. Ez a veszteség egyúttal hatással van az adott tér­ség szociális viszonyaira is. A csapadékhiány ellensúlyozásá­ra nálunk az előző évtizedekben államköltségen mintegy 7 milliárd korona értékben 314 ezer hektár mezőgazdasági területen épültek ki az öntözőberendezések. Ezek működtetését és karbantartását az állam az új gazdasági feltételek között is támogatja, egyúttal je­lentős hozzájárulást folyósít az öntözővíz felhasználóinak is, így támogatva a termelés hatékony­ságának növelését az intenzív ter­mesztési körzetekben. Az öntözés ezáltal nemcsak a terméshoza­mok stabilitását és növelését biz­tosítja, hanem pozitívan befolyá­solja a termelés gazdaságosságát és versenyképességét is. Mindezen tényezők ismerete elle­nére az utóbbi években a hazai gyakorlatban az öntözőrendszerek reális teljesítőképességének csak alig 50 %-a használják ki. Mi az oka annak, hogy a modern és eléggé költséges öntözőberen­dezések kihasználtsága ilyen ala­csony szintű? Tudatosítanunk kel­lene, hogy a hazai mezőgazdaság jelenlegi viszonyai között az öntö­zéssel nemcsak a szárazság ellen harcolunk, s az nemcsak a gaz­dálkodás termelési tényezőjévé, hanem a többi gazdálkodási té­nyező termelési és gazdasági ha­tékonyságának hajtóerejévé is vált. Az öntözőberendezések ná­lunk ugyan nem feltétlenül szük­ségesek, ugyanakkor az összes termelési tényező összehangolá­sának nélkülözhetetlen feltételei. Az öntözéssel ugyanakkor nem el­lensúlyozhatjuk a termőföldön való gazdálkodás egyéb területein elkövetett hibákat.Eppen ezért a jelenlegi feltételek között nem ele­gendő az öntözőberendezések ki­használtságának értékelésekor a felhasznált vízmennyiség vagy az öntözött terület nagyságának fi­gyelembe vétele, hanem az öntö­zött terület gazdasági hozadékát is értékelnünk kell. Az öntözhető te­rületeken ezért olyan termények termelését kell előtérbe helyezni, amelyek esetében az öntözés a legnagyobb gazdasági hozadékot eredményezi. Ide tartozik például a vetőmagok termesztése. A kutatási eredmények is azt mu­tatják, hogy a felhasznált műtrá­gyák termelési és gazdasági haté­konysága az egyes növényeknél az öntözetlen területekhez viszonyít­va 15-20 százalékkal növelhető a megfelelő öntözési rezsim alkal­mazásával. Az ágazat jelenlegi helyzetében ezt az ismeretet annál is inkább érdemes alkalmazni, mi­vel az ismert okok miatt a műtrá­gyafelhasználás szintje radikálisan Öntözéssel nem lehet ellensúlyozni az agro­technikai hibákat. csökkent. Ezért szükséges a műtrágyavásárlásra szánt korláto­zott pénzügyi forrásokat olyan ön­tözhető növényekre felhasználni, amelyek a legnagyobb gazdasági hasznot eredményezik. Az öntözőberendezések kihaszná­lásában a legnagyobb hiányossá­gok a differenciált öntözési rezsi- meknek a talajviszonyokhoz és a növények fejlődési fázisaihoz iga­zított alkalmazásában mutatkoz­nak. Az ilyen öntözési rezsim jó­val nagyobb követelményeket tá­maszt a szakmai felkészültség­gel, a munkaszervezéssel és az öntözés minőségével szemben azért, hogy ne egy hektár ter­mőterület kapjon globális mennyiségű öntözővizet, hanem minden négyzetméter és minden egyes növény a neki megfelelőt. Ennek érdekében ugyanilyen fon­tos, hogy jobban megismerjük az egyes növények vízigényét a ve­getáció teljes ideje alatt, s ennek alapján azokat a növényeket ré­szesítsük előnyben, amelyek az öntözésre a legnagyobb hoza- dékkal reagálnak. Tudatosíta­nunk kell, hogy a modern öntö­zési rendszerekkel nem a száraz­ság ellen harcolunk, hanem a vízhiány kialakulását igyekszünk megelőzni. Csak ilyen öntözési rezsim hozhat megfelelő termelé­si és gazdasági eredményeket. Az öntözési tervben a nem gyomos, jó tápanyagellátású növényzetet kell előtérbe helyezni, mivel az öntözés gazdasági hatékonysága csak abban az esetben érvénye­sül, ha az összes többi termelési tényező is rendelkezésre áll. Az öntözéssel nem lehet ellensúlyoz­ni az agrotechnikában elkövetett hibákat, mérséklésük pedig rend­kívül költséges és nem gazdasá­gos. A talaj természetes víztar­talmával való rossz gazdálkodás öntözéssel való ellensúlyozása csak pocsékolás az energiával, az emberi és gépi munkával. A hiá­nyos, nem egészséges gyomos nö­vényzet pedig nem reagálhat megfelelően még a legjobban összeállított öntözési rezsimre sem. A 70-80 százalékos cukorré­pa-ültetvénynél, ahol hektáron­ként 15-20 ezer egyed hiányzik, az öntözés nem helyettesítheti a kiesést. Az öntözés környezetvédelmi okok miatt sem mellőzhető, hiszen a helyesen megválasztott öntözési rezsim nem mossa ki a talajból a tápanyagokat, nem veszélyezteti a talajvizeket, nem károsítja a ta­lajt. A megfelelően kialakított ön­tözési rezsim nemcsak a növény­zet föld feletti hozamát növeli, ha­nem erősíti a gyökérrendszert is, s ezáltal a talaj szervesanyagtar­talmának javítását is elősegíti, amely a termőképesség növelésé­nek egyik előfeltétele. Az öntözés a termés minőségé­ben is érezteti hatását.Gyakorlati kutatási eredmények igazolják, hogy az öntözés csökkenti az N- tartalmat, s ezáltal csökkenti a zöldségfajták és a burgonya nit­ráttartalmának felhalmozódását. Az öntözött sárgarépa például 15-20 százalékkal több karotént tartalmaz, mint a nem öntözött, az új gabonafélék esetében az ön­tözés kimutathatóan jobb minősé­get eredményezett. Külön jelentősége van az öntözés­nek az állattenyésztésben. A tej és a marhahús előállítási költsé­geinek elemzéséből kiderült, hogy abban a takarmányadag nagysá­gának részaránya eléggé magas, ennek oka elsősorban a tömegta­karmányok alacsony minősége, s emiatt azt jóval drágább szemes­takarmánnyal kell kiegészíteni, helyettesíteni. A tömegtakarmá­nyok minőségi termesztésének ve­tésforgóban való növelése mellett fontos szerep jut a köztester­ményként termelt takarmányok­nak is. A szarvasmarha-tenyész­tés hatékonyságának növelésében nagy lehetőségek rejlenek az ide­iglenes legelők kialakításában is, amelyek öntözhető parcellákon herefélék keverékeiből létrehozott intenzív legelők. Noha a mi feltételeink között nem vonhatunk lineáris egyenlőséget a terméshozamok és az éves csapa­dékmennyiség között, az azonban kimutatható, hogy a csapadék mennyiségi változásai befolyásol­ják a terméshozamokat. A mete­orológusok számításai szerint az elkövetkező években az éves mennyiség 10-15 százalékkal csökkenhet, ugyanakkor a hőmér­séklet 1-2 °C-szal növekedhet, ami növeli a növények evapotranszpi- rációját, s ezáltal azok vízszük­ségletét is. Az öntözésnek ezért to­vábbra is nagy lesz a jelentősége, s ha megfelelő szakmai színvona­lon használják ki, akkor nemcsak a termelési funkciókra lesz ked­vező hatással, hanem a termelés gazdasági mutatóira is. SEMPOL Holding a.s.,Trstínska 3,918 44Trnava tel.: 033/551 5451-5, fax: 033/551 5450 Kukorica-vetőmagok kínálata A hibrid kukorica-vetőmagok leggazdagabb választékát kínáljuk. Vetőmagjaink kiváló minőségűek, amelyeket a legjobb agroklimatikus viszonyok között nevelünk és mo­dern berendezésekben kezelünk. A gazdag hibridválaszték lehetővé teszi, hogy min­den termőterületen magtermésnek és silózásra is használhatók. MAGHIBRIDEK: ZUZANA (FAO 250), LEONA (FAO 280), ANKORA (FAO 290), MÁRIA (FAO 290), TINA (FAO 350), JOZEFINA (FAO 360), MARÍN A (FAO 420), LAURA (FAO 430) SZILÁZSHIBRIDEK: KYSUCA (FAO 180), ORAVA (FAO 225), TORENA (FAO 240), TEREZA (FAO 240), VALENTÍNA (FAO 250), TATO (FAO 260), MARKÍZA (FAO 280), TANTAL (FAO 310), FABIA (FAO 310), HELENA (FAO 330), KAROLINA (FAO 360), LUCIA (FAO 380), MARUSIA (FAO 400), MILA (FAO 400), ACKA (FAO 420), ANNA (FAO 480). A kukorica-vetőmagot Vitavax 200 FF készítményekkel csávázzuk, és 80 000 szemes vetési egységekben csomagoljuk. A hazai vetőmagokon kívül a következő cégek kukorica-vetőmagjait kínáljuk: Advanta International, Pioneer, Limagrain, Rustica Prograin Genetique, Saatbau Linz, Syngenta Seeds, Monsanto. Egyúttal fűmagkeveréket is kínálunk: - parkokba- legelőkre- technikai- mezei valamint takarmányvetőmagokat: -pálava, zuzana, vlasta lucernafajtákat, kereskedelmi vetőmagokat,- Stuart fajtájú mezei lóherét. A vetőmagot megrendelhetik kereskedelmi képviselőinknél, illetve megvásárolhatják forgalmazóinknál, de a fenti címen vagy az üzemeinkben is. Köszönjük a bizalmát! FALCON 1. gombaölőszer 3 hatóanyag kombinációjával a hazai piacon 0" |JP> * te I.. I #? í,*,» <V ,• öl „.fc M -> • , V' < * í|: , 1 \ ' V ' F ál» *\ V ; > y!' ■ J V, 7/V 'A ’ f / r^.jf ; \| 7 7 t -f X « 4. 0* .‘.-7 L ,1*4,1 -*> f á. ’ ■ '%5%. y ■ t-sJ( X ; ■ 7 " • r- ~ P[ ' ’rt át < T*\ fcfcí* , X I * . * v • ... ** - ** W I #t * * é*2 1 * ■ 7«- | -4sw * %. j. ■ 3 szisztemikusan és kölcsönösen , ^ ■> szinergikusan ható anyag különböző y . > j - hatásmechanizmussal, meggátolva így | . 11 a rezisztenssé válást | .4 ■ azonnali STOP EFFEKTUS — ÉGETŐ ; * EFFEKTUS a gomba kórokozók ellen ? * ■ nagyon gyorsan bejut a növényi rostokba * ■ a spiroxamin támogatja az azolok felvé­I telét, beáll az ún. SZÁN — EFFEKTUS, ' >. 7 JP ezáltal csökken a csapadék általi lemo- ||4 s I sás kockázata 11 ^ ■ kiváló arány a hatékonyság és az ár kö- I zött I Részletesebb tájékoztatást a következő telefonszámokon kaphat: 02/502 059 41-44, fax: 02/50 20 59 45 Ing. Vladimir Fűzik 0905/566 154, Ing. Miroslav Luckai 0905/251405 vf fn‘° ... út a sikerhez Bayer AGRO-25 U-177

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents