Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-28 / 74. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 28. Gazdaság és fogyasztók - Hirdetés A kormány beleegyezésével a jelenlegi cégvezetés veszi meg a dunaszerdahelyi Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalatot A kormány tegnap nem adott többletpénz a BSE szűrésére Az idén 10 új buszt vásárolnak A dunaszerdahelyi buszokat újabban színes pöttyökkel ékesítik. Végre pont került a SAD regionális vállalata magánosításának végére is. (Somogyi Tibor felvétele) Dunaszerdahely. Többéves halogatás és előkészületek után végre privatizálják az Szlovák Autóbusz-közleke­dési Vállalatokat. A Nemzeti Vagyonalap első nekifutásra két regionális vállalatra hir­detett versenypályázatot. GÁGYOR ALÍZ A Nemzeti Vagyonalap (FNM) után tegnap a kormány is áldását adta a Szlovák Autóbusz-közlekedési Vál­lalat (SAD) dunaszerdahelyi terü­leti cége 49 százalékos részvény- csomagjának magánosítására. A hímek felemás visszhangja volt a részvénytársaság vonzáskörébe tartozó régióban és a társaság két üzemében, a dunaszerdahelyiben és a galántaiban. A versenypályá­zatot a cégvezetés által alapított Dunaszerdahelyi Közlekedési Vál­lalat (DSAD) Rt. tervezete nyerte, szemben a budapesti Eurobusz be­ruházási társaságéval. Az osztrák Postbus pedig - korábbi kijelentései ellenére - meg sem kísérelte a rész­vételt a versenypályázaton. Mit kínált a DSAD, mennyiben volt felajánlása jobb, mint versenytársa­ié, illetve mi várható a Dunaszerda­helyi és a Galántai járást felölelő tér­ségben? - kérdeztük Michal Hume- ník mérnököt, az SAD dunaszerda­helyi igazgatóját, a DSAD részvény- társaság egyik társtulajdonosát. Eredetileg nyolc társaság ér­deklődött a dunaszerdahelyi köz­pontú SAD iránt, ám cégszemlére csak az Eurobusz, egy csehországi cég, a Tnneci CSAD jött el, ugyan­akkor versenypályázatot csak a DSAD Rt. és az Eurobusz nyújtott be - pontosította értesülésünket Mi­chal Humeník. Nem titkolta felhá­borodását, amikor annak, az SAD dolgozóitól hallott értesülésnek az igazságtartalmát firtattuk, igaz-e, hogy amikor az osztrákok jöttek háztűznézőbe, a cégvezetés „kive­zényelte” a vállalat parkolójából az új, korszerű buszokat, hogy azok ne legyenek szem előtt, s á potenciális érdeklődő csak a kiszolgált géppar­kot láthassa. „Már csak nem gondol­ja, hogy a buszok a kocsiszínben Eredetileg nyolc társa­ság érdeklődött a duna­szerdahelyi SAD iránt. maradnak, amikor munkájuk van odakint?” - kérdezett vissza az igaz­gató, majd hozzátette: január dere­kán lehetővé tették az osztrák ér­deklődőknek, hogy betekintést nyeljenek cégük ügymenetébe. Minden kérdésükre kimerítő választ adtak. „Nem rajtunk múlott, hogy végül meghátráltak. A menedzs­ment privatizációs tervezetét egyébként a dolgozók szakszerve­zeti szövetsége is támogatta.” Michal Humeník fontosnak tartot­ta leszögezni, hogy a DSAD jelen­leg nem fejt ki semmilyen tevé­kenységet, csak azért hozták létre, hogy részt vehessen a privatizáció­ban. A világhálón is elérhető cég­jegyzék szerint az rt.-nek három társtulajdonosa van. Az egyik ma­ga az SAD igazgatója, társtulajdo­nos továbbá a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, valamint az rt. felügyelő bizottságának egyik tag­ja, tehát olyan emberek, akik Hu­meník szavaival élve legalap­vetőbb részletekig ismerik a céget és a régiót, amelyben szolgáltatá­sokat nyújt. A cég jelenlegi ve­zetője nem titkolja, hogy ő maga húsz évvel ezelőtt az egyetem be­fejezése után a műszaki osztályon kezdte pályafutását a közlekedési vállalatnál, és az évek során szinte az összes munkahelyen megfor­dult, a ranglétra összes fokát vé­gigjárta, amíg 7 évvel ezelőtt fel­került a legmagasabbra. Mennyiben volt a menedzsment versenypályázata jobb, mint a ver­senytársé? - kérdezősködtünk to­vább, ám Michal Humeník csak a DSAD tervezetét vázolta fel, mond­ván nem volt tagja a privatizációs bizottságnak, amely végül őket mondta ki győztesnek. A siker kul­csát a kiegyensúlyozott vállalkozási tervben és az elfogadható törleszté­si ütemtervben látta, az Eurobüsz- ról csak annyit mondott, hogy az a cég csak szerződéses fuvarozással foglalkozik, tehát a hely- és város­közi közlekedés terén nincs tapasz­talata. „Mi 40 millió koronás vétel­iárra tettünk javaslatot, ezt az összeget új buszok vásárlására for­dítjuk. Az általunk felvetett törlesz­tési ütemterv a 49 százalékos rész­vénycsomag árának kifizetését az év végéig feltételezi.” A dunaszerdahelyi SAD-hoz tartozó galántai közlekedési vállalat mun­katársai attól tartanak, hogy a Felújítják a 167 darab autóbuszból álló elöre­gedett járműparkot. DSAD győzelmével erősödni fog a Dunaszerdahely-centrizmus - vetet­tünk fel egy újabb problémát. „A ga­lántai vállalatot 2000-ben csatolták a miénkéhez” - válaszolta. Talán nem kívánatos összeolvasz­tás? „Én inkább úgy fogalmaznék, hogy két eltérő cégvezetési kon­cepciójú vállalat összevonására került sor. Nekünk volt egy egyér­telmű koncepciónk, hogy nem fog­lalkozunk bizonyos eleve ráfizeté­ses tevékenységekkel, velünk el­lentétben Galántán jelentős túl­foglalkoztatás volt, főleg az admi­nisztratív munkaerő és a segéd­munkás kategóriában. 2000-től te­hát szakaszokban megközelítőleg 75 munkaerőt bocsátottunk el, ám a gépjárművezetők és a szerelők maradtak. A helyzet mára stabili­zálódott, további elbocsátásokat nem tervezünk. Ami a gépparkfe­lújítást illeti, a két cég összevonása óta a vásárolt új buszok felét min­dig Galánta kapja. A tizenhét regionális szlovákiai au­tóbusz-közlekedési vállalatból ed­dig csak kettőt privatizáltak, a du- naszerdahelyit és a pozsonyit, amely kétségkívül a legértékesebb. A többi SAD magánosítására csak később kerül sor. A fővárosi céget a francia Connex vette meg, a duna- szerdahelyit a DSAD, amely az SAD részvényeinek 49 százalékán túl to­vábbi 17 százalékra kap elővételi jo­got. Az elővétel érvényesítése ter­mészetesen a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésétől függ majd. Az új cég versenypályázatá­ban azt vállalta, hogy fokozatosan felújítja a 167 darab autóbuszból ál­ló, jócskán elöregedettnek mondha­tó járműparkot - korszerű járműből csak 25 darab van, ellenben 110 au­tóbusz életkora meghaladja a 11 évet. Év végéig 10 új járművet vásá­rolnak, ugyanakkor költségmegta­karítás céljából a cég az eddigi javí­tási gyakorlattal felhagyva saját ma­ga javítja majd a meglévő és még használható gépparkot. Gázüzemű buszokat, töltőállomás híján, nem vesznek. Új járatok indítására vagy a meg­lévők sűrítésére a dunaszerdahelyi járatokkal utazók nem számíthat­nak. Az igazgató a gazdaságosságra hivatkozott, majd hozzátette: a múlt év során egyetlen ilyen kér­vényt sem kaptak. „Ötvenkét licen- cünk van, 50 hely- és városközi, egy távolsági és egy nemzetközi járatot üzemeltetünk. Ezeket a jövőben is fenn akarjuk tartani. Viteldíjeme­lést sem tervezünk, ugyanakkor né­hány erősen ráfizetéses helyi járat fenntartásáról tárgyalásokat kez­dünk a helyi és a regionális önkor­mányzatokkal, nagyobb társfinan­szírozásra kérve őket.” A Szlovák Villamos Művek tavaly kiemelkedően jó, 754,735 millió korona adózás utáni nyereséget értek el Megismételhetetlen a tavalyi nagy profit A villamosmüvek 2001-es eredményei Mutató Villamosenergia-termelés Mértékegység MWh Ebből: Eredmény 27 215 158 hőerőmű MWh 5 367 241 atomerőmű MWh 17 103 000 vízierőmű MWh 4 744 917 Bevételek ezer Sk 58 971 562 Adózás utáni nyereség ezer Sk 754 755 ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Villamos Művek (SE) tavaly 754,735 millió koronás nettó nyereséget értek el, ami kiemelkedően jó eredmény­nek számít az előző évi 84 milliós profitot követően. Bevételeik az el­múlt évben 16 százalékkal nőve el­érték az 58,971 milliárd koronát, kiadásaik eközben, 13 százalékos emelkedést követően, 58,217 mil- liárdot tettek ki. Működési nyere­ségük 2001-ben azonban csak 3,5 milliárd korona volt, míg egy évvel korábban ez csaknem 4,9 milliár- dot tett ki. Vincent Pillár, a Szlovák Villamos Művek vezérigazgatója szerint ehhez elsősorban az üzem­anyagok árának növekedése járult hozzá, ami a vállalat számára csaknem 2 milliárd koronás több­letkiadással járt. Óvatosabbak vol­tak azonban a gazdálkodás terén is, a tartalékalapok feltöltésére így 2,14 milliárd koronát költöttek. Ki­adásaik 9 százalékának megfelelő összeget, több mint 5 milliárd ko­ronát fordítottak azonban az árfo­lyammozgások során keletkező károk fedezésére is. Ezzel párhu­zamosan azonban nőtt a villany- energia-termelésük, a 2000-es 26,25 millió MWh-ról 27,21 millió MWh-ra, miközben a többletter­melést a vállalat a külföldi piaco­kon helyezte el. Az elmúlt időszak­ban nőtt az atom- és hőerőművek termelése is, míg a vízierőművek termelése enyhén visszaesett. Be­vételeik növekedéséhez tavaly je­lentős mértékben hozzájárult a vállalat Globtel mobilszolgáltató­ban birtokolt tulajdonrészének az eladása is, ami 2,338 milliárd ko­ronás bevételt jelentett a cégnek. Pillár szerint az idei évben a válla­latnak már nincs mit eladnia, rá­adásul választási év lévén a politi­kusok nem járulnak hozzá a vil­lanyenergia árának újabb emelé­séhez sem. Mindez, az idei évre várható inflációval együtt, megis- mételhetetlenné teszi a tavaly el­ért gazdasági eredmények megis­métlését. Pillár szerint örülnének, ha idén sikerülne kiegyensúlyo­zott gazdálkodást elérniük. Újra egyre nagyobb problémákat okoz számukra a villanyenergia-elosz- tó vállalatok tartozása is. Ezek ugyan tavaly az eladott Globtel részvénycsomagjaikból befolyt összegből kifizették a tartozást, ma már azonban együttvéve újra több mint 2 milliárd koronával tartoznak nekik. Pillár problé­másnak tekinti a cég magánosítá­sát is, hiszen a villamosművek alaptőkéje 41 milliárd korona, mi­közben a tartozásaik elérik az 58 milliárdot. (mi) Perelik a tápszergyártót? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nem áll le a BSE-szűrés Szlovákiában, ám a kormány - a pénzügyi tárca álláspontjával össz­hangban - nem hagyta jóvá a földművelésügyi tárca kérését, hogy a BSE tesztelések és az állati hulladék megsemmisítésének a költségeit az állami tartalékalapból fedezzék. Pavel Koncos agrármi­niszter 402 millió koronát kér a kor­mánytól. A kabinet ugyan jóváhagy­ta, hogy ezeket a tevékenységeket ál­lami keretből fedezzék, ám egyben kimondta, erre a tárcának kell saját költségvetésében forrást találnia. A miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy már korábban nem kezdeményezte Brigita Schmögnerová visszahívását a pénzügyminiszteri posztról. Meg­erősítette, hogy a kialakult helyzet ellenére Szlovákia továbbra is telje­síti EU-csatlakozási szándékából eredő feladatait. A pénzt az EU-in- tegrációs közeledést célzó fejezet keretéből kell majd lecsippentenie. A miniszter bejelentette: Szlovákia fontolgatja, hogy bepereli azt a ba­jor céget, amely növényi olajok he­lyett állati eredetű zsiradékokat és faggyút kevert a botjúknak szánt tápokba. A szakértők feltételezik, éppen a boíjútáp okozta a 8^tehén megbetegedését. Jelenleg vizsgál­ják a kártérítés követelésének le­hetőségét. A kormány jóváhagyott több olyan agrártörvényt (a vető­mag kezeléséről, az állat-egészség­ügyi ellátásról, a szőlészetről és bo­rászatról, valamint a bioélelmisze­rekről), amelyek összefüggnek Szlovákia EU-csatlakozási szándé­kával. (gy) Az EU 14,9-26 százalékra emeli az acéltermékek vámját Éleződik a vámháború MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Bizottság teg­nap jóváhagyta azokat a védekező intézkedéseket, amelyeket az Euró­pai Unió az amerikai acélvám-eme- lések kereskedelemelterelő hatásá­nak ellensúlyozására néhány napon belül életbe léptet. Az egyelőre két­száz napos átmeneti időszakra szóló intézkedések értelmében az unió 14,9 és 26% közötti mértékre emeli tizenöt acéltermék behozatali vám­ját, ha az ezekből importált mennyi­ség meghaladja az utóbbi évek átla­gából számított legmagasabb szin­tet. A német gazdasági miniszter ez­zel kapcsolatban kereskedelmi há­ború veszélyére figyelmeztetett az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Wemer Müllet szerint az acélvámvita elmérgesedése jelentős következményekkel járhat az egész német gazdaságra. Müller azt mondta, hogy Németország a maga részéről nem akarna rögtön bün­tetővámokat alkalmazni, hanem to­vább szeretne tárgyalni az Egyesült Államokkal. Németország évente 55 milliárd dollár értékben exportál az USA-ba, abból 41%-ot tesznek ki az autószállítások. A német acélkivitel az Egyesült Államokba közben csu­pán 750 millió dollár értékű. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Koalíciós tanács a kikötővállalatról Pozsony. A Magyar Koalíció Pártja javasolni fogja, hogy a ko­alíciós tanács jövő heti ülése fog­lalkozzon a Szlovák Hajózási- és Kikötővállalat privatizációja kö­rüli botránnyal. Gyurovszky László, az MKP alelnöke szerint Jozef Kojdának, a vagyonalap vezetőjének a tanács előtt kelle­ne magyarázatot adnia arra, mi­ért újra a Dunajservis Slovensko Kft.-t választották a privatizációs pályázat győztesének, (ú) Kényszervágások a BSE miatt Dobrá Niva. A Dobrá Niva-i (Zó­lyomi járás) mezőgazdasági szö­vetkezetben tegnap elaltatták azt a 12 szarvasmarhát, amelyet az ottani BSE esettel kapcsolatban kellett elpusztítani. Áz állatma­radványokat a nyitrai állaté­getőbe szállították. (TASR) A Tatra bankának kell a Postabank Pozsony. A Tatra banka tegnap hivatalosan is megerősítette, hogy februárban ajánlatot tett a Postabank megvételére. Roman Zacka, a Tatra banka PR-vezetője szerint pénzintézetük engedélyt kapott a jegybanktól a Postabank átvilágítására. A Tatra bankán kí­vül a Postabankra a J&T pénz­ügyi csoport is benyújtotta aján­latát, ez azonban nem kapott en­gedélyt az átvüágításra. (TASR) Lemondott az Andersen vezetője Washington. Lemondott Joseph Berardino, az Enron-botrányban érintett, és büntető eljárás alá vont, Arthur Andersen amerikai könyvvizsgáló cég vezérigazga­tója. A cégvezető az Andersen megmentésére tanácsadóként felkért volt Fed-elnök, Paul Volc- ker javaslatára lépett le. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. március 28-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,772 Lengyel zloty 11,589 Angol font 67,959 Magyar forint (100) 17,123 Cseh korona 1,340 Svéd korona 4,630 Dán korona 5,619 Szlovén tollár (100) 18,677 Japán ien (100) 36,024 Svájci frank 28,483 Kanadai dollár 30,013 USA-dollár 47,682- rendszeres szilázsonyag-hozamú hibrid, nagy szemtermés-aránnyal- kitűnő szárazságtűrő, gyors kezdeti növekedés- alkalmazható kukoricatermő-területeken 0907 *50 951,0907 *50 952,0907 *50 953,0907 »50 954,0907 *50 955,0907 *50 95* ulica M. Rázusa 29,984 01 luienet, fax: 047 ■ 433 34 80 rri'Tinnrirn-iimnnmnir rnnitmnnnrrnnnnnnrri-rn-nmnnriTriTrnnr in-irw**'-,'-- **"""** U-102

Next

/
Thumbnails
Contents