Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-08 / 81. szám, hétfő
Nagyszünet Ezen a héten a pozsonyi Duna utcai gimnázium diáklapjából válogattuk ki a legjobb írásokat Tallózó a diáklapokból - Rosta FELHÍVÁS Az eddig havi rendszerességgel jelenkező Nagyszünet ezentúl minden hétfőn jelenik majd meg. A melléklet, mely középiskolás és egyetemista diákoknak, valamint minden fiatalosan gondolkodó embernek szól, mától megújuló tartalommal jelentkezik. Tájékoztatjuk majd a fiatalokat a szórakozási, továbbtanulási, pályázati lehetőségekről. Ezenkívül beindul a Nyelvsuli című rovatunk is, melyben angol és német nyelvű szövegeket és az ismeretlen szavak szójegyzékét közöljük. Ezzel a rovattal szeretnénk megkönnyíteni a nyelvtanulást és a szakmai érvényesülést egyaránt. Ezen a héten a pozsonyi Duna utcai gimnázium diáklapjából olvashatjátok a legjobb és legfrappánsabb írásokat. Remélem, ez ösztönöz benneteket, hogy ti is megírjátok a véleményeteket valamilyen rendezvényről, könyvről, koncertről, filmről, vagy bármi más, általatok érdekesnek tartott dologról. A lényeg, hogy megismeijük a véleményedet. Szeretném, ha a Nagyszünet címére elküldenétek iskolátok diáklapjait, hogy lapunk hasábjain bemutathassuk, milyen jó tollú fiatalok vagytok. De nem csak írásokat küldhették, hanem grafikákat, rajzokat is. Horváth Erika AFORIZMÁK ♦ Skizofréniával sosem vagy egyedül. ♦ Reggelizni mentem. Ha nem jövök meg fél egyig, ebédelni is. ♦ Ha tanulni támad kedvem, leülök egy sarokba és megvárom míg elmúlik. ♦ Az alkohol öl, butít és savakkal aldehideket képez. ♦ Kevés vagy, mint kakaós tekercsben az indukció. ♦ Kórustag voltam, amíg rá nem jöttek, honnan jön a zaj. ♦ Oroszlánszívű Richárd... az első szívátültetés. ♦ Az ember átlagos alvásigénye ... csak még öt perc!!! BÖLCSESSÉGEK ♦ Az állatok milyen furcsák. A kutya felnéz rád. A madár lenéz rád. Csak a disznó szemében vagy egyenrangú. (Winston Churchill) ♦ A világnak több szerény zsenire lenne szüksége. Olyan kevesen maradtunk. (Oskar Levant) ♦ Gyűlölöm Angelina Jolie-t. Ellopta a testem, nélkülem csak egy tetovált senki maradt volna. (Lara Croft) ♦ Az agyam a második legkedvesebb szervem. (Woody Allen) ♦ Mindenki jó valamire. Há másra nem, hát elrettentő példának. (Inkvizítor) ♦ Ne izgasd fel magad, nyomban felizgatod a többieket. (Euripidész) ♦ Csak vigyázzunk az egészséges életmódról szóló könyvekkel! Egy sajtóhiba az életünket jelentheti. (David Copperfield) DIÁKOK ARANYKÖPÉSEI 1. Anjou Mária uralkodása alatt teljesen összement az ország és ezt nevezzük nőuralomnak. 2. III. Károly személyesen is igen aktív szerepet vállalt az elnéptelenedett területek benépesítésében. 3. Az első világháború kitörésének az volt az oka, hogy Ferenc Ferdi- nándot lelőtte egy lengyel turista. 4. Kezdetben az ember a maga képére formálta a szerszámait, például a bunkót. 5. Az Óbabiloni birodalom legjelentősebb uralkodója Hamu Rabbi volt. 6. Spárta és Athén harcából a görögök kerültek ki győztesen. 7. A mezőgazdaság fejlődése megkönnyítette a ló mozgását. 8. A német-római császár összefogott a cölibátussal és megtámadta a pápát, aki erre magába roskadt. 9. A két ismeretlenes egyenletben legelőször megpróbáljuk megkeresni az ismerősöket. 10. IV. Béla idején járásokra oszlott az ország, a legismertebb járás a tatárjárás volt. 11, És akkor a költő megírta Szundi két apródja című versét. 12, Egyiptom őslakói a múmiák. 13, Az emberiség nem győz hálát adni Edisonnak, akinek lángelméjéből kipattant a villamos, amely szikrájával hajtja a kocsit és benne az utast. 14, Az őserdő olyan terület, ahová emberi kéz még nem tette be a lábát. 15, A kutatók az őshazában megtalálták a magyarok hátrahagyott részeit. DOLGOZATAINKBÓL 1848 januáija. Egy átmulatott éjszaka után enyhén pityókás hangulatban bandukolt végig Pest utcáin egy magas, nádszálvékony fiatalember. Ködös volt a hajnal, és a szüntelenül szemerkélő eső nedvesre mosta az útpadkát. Költőnk, aki az éjjel felöntött a garatra, bizonytalanul lépkedett, egy cseppet mindig „kilengett“. Az eső még jobban eleredt, és nemcsak az esőcseppek kopogó hangját lehetett hallani, ahogy a párkányokra, háztetőkre, macska- köves utakra esett, hanem mennydörgés hallatszott, melyet villámlás követett. Az ég „szimfóniája“. A kisgyerekeknek ilyenkor azt mondják, hogy Szent Péter a hordókat dobálja. Pillanatnyilag ifjú barátunkat nem érdeklik az időjárási viszonyok. Célja, hogy épségben hazaéljen, s fiatal arája ne verje rajta el a port. Ismét nagy égzengés, villámlás... egyszer csak barátunknak nyoma veszett. Sándornak 1848 telén (bár ő nem tudja, melyik korban van most) találkozója lett volna a főszerkesztővel. Gondolataiban az járt, hogy biztos csak bolond tréfa az egész, és holnap minden a régi lesz. Ösz- szeszedelőzködött és a szerkesztőség felé vette az irányt. A szerkesztő betessékelte, leültette, Sándorunk pedig elkezdte a mondandóját. Zsebéből előhúzott egy gyűrött papirost, és elszavalta A puszta, télen című tájleíró versét. Petőfi, az ifjú költő sajnálatos módon nem tudta, hogy az elmúlt években az irodalmi napilap szerkesztősége elköltözött. Helyére egy utazási iroda katalóguskészítő szerkesztősége és nyomdája került. A tulajdonos így szólt költőnkhöz:- Kedves Sándor, a Hortobágy, a téli pusztaság, a kietlen emlegetése nem hoznak sok hasznot az irodánknak. Télen a trópusokról, a pálmafákról vagy az Alpokról, havas hegyekről kell írni, nem a hó borította pusztáról, a semmiről. Próbálkozzon máshol, de ne bízzon a sikerben! A mai világban ugyanis csak kevesen olvasnak tájleíró költeményeket. Menjen visz- sza oda, ahonnét jött! Ez nem az ön világa. Sándor nem szólt egy szót sem, felállt, kiment és becsukta maga mögött az ajtót. Az utcán lehan- goltan ballagott. Közben eleredt az eső is, mennydörgőit és lecsapott a villám... Ott találta magát a költő, ahonnan pár órával ezelőtt a sors elragadta. A pityókás állapot elmúlt. Színjózanul állt az utca közepén. Örült, hogy otthon van, a saját korában. (Egyáltalán nem értette, mi történt vele, hol járt.) Tanult az élményből, s örült, hogy saját korában, a romantikában még érnek valamit a „semmiről“ szóló költeményei. (Szarvas Gabriella) HAHOTA Törvények, amelyek megkérdőjelezik a törvényhozók épelméjűsé- gét ♦ Sacóban, Missouriban (USA) a nők nem hordhatnak olyan kalapot, mely megrémíti a gyerekeket, az érzékeny embereket és állatokat. ♦ Új-Guineában az „új“ menyasz- szonnyal való házasságkötés ára 240 dollár, 5 disznó és egy szárnyas. Elég viszont két disznó, egy madár és 30 dollár cserébe az elvált vagy özvegy menyasszonyért. Semmit sem kell fizetni a már kétszer férjezett nőért. ♦ Alaszkában tilos fotózás céljából a medvét téli álmából felébreszteni. ♦ A lengyel iskolákban megtiltották a hittant oktató tanároknak a gyerekek ördöggel való ijesztgetését. ♦ Törökországban a részeg sofőröket úgy büntetik, hogy 30 kilométer távolságnyira elviszik őket otthonuktól és gyalog kell hazamenniük. Ilyenkor tilos a tömeg- közlekedés használata, s ennek megszegéséért börtönbüntetés jár. ♦ Valamennyi afrikai országban a nemi erőszakért a férfiakat férfiasságuk megcsonkításával büntetik. Fájdalomcsillapítás nélkül... ♦ Kaliforniában tilos egércsapdát felállítani annak, akinek nincs vadászati engedélye. ♦ A részeg elefántok ismétlődő támadásai után egy indiai falu lakóinak a hatóságok megtiltották a rizssör gyártását az erdőkben. Az elefántok, rábukkanva az „erdei sörfőzdére“ gyakran jártak „kocsmázni“. ♦ Iránban tilos a pároknak nyilvánosan csókolózni és egymást megölelni. A legenyhébb büntetés ezért 35 ostorütés. ♦ Minnesota államban (USA) 30 napos börtönbüntetés szabható ki arra a nőre, aki Mikulásnak öltözik. ♦ Wichita városában (USA) az anyós megverése nem lehet válóok. MEGHÖKKENTŐ MESÉK A szerkesztő postájából Részlet Jonathan Herbert: Boldog halálnapot c. könyvéből Tisztelt Jonathan Herbert Úr! Azért írok önnek, mert hallottam már magáról, és a tanácsát szeretném kérni. Szóval ez az egész a Brighton Beach-en esett meg. Tudja, ott, Brooklynban. Sok velem korabeli ember jár ki oda. Mindaz, amit el akarok mesélni, csak ma történt. Amikor vártam már fél órát, és nem jött egyik barátom se, bementem a vízbe. Kiúsztam túl az első bolyán. Hirtelen észrevettem egy tagot, aki egyenest felém tartott. Egyszer csak hallom, hogy úgy húsz lábnyira tőlem egy másik férfi azt kiálltja: Sam! Aztán lehetett hallani, hogy valaki bugyborékol. A fickó nem volt sehol, majd újból megjelent a víz felett, a könyökével szorította a másik nyakát, húzta maga után.- Ennek az embernek valami baja van! - kiáltotta. A parton megpróbálták mesterségesen lélegeztetni. Odamentem, néztem a nagydarab úszómestert, hogyan ugrál le-föl terpeszben áldozata fölött. Nem fogom elfelejteni, amig élek. Az a férfi, aki kihozta, ott állt mellettünk. Olyan pisz- kafaforma ember volt. Átnézett rajtam azzal a nagy barna szemével.- Nem tudom, ki volt, de szerencsétlen egy ember - mondta Pisz- kafa. Két ember tartott lassan felénk, valamit cipeltek. Kiderült, hogy hordágy. Egy lepedővel leborították a férfi arcát. Egy szőkeség azt mondta:- A halottasházba viszik. Láttam őt korábban, nagyon jó úszó volt. Az oldalamnál Piszkafa rábólintott.- Biztosan görcsöt kapott. Nagyon messze kint voltunk. Nem volt ott már senki, csak... Piszkafa úgy fordult felém, mintha csak most vett volna észre. Bemutatkoztam.- Nagyon örvendek - motyogta, de a nevét nem árulta el.- Mennyit látott az esetből? - kérdezte.- Láttam, hogy szinte rajta volt, és próbálta megragadni. Nagyon jól csinálta. Higgye el, nem kell szégyenkeznie! Amikor a barátaim megérkeztek, elmeséltem nekik, mit láttam. Azután kint feküdtem a parton. Egyszer csak éfeztem, hogy valaki figyel. Felnéztem, és nem messze tőlem ott volt Piszkafa. Visszafeküdtem, és el is feledkeztem az egészről. De hazafelé elgondolkoztam a dolgon. A szőke lány azt mondta, hogy jó úszó volt. Ha mégis bajban lett volna, mindenki, aki régebb óta tud úszni, tud any- nyira lebegni, hogy oda ne vesz- szen. Hallottam, hogy az áldozat, mielőtt lemerült volna, azt kiálltotta: Sam! - mintha Sam lett volna a közelében. Ám Piszkafa azt mondta, nem ismeri a halottat. Ha igaz, amire gondolok, megmagyarázza, hogy miért bámult folyton. Ahogyan most visszaemlék- szem, Piszkapa nemhogy menteni próbálta, hanem nyomta lefelé. De lehet, hogy tévedek. Mindenesetre erre jutottam: egyedül én láttam, mi történt, ő meg tudta ezt. Tudja a nevemet, az meg benne van a telefonkönyvben. Nekem Piszkafa nyugodtnak tűnt, igaz, egyesek jól el tudják titkolni érzelmeiket, amikor például valakit meg akarnak ölni. Szóval ebből is látszik, mi meg nem fordul az ember fejében, ilyenkor korán reggel. Hogy lássa, mitől nem lesz ideges az ember, ebben a pillanatban esküdni mertem volna, hogy valami huzat csapta meg a tarkómat, mintha valaki halkan kinyitotta volna az ajtót. KÖNYVAJÁNLÓ Woody Allen: Mellékhatások (Side Effects, 1975) Ti is szerettek olvasni, de utáljátok a vaskos, múlt századi nagy ldasz- szikus műveket? Akkor itt van számotokra egy olyan könyv, amely tömörségével, frappáns humorával és nyelvezetével biztosán elnyeri a tetszéseteket. Woody Allen, a híres New York-i író, publicista és rendező talán legjobb „short story”-jainak válogatása a Mellékhatások című könyv. A benne található novellák egyszerre szórakoztatnak, de az embert gondolkodásra is késztetik, hiszen a 22 kicsi történet mindegyike az emberről szól... vágyainkról, csalódásainkról, erkölcsi dilemmáinkról, és persze arról, hogyan is kellene őket megoldanunk. Persze a mű olvasása közben nem kerülheti el figyelmünket a novellákban megjelenő enyhe irónia, ami elsősorban a korszak műkritikusai ellen szól. Jó példa erre a Metterling feljegyzései címet viselő írás. Ez a történet arról szól, hogy mi mindent lehet kikövetkeztetni egy író lelki világáról a fehérneműje alapján. Egy másik, nagyon érdekes történet a Kugelmass alakja című, amely arról szól, hogy egy unatkozó egyetemi professzor hogyan utazgat a világirodalom remekműveiben, s elsősorban az előbb említett professzor és Emma Bovary viszonyáról. Ahogy viszont azt már előbb is említettem, a könyv mindnyájunknak szól. Iróniája nemcsak a műkritikusok, de bizonyos mértékig az egyetemes emberi hibákra is vonatkozik, s ezen hibák kritikája a mű elsődleges célja. A Mellékhatások novelláiban nincsenek idealizált szereplők, alakok. Mindennek és mindenkinek megvan a saját hibája, hátránya. Ebből a szempontból igenis realisztikus. Ami méginkább érdekessé teszi a könyvet, az modern nyelvezete, az, hogy a klasszikus szép- irodalmi művektől olyan távol helyezkedik el a „stílusegyenesen”, annak ellenére, hogy minden kétség nélkül a Mellékhatások is szép- irodalmi alkotásnak számít, csak egy kicsit sok benne a sci-fi. Mégis mindenkinek csak ajánlani tudom, s még azoknak a figyelmét is megérdemli ez a könyv, akik amúgy a Háború és békét, vagy az Egri csillagokat részesítik előnyben a kortárs irodalommal szemben. (Domonkos István) MURPHY ISKOLAI TÖRVÉNYEI Puskázás és súgás Amikor épp az utolsó dolgot puskázod ki, akkor kapnak rajta! Ha rosszak az idegeid, ne puskázz! Ha jót súgnak, azt nem hallod meg. Ha rosszat súgnak, bezzeg meghallod. Ha többfélét súgnak, akkor is a rosszat hallod meg. Ha nem súgnak, halladan! Amit a tanár befejezésül mond, azt mindig jól hallod! Dolgozatírás Dolgozatot írni jó dolog... Csak visszakapni nem az. De nem írni még jobb! Ami utoljára állt az anyagban, az véletlenül sem lesz a dolgozatban. Amit nem néztél át, abból van a kérdések 90 százaléka. A tankönyvek általában kis- és nagybetűs részekből állnak. A nagybetűs rész a lényeg, a kisbetűs meg a dolgozatkérdés. Diákforma A jó diák mindig tanul. Pontosabban: az órán mindig tanul... ... előfordul, hogy a következő órára! Egyetlen esetben dicsérnek a szülői értekezleten: a tanár összetéveszt valakivel...! MAG '/.jZOiN El Felelős szerkesztő: Horváth Erika e-mail: nagyszunet@ujszo.com levélcím: Nagyszünet, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava
