Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-05 / 54. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 5. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Tarts ki, drágám! 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Egy csodálatos elme (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Moulin Rouge (am.) 18,20 TATRA: Egy csodálatos elme (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Ghost World (am.) 17.30 Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 15, 20 ISTROPOLIS: Sólyom végveszélyben (am.) 17, 20 Training Day (am.) 15.30,18,20.30 Sex Pistols: Szenny és düh (ang.- am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 17.30, 20 Viliódzó fények (dán) 20.30 Csúcsformában 2 (am.) 17 Sötétkék világ (cseh) 18.30 Lázadók és szeretők (cseh) 17.30 Ottóka (cseh-ang.) 18 Buena Vista Social Club (ném.) 20 KASSA DRUZBA: Szörny Rt. (am.) 16, 18, 20 TATRA: Andél Exit (cseh) 15.30,20 Cabriolet (cseh) 17.45 CAPITOL: Training Day (am.) 15.30, 17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 19.30 ÚSMEV: Sólyom végveszélyben (am.) 13.30,16,19IMPÜLZ: Malena (ol.-am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Az egyeden (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (ang.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Belphégor - A Louvre fantomja (fr.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Macskajaj (ném.-ff.-jug.) 19 _____________________GYŐR_____________________ \ PLA ZA: Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) 20 Amerikai rapszódia (am.-magy.) 18,20.15 Angyali szemek (am.) 13.15,15.30,20 Aüantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.30 Csajok a csúcson (ném.) 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 13.15 Csúcsformában 2. (am.) 19.45 Egy csodálatos elme (am.) 14.45,17.30, 20.15 Ének a csodaszarvasról (magy.) 13.15 Fiúk az életemből (amerikai) 15.15,17.45 A Gyűrűk Ura - Ä Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 13.45, 17,20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 13.30,16.30 Kémjátszma (ang.-am.) 20 Moulin Rouge (am.) 15.30 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Szörny Rt. (am.) 14, 16,18 Valami Amerika (magy.) 17.45 Vanília égbolt (am.) 20 Az amerikai forgatókönyvírók egyesületének díjai Mindkét kitüntetett Oscar-várományos MTI-JELENTÉS A hét végén, Rozsnyón megtartott IV. Palóc Mesemondó Verseny döntőjét számos kísérőrendezvény gazdagította Mesétől hangos palóc főváros Los Angeles. Az amerikai forgatókönyvírók egyesülete (WGA) egy amerikai és egy brit filmnek ítélte legmagasabb kitüntetéseit az idén: a legjobban adaptált forgatókönyv írójának járó díjat Akiva Goldsman (Egy csodálatos elme) vehette át, míg a legjobb ereded forgatókönyvért Julian Fellowes (Gosford Park) részesült kitüntetésben. A három héttel az Oscar-díjak kiosztása előtt, szombaton tartott ünnepségen életműdíjban részesült a 79 éves Blake Edwards forgatókönyvíró, rendező, aki egyebek között A rózsaszín párduc mozifilmsorozat, az Álom luxuskivitelben (1961), a Viktória, Viktória (1982) és A férfi, aki szerette a nőket (1983) című filmeket rendezte. A skizofréniában szenvedő amerikai matematikus zseni (John Forbes Nash) életéről Sylvia Nasar írt nagy sikerű életrajzot, és ennek alapján készítette el Akiva Goldsman az Égy csodálatos elme forgatókönyvét. A versenyben ezúttal olyan komoly riválist körözött le, mint A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége című, Tolkien regénytrilógiájának első része alapján készült amerikai-új-zé- landi filmet. A Robert Altman rendezte, a brit filmszakma legnagyobbjait felvonultató Gosford Park, amely egy titokzatos gyilkosságot jár körül, egyebek között a Moulin Rouge című amerikai zenés filmmel szemben bizonyult jobbnak, már legalábbis a Julian Fellowes által írt forgatókönyvének szempontjából. Az Egy csodálatos elme 8, a Gosford Park pedig 7 Oscar-jelöléssel büszkélkedhet, köztük mindkettő forgatókönyvírója. Oscar-várományos természetesen A Gyűrűk ura (13 kategória) és a Moulin Rouge (8 kategória) is. A Brit Filmakadémia egy héttel ezelőtt öt díjjal jutalmazta Á Gyűrűk urát, hárommal a Moulin Rouge-t, kettő-kettővel a Gosford Parkot és Az egy csodálatos elmét. Rozsnyó. Napjaink rohanó világában csendes, mesélős, játékos három nap szinte ajándék. Mindazok, akik március 1-jétől 3-áig részt vettek a IV. Palóc Mesemondó Verseny döntőjén, talán szintén oszlják ezt a véleményt. SZÁSZI ZOLTÁN A csodás főtér, a történelem ezernyi nyomát viselő házak és a felsőgömöri, bányavidéki emberek vendégszeretete fogadta a hatvan mesemondó versenyzőt és kísérőiket. Az első nap a tudományé volt: a palócföldet és annak lakóit kutató szakemberek fogalmazták meg a palócság mibenlétét, a röghöz, földhöz, tárgyi és szellemi kultúrájához erősen ragaszkodó nép mentalitását is elemezve. Az előadók, Méry Margit néprajz- kutató, Limbacher Gábor, a Nógrádi Megyei Múzeum igazgatója és dr. B. Kovács István „gömöroló- gus“ értékes előadásai után Méry Margit új mesegyűjteményének, az Ipolymenti népmesék című kötetnek volt a bemutatója. A szerző a következő két nap alatt, a verseny során jó pár mesét újra hallhatott a gyermekelőadóktól. A versenyt négy korosztály számára hirdették meg a szervezők, a Gombaszög Fejlesztéséért Alapítvány, a Palóc Társaság és a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ. Nem hagyományos verseny volt ez, inkább mesefesztiválnak nevezhető, hiszen a kis és nagyobb palóc gyerekek táncos, énekes keretjátékok szereplői is voltak egyszerre, ami oldottá és közvetlenné tette a mesemondást. Maguk a díjak és azok költői megnevezése már szimbolizálják azt, hogy ezúttal nem volt lámpalázas, izgulós versenyszellem és teljesítményközpontúság. Színpompás bemutatója volt a palóc nyelvterület viseleti kincsének is. Az első kategória mesemondójának, a rimaszombati Varga Gyulának az Őzike Palóc Nívódíjat, a második kategória mesélőjének, a sajólenkei Koncz Gabriellának Sólyom Palóc Nívódíjat, a harmadik kategória győztesének, a zselízi Mézes Mátyásnak a Táltos Palóc Nívódíjat, a negyedik kategória mesemondójának, a sajószentkirá- lyi Szabó Biankának a Griffmadár Palóc Nívódíjat adományozta a zsűri. A legfurfangosabb és igazán VAS GYULA Az Új Szó február 28-ai számában Almási Sára írt recenziót a „Szőgyén vallástörténelme” című könyvről. Mivel teijedelmes írásában elsősorban a címet kifogásolja, reagálni szeretnék, mint a könyv egyik szerzője, egyben az említett cím kitalálója. Almási Sára mindenekelőtt a „történelem” kifejezést kifogásolja a címben, mondván: „Egyezményesen elfogadott tény, hogy a magyar nyelvben nem valaminek a történelméről, hanem a történetéről beszélünk.” A cikk szerzője ezzel nem kevesebbet állít, mint hogy a magyar nyelv fogalmi összetételekben és utótagként egyáltalán nem ismeri a „történelem” szót. Hogy ez menynyire nincs így, mi sem bizonyítja jobban, mint például az „ez már sporttörténelem (sajtótörténelem, filmtörténelem, vallástörténelem stb.)”-féle szófordulatok. A „vallástörténelem” kifejezést tehát teljes mértékben legitimnek tartom; arra pedig, hogy adott esetben ez kacagtató meséért járt a Rókakoma Díj, amelyet a kurtaszoknyás, kőhídgyarmati Rákota Bianka kapott. Legszebben csengő, ízes beszédéért kapta a Szóló Szőlő Díjat a ragyolci Czibula Júlia és a hanvai Várady István. A gyerekek a ládafiából elővarázsolt, csodálatosabbnál csodálatosabb népviseletekben adták elő a kiválasztott mesét. Egyfajta színpompás, gazdag bemutatója volt ez az egész palóc nyelvterület viseleti kincsének is. A szervezők a legszebben, a legautentikusabb népviseletbe öltözött mesemondókat kiváló mesemondásukon túl a népviselet megőrzésért két különdíjjal vagy a „vallástörténet” szóösszetétel használata kifejezőbb, más nézőpontból kiindulva próbálok választ adni. Ha ugyanis egy konkrét földrajzi régió (helység, ország, földrész) múltját elsősorban a társadalmi folyamatok és változások felől közelítjük meg, szerencsésebb dolog, ha az árnyaltabb és gazdagabb jelentésű, mélyebb értelmű „történelem” kifejezést használjuk. („Valamely nép, nemzet, népcsoport életében történt fontosabb események szakasza, illetve ezen események időrendben történő leírása” - Magyar Értelmező Kéziszótár, 1989). Tény, hogy ugyanitt a „Történet” címszó ideil- lő értelmezéseként is hasonló meghatározás szerepel („Valaminek a múltja és fejlődése elmondva vagy leírva”), de ennek szürkébb, szegényesebb voltára éppen a semmitmondó „valami” alany utal a legérzékletesebben. A cím mellett szól egy további körülmény is, amelyről a cikk szerzőjének valószínűleg nincs tudomása. Szőgyén község ugyanis eurójutalmazták. A legszebben öltözött leány Kisködmön Díját Kapás Csilla kazári kislány kapta. Figyelemreméltó teljesítmény volt a részéről nemcsak a mese előadása, hanem az a tartás és fegyelmezettség, ahogyan kazár népviseletét viselte. Ez a ruhaköltemény ugyanis szemet gyönyörködtető, de nagyon kényelmetlen viselet. Ülni csak nehézkesen lehet benne, hiszen a számtalan keményített szoknya ezt nem igazán engedi meg. A legszebben öltözött fiú viseletért járó Cifraszűr Díjat Kovács Boros Sándor rozsnyói legény kapta. Az ő viselete egy hagyományos XIX. század végi, XX. század eleji pai jelentőségű régészeti lelőhely; több évtizeden keresztül végeztek itt feltárásokat a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai. A munkálatok eredményeiről a kiváló szlovák régész, Viera Neméj- cová-Pavúková írt könyvet, amely 1995-ben Svodín címmel jelent meg. Újabb, ugyanezzel a témával foglalkozó munkájának a „Praveké dejiny Svodína” címet adta, kiadását azonban nem érhette meg, mivel 1997-ben elhunyt. A könyv férje, egyben régész kollégája, dr. Juraj Pavúk lektorálásával és jóváhagyásával jelent meg 1998-ban, magyarul és szlovákul; a magyar rész az eredeti szlovák cím lehető legpontosabb fordításaként a „Szógyén őskori történelme” címet kapta. Mivel a Szőgyéni Községi Hivatal mint kiadó a falu múltjával foglalkozó sorozat első darabjának szánta a kiadványt, a második kötet címével éppen a folytonosságot kívánta hangsúlyozni. Dióhéjban ennyit láttam szükségesnek elmondani a „Szőgyén vallástörténelme” cím védelmében. paraszti ünneplő volt, kalappal, lajbival, csizmanadrággal és roggyantott, kemény szárú csizmával. Mindezekkez a külcsínek- hez természetesen hozzájárult a magabiztos mesemondás, a jó meseválasztás és az előadás magas színvonala is. A zsűri ebben az évben először osztotta ki a Rozmaring Díjat, amellyel a bámai Szegedy Alexandrát jutalmazta. A Rozmaring Díjat a jövőben azok a gyerekek nyerhetik el, akik folyamatosan magas színvonalú előadással vesznek részt a Palóc Mesemondó Versenyen. Egyfajta biztatás ez mindazoknak, akik megszerették a mesemondást, és kitartó munkával művelik azt. A mesemondó versenyt számtalan kísérőrendezvény A zsűri ebben az évben először osztotta ki a Rozmaring Díjat. segítette, kitöltve a gyerekek és kísérőik egész napját. Együtt játszhattak Badin Ádámmal a Juhásznak jól megy dolga című meseszínházi előadásban, Juhász Éva játszóházában tojást festettek, mézeskalácsot sütöttek, csuhébábot készítettek, Kovács Ági és kis csapata pedig megtáncoltatta őket. A rendezvény ideje alatt fényképkiállítás elevenítette fel az elmúlt évfolyamok emlékezetes pillanatait. Sok versenyző és pedagógus, szervező és kísérő idézhette fel emlékeit, élményeit. Mert már vannak rendszeresen visszajárok. Gyerekek, pedagógusok és szülők egyaránt. Kialakult ennek a versenynek egyfajta támogató szellemi háttere. A két nap több mint háromszáz érdeklődője, nézője is ezt igazolja. Szellemi és anyagi támogatók egyaránt. Rozsnyó város polgármestere, Kardos Ferenc szintén a mesehallgatók táborát szaporította. Az ő jóvoltából a történelmi városháza épülete díjmentesen adott otthont a mesemondó versenynek, és arra is gondja volt a polgármesternek, hogy minden vendég és szereplő a lehető legjobban érezze magát a városban. A szervezők maroknyi csapata pedig hajnaltól napestig mosolyogva és türelmesen szervezett, rendezett, elszállásolt, étkeztetett közel százötven embert. Rozsnyó igazi ünnepnek adott otthont az első márciusi hétvégén. Palócország - Meseország tényleges és jelképes fővárosának lakójává válni pedig kitüntető cím lehet azok számára, akik maguk is a palócföld lakóinak vallják magukat, és őrzik, óvják, éltetik azt a szellemi és tárgyi hagyatékot, amelyet őseiktől kaptak. Bemutató a Vámbéryben Hasznos kiadványok Dunaszerdahely. Március 7-én 18 órától tartják a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Szlovákiai magyar szervezetek adattára, valamint a Nonprofit lxl című, a Fórum Információs Központ által megjelentetett kiadványok bemutatóját. A Szlovákiai magyar szervezetek adattára 645 Dél-Szlovákiában működő magyar szervezet adatait tartalmazza. A kötet másik része 52 adományozó szervezettel ismerteti meg az olvasót. A Nonprofit lxl azokat a tapasztalatokat összegzi, amelyeket a Fórum Információs Központ munkatársai a szlovákiai magyar civil szervezetek munkájának segítése, könnyítése céljából szervezett több hónapos tréningsorozat folyamán szereztek. A kötet a megalakulástól kezdve a mindennapi gondokon keresztül egészen a megszűnésig kísétri nyomon a szervezetek életét. A könyveket dr. Huncík Péter, a Márai Sándor Alapítvány igazgatója ismerteti, (m-t) Ryan Phillippe és Kristin Scott Thomas a Gosford Parkban (Képarchívum) AD: Történet, történelem, egyház - Új Szó, 2002. február 28. Történet versus történelem
