Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-10 / 83. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS 10. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 14. számában feltett kérdésre a helyes válasz: József Attila- díjjal. E héten az 500-500 koronát Nagy Katalin szentesi, Riczo Gyuláné csicseri és Halász Júlia muzslai olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ ________________POZSONY ________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Oidipusz király 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Trubadúr 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: ... és még peches is vagyok! 19 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus Szupersztár 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az igazság nevében (am.) 15.45,18,20.30 MLADOSÍ: Intimitás (fr.-ang.) 15.15,17.30, 20 MÚZEUM: Mezei liliomok (szí.) 19 TATRA: Jay és Néma Bob visszavág (am.) 16,18,20ISTROPOUS: Az igazság nevében (amerikai) 15.30,18,20.30 Hart háborúja (am.) 17, 20 A sárgászöld skorpió átka (am.-ném.) 17.30, 20 CHARLLE CENTRUM: Intimitás (fr.-ang.) 20.30 Más világ (fr.-sp.-am.) 18.45 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 18.30 Buena Vista Social Club (néni.) 20.30Vanília égbolt (amerikai) 17.15 Moulin Rouge (am.) 17 Mindent anyámról (sp.-fr.) 18 Amit tudni akarsz a szexről... (am.) 20 Intim megvilágításban (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A sárgászöld skorpió átka (am.-ném.) 16, 18 Három szín: vörös (lengy.-fr.) 20 CAPITOL: Jay és Néma Bob visszavág (am.) 15.30,17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zé- 1.) 19.30 ÚSMEV: Hart háborúja (am.) 3.45, 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Mansfeld Park (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Kémjátszma (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIF.R: Ellenséges terület (am.) 17,19.30 LÉVA - JUNIOR: Ghost World (am.) 16.30,19 GALÁNTA-VMK: Egy csodálatos elme (am.) 17.30,20 GYŐR PLAZA: Álmok útján (am.) 14,16,18 Banditák (am.) 20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 13.15 Egy csodálatos elme (am.) 20 E.T. - a földönkívüli: felújított változat (am.) 13.30,15.45,18 A Gyűrűk ura- A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 20 Az igazság nevében (am.) 15.15, 17.30 Kiképzés (am.) 19.45 Már megint egy dilis amcsi film (am.) 14, 16, 18, 20 A nagyon nagy ő (am.) 15.30, 17.45, 20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 13.15, 15.30,17.45 Pán Péter - Visszatérés Sohaországba (am.) 16, 18 A pokolból (cseh-am.) 15, 17.30, 20 Rollerball - Könyörtelen játék (am.) 14,16,18, 20.15 Szerelem utolsó vérig (magy.) 20 Szörny Rt. (am.) 14,16,18 Valami Amerika (magy.) 20 AZ MKKI PROGRAMJA Fiatal alkotókkal a költészet napján Pozsony. Április 11-én, József Attila születésnapján 1964 óta a költészet napját ünnepeljük. Ebből az alkalomból három ország három fiatal magyar alkotójával találkozhat a közönség a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében: Varró Dániel költővel Magyarországról, Orbán János Dénes költővel-íróval Erdélyből, valamint Benyovszky Krisztián irodalomtörténésszel, akit a hazai közönség bizonyára jobban ismer. Varró Dániel 1977-ben született, s jelenleg az ELTE magyar-angol szakos hallgatója. Első verseskötetét Bögre azúr címmel jelentette meg 1999-ben. David Harrower Kés a tyúkban című drámájának fordításáért 2001-ben elnyerte az Országos Színházi Találkozó különdíját. Orbán János Dénes Brassóban született 1973-ban, magyar-angol szakot végzett a kolozsvári egyetem bölcsészkarán. Kolozsváron él, az Előretolt Helyőrség című irodalmi lap főszerkesztője. Több verseskötete jelent meg: az első Hümériáda címmel 1995-ben, majd A találkozás elkerülhetetlen következett 1996-ban, és a Hivatalnok-líra 1999-ben. Orbán János Dénes a fiatal nemzedék költészetének markáns képviselője. Benyovszky Krisztián 1975-ben született, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett diplomát. Jelenleg a magyar tanszék tanárseVarró Dániel, az intézet költészet napi estjének magyarországi vendége (Dömötör Ede felvétele) gédje és a szlovák tanszék dok- torandusza. 1998 óta rendszeresen jelennek meg írásai a Kalligram című folyóiratban és máshol. 2001- ben jelentette meg első kötetét Rácsmustra címmel, mely a 20. századi magyar szépprózával kapcsolatos irodalmi tanulmányait, interpretációit tartalmazza. A társalgást Tőzsér Árpád költő, kritikus vezeti. Az esten fellép az Expired Passport (Lejárt Údevél) együttes. A rendezvény holnap 17 órakor kezdődik az intézet székházában. Sziporkázó ötletekkel teli, játékos, interaktív kiállítás gyermekeknek a pozsonyi Bibiana-házban Kalandozás a betűk világában (Mária Baloghová felvétele) Vannak dolgok, amelyek olyan természetesnek tűnnek számunkra, hogy meg sem állunk felettük. Az, hogy tudunk írni, olvasni (vagy legalábbis a Föld lakosságának túlnyomó része), hogy az írástudás civilizációnk szerves része, magától értetődő tényként kezeljük. Néha persze ezekre az úgynevezett magától értetődő jelenségekre sem árt felhívni a figyelmet. MISLAY EDIT A pozsonyi Bibiana-ház is ezzel a céllal rendezte az A-tól Z-ig című kiállítását, amelynek segítségével játékos formában ismerteti meg a gyerekeket a betűk születésével, a írásjelek sokféleségével és az emberiség egyik legnagyobb felfedezésének számító írás jelentőségével. Igaz, ma már több formája is létezik a gondolatok, az üzenetek átadásának, ám az írásnak ezek között is sikerült megőriznie előkelő helyét. A kiállítás ödetét Rudyard Kipling, A dzsungel könyve írójának egyik elbeszéléséből merítették a Bibi- ana-ház munkatársai, Éva Cárska és Katarina Kosánová. Taffy, a virgonc, kíváncsi őskori kislány történetében az angol író tréfásan, a kicsik számára is érthetően magyarázza el, miért is volt fontos a betű születése. Taffy meséjével egyébként - a kiállítás egyik fejezeteként - a Bibiana-ház kis látogatói is megismerkedhetnek. Ezenkívül persze sok egyéb érdekes tudnivalót tartogat számukra ez az izgalmas kalandozás a betűk világában. Megtudhatják például, hogy jelenleg körülbelül 400 betűtípust ismerünk. A legismertebbekkel - a latin, a cirill, az indiai, az arab, a héber, a görög, a kínai és a japán betűkkel - az első kiállító helyiség falait öltöztette fel Miroslav Cipár képzőművész, a kiállítás tervezője. Egy hatalmas földgömbön azt is szemügyre vehetik, hogy a világ mely részén milyen betűtípusokat használnak az emberek. Arról, hogy a betűk a mindennapi életben is körbevesznek bennünket, szintén meggyőződhetnek: művészeti iskolát látogató gyerekek rajzain vonulnak fel a különböző „tárgybetűk”, a kifli és a hold C-je, a sátor A-ja, a kígyó vagy a sál S-e, az esernyő T-je... A kiállítás a betű születésének történetét is vázolja dióhéjban: a pikto- gramon, az egyiptomi hieroglifákon és az ékíráson keresztül egészen a föníciai írás kialakulásáig, amely a mai ábécék elődjének tekinthető. Nem csupán a különböző, régen és napjainkban használt írásjelekkel, betűtípusokkal ismerkedhetnek meg a legkisebbek, hanem azokkal az anyagokkal is, amelyeket az írás rögzítésére használtak. A papírt természetesen ma mindenki ismeri, a számítógép is a mindennapjainkhoz tartozik, az azonban már kevésbé valószínű, hogy a mai gyerekek közül sokan láttak, tapintottak volna papiruszt vagy pergament. A Bibiana- házban erre is lehetőségük adódik. Igaz, írni nem lehet rájuk, az ékírást viszont kipróbálhatják - a puha agyagot ezúttal színes gyurma helyettesíti. Ha a betűkről, az írásról beszélünk, nem hagyhatjuk említés nélkül a betűk legfontosabb őrzőit, a könyveket sem. A könyvnyomtatás feltalálása ugyancsak a fontos fejezetek közé tartozik civilizációnk történetében. A nyomtatás műhelytitkaiba is be lehet lesni a kiállításon, sőt ki is lehet próbálni a „Bibiana-nyomdát”. Nem csupán nyomtatni lehet azonban, hanem kézzel írt üzenetek is hagyhatók a falakon - ezzel a kiállítás készítői arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy minden ember „írásművész” egy kicsit, hiszen minden kézírás egyedi, egyeden személyhez tartozó (még ha olykor egyesek önző célokból igyekeznek is mások betűit lekoppinta- ni, azaz írást hamisítani). A betűk világában tett utazást a speciális ábécék - az ujjábécé, a morzeábécé és a Braille-írás - ismertetése zárja, ráadásként pedig a titkosírás néhány típusának megfejtésével is megpróbálkozhatnak a gyerekek. Sziporkázó ötletekkel teli, sok színben pompázó, játékos kiállítást rendezett ezúttal is a Bibiana-ház - ahogy azt már megszokhattuk. A gyerekeknek most sem csupán nézelődniük szabad, maguk is aktív részesei lehetnek a kiállításnak. Névadó ünnepség, honlapbemutató, előadás, verseny Holnap kezdődnek a II. Vámbéry Napok ELŐZETESÜNK Kosáry szerint meghamisították Széchenyi élettörténetét A neves történész A Hídemberről Dunaszerdahely. A város önkormányzata és a Vámbéry Polgári Társulás rendezésében holnap kezdődnek a II. Vámbéry Napok. A rendezvénysorozat keretében holnap délelőtt kerül sor a Hviezdoslav utcai magyar alapiskola névadó ünnepségére. A Vámbéry Polgári Társulás honlapját és a Vámbéry Ármin Virtuális Könyv- és Adattárat Végh László, a somorjai Biblitheca Hun- garica vezetője mutatja be 17 órától a Kukucín utcai Internet KávézóPiliscsaba. Az elmúlt hétvégén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adott otthont annak a nemzetközi tanácskozásnak, amelyet a Szlovákiában, illetve Magyarországon kiadott törtenelemtankönyvekről tartottak egyetemi és középiskolai tanárok. A tanácskozás során elemzések hangzottak el a két országban megjelenő tankönyvekről (Kovács László, Adelaida Mezeio- vá), beleértve a kisebbségek nyelvén megjelenő történelemkönyveket is (Michal Laszik, Vajda Barnabás). A szeminárium másik témája a történelemoktatás jövőben lehetséges új módszerének, az ún. történelmi moduloknak a bemutatása volt (Simon Attila, Jakab ban. Vámbéry-kutatások napjainkban címmel kezdődik előadás 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. Pénteken délelőtt 9 órától a II. Vámbéry Emlékversenyen mérhetik össze tudásukat a diákok a Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskolában. A verseny eredményét 13 órakor hirdetik ki. A város híres szülöttének mellszobrát 15.30-kor ko- szorúzzák meg a rendezvénysorozat résztvevői. AII. Vámbéry Napok programja 17 órakor a Vámbéry Könyvek sorozat szerkesztőbizottságának ülésével zárul, (m-t) György), amelyeket főleg akkor lehet eredményesen használni, amikor egy-egy történelmi esemény megítélésében nagy eltérések mutatkoznak. A kétnapos piliscsabai fórum nemcsak azért nevezhető eredményesnek, mert a történelemoktatás problémáinak ilyen jellegű négyoldalú szakmai elemzésére most került sor első ízben, hanem azért is, mert a résztvevők néhány hosz- szabb ideje égető problémára (szakterminológia, dokumentumközlési eljárások) találtak lehetséges megoldásokat. A konferencia eredményeképpen kidolgozandó tanulságok és ajánlások hamarosan az államközi szlovák-magyar történész vegyes bizottság elé kerülnek megvitatásra, (-dabas-) ORIGO Kosáry Domokos szerint A Hídem- ber című fűmben meghamisítják Széchenyi István életének történetét. A történész - aki kiváló ismerője a legnagyobb magyar sorsának - elmondta, hogy több helyen átírták az eredetileg megtörtént eseményeket, ráadásul, bár ígérték, előzetesen nem mutatták be neki a fűmet. Kosáry Domokost, aki Széchenyi Döblingben címmel 1981-ben önálló kötetet írt a XIX. századi magyar história kiemelkedő alakjának utolsó éveiről, a filmes stáb kérte fel szakértőnek, amikor A Hídember című film forgatókönyvét írni kezdték. A negyedik változat megszületéséig együtt is dolgozott Can Togayjal és Bereményi Gézával, ezután azonban a kapcsolat megszakadt, dacára annak, hogy az együttműködésről szerződés is köttetett. Az akadémikus azt kifogásolta, hogy a forgatókönyvben meghamisítják Széchenyi életének néhány fordulatát, így egy bizonyos, Döblingben született röpirat utóéletét. A történész számára azonban az a legfájóbb, hogy a moziban azt láthatja a néző: nem is biztos, hogy Széchenyi István öngyilkos lett. Amikor Bereményiék köztes megoldáson gondolkoztak - Kosáry úgy tudja, ebben Eperjes Károlynak, Ä Hídember címszereplőjének volt nagy szerepe Kosáry Domokos közölte, nem járul hozzá, hogy a nevét szerepeltessék a film stáblistáján. Egyúttal levelet is írt Bereményi Gézának, hogy Széchenyi öngyü- kossága kész tény, azt semmüyen dramaturgiai vagy egyéb indokkal nem szabad kétségbe vonni. Eperjesnek állítólag az volt a kifogása, hogy Széchenyi mint katolikus ember nem lehetett öngyilkos, különben az egyház nem temette volna el. Kosáry szerint ez képtelenség, elvégre az 1941-ben, életének ugyancsak önkezével véget vető Teleki Pált is egyházi szertartással búcsúztatták. A történész a levelére nem kapott választ, s A Hídember premierjére sem hívták meg. Most úgy látja, ami történt, nem más, mint „a dilettantizmus mint hatalmi tényező”. Felháborítja, ami történt, s ezek után a moziba sem megy el megnézni a fűmet, legfeljebb a televízióban nézi meg. Azt a jogot azonban fenntartja magának, hogy utólag mondjon bírálatot az alkotás történelmi felfogásáról. A Magyar Hírlap úgy értesült a stáb egyik tagjától, hogy technikai okok miatt nem mutatták be A Hídember című filmet Kosáry Domokosnak. Eperjes Károly, Széchenyi István alakítója (Képarchívum) Kétnapos nemzetközi tanácskozást tartottak Piliscsabán Történelemoktatásról és -tankönyvekről ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS
