Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-04 / 53. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 4. Vidékfejlesztés 9 Az EU mintaképévé vált Írországban az egy évtized alatt az emberekbe fektetett tőke kamatostul megtérült Felfutóban a fejlesztési ügynökség Az EU kistigrisének születése Az ír Millstreet Country Park az elmúlt években a fenntartható idegenfor­galom egyik leghíresebb példájává vált (Forrás: Leader magazine) Dublin. Írország az EU fejlő­dési mintaképévé vált. Az ott alkalmazott módszereket a hazai Vidék Parlament kül­döttsége is tanulmányozta. TUBA LAJOS Az Európai Unióban az elmaradott régiók felzárkóztatására juttatott tá­mogatások a mezőgazdaság után a második legnagyobb csomagot te­szik ki. Míg azonban a legtöbben ezt nagy infrastrukturális beruházások megvalósítására fordítják, mond­ván e nélkül nem jönnek a beruhá­zók, az írek más utat választottak. A 3,7 millió lakosú Írország a nyolc­vanas évek végén az EU egyik leg­szegényebb országa volt, 20% felet­ti munkanélküliségénél csak Spa­nyolország volt rosszabb helyzet­ben. A kormány nem talált kiutat, ezért 1987-ben a társadalom min­den rétegét bevonta ennek keresé­sébe. Megoldásként teljesen átalakí­tották az állam irányítását. A tevé­kenység nagy része partneri alapon működő ügynökségek kezébe ke­rült, ezekben az államigazgatási szervek csak egyharmados befo­lyással rendelkeznek. így a fejleszté­si elképzelések finanszírozását je­lenleg 10+1 ilyen ügynökség végzi. Az azóta szerzett tapasztalatokat úgy is összefoglalhatjuk, hogy az írek az uniós támogatást a beruhá­zások helyett az emberek képzésére fordították. így az útjaik továbbra is döcögősek, viszont kialakult annak a lehetősége, hogy a gazdasági fej­lesztés a legjobban jövedelmező iparágakra összpontosíthasson. Eredményként az ország a kilencve­nes évek második felétől tartósan évi nyolcszázalékos gazdasági növe­kedést produkál. A munkanélküli­ség gyakorlatilag eltűnt, jelenleg 80 ezer szabad állás van, a becslések szerint az elkövetkező években évi 200 ezer munkahelyre kívülről kell embereket hozni. Ehhez azonban gyökeres szemléletváltásra volt szükség. Az ország 34 regionális közigazgatási egységre osztódik, ezek mindegyike tízéves, minden parmer bevonásával készülő, fej­lesztési terv alapján dolgozik. A kö­zel félmillió lakosú Dublin-Központ egységben például a fejlesztési cso­portok fokozatosan a következő öt témát választották ki maguknak: ♦ Mindent a polgárért; ♦ A polgárok alakítják városukat; ♦ A tanuló és művelődő város; ♦ Egészséges városban élünk; ♦ A vállalkozás munkát biztosít. Az egyes témákon belüli aktivitáso­kat az állami költségvetés finanszí­rozza, a városok ehhez a projektme­nedzserek fizetésének, illetve a munkacsoportok költségeinek fede­zésével járulnak hozzá. Az elmaradott régiók felzárkóztatá­sára az úgynevezett partneri közös­ségi csoportok példáját mutatták be a Szlovákiából érkező látogatók­nak. Ezek küldetése az volt, hogy kibővítsék az elsősorban a közüze­mi infrastruktúra kiépítésére össz­pontosító helyi önkormányzatok, illetve a helyi problémáktól távol lé­vő államigazgatási szervek tevé­kenységét. Ilyen szervezetek az or­szág különböző pontján alakultak, később ezek hálózatba tömörültek, így ugyanis megfelelő partnerei le­hettek az országos szerveknek. Egy közösségi csoport működésére az ország déli részén található Wexford 30 ezer lakosú kisváros példáját hozták fel. Itt különféle fej­lesztési programokat valósítottak meg, de 1999-ben mégis úgy látták, hogy ezek még nem érték el a kí­vánt hatást, vagyis a körzet tovább­ra is elmaradottnak számít. Ezért ekkor újra, mindenki bevonásával áttekintették a teendőket és ennek egy 2003-ig szóló új program lett az eredménye. A program célcsoport­jai elsősorban a valamilyen okból leszakadók voltak, 14 csoporton belül közel nyolcezer embert céloz­tak így meg. A programot a megfe­lelő állami ügynökség 2003-ig fi­nanszírozza. Az utolsó fázisban ki­értékelik és akkor döntenek a foly­tatásról. Az Area Development Management nevű ügynökség üyen alapon 38 el­maradott körzet partnerségi szerve­zeteivel dolgozik együtt. 1999-ig el­sősorban az Európai Unió alapjai fi­nanszírozták, 2000 óta azonban ezt az ír kormány vállalta át. Hat év alatt az így megvalósított progra­moknak köszönhetően 20 400 mun­kahely jött létre. Külön figyelmet szenteltek a hátrányos helyzetű cso­portoknak, például 79 ezer gyer­mek fejezte be segítségükkel az alapiskolát. A partnerségek pályá­zati úton jutnak támogatáshoz, en­nek összege 0,5 és 1 millió ír font közt mozog. INPARD-program: egy új név, amely a jövőben komoly szerepet kaphat az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban Kulcsszerepben a helyi kezdeményezés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Liptovsky Hrádok. Nagy lépést tet­tünk előre és egyre nagyobb az INPARD megvalósulásának esélye - tájékoztatta a Vidék Parlamentjé­nek elnökségét Brüsszelből megér­kezve Jela Tvrdonová, a nyitrai Vi­dékfejlesztési Ügynökség (ARVI) igazgatója. Ő a földművelésügyi tár­ca küldöttségének tagjaként vett részt a társult országok miniszterei­nek közös találkozóján. Már ez a tény is újdonság, mivel az Európai Bizottság eddig a kétoldalú tárgya­lásokra helyezte a hangsúlyt. Bár a fő hangsúly a közvetlen dotációkkal kapcsolatos EU javaslat megvitatá­sán volt, fontos szerepet kapott az INPARD-program is. Ennek megértéséhez ismerni kell az EU-s tagállamokban évek óta folyó LEADER-programot. Az uniós prog­ramok nagy része ún. horizontális program, amely keretében az ér­deklődők valamüyen, tőlük távol ál­ló bizottsághoz adják be a pályáza­taikat. A rendszer hátránya, hogy amennyiben egy közösség kidolgoz valamüyen fejlesztési programot, általában annak csak egy-egy rész­letét sikerül pályázati úton megva­lósítani. Ennek jeüemző példája a SAPARD-program. A LEADER-prog- ram ezzel szemben fordított logiká­val dolgozik. Az elmaradott vidéki területeken (a társult országok tel­jes egészében üyenek) kialakuló he­lyi fejlesztési csoportok partneri együttműködéssel kidolgozzák sa­ját elképzeléseiket, majd pedig a program biztosítja a megvalósítás­hoz szükséges támogatást. Nyugat- Európa hátrányos térségeiben az el­múlt néhány évben 1400 ilyen helyi fejlesztési csoport kapott támoga­tást a központi költségvetésből, nem beszélve arról az újabb több ezerről, amelyeket a nemzeti költségvetések támogattak. Tavaly ősszel az Euró­pa Parlament mezőgazdasági és vi­dékfejlesztési bizottsága javasolta, hogy INPAD néven egy hasonló program induljon a társult orszá­gokban is. Ez az uniós kormányként működő Európai Bizottságban nagy ellenállásra talált. Ennek oka főként a pénzügyi fedezet kérdése volt. Az unió 2006-ig szóló pénzügyi tervé­ben nincs üyen tétel, a SAPARD- program pénzéből pedig senki sem szerette volna lecsípni a kért össze­get. A javaslat végül az Európa Par­lamentben a tavalyi költségvetési szavazáskor megbukott, igaz, a si­ker mindössze három szavazaton múlott. Ennek eüenére az említett parlamenti bizottság továbbra is na­pirenden tartja az ügyet és ezt a tár­sult országok minisztereinek febru­ár 18-i brüsszeli találkozója is meg­erősítette (Szlovákia és Csehország csak áüamtitkári szinten képvisel­tette magát). Jela Tvrdonová szerint azzal ők sem értettek egyet, hogy a szükséges összeget a SAPARD- programból vegyék el. Egy másik le­hetséges megoldás, hogy INPARD fedezetét az az összeg képezze, amelyet a SAPARD-programból 2003-ig nem sikerül elkölteni. Az EU döntés értelmében ugyanis a SAPARD-programnak éves költség- vetése van és 2003-végén elveszik az előző évekből fennmaradt ös­szeg. Ebben azonban egyelőre nem sikerült egységes áüáspontra jutni. A vitát az is befolyásolta, hogy so­kak szerint 2004 után már a társult országok egy része uniós tag lesz, így számukra már ez a vita nem iga­zán érdekes. Ebben azonban téved­hetnek, mivel a téma szakértői sze­rint a társult országok nagy része a LEADER-program befogadására sem képes. Ezért az INPARD épp az erre való felkészülést szolgálná. így nálunk is egyre többen követelik, hogy a jövő évi költségvetésben már erre is különítsék el a megfelelő ös­szeget. Már csak azért is, mert itt szintén érvényes, hogy amennyiben felkészületlenek leszünk, a többi or­szágnak több jut belőle. (tuba) Magyarországi szakember ad elő Szímőn az új típusú mezőgazdasági szövetkezetek működéséről. Felkészületlenül képtelenek leszünk kihasz­nálni az uniós támogatási programokat. (A szerző felvétele) A VIPA és a megyei önkormányzatok együttműködése - a legkomolyabb munka a Besztercebányai Kerületben folyik A kapcsolatteremtés ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Liptovsky Hrádok. A megyei ön- kormányzatok létrehozása új kihí­vást jelent a vidéki életkörülmé­nyek javítására törekvő szervezete­ket tömörítő Vidék Parlamentje számára. Mivel a regionális fejlesz­tés ezek hatáskörébe került át, a megyei önkormányzatok a jövőben alapvetően befolyásolhatják a vi­dék esélyeinek javítását. A szerve­zet áttekintette az egyes megyék helyzetét. Kiderült: a legkomolyabb munka a Besztercebányai Kerület­ben folyik, ahol a VIPA frissen ala­kult megyei szervezete a Harmadik Szektor Grémiumának szervezeté­vel az új megyei vezetésnél elérte egy mezőgazdasági, erdőgazdálko­dási és vidékfejlesztési bizottság létrehozását. Céljaik között szere­pel, hogy minden bizottságba be­juttassák a képviselőjüket, szeret­nék, ha minden járásban lenne re­gionális fejlesztési képviselet, véle­időszaka ményeznék a megyei önkormány­zat dokumentumait, szeretnék el­érni, hogy a megyei önkormányzat főosztályvezetőit szakmai kritériu­mok alapján nevezzék ki. A többi megye még hátrébb tart. Február 1- jén Nyitrán találkoztak a Pozsonyi, Nagyszombati és a Nyitrai megye szervezetei és egy koordinációs bi­zottságot hoztak létre. Ez egyelőre egész Nyugat-Szlovákiát befogja. Pozsonyban Lubo Roman megyei elnök a VIPA kérésére a politikai pártokkal egyeztet egy vidékfejlesz­tési bizottság létrehozásáról. Amennyiben ez sikertelen lesz, ak­kor saját tanácsadó szerveként hoz létre ilyent és megígérte, hogy a re­gionális fejlesztési bizottságot is ki­bővítik a VIPA két képviselőjével. A Kassai, az Eperjesi megyékben, a Zsolnai és a Trencséni megyékben közösen az ott működő szervezetek azt tervezik, hogy felmérik a vidék- fejlesztés iránt érdeklődő szerveze­tek igényeit, (ti) Idegenforgalmi stratégia ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Galánta. A városban már egy éve működűt nonprofit regionális fej­lesztési ügynökség. Baros Róbert, a szervezet vezetője lapunknak el­mondta, hogy ezt Galánta, Szered és Diószeg önkormányzata alapítot­ta és részét képezik az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium által támogatott 18 szervezetből álló or­szágos hálózatnak. Fő küldetésük a helyi fejlesztési kezdeményezések összefogása. Mivel ez csak közösen eredményes, fontos feladatuk a köz­szféra, a vállalkozói szféra és a har­madik szektor összefogása. Az ügy­nökség monitorozó szerepet tölt be, vagyis megpróbálja áttekinteni azo­kat a lehetőségeket, amelyeket az érdeklődők igénybe vehetnek az el­képzeléseik megvalósítására. Emel­lett saját pályázatokkal is próbál­koztak. A Fórum Intézet pályázata keretében elkészült az ügynökség honlapja, ezen a saját tevékenysé­gükön kívül a járás három városát mutatják be és folyamatosan tovább bővítik. Ezenkívül a gazdasági tárca pályázatából a járási hivatal regio­nális fejlesztési osztályával közösen a közelmúltban fejezték be a járás idegenforgalmi fejlesztési tervének kidolgozását. Baros hangsúlyozza, hogy ez a lehetőségeket figyelembe vevő alapdokumentum, és az elkö­vetkező fél év során igyekeznek ki­kérni a járásbeli önkormányzatok véleményét is, hogy minél alapo­sabb anyagot tegyenek le az asztal­ra. Az említett projektum másik ele­me egy színes tájékoztató anyag, amely a járást mutatja be az érdek- lődőloiek. A regionális ügynökség idén a munkájába szeretné bevonni a járás községi önkormányzatait, vállalkozókat és civil szervezeteket is. Számukra azt ígéri, hogy áttekin­tést ad a pályázási lehetőségekről, szakmai adatbázist állít össze, segít pályázatok kidolgozásában, bele­értve vállalkozói pályázatokat is. Külön érdekesség, hogy márciustól a budapesti Új Kézfogás Közalapít­vány vállalkozásfejlesztési központ­jaként is működik, vagyis rajta ke­resztül hozzáférhetővé válnak ezek a támogatási lehetőségek is. -tl­Nyílt levél a politikai pártokhoz Most bizonyíthatnak ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Liptovsky Hrádok. Nyüt levélben szólította fel a Vidék Parlamentje el­nöksége a választásokra készülő po­litikai pártokat, hogy programjaik­ban szenteljenek kiemelt figyelmet a vidék problémáinak. Arra hivat­koztak, hogy az OECD elemzése szerint Szlovákia Európa egyik leg­inkább vidéki jeüegű országa: terü­letének 80%-a számít ilyennek és a lakosság 42%-a él vidéken. A VIPA ezért javasolja, hogy a vidékfejlesz­tés érdekében szülessen az ország összes vidéki területének egyenlő szociális és gazdasági fejlődését biz­tosító rendszer és ehhez alakítsák át az áüam törvényalkotási, tervező, pénzügyi és intézményi rendszerét. Az eddigi vidékfejlesztési politika nem érte el a célját, hiszen a vidék helyzete nem javult, ezért javasol­ják, hogy a földművelésügyi, a kör­nyezetvédelmi, a gazdasági, az épí­tésügyi- és régiófejlesztési miniszté­rium vidékfejlesztési jogkörei ezen­túl egyetlen központi áüamigazga- tási szerv kezébe kerüljenek. Szük­ségesnek tartják a vidéken űzhető összes váüalkozási forma és a fenn­tarthatóságon alapuló mezőgazda­ság támogatását, annak érdekében, hogy a hozzáadott érték a vidéken maradjon. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a hazai mezőgazda- sági és vidékfejlesztési stratégiát, eszközöket alkalmassá tegyék az uniós támogatási lehetőségek haté­kony felhasználására, a hazai dotá­ciós rendszert az eddiginél hatéko­nyabbá tegyék. Sokat segíthet, ha a vidéki vállalkozások élénkítésére megfelelő eszközöket alkalmaznak. A gazdaság meüett azonban a vidék felemelkedéséhez elengedhetetlen az ott élők képzése, hiszen e nélkül nem tudnak élni a felkínált lehető­ségekkel. Erre szolgál az informáci­ós központok hálózatának bővítése, illetve a megfelelő szakemberek képzésének megszervezése, -t­Nagy visszhangot váltott ki a régiók chartája Mi kell a régióknak? ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Lőcse. Február elején az Emberek és Víz Polgári Társulás által A régiók maguknak segítenek címmel szer­vezett konferencián mutatták be a Lőcsei és a Szabinovi járás számára az összes ületékes járásbeli intéz­mény közös részvételével kidolgo­zott fejlesztési koncepciót. A talál­kozón ezen kívül Szlovákia Régiói­nak Chartája címmel egy, a hazai ré­giófejlesztés igényeit tárgyaló anya­got is elfogadtak, amely különösen nagy visszhangot váltott ki a témá­val foglalkozó szervezetek között - eddig 125 szervezet biztosította tá­mogatásáról. A charta a fenntartha­tó fejlődés szempontjából négy alapvető követelményt fogalmazott meg: javítani kell a lakosság tájé­koztatásán és a régiófejlesztés fi­nanszírozására fenntartott források elosztásának áttekinthetőségén; kö­vetkezetesen végre keü hajtani a ha­talom megosztását az áüam, a régi­ók és a községek között; enyhíteni kell az egyes régiók közti informáci­ós, pénzügyi és szervezeti egyenlőt­lenségeken; fel keü számolni az egyes régiók közti szociális és gaz­dasági különbségeket.A régiók in­tegrált fejlődése szerintük megköve­teli az olyan politikai és intézményi együttműködést, amely ma még nincs a megfelelő szinten. Ilyenek például a helyi gazdaság, a termé­szeti, kulturális és történelmi örök­ség, az információs rendszerek, a művelődés, a agárium, a kereskede­lem és a szolgáltatások. Az együtt­működés segít a helyi emberi erő­források mobüizálásában és ez lehe­tővé teszi a közpénzek hatékonyabb felhasználását. A charta a,fenntart­ható régiófejlesztés érdekében az élet különböző területeiről 34 fel­adatot fogalmaz meg, hangsúlyoz­va, hogy a kormány fontos szerepet játszik a régiók életének alakításá­ban. Ezért arra kérik a testületet, hárítsa el a régiók fejlődése előtt ál­ló jelenlegi akadályokat. E nélkül Szlovákia az uniós tagság esetén lcsak a szociális eüátórendszer szá­mára jelent majd újabb terheket, -ti­VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. március 4-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,777 Lengyel zlotv 11,372 Angol font------­68, 367 Magyar forint (100) 16,982 Cseh korona 1,321 Svéd korona 4,602 Dán korona 5,621 ­Szlovén tollár (100) 18,692 Japán ien (100) 35,983 Svájci frank 28,312 Kanadai dollár 30,073 USA-dollár 48,127

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents