Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 5. SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 KIS SZÍNPAD: Li­liom 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Tarts ki, drágám! 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A tizedes meg a többiek 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Egy csodálatos elme (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Moulin Rouge (am.) 18,20 TATRA: Egy csodálatos elme (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOST: Ghost World (am.) 17.30 Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 15, 20 ISTROPOLIS: Sólyom végveszélyben (am.) 17, 20 Training Day (am.) 15.30,18,20.30 Sex Pistols: Szenny és düh (ang.- am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (osztr.-fr.) 17.30, 20 Viliódzó fények (dán) 20.30 Csúcsformában 2 (am.) 17 Sö­tétkék világ (cseh) 18.30 Lázadók és szeretők (cseh) 17.30 Ottóka (cseh-ang.) 18 Buena Vista Social Club (ném.) 20 KASSA DRUZBA: Szörny Rt. (am.) 16, 18, 20 TATRA: Andél Exit (cseh) 15.30,20 Cabriolet (cseh) 17.45 CAPITOL: Training Day (am.) 15.30, 17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 19.30 ÚSMEV: Sólyom végveszélyben (am.) 13.30,16,19IMPÜLZ: Malena (ol.-am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Az egyeden (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője (ang.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Belphégor - A Louvre fantomja (fr.) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Macskajaj (ném.-ff.-jug.) 19 _____________________GYŐR_____________________ \ PLA ZA: Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) 20 Amerikai rapszódia (am.-magy.) 18,20.15 Angyali szemek (am.) 13.15,15.30,20 Aüantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.30 Csajok a csúcson (ném.) 16.30, 18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 13.15 Csúcsfor­mában 2. (am.) 19.45 Egy csodálatos elme (am.) 14.45,17.30, 20.15 Ének a csodaszarvasról (magy.) 13.15 Fiúk az életemből (amerikai) 15.15,17.45 A Gyűrűk Ura - Ä Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 13.45, 17,20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 13.30,16.30 Kém­játszma (ang.-am.) 20 Moulin Rouge (am.) 15.30 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Szörny Rt. (am.) 14, 16,18 Valami Amerika (magy.) 17.45 Vanília égbolt (am.) 20 Az amerikai forgatókönyvírók egyesületének díjai Mindkét kitüntetett Oscar-várományos MTI-JELENTÉS A hét végén, Rozsnyón megtartott IV. Palóc Mesemondó Verseny döntőjét számos kísérőrendezvény gazdagította Mesétől hangos palóc főváros Los Angeles. Az amerikai forgató­könyvírók egyesülete (WGA) egy amerikai és egy brit filmnek ítélte legmagasabb kitüntetéseit az idén: a legjobban adaptált forgatókönyv írójának járó díjat Akiva Goldsman (Egy csodálatos elme) vehette át, míg a legjobb ereded forgatóköny­vért Julian Fellowes (Gosford Park) részesült kitüntetésben. A három héttel az Oscar-díjak kiosz­tása előtt, szombaton tartott ünnep­ségen életműdíjban részesült a 79 éves Blake Edwards forgatókönyv­író, rendező, aki egyebek között A rózsaszín párduc mozifilmsorozat, az Álom luxuskivitelben (1961), a Viktória, Viktória (1982) és A férfi, aki szerette a nőket (1983) című fil­meket rendezte. A skizofréniában szenvedő amerikai matematikus zseni (John Forbes Nash) életéről Sylvia Nasar írt nagy sikerű életrajzot, és ennek alapján készítette el Akiva Goldsman az Égy csodálatos elme forgatókönyvét. A versenyben ezúttal olyan komoly ri­válist körözött le, mint A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége című, Tolkien regénytrilógiájának első ré­sze alapján készült amerikai-új-zé- landi filmet. A Robert Altman ren­dezte, a brit filmszakma legna­gyobbjait felvonultató Gosford Park, amely egy titokzatos gyilkos­ságot jár körül, egyebek között a Moulin Rouge című amerikai zenés filmmel szemben bizonyult jobb­nak, már legalábbis a Julian Fellowes által írt forgatókönyvének szempontjából. Az Egy csodálatos elme 8, a Gosford Park pedig 7 Oscar-jelöléssel büsz­kélkedhet, köztük mindkettő forga­tókönyvírója. Oscar-várományos természetesen A Gyűrűk ura (13 ka­tegória) és a Moulin Rouge (8 kate­gória) is. A Brit Filmakadémia egy héttel ezelőtt öt díjjal jutalmazta Á Gyűrűk urát, hárommal a Moulin Rouge-t, kettő-kettővel a Gosford Parkot és Az egy csodálatos elmét. Rozsnyó. Napjaink rohanó világában csendes, mesélős, játékos három nap szinte ajándék. Mindazok, akik március 1-jétől 3-áig részt vettek a IV. Palóc Mesemon­dó Verseny döntőjén, talán szintén oszlják ezt a véle­ményt. SZÁSZI ZOLTÁN A csodás főtér, a történelem ezer­nyi nyomát viselő házak és a felsőgömöri, bányavidéki emberek vendégszeretete fogadta a hatvan mesemondó versenyzőt és kísérői­ket. Az első nap a tudományé volt: a palócföldet és annak lakóit kuta­tó szakemberek fogalmazták meg a palócság mibenlétét, a röghöz, földhöz, tárgyi és szellemi kultúrá­jához erősen ragaszkodó nép men­talitását is elemezve. Az előadók, Méry Margit néprajz- kutató, Limbacher Gábor, a Nógrá­di Megyei Múzeum igazgatója és dr. B. Kovács István „gömöroló- gus“ értékes előadásai után Méry Margit új mesegyűjteményének, az Ipolymenti népmesék című kö­tetnek volt a bemutatója. A szerző a következő két nap alatt, a verse­ny során jó pár mesét újra hallha­tott a gyermekelőadóktól. A versenyt négy korosztály számá­ra hirdették meg a szervezők, a Gombaszög Fejlesztéséért Alapít­vány, a Palóc Társaság és a balassa­gyarmati Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ. Nem hagyományos verseny volt ez, inkább mesefesztiválnak ne­vezhető, hiszen a kis és nagyobb palóc gyerekek táncos, énekes ke­retjátékok szereplői is voltak egy­szerre, ami oldottá és közvetlenné tette a mesemondást. Maguk a dí­jak és azok költői megnevezése már szimbolizálják azt, hogy ezút­tal nem volt lámpalázas, izgulós versenyszellem és teljesítmény­központúság. Színpompás bemutatója volt a palóc nyelvterület viseleti kincsének is. Az első kategória mesemondójá­nak, a rimaszombati Varga Gyulá­nak az Őzike Palóc Nívódíjat, a második kategória mesélőjének, a sajólenkei Koncz Gabriellának Só­lyom Palóc Nívódíjat, a harmadik kategória győztesének, a zselízi Mézes Mátyásnak a Táltos Palóc Nívódíjat, a negyedik kategória mesemondójának, a sajószentkirá- lyi Szabó Biankának a Griffmadár Palóc Nívódíjat adományozta a zsűri. A legfurfangosabb és igazán VAS GYULA Az Új Szó február 28-ai számában Almási Sára írt recenziót a „Szőgyén vallástörténelme” című könyvről. Mivel teijedelmes írásá­ban elsősorban a címet kifogásolja, reagálni szeretnék, mint a könyv egyik szerzője, egyben az említett cím kitalálója. Almási Sára minde­nekelőtt a „történelem” kifejezést kifogásolja a címben, mondván: „Egyezményesen elfogadott tény, hogy a magyar nyelvben nem vala­minek a történelméről, hanem a történetéről beszélünk.” A cikk szerzője ezzel nem kevesebbet ál­lít, mint hogy a magyar nyelv fo­galmi összetételekben és utótag­ként egyáltalán nem ismeri a „történelem” szót. Hogy ez meny­nyire nincs így, mi sem bizonyítja jobban, mint például az „ez már sporttörténelem (sajtótörténelem, filmtörténelem, vallástörténelem stb.)”-féle szófordulatok. A „val­lástörténelem” kifejezést tehát tel­jes mértékben legitimnek tartom; arra pedig, hogy adott esetben ez kacagtató meséért járt a Rókako­ma Díj, amelyet a kurtaszoknyás, kőhídgyarmati Rákota Bianka ka­pott. Legszebben csengő, ízes be­szédéért kapta a Szóló Szőlő Díjat a ragyolci Czibula Júlia és a hanvai Várady István. A gyerekek a ládafiából elővará­zsolt, csodálatosabbnál csodálato­sabb népviseletekben adták elő a kiválasztott mesét. Egyfajta szín­pompás, gazdag bemutatója volt ez az egész palóc nyelvterület vise­leti kincsének is. A szervezők a leg­szebben, a legautentikusabb nép­viseletbe öltözött mesemondókat kiváló mesemondásukon túl a nép­viselet megőrzésért két különdíjjal vagy a „vallástörténet” szóösszeté­tel használata kifejezőbb, más né­zőpontból kiindulva próbálok vá­laszt adni. Ha ugyanis egy konkrét földrajzi régió (helység, ország, földrész) múltját elsősorban a tár­sadalmi folyamatok és változások felől közelítjük meg, szerencsé­sebb dolog, ha az árnyaltabb és gazdagabb jelentésű, mélyebb ér­telmű „történelem” kifejezést használjuk. („Valamely nép, nem­zet, népcsoport életében történt fontosabb események szakasza, il­letve ezen események időrendben történő leírása” - Magyar Értelme­ző Kéziszótár, 1989). Tény, hogy ugyanitt a „Történet” címszó ideil- lő értelmezéseként is hasonló meghatározás szerepel („Valami­nek a múltja és fejlődése elmond­va vagy leírva”), de ennek szür­kébb, szegényesebb voltára éppen a semmitmondó „valami” alany utal a legérzékletesebben. A cím mellett szól egy további kö­rülmény is, amelyről a cikk szerző­jének valószínűleg nincs tudomá­sa. Szőgyén község ugyanis euró­jutalmazták. A legszebben öltözött leány Kisködmön Díját Kapás Csil­la kazári kislány kapta. Figyelem­reméltó teljesítmény volt a részé­ről nemcsak a mese előadása, ha­nem az a tartás és fegyelmezett­ség, ahogyan kazár népviseletét vi­selte. Ez a ruhaköltemény ugyanis szemet gyönyörködtető, de na­gyon kényelmetlen viselet. Ülni csak nehézkesen lehet benne, hi­szen a számtalan keményített szoknya ezt nem igazán engedi meg. A legszebben öltözött fiú vi­seletért járó Cifraszűr Díjat Kovács Boros Sándor rozsnyói legény kap­ta. Az ő viselete egy hagyományos XIX. század végi, XX. század eleji pai jelentőségű régészeti lelőhely; több évtizeden keresztül végeztek itt feltárásokat a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia munkatársai. A munkálatok eredményeiről a kivá­ló szlovák régész, Viera Neméj- cová-Pavúková írt könyvet, amely 1995-ben Svodín címmel jelent meg. Újabb, ugyanezzel a témával foglalkozó munkájának a „Praveké dejiny Svodína” címet adta, kiadá­sát azonban nem érhette meg, mi­vel 1997-ben elhunyt. A könyv fér­je, egyben régész kollégája, dr. Juraj Pavúk lektorálásával és jóvá­hagyásával jelent meg 1998-ban, magyarul és szlovákul; a magyar rész az eredeti szlovák cím lehető legpontosabb fordításaként a „Szógyén őskori történelme” címet kapta. Mivel a Szőgyéni Községi Hivatal mint kiadó a falu múltjával foglalkozó sorozat első darabjának szánta a kiadványt, a második kö­tet címével éppen a folytonosságot kívánta hangsúlyozni. Dióhéjban ennyit láttam szükségesnek el­mondani a „Szőgyén vallástörté­nelme” cím védelmében. paraszti ünneplő volt, kalappal, lajbival, csizmanadrággal és roggyantott, kemény szárú csiz­mával. Mindezekkez a külcsínek- hez természetesen hozzájárult a magabiztos mesemondás, a jó me­seválasztás és az előadás magas színvonala is. A zsűri ebben az évben először osztotta ki a Rozmaring Díjat, amellyel a bámai Szegedy Ale­xandrát jutalmazta. A Rozmaring Díjat a jövőben azok a gyerekek nyerhetik el, akik folyamatosan magas színvonalú előadással vesz­nek részt a Palóc Mesemondó Ver­senyen. Egyfajta biztatás ez mind­azoknak, akik megszerették a me­semondást, és kitartó munkával művelik azt. A mesemondó ver­senyt számtalan kísérőrendezvény A zsűri ebben az évben először osztotta ki a Rozmaring Díjat. segítette, kitöltve a gyerekek és kí­sérőik egész napját. Együtt játsz­hattak Badin Ádámmal a Juhász­nak jól megy dolga című meseszín­házi előadásban, Juhász Éva ját­szóházában tojást festettek, mé­zeskalácsot sütöttek, csuhébábot készítettek, Kovács Ági és kis csa­pata pedig megtáncoltatta őket. A rendezvény ideje alatt fénykép­kiállítás elevenítette fel az elmúlt évfolyamok emlékezetes pillanata­it. Sok versenyző és pedagógus, szervező és kísérő idézhette fel emlékeit, élményeit. Mert már vannak rendszeresen visszajárok. Gyerekek, pedagógusok és szülők egyaránt. Kialakult ennek a ver­senynek egyfajta támogató szelle­mi háttere. A két nap több mint há­romszáz érdeklődője, nézője is ezt igazolja. Szellemi és anyagi támo­gatók egyaránt. Rozsnyó város polgármestere, Kardos Ferenc szintén a mesehallgatók táborát szaporította. Az ő jóvoltából a tör­ténelmi városháza épülete díjmen­tesen adott otthont a mesemondó versenynek, és arra is gondja volt a polgármesternek, hogy minden vendég és szereplő a lehető legjob­ban érezze magát a városban. A szervezők maroknyi csapata pedig hajnaltól napestig mosolyogva és türelmesen szervezett, rendezett, elszállásolt, étkeztetett közel száz­ötven embert. Rozsnyó igazi ün­nepnek adott otthont az első már­ciusi hétvégén. Palócország - Me­seország tényleges és jelképes fő­városának lakójává válni pedig ki­tüntető cím lehet azok számára, akik maguk is a palócföld lakóinak vallják magukat, és őrzik, óvják, éltetik azt a szellemi és tárgyi ha­gyatékot, amelyet őseiktől kaptak. Bemutató a Vámbéryben Hasznos kiadványok Dunaszerdahely. Március 7-én 18 órától tartják a Vámbéry Irodalmi Kávéházban a Szlovákiai magyar szervezetek adattára, valamint a Nonprofit lxl című, a Fórum In­formációs Központ által megjelen­tetett kiadványok bemutatóját. A Szlovákiai magyar szervezetek adattára 645 Dél-Szlovákiában működő magyar szervezet adatait tartalmazza. A kötet másik része 52 adományozó szervezettel is­merteti meg az olvasót. A Nonprofit lxl azokat a tapaszta­latokat összegzi, amelyeket a Fó­rum Információs Központ munka­társai a szlovákiai magyar civil szervezetek munkájának segítése, könnyítése céljából szervezett több hónapos tréningsorozat fo­lyamán szereztek. A kötet a meg­alakulástól kezdve a mindennapi gondokon keresztül egészen a megszűnésig kísétri nyomon a szervezetek életét. A könyveket dr. Huncík Péter, a Márai Sándor Alapítvány igazga­tója ismerteti, (m-t) Ryan Phillippe és Kristin Scott Thomas a Gosford Parkban (Képarchívum) AD: Történet, történelem, egyház - Új Szó, 2002. február 28. Történet versus történelem

Next

/
Thumbnails
Contents