Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-27 / 73. szám, szerda

ŰJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 27. FÓKUSZBAN: JAN MASARYK REJTÉLYES HALÁLA Külügyminiszterként kerülgette a diplomáciai protokoll kínos szabályait, de feladatát mindig komolyan látta el Az elméletet egy cseh szakértő próbálja alátámasztani Masaryk, a „nyugati playboy” „Itt London." Jan Masaryk 1938-ban a BBC stúdiójában. (Képarchívum) Gyilkosság történt? ISMERTETÉS Csehországban évtizedek óta vita tárgya, hogy T. G. Masaryk két világháború közti csehszlovák államfő fia öngyilkos lett-e, vagy kilök­ték lakosztálya ablakából. Most egy új elmélet bukkant fel: a kommunista kormány antikommunista külügymi­niszterét valaki a mélybe ta­szította. KORPÁS ÁRPÁD Jan Masaryk második fiaként szü­letett 1886-ban, gyermekkorát a prágai Malá strana színes forgata­gában élte, az iskolai regulákat ne­hezen viselte, de a tudásszomja nagy volt. A Károly Egyetemre csak járt - professzor apja nagy bánatá­ra sohasem fejezte be a tanulmá­nyait. A sors fintora, hogy 1947- ben az apjáról elnevezett brünni egyetem díszdoktorává avatta. Az első világháború előtt sokáig az Egyesült Államokban élt, árnyala­taiban is elsajátítva az amerikai származású édesanyjától, Char­lotte Garriquétól tanult angol nyel­vet. Az anyjától örökölte a zene szerétét is. „Mindig gyanakodva néztem azokra, akik nem szeretik a muzsikát. Valami nincs rendben náluk. Mint azoknál, akik nem sze­retik a réteket, az erdőket és a gye­rekeket” - vallotta egyszer. A gye­rekeket gyakran emlegette: egyet­len, hét évig tartó házassága gyer­mekáldás nélkül maradt. Elbűvölő társasági ember volt, s például remek bárzongorista. Kör­nyezete kedélyesnek, mégis han­gulatembernek tartotta. Testvére, Alice Masaryková így emlékezett Janra: „A lényegét tekintve soha­sem volt szomorú. Ilyet csak a ro­mantikusok állíthatnak. Igaz, ké­pes volt az egyik percben szomorú, a másikban vidám lenni. Gyorsan változott a hangulata - s miért ne lett volna így? Ha az élet néhány másodpercen belül megváltozhat, mi emberek miért ne változhat­nánk?” S az élet Jan Masaryk körül is vál­tozott. Apját a csehszlovák diplo­mácia vezetője, Eduard Benes győzte meg, hogy Jan küldje ki lon­doni nagykövetnek. Hitler német- országi hatalomra jutásáig gondta­lan diplomataként élt, odahaza „nyugati playboynak” nevezték. Apja 1937-ben bekövetkezett halá­la után Benes mellett Jan Masaryk vált a Csehszlovák Köztársaság egyik jelképévé, s ez a felfogás egy­re erősödött, amikor Jan a londoni emigráns kormány tagjaként szinte naponta szólt rádión keresztül a csehekhez. A diplomataként kerülgette a pro­tokoll kínos szabályait, de felada­tát komolyan látta el. A brit külpo­litika a 30-as évek közepétől enge­dékenynek bizonyult Hitler köve­teléseivel szemben, mert azt re­mélte, Európa részbeni átrendezé­sével megfékezhetőek világuralmi törekvései. Prágának ez az enge­dékenység egyre elfogadhatatla- nabb volt. Jan Masaryk Benessel együtt vallotta, hogy a francia- brit-csehszlovák szövetség fellazu­lásával egyidejűleg Prágának szo­rosabb kapcsolatokat kell kiépíte­nie a Szovjetunióval. Jan Masaryk azonban a kommunizmust - kivált a sztálini totalitarizmust - mindvé­gig elutasította. Életében a Cseh­szlovákia feldarabolásához vezető, 1938. szeptember 29-én elfoga­dott müncheni egyezmény jelen­tette az első törésvonalat, s az 1948. február 25-i csehszlovákiai kommunista hatalomátvétel a kö­vetkező, végzetesnek bizonyuló fordulatot. 1948. március 10-én a Czernin- palota előtt, a lakosztálya ablaka alatt holtan találták Jan Masary- kot. Egyértelmű volt, a lakása ab­lakából, illetve annak külső előte­réből zuhant le. Annál rejtélye­sebb, öngyilkosságot követett-e el vagy megölték. Jiíí Strauss, a cseh rendőrakadémia docense, igazságügyi szakértő újabban ál­lítja: egyértelműen gyilkosságról van szó. Strauss a zuhanó emberi test fizi­kájával és biotechnikájával foglal­kozik. A gyilkosság mellett azzal érvel, hogy a miniszter holttestét az épület falától számított 220 cen­timéternyire találták meg. Ha ma­ga ugrott volna le az ablaka alatti párkányzatról, ez a távolság aligha lehetetett volna több 70 centimé­ternél. „Masaryk edzetlen hivatal­nokként a maga súlyával nem lett volna képes 2,2 méteres távolságra ugrani” - hangsúlyozza. Strauss áttanulmányozta Masaryk ÖSSZEFOGLALÓ Öngyilkosság volt. A kommunis­ta történetírás szerint a lelkileg ingatag Masaryk öngyilkos lett, mert sok barátja és korábbi hive elfordult tőle, amikor a Klement Gottwald vezette kommunista kormányában is miniszterséget vállalt. Az 1948-as első nyomozás is ezzel a megállapítással zárult. Az 1968-as újbóli felülvizsgálat idején Masaryk egykori, akkor már emigrációban élő személyi titkára, Lumír Soukup is ezt val­boncolási jegyzőkönyvét is. „Meg­fejtettem belőle, miként zuhant le, mert ez nagyon fontos. A jegyző­könyvben például az szerepel, hogy az esés közben a fej nem sé­rült meg. Masaryk először talpra esett, s a teste csak azután zuhant a földre. Ha a teste esés közben enyhén megdőlt volna, akkor a másodszori ütés miatt a földetérés után a fejét érte volna halálos sérü­lés. Masaryk feje azonban sértet­len maradt” - módja Strauss. Ő is abból indul ki, hogy a zuhanás előtt Masaryk az ablaka alatti pár- kányzaton állt. Azt is kikövetkez­tette, hogyan lökték a mélybe: „A teste súlypontjánál taszították meg, így a testnek gyakorlatilag semmiféle rotációja nem lehetett. Masaryk reflexszerűen a talpra esésre törekedett. A biotechnika szempontjából ez előnyösebb: el­törik az ember lába, de túlélheti az egészet. S bár Masaryk ideális test­helyzetben ért földet, szerencsét­lenségére a zuhanás közben meg­szakadt a szíve”, (kár) lotta: „Lélekgyilkosság - igen, tes­ti - nem”. Baleset történt. A kommunizmus bűntetteit dokumetáló cseh hiva­tal 1995-ben arra a megállapítás­ra jutott, hogy Masaryk annak az öt verőlegénnyé „vedlett” egykori partizánnak az ütlegei elől mene­kült kilátástalan helyzetében az ablaka alatti párkányzatra, akiket a szovjet és a cseh titkosszolgálat küldött a megfélemlítésére. Az el­követők közül ma már senki sem él, s egyéb bizonyítékok sincse­nek. (korp) A történetírás szerint a külügyminiszter öngyilkos lett Két további elmélet Ján Masaryk haláláról SZEMELVÉNY A kisemberek barátja Valószínűleg Ján Hvozdík, a máig legjobbnak mondható szlovák­magyar, illetve magyar-szlovák szótár összeállítója, a két világhá­ború közt a kassai, majd a pozsonyi magyar gimnázium tanára az, aki Juhász János néven a Pókhálóban című, szatirikus regényében „Honzo”, vagyis Jan Masaryk bohém, de a kisembert kedvelő alak­ját eleveníti meg: Honzo még egyetemi évei alatt megszokott módján szokta végezni az éjjeli életet: a Staromestské námestí-n ( a Régi Városház terén) egy virsli-lacikonyhán. Ezen az éjszakán köszönt el az ő Zlatá Prahájától, hogy pár nap múlva elfoglalja nagyköveti állomáshelyét Londonban. A virslisasszony nem törődött Honzo nagykövetségével, régi bizal­maskodással csak pan Honzónak üdvözölte, ahogy Prahában általá­ban mindenki, aki ismerte, és már tálalta is a papírtálcáira a forró tormásvirsliket. „Hát itt akar minket hagyni, Honzo úr?” - szólt komoly, szomorú hangon az asszony. „Az a baj, prahai szerelmem, akihez mindig hű voltam, hogy nem akarom, és mégis itt kell hagynom magukat.” Tréfát akart keverni a hangjába, de nem tudta elpalástolni a benső meghatottságot. „De azért, - folytatta kedélyesre erőltetve szavait - ha Londonban jől mulattam éjjel, hajnalban a maga sátrára fogok gondolni.” Az asszony a másik pár virslit könnyes szemmel nyújtotta neki és szintén kedélyesen akarta mondani: „Ez csak a tormától van, Honzo úr” - és elsírta magát. Jan Masaryk önként, saját elhatározásából lépett be a kommunista kormányba Egy külügyminiszter lciúttalan helyzetben ÖSSZEFOGLALÓ A második világháború alatt Jan Masaryk tudatosította, hogy a Szovjetunióval mint hatalmi ténye­zővel számolni kell. Ám hitte, Prága Moszkvával anélkül is együttmű­ködhet, hogy a Szovjetunió a maga hatalmi szférájába kényszerítené az államot. Tudta, hogy a Köztársaság jelképe, ezért Klement Gottwald kommunista kormányában is vál­lalta a külügyminiszterséget. Miután 1947-ben a Szovjetunió ar­ra kényszerítette Csehszlovákiát, hogy ne vegyen részt az amerikai­ak európai államoknak szánt se­gélyprogramjában, Washington gyakorlatilag Moszkva javára le­mondott Csehszlovákiáról. Masa­ryk ekkor megjegyezte: „Tüdőm, hogy a Nyugat leírt bennünket.” A kommunisták 1948. februári ha­talomátvétele után a kommunista kormányban is vállalja a külügy­miniszterséget. „Önként, saját el­határozásomból léptem a kor­mányba. Senki sem kényszerített erre. Nem tagadom, vannak fenn­tartásaim a kormánytagokkal szemben, s a véleményünk is sok mindenben különbözik. Úgy vé­lem azonban, a nézeteimet jobban érvényesíthetem a kormányban, mint azon kívül.” Václav Kotyk cseh történész így vá­zolta Masaryk 1948. február 25-i kilátástalan, kiúttalan helyzetét: „Nyíltan fellépni Csehszlovákia Kommunista Pártja politikája ellen a politikai és közéletből való távo­zást jelentette volna, ami az akkori politikai helyzetben a személyes szabadság és biztonság veszélyez­tetését jelentette volna. A CSKP po­litikájával demokrataként nem volt képes azonosulni. Nem tudta nem tudatosítani, hogy a kommunista vezetés számára hosszabb távon teljességgel elfogadhatatlan, s hogy a politikai életből előbb utóbb úgyis eltávolítanák”. (Képarchívum) Masaryk nyitott koporsója VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT ÉGBOLT; 9-12 FOK ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA KIJEV 5 A Nap kel 05.43-kor - nyugszik 18.13-kor. A Hold kel 16.30-kor - nyugszik 05.31-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 620, apad; Medve: 640, apad; Komárom: 700, apad; Párkány: 670, változatlan. A mai nap folya­mán az ország nagy része felett kevés lesz a felhő­zet, csapadékra jobbára csak a magasabban fekvő hegyvidéki te­rületeken lehet számítani. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 9 és 14, északon 6 fok körül alakul. Éjszakára mínusz 1 és mínusz 5 fok közé süllyed a hőmérő higany­szála. Csütörtökön napközben 10- 14, éjszaka 0 és mínusz 4 fok körü­li hőmérsékleti értékekre számít­hatunk. Az előrejelzés szerint pén­tektől némileg emelkedik a hő­mérséklet, nappal 11 és 16 fok köz­ti értékek várhatók. Ma az időjárás kedvezőbb hatás­sal lehet szerve­zetünkre, mint az elmúlt napok­ban. Enyhülhet­nek a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők fájdalmai. Az időjárás a szív- és ér­rendszeri panaszokai küszködök egészségi állapotát kevésbé befo­lyásolja. Legtöbbünk esetében ja­vul a szellemi és fizikai teherbírás és az összpontosító-készség. A mai nap folyamán az időjárásra érzé­kenyebb alacsony vérnyomásúak- nál előfordulhat migrénes fejfájás, szédülés. Holnap a maihoz hason­ló hatások várhatók.

Next

/
Thumbnails
Contents