Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 5. Kultúra oktatás A közvélemény a mai napig nem tudott belenyugodni Pier Paolo Pasolini értelmetlen halálába Egy zseniális, botrányos művész Sokan úgy vélik, előre kitervelt összeesküvés áldozata lett (Fotók: képarchívum) Ma lenne nyolcvanéves Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező. MTI-PANORÁMA Bolognában született 1922. márci­us 5-én. Apja régi ravennai nemesi család sarja, katonatiszt, Mussoli­ni Afrikába küldött fasiszta csa­patzászlói alatt szolgált. Anyja ta­nítónő volt Friuliban, ahol Paso­lini gyermekkorának nagy részét töltötte. Szüleivel való bonyolult kapcsolata egész életére és mun­kásságára rányomta bélyegét: anyjáért rajongott, apjához azon­ban ambivalens érzések fűzték, szenvedett alkoholizmusától és erőszakosságától. Volt egy fivére is, Guido Pasolini, akit 1945-ben egymással harcoló partizánok - véletlenül - szitává lőttek. Tanulmányait több város iskolájá­ban végezte, attól függően, apját hová helyezték. Érettségi után azonban visszatért Bolognába, s az ottani egyetemen művészettör­ténetet és irodalmat hallgatott. 1942-ben megjelentette első, még friuli dialektusban írt versesköte­tét Poesia a Casarsa címmel. Az egyetem elvégzése után a katonai szolgálattól felmentve anyja szü­lővárosában, Casarsában telepe­dett le, s itt élt és tanított 1949-ig. 1946-ban belépett a kommunista pártba, ahonnan azonban 1949- ben kizárták egy botránya miatt, amelyben serdülő fiúkkal fenntar­tott szexuális kapcsolattal vádol­ták. Bár a párttal ezt követően is ellentmondásos volt a kapcsolata, élete végéig kommunistának val­lotta magát. 1950-ben, megelégel­ve a vállalt homoszexualitása mi­atti támadásokat és a családi ve­szekedéseket, anyjával együtt Ró­mába költözött. Különböző folyó­iratok szerkesztőségében dolgo­zott, s hamarosan hírnevet szer­zett magának két verseskötettel, s két regényével, melyekben a ró­mai társadalom perifériájára szo­rult kisemberek sorsára irányítot­ta a figyelmet. 1957-ben Viareg- gio-díjjal jutalmazták a Gramsci hamvai című verseskötetét. A köz­nyelvi párbeszédekhez való érzé­ke miatt ebben az időszakban gyakran kérték fel forgatókönyv­írói munkára is, s így részt vett Fellini Cabiria éjszakái című film­jének elkészítésében is. Filmrendezőként 1961-ben mu­tatkozott be A csóró című film­mel, melyben többnyire amatő­rökkel dolgozott. Következő film­je, az 1962-es Mamma Roma a ki­tűnő színésznő, Anna Magnani számára kínált jutalomjátékot- a sorsától szabadulni képtelen prostituált megformálásával. 1963-ban készült el A túró című rövidfilm a RoGoPaG filmösszeál­lítás részeként, melyért Pasolinit szentséggyalázás vádjával négy hónap felfüggesztett börtönbün­tetésre ítélték. A vádakra mintegy válaszként megszületett égjük legszebb film­je, a Máté evangéliuma, mely Jé­zus történetét letisztult és vissza­fogott formában meséli el. A film külön érdekessége, hogy Mária szerepének eljátszására saját édesanyját kérte fel a rendező. Ezt követően két, ironikus-szatirikus filmet rendezett a nagyszerű ko­mikus, Toto főszereplésével Ma­darak és madárkák, illetve Mik a felhők? címmel. 1967-ben elkészült - saját élettör­ténetén is alapuló - Oidipusz ki­rály című filmje, majd egy évvel később a Teoréma, mely a Velen­cei Filmfesztiválon elnyerte a Ka­tolikus Filmkritikusok Nemzetkö­zi Szövetségének díját. Nem sok­kal később azonban a film óriási botrányt kavart, az olasz püspöki kar megtiltotta a híveknek, hogy megnézzék a filmet, volt olyan hely, ahol papot hívtak, hogy meg­szentelje a filmtől beszennyezett mozivásznat. A botrány vége az ügyészségi betiltás lett, a nemzet­közi filmszakma tiltakozása köze­pette. Nem fogadták kitörő lelkesedéssel következő filmjét, a Disznóólt sem, melyben a kannibalizmus és Filmjei miatt szinte állandó látogatója volt a bíróságoknak... a szodómia témája borzolta a ke­délyeket. Filmjei miatt Pasolini ebben az időszakban szinte állan­dó látogatója volt a bíróságoknak, vádlottként nem kevesebb mint harminc polgári-cenzori perben kellett megjelennie. Ezek a meg­hurcoltatások súlyos gyomorfe­kélyhez, gyomorvérzéshez vezet­tek, s hat hónapig ágyhoz kötötte a betegsége. Ekkor írta meg hat drámáját, folytatta nyelvészeti és filmszemiotikai tanulmányainak írását, festett, verseket írt, s to­vábbra is szerkesztette Moraviával együtt a Nuovi Argomenti című irodalmi lapot. A hetvenes évek elején elkészítette az élet trilógiájának nevezett film­jeit, a Dekameront, a Canterbury meséket és az Ezeregyéjszaka virá­gát, melyekben a különböző korok és népek irodalmi mítoszait alapul véve az örök emberi értékeket, el­sősorban a nemiséget kívánta be­mutatni. Utolsó filmje, a Saló, avagy Sodorna 120 napja De Sade regényét az olasz fasiszta rendszer utolsó éveibe ültetve át szinte elvi­selhetetlen nyíltsággal mutatja be az ember hatalom általi megaláz­tatásának különböző stációit. A film elkészültekor már tervezte egy Szent Pálról szóló film készí­tését, és be akarta fejezni Petrolio című regényét is, ám mindezt megakadályozta egy 17 éves su- hanc, aki 1975. november 2-án Ostiában agyonverte a rendezőt. A közvélemény a mai napig nem tudott belenyugodni a zseniális művész értelmetlen halálába: so­kan úgy vélik, Pasolini nem kö­zönséges homoszexuális bűncse­lekmény, hanem előre kitervelt összeesküvés áldozata lett. PÁLYÁZATI TÁJÉKOZTATÓ A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Főosztálya pályázatot hirdet magyar állami ösztöndíjra, illetve rendszeres tanulmányi támogatás­ra azon szlovák állampolgárságú, a szomszédos államokban élő ma­gyarokról szóló 2001. évi LXII. tör­vény hatálya alatt álló magyar nemzetiségű személyek, továbbá azon cseh állampolgárságú ma­gyar nemzetiségű személyek szá­mára, akik a 2002/2003-as tanév­ben az alábbi képzési formákban, a meghirdetett szakok valamelyi­kére felvételt nyernek valamely magyarországi felsőoktatási intéz­ménybe. A pályázatot a Magyar Köztársa­ság Oktatási Minisztériuma által működtetett Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács megbízásából a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj Ta­nács írja ki, a Révkomáromi Agora Iroda lebonyolítói közreműködé­sével. Meghirdetett képzési formák, keretszámok és szakok: 1. Nappali tagozatos teljes alap­képzés - 20 fő 2. Meghirdetett szakcsoportok, ke­retszámok és a szakcsoporton be­lül pályázható szakok: Agrár szakcsoport (2 fő): agrár- mérnöki; erdőmérnöki; kertész­mérnöki; környezetgazdálkodási agrármérnöki; agrár mérnökta­nári; vidékfejlesztési agrármér­nök Bölcsész szakcsoport (4 fő): filozó­fia; informatikus könyvtáros; kommunikáció; levéltár; művelő­désszervező; pedagógia; pszicho­lógia; régészet Egészségügyi szakcsoport (2 fő): általános orvos; fogorvos; gyógy­szerész Gyógypedagógiai szakcsoport (2 fő): gyógypedagógiai Műszaki szakcsoport (3 fő): épí­tészmérnöki; építőmérnöki; föld­mérő és térinformatikai; gépész­mérnöki; mérnök-fizikus; mér­nöktanári (gépész vagy műszaki informatikai szakirány); vegyész- mérnöki; villamosmérnöki Művészeti szakcsoport (3 fő): épí­tész; énekművész, -tanár; ének-ze­netanár, karvezetés; restaurátor; színész; vizuális és környezetkul­túra-tanári; vizuális kommuniká­ció Természettudományos szakcso­port (3 fő): környezettudományi; Egyetemi szintű tanári szakok: áb­rázológeometria-matematika; bio­lógia; fizika; földrajz; kémia; ma­tematika (A megpályázott szak mellett az ösztöndíjazott hallgató­nak tanulmányai alatt a tanár sza­kot is el kell végeznie!) Testkulturális szakcsoport (1 fő): egészségtan-tanári; testnevelőta­nár-gyógytestnevelő tanár; testne­velőtanár. 3. Nappali tagozatos kiegészítő alapképzés - 5 fő 4. A pályázatra csak olyan szlová­kiai vagy csehországi középiskolai végzettségű, szlovák vagy cseh ál­lampolgárságú és magyar nemze­tiségű személyek jelentkezhetnek, akik nem rendelkeznek magyaror­szági bevándorlási engedéllyel, sem erre irányuló folyamatban lé­vő kérelemmel. A pályázaton nyer­tes hallgatókkal a Magyar Köztár­saság Oktatási Minisztériuma szerződést köt, amelyben többek között az ösztöndíjas vállalja, hogy tanulmányai befejezését követően hazatér szülőföldjére. A pályázatra való jelentkezés to­vábbi általános feltételeit, az egyes pályázati kategóriákra vonatkozó részletes feltételeket, a pályázás­ból kizáró feltételeket, valamint a pályázattal kapcsolatos egyéb tud­nivalókat a pályázati felhívás teljes szövege tartalmazza. A teljes pályázati kiírás hozzáfér­hető az interneten ( www.ago- rairoda.net ), továbbá az alábbi cí­meken, ahol részletes felvilágosí­tást kaphatnak az érdeklődők az ösztöndíjpályázatról, a pályázati adatlapról (mely beszerezhető lesz ugyanitt), valamint az ösztöndíj­szerződésről. Révkomáromi Agora Iroda 945 01 Révkomárom (Komárno), Tiszti Pavilon Tel./Fax: +421-35-77-13-841 E-mail: komarom@agora2001.sk Pozsonyi Agora Iroda 811 03 Pozsony (Bratislava), Klariska (Klarisszák u.) 7. Tel./Fax: +421-2-544-10-411 E mail: pozsony@ agora2001.sk A pályázatokat 2002. július 19-től lehet benyújtani. A pályázatok beadásának és pos­tai beérkezésének határideje: 2002. augusztus 1., 17 óra. A pályázat lebonyolításának admi­nisztratív költségeire 200 Sk ösz- szegű pályázati költségtérítést kell befizetniük a pályázóknak. Felhívjuk a magyarországi felső- oktatási intézményekbe felvételi­zők figyelmét, hogy a magyaror­szági tanintézetekbe a jelentkezé­si lapok benyújtásának végső ha­tárideje: 2002. március 1.! A je­lentkezés módjáról, valamint a magyarországi felsőoktatási in­tézményekről és szakokról a fenti címeken felül a Magyarországon kiadott Felsőoktatási Felvételi Tá­jékoztatóból és a www.ofi.hu hon­lapról lehet információhoz jutni. A jelentkezési lapok csak magyar- országi nyomtatványboltokban vásárolhatók meg. TOLLVONÁS Az eretnekség reneszánsza TALLÓSI BÉLA Nem tudom, a mai egyetemisták között van-e kultusza az olasz film filozófus poétájának, Paso- lininak. A mi körünkben a nyolc­vanas években volt. Hogyan is fogalmazhatnék pontosabban? Volt kultusza, de nagyobb lett volna, ha lehetett volna. Még pontosabban azt mondhatnám, kultusza volt, anélkül, hogy is­merhettük volna igazán. Hol volt akkor még a videoterjesz- tés, hogy egyetlen gombnyo­mással bármikor képernyőre va­rázsolhattuk volna a zseniális mestert, aki kívül-belül leme­ztelenítette az embert, az egy­szerű halandót, hogy megszaba­dítsa attól a természetes emberi egót elfojtó álszent álarctól, azoktól az álságoktól, amelyeket rárakott a sötét középkor, s a le- csupaszítás módszerével eljus­son ahhoz az őstípushoz, aki még nem hajolt meg a történel­mi egyházaknak, s akinek viszo­nyulását a természethez, ember­társaihoz, az élethez a pogány, szabad érzékiség határozta meg. Filmklubok voltak csak, amelyekbe az akkor már lezárt Pasolini-életművet világnézeti, erkölcsi és szociális érzékenysé­günkre igencsak vigyázva, szűr­ve és cenzúrázva beengedték az illetékesek. így láttam először a világ minden mocskát elviselő anya, Mamma Roma és fia, a be­illeszkedni nem tudó meg nem értettek Krisztusaként kiszenve­dő Ettore megrázó történetét - a film talán azért kapott szabad utat nálunk is, mert a kapitaliz­mus embertelen arcát mutatta meg. Egyetemi társaimmal egy­mást tapostuk a pozsonyi Mla- dosí mozijegypénztára előtt, hogy bejuthassunk Pasolini mozgóképes újtestamentumá­nak, a Máté evangéliumának a vetítésére. A szellemi gyönyört hozták el a Cinecittában forga­tott tekercsek, igaz, olyan minő­síthetetlenül rossz kópia jutott el Pozsonyba, hogy a bibliai idéze­tek, Jézus tanítása, a szöveg szinte követhetetlen volt a sza­lag szinte folyamatos vágása és ragasztása miatt. Nem sokkal több, szinte csak ennyi volt Pasolini, kiegészülve néhány új­ságcikkel, meg ki tudja honnan szerzett, szájról szájra teqedt, a Mester nagyságát, merész tabu- döntögetését, egyedüliségét, ko­nok kiállását, eltántoríthatatlan- ságát hirdető história. Akkor, a nyolcvanas évek elején nagy­részt legendákból építettük fel a kultuszt. A fokozott tisztelet és hódolat talán nem is abból fa­kadt, hogy felfogtuk és értettük azt a mozgóképes művészi meg­nyilvánulást, amellyel Pasolini megteremtette a megtisztító eretnekség reneszánszát - ahogy én nevezem magamban művészetének esszenciális ere­jét-, hanem hogy valami olyas­miről mutatott képet, ami ná­lunk eszmeidegen, ezért rossz irányba fantáziaizgató, a hirde­tettnél és megköveteltnél más Vüágnézeti szférákba emelő volt. Pedig akkor még nem is­mertem a test ördögéről szóló trilógiáját, a Dekameront, a Canterbury meséket és az Ezer­egyéjszaka virágát, sem a Salót. Hogy is engedték volna vászon­ra ezt a vadállatiasságunkat ki­teregető, a terrorról, a leigázás élvezetéről minden prűdség nél­kül, vérfagyasztó és gyomor­emelő képekben valló opusát, hiszen mementóként idézhette volna a hírhedt munkatáboro­kat, és a szabad szellem elnyo­mására szervezett - rejtett, álcá­zott vagy nyílt - formában alkal­mazott erőszakot?! Nem tudom, hogy a mai egyete­mistáknak ugyanolyan kultuszt jelenthet-e Pasolini, mint jelen­tett nekünk. Nem vagyok ugyan­is biztos abban, hogy ma, amikor már semmi akadálya nem lenne, hiszen hozzánk is érvényes Pa­solini világútlevele, és nálunk is szabadon közlekedhet vászonról vászonra, lehet-e még kultusz ő, a vüág filmtörténetét puritán, de igen kemény gyémántokká csi­szolt mozgóképes ldncsekkel gazdagító látnok. Érti-e vagy egyáltalán akarja-e érteni szelle­miségét, képi nyelvét és poétiká­ját az a nemzedék, amelynek hu­mán műveltségére, vizuális kul­túrájára a piac- és anyagiérték- orientáltság vet árnyékot. A Selye János Gimnázium márciusi programjából Közösen ünnepelnek a pannonhalmiakkal ELŐZETESÜNK Komárom. A komáromi Selye Já­nos Gimnázium hónapról hónapra rangos események szervezője, il­letve házigazdája. Nem lesz ez másként márciusban sem. Holnap Boros Miklós, a Magyar Köztársa­ság pozsonyi nagykövete rendha­gyó társadalomtudományi óra ke­retében a szlovák-magyar kapcso­latokról tart előadást. Előadását különösen időszerűvé teszik az utóbbi időszakban a két ország közt felmerült vitás kérdések. Már­cius 13-án az Irinyi János Középis­kolai Kémiaverseny szlovákiai for­dulóját rendezik meg a gimnázi­umban, amelyre 10 középiskola el­sős-másodikos diákjait várják. Az immár 34. évfolyamába lépő ver­seny döntőjére Győrben kerül sor. A gimnázium diákjai és tanárai természetesen március 15-e méltó megünneplésére is készülnek. Be­kapcsolódtak a Rákóczi Szövetség által elindított programba, amely­nek lényege, hogy nemzeti ünne­pünk alkalmából anyaországi isko­lák diákjai látogatnak el a határon túli iskolákba, hogy közösen emlé­kezzenek és tisztelegjenek nagyja­ink emléke előtt. Komáromba a pannonhalmi bencés gimnázium­ból érkeznek tanárok és diákok, ezáltal is szorosabbra fűzve a két intézmény kapcsolatát. Gáspár Ti­bor nyugalmazott tanár előadása után a vendégek megismerkednek a várossal, majd részt vesznek a délutáni koszorúzáson is. Március végén, április elején is­mét nyílt napokat tartanak a gim­náziumban, ahová ezúttal a nyolcosztályos gimnáziumba je­lentkező negyedikes alapiskolás diákokat, tanáraikat és szüleiket várják. Az utóbbi időben olyan hí­resztelések kaptak szárnyra a vá­rosban, hogy az idén nem nyílik primo osztály a gimnáziumban, amit a kilencosztályos alapiskolai rendszer visszaállításával indo­koltak a jól értesültek. Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója ha­tározottan cáfolta ezt, és ezúttal is szeretne mindenkit biztosítani arról, hogy igenis nyílik első évfo­lyam a nyolcosztályos gimnázi­umban. (vkm)

Next

/
Thumbnails
Contents