Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-06 / 55. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 6. Riport A budapesti Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozatán baccalaureatusi végzettséget szerezhetnek Magyar leckekönyvek Diószegen Takács Attila a minden hallgatónak járó tanszercsomaggal (A szerző felvétele) Pótolhatatlan értéket jelent a sok gyermek Nagycsaládosok Fecskéje PÉTERFI SZONYA Az impozáns diószegi Kufner-kastély nemcsak külleme miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert falai között egyetemek és főiskolák kihelyezett tago­zatain mintegy ezer hallga­tó tanul. Köztük 136-an ma­gyar nyelven sajátítják el a főiskolai tananyagot, ők a budapesti Gábor Dénes Fő­iskola hallgatói. GAÁL LÁSZLÓ A kastélyban már tíz éve működik a Szakszervezetek Tanulmányi Központja (IVOSR), ennek a szer­vezésében távutas tanulmányi for­mában több egyetemi szak is láto­gatható a diószegi kihelyezett ta­gozatokon, köztük a pozsonyi Comenius Egyetem pedagógiai és a jogi kara, a Pozsonyi Közgazda­ságtudományi Egyetem, a nyitrai pedagógiai egyetem, és a beszter­cebányai Bél Mátyás Tudomány- egyetem kihelyezett tagozatai. Amikor két évvel ezelőtt lehetőség nyílt arra, hogy a Gábor Dénes Fő­iskola Szlovákiában is konzultáci­ós központot létesítsen, a buda­pesti Szilágyi Béla kezdeményezé­sére Somogyi Kornél diószegi pol­gármester és Zsillé Béla hivatalve­zető hathatós segítségével sikerült ezt megvalósítani. Működését el­sősorban Spalek László, a konzul­tációs központ vezetője, valamint Takács Attila, a központ irányítója biztosítja. „A Gábor Dénes Főiskola az angol open universityk, azaz a nyitott egyetemek mintájára működik, aminek a lényege, hogy az okta­tást a hallgatókhoz minél köze­lebb telepítsék. Ennek megfelelő­en Magyarországon 45 konzultá­ciós központja van, több hasonló működik Erdélyben valamint egy- egy Kassán és itt Diószegen” - mu­tatja be a Nobel-díjas magyar fizi­kusról, a hologram feltalálójáról elnevezett intézményt Takács Atti­la. A diószegi konzultációs köz­pontot két éve létesítették, tavaly 53, az idei tanévben pedig 83 el­sőssel. A hallgatók munka mellett, hétvé­gén látogatják az iskolát, a konzul­tációkat péntek délutántól vasár­nap délig tartják. „A Gábor Dénes Főiskola egyik nagy előnye, hogy itt úgynevezett átjárható szemesz­terek vannak, tehát nincs megha­tározott vizsgaidőszak. A négyéves oktatásból az első két év, vagyis négy szemeszter általános, az ötö­dik szemesztertől három szak kö­zül választhatnak: számítógép-al­kalmazás, műszaki menedzser és biztonságszervezői szakot. Az ok­tatási módszer egyik előnye, hogy ha a hallgató évközben igyekszik, akkor nem kell vizsgáznia. Vannak úgynevezett zártköri írásbeli vizs­gák, és a hallgató ezek eredményei alapján kaphat megajánlott je­gyet” - ecseteli a módszer előnyeit Takács Attila. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az írásbelik alapján a tanár megajánl egy jegyet, pl. kettest, vagy hármast - azazhogy négyest vagy hármast, ugyanis a diószegi konzultációs központban is a ma­gyarországi osztályozási rendszer érvényes, ahol az ötös a legjobb jegy-, és ha ezt a hallgató elfogad­ja, nem kell vizsgáznia. Ha jobb je­gyet szeretne, vizsgát tehet. A vizs­gabizottság elnöke mindig egy bu­dapesti tanár, a bizottsági tagok az itteni központ tanárai. Ők kül­sősként oktatnak a központban, de mindannyiuknak a budapesti egyetemtől kellett ehhez képesí­tést szerezniük. Mivel Szlovákiában nem létezik a magyarországi főiskoláknak meg­felelő oktatási intézmény, a Gábor Dénes Főiskolán a szlovákiai hall­gatóknak is magyarországi inde­xük van, az iskola befejeztével ma­gyar oklevelet kapnak, de a szlo­vák oktatásügyi minisztérium ren­deleté alapján Szlovákiában is használhatják a magyar főiskolán szerzett képesítést. Ez a diószegi hallgatók esetében baccalaurea­tusi fokozat, vagyis első fokozatú egyetemi végzettség elismerését jelenti. Ha valaki például a Gábor Dénes Főiskola elvégzése után a pozsonyi Comenius Egyetemen szeretné folytatni tanulmányait, ott elismernék a baccalaureatusi fokozatát - amit Szlovákiában 3 évi egyetemi tanulással lehet meg­szerezni - és az egyetemet a ne­gyedik évtől végezhetné. Eddig hetvennél is többen jelent­keztek, de július és augusztus fo­lyamán még lesz lehetőség a je­lentkezésre. A felvételei is az open university rendszere szerint műkö­dik, vagyis nincs felvételi vizsga. A tandíj szemeszterenként 19 ezer korona, ám ebben mintegy tízezer korona értékű tanszercsomag - könyvek, CD-k stb. - is benne fog­laltatik, amit minden szemeszter elején az összes diák megkap. A konzultációs központban könyvtár és videotéka is működik, s ha vala­ki nem tud részt venni valamelyik konzultáción, videokazettán kiköl­csönözheti az adott téma budapes­ti előadásának felvételeit. A jelentkezési, valamint oktatási feltételekről a konzultációs köz­pontban - IVOSR Fucíkova ul. 269., 95521 Sládkovicovo -, vagy a 031/ 7841620-as telefonszámon Takács Attilánál bővebb informáci­ókat kaphatnak. A hazai magyar nagycsaládosokat összefogó szervezet, a Fecske - Nagycsaládosok Társulása 2001. jú­nius 28-án alakult meg. A példakép adott volt: a magyarországi NOE, a Nagycsaládosok Országos Egyesü­lete. A bizonytalan kezdés után a szervezet egyre jobban érzi, szükség van az összefogásra, hiszen a csalá­dok érdekvédelme megoldatlan, a nagycsaládokat érintő előítéletek sem szűntek meg.- Kezdettől fogva a lakóhelyi közös­ségek megalakulását szorgalmaz­tuk, mert a gondok helyi szinten egyszerűbben orvosolhatók. Az egyes régiókban alakult egyesületek együttműködnek az önkormányzat­okkal is, akadnak olyan helyi veze­tők, akik figyelembe veszik a nagy- családosok érdekeit - tájékoztatott Sallay Teréz. A Fecske szóvivője né­hány beszámolt sikeres találkozóról is beszámolt: tavaly júliusban 11 nagycsalád - összesen 50 személy - családi táborozáson vett részt. A gyerek agyagoztak, rongybabákat készítettek, a papírhajtogatás művé­szetével ismerkedtek, együtt spor­toltak a felnőttekkel. - A szülőknek előadásokat tartottunk arról, ho­gyan pályázhatnak támogatásért, kihez fordulhatnak tanácsért. Egy marcelházi hétgyerekes család en­nek alapján kért és kapott kollégiu­mi támogatást egyik gyermekének a község önkormányzatától. A csalá­dok részvételi költségeihez az Illyés Közalapítvány járult hozzá. Sokan először nyaralhattak együtt. A Kistárkányban élő Buzogány Ka­talin hatgyermekes családanya fo­gott neki az önsegélyező szervezet építésébe. A keleti végeken a nagy arányú munkanélküliség miatt fő­leg a karitatív tevékenységre kell összpontosítani, hiszen az állami szociális háló lyukas. A szeptemberi iskolakezdés idegileg megviseli a nagycsaládosokat, jövedelmükből nem futja a tanszerekre, cipőre, ru­hára. Már vagy 50 nagycsaládot tömörít a belügyminisztériumban bejegyzett kistárkányi székhelyű Nagycsalá­dosok Egyesülete, amelynek segít­ségével egyszerűbbé vált az ügyin­tézés, a külföldi pályázatokon való részvétel. Az egyes régiókban tevé­kenykedő szervezetek vezetői tart­ják a kapcsolatot, tudnak egymás nehézségeiről, sikereiről. És érzik, hogy közösen többet tehetnének.- A társadalom kedveződenül viszo­nyul a nagycsaládosokhoz, sokan felelőtlenséggel vádolják azokat, akik tudatosan vállalják a gyermek- áldást. Pedig ahol több testvér ne­velkedik, ott a gyerekek könnyeb­ben alkalmazkodnak, kommunika­tívabbak, más az értékrendjük. Ha anyagiak, utazási, kollégiumi költ­ségek miatt a szülők nem iskoláztat­hatják a gyerekeket, később csak a munkanélküliek táborát növelik. Jó lenne, ha a rászoruló középiskolás­ok is kapnának ösztöndíjat, mert csak így van remény arra, hogy egyetemre, főiskolára jelentkeznek. Nem biztos, hogy a 217 ezer gyerek­nek jóváhagyott havi 200 koronás járulék kisegíti a nagycsaládosokat. A havi 43 millió koronát jobban is el lehetne osztani, attól függően, ki mennyire szorul rá. Indokolt volna az utazási, étkezési hozzájárulás fo­lyósítása akár úgy is, hogy nem a szülők, hanem az iskolák kapnák a pénzt - véli Sallay Teréz. A Fecske szeretné, ha azok, akiknek fontos a nagycsaládosok boldogulá­sa, akik szemében a család érték, személyi jövedelemadójuk 1 száza­lékával támogatnák a társulást. A szervezet neve: Lastovicka - Zdruzenie mnohodetnych rodín Fecske - Nagycsaládosok Társulása Identifikációs szám (ICO): 37858271 A szervezet központja: Kolínany 120 Jogi forma: polgári társulás A szervezet neve: Zdruzenie mnohodetnych rodín Nagycsaládosok Egyesülete Identifikációs szám (ICO): 35536012 A szervezet központja: 076 42 Malé Trakany 66. Bankszámlaszám: 0551275780/0900 SLSP a.s. Cierna nad Tisou 1992-ben egy csehországi nagyvállalkozó vásárolta meg, majd 39 millió koronás jelzáloghitellel terhelte az épületet, ám az arra felvett hiteleket nem törlesztette kielégítően Csipkerózsika-álmát alussza a roskadozó osgyáni várkastély az elmúlt századok során. Birtoko­sai voltak a Bakos, Korponay, Battik, Wolny, Malatinszky családok, és egészen a II. világháború végéig a Luzsénszky család, amelyik a hábo­rú után a fenyegetettség elől elme­nekülve sorsára hagyta a kastélyt. Természetesen az épület teljes belső berendezése elpusztult, elkallódott. Annyira azért előrelátó volt a kas­tély utolsó úrnője, hogy az épület- együttes melletti míves kis sírkápol­nából az elődöket újratemette a falu fölötti domb legmagasabb pontjára. Sírjukat a vízvezeték építésekor ta­lálták meg újra, azóta a falu rendbe hozta és lehetőségeihez mérten gondozza. Ján Durcáknak, a község polgár- mesterének egyszerre gond és öröm a kastély. Gond, mert egy ilyen ha­talmas épület állagának a megóvása terheli a költségvetést, és öröm azért, mert hisz abban, hogy a kas­tély fölébredhet Csipkerózsika-ál­mából és újra a falu életének erőfor­rása lehet. A kastély sorsa az 1992-es eszten­dőben bízatóan alakult. Egy cseh­országi nagyvállalkozó vásárolta meg ekkor, elkezdte a felújítást is. Viszont 39 millió koronás jelzálog- hitellel terhelte az épületet, és az arra felvett hiteleket nem törlesz­tette kielégítően. Ekkor ismét egy viszontagságos, nehéz korszak kezdődött az épület életében. Affé­le senkiföldjévé és csupán perleke­dés tárgyává vált, miközben a meg­bolygatott szerkezeteket ismét ki­kezdte az idő. Végül 1998-ban az épület tulajdonjoga a községre szállt. A községnek önerőből kel­SZÁSZI ZOLTÁN Azoknak, akik gyakrabban utaznak az E 571-es, Pozsonyt Kassával ösz- szekötő főúton, ismerős lehet az Osgyán község keleti szélén, a domboldalon meghúzódó, méretei­ben igen tekintélyes várkastély szi­luettje. A várkastély története egészen a XIV. századba nyúlik vissza, építésé­nek kezdeteit ekkorra datálja a szakirodalom. Az egyház kezdte el építeni, erődített kolostor céljaira. Körülbelül a XV. század első harma­dára készült el, ekkor birtokba is vette az egyház. A losonci csata után Jiskra huszitái ezt az erődítményt is elfoglalták, de Mátyás király 1460- ban visszaszerezte tőlük. 1604-ben e vár alatt vívtak ütközetet Bocskai hajdúi Basta császári generális ha­daival. Az ütközet a császáriak győ­zelmével végződött, akik ezután fel­gyújtották a várkastélyt. A XVII. szá­zad elején ezeknek a romoknak a részleges felhasználásával épült fel az eredetileg késő reneszánsz stílu­sú várkastély, amely ekkor az urada­lommal együtt az Orlay család bir­tokában volt. A XVIII. században a várkastélyt ismét átépítették barokk stílusban, ekkor kapott új homlok­zatot is. Kisebb átépítések folytak az épületegyüttesen a XIX. és a XX. szá­zad elején. A kétszintes, zártudva­ros, négy saroktoronnyal rendelke­ző épület ekkortájt kapta klasszicis­ta külsejét. A figyelemreméltóan nagy objektum építészeti fázisai jól megfigyelhetőek az 1970-es évek­ben végbement tatarozás és feltárás eredményeként. A várkastély többször cserélt gazdát Az épület teljes belső berendezése elpusztult lett helyretennie azokat a károkat, amelyeket az elkezdett és be nem fejezett felújítási munkák okoztak az épületben. Ezek miatt omlott be a délkeleti torony boltíve, a belső udvarok kerengőfolyosójának egy része. A pincék mélyítésekor sem jártak el eléggé körültekintően, így az esővíz utat talált, és fokozatosan meggyengítette az épület statiká­ját. A károk elhárítása után a köz­ség most önerőből próbálja megol­dani az állagmegóvást. Szeretnék az objektumot a hozzá tartozó 11 hektár földterülettel együtt - amelyből két hektár parkterület - értékesíteni. Az ár nem magas, mert ahogy a polgármester el­mondta, azt szeretnék, hogy befek­tető jöjjön a helységbe és a felújítás valamint a működtetés munka­helyteremtéssel járna. Erre ebben a járásban igen nagy szükség vol­na. Igaz, nem sok az 5 millió koro­nás eladási ár, de a felújítás költsé­gei két évvel ezelőtti tanulmányok alapján is elérhetik a 80 millió ko­ronát. A helyiek mégis bizakodnak. A kastélyról tanulmányok készül­nek, az világhálón is megtalálható a község honlapján. Vállalkozói csoportok is érdeklődtek már. „A kastélyt nem lehet innen elvinni. Aki ide befektet, az valószínűleg itt keres majd munkaerőt” - mondja búcsúzóul a polgármester. Az erre járók addig is gyönyörködhetnek a völgyet uraló várkastély sérült álla­potában is fenséges látványában. A várkastélyból - legalábbis első pillantásra - csak a szépség és az erő sugárzik (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents