Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-26 / 72. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 26. Riport Az állást kereső zsigárdi munkanélkülinek az az érzése, hogy összeesküdtek ellene, és lehetetlenné akarják tenni, hogy buszsofőrként keresse a kenyerét Alkoholos tünetek vagy egy rosszakaró fülese? Szemtől szemben. Anton Morvay igazgató (balra) és Jacsa Sándor. „Már több mint háromezer koronát kifizettem az orvosi igazolásokért meg az iratokért, amelyeket a munkába lépéshez kértek, a munkaadó meg kifogásokat keres, hogy ne kelljen felvennie” - panaszolta egy zsigárdi olvasónk. GAÁL LÁSZLÓ Jacsa Sándor munkanélküli. Azért fordult szerkesztőségünkhöz, mert nemrég az Új Szóban olvasott egy cikket arról, hogy a munkanélküliek csak otthon ülve várják a munkanélküli segélyt, és nem is igyekeznek munkát találni. „Ez nem igaz, én igenis szeretnék dolgozni” - állítja. Az ötvenéves férfi, több mint húsz évet dolgozott le autóbuszsofőrként a Pozsonyi Városi Közlekedési Vállalatnál. Legutóbb teherautósofőr volt egy pozsonyi zöldségszállító cégnél. 2000 szeptemberében vált munkanélkülivé, azután, hogy a cég nem hosszabbította meg a munkaszerződését. Miután Pozsonyból visszaköltözött szülőfalujába, Zsigárdra, a Vágsellyei Járási Munkaügyi Hivatal vette nyilvántartásba. Azóta havi 3490 korona szociális segélyből él. Tavaly májusban a munkaügyi hivatalban felkínált pályázat alapján jelentkezett a Szlovák Autóbuszközlekedési Vállalat (SAD) vágsellyei üzemébe buszsofőrnek. Ehhez persze új KRESZ-vizsgát kellett tennie és a pszichotesztet is el kellett végezni. Jacsa Sándor negyedmagával vett részt ezeken a vizsgákon tavaly májusban. Elmondása szerint mind a KRESZ-vizsgán, mind a pszichológiai teszteken hasonló eredménnyel végeztek, a másik három jelentkező azóta is buszsofőrként dolgozik az SAD-nál, de ót a munkába lépése előtt figyelmeztették: még egy pszichológiai ellenőrzésen kell részt vennie. Ezt az utasítást az SAD érsekújvári üzemének személyzeti osztályáról adták, ahová a vágsellyei üzem is tartozik. „Hogy miért, azt a hivatalnoknő nem árulta el, azt mondta, ez nem telefontéma, amikor pedig személyesen próbáltam megkeresni, éppen nem volt a hivatalban” - emlékezik vissza Jacsa Sándor. A felvételhez az erkölcsi bizonyítványt is be kellett nyújtani. Ebben ugyan van panaszosunknak egy bejegyzése, hogy 1987-ben fél évre bevonták a jogosítványát, mert ittasan vezetett, igaz, nem munkaidőben, és személygépkocsit vezetett. Ez azonban nem indok arra, hogy ne vezethessen autóbuszt, hiszen 1988-ban ismét felvették a pozsonyi tömegközlekedési vállalathoz, és 1999 júniusáig ismét buszsofőrként dolgozott. Miután tavaly az érsekújvári üzemben újabb pszichotesztet kértek tőle, három héttel azután, hogy 2001. május 3-án Nyitrán eredményesen elvégezte a tesztet, május 24-én egy érsekújvári magánpszichológusnál újabb vizsgákat tett. Ez a pszichológusnő alkalmatlannak nyilvánította autóbusz vezetésére. „Csak teherautó vezetésére ismerte el a jogosítványomat, de amit az egészségügyi lapomba írt, annak alapján még talán biciklire sem ülhetnék” - méltatlankodik. Panaszosunknak feltűnt, hogy miközben az újvári pszichológusnőnél ült, a doktornő telefonhívást kapott, és a hívónak azt válaszolta: „Igen, itt ül nálam, éppen vizsgálom.” Ebből is olyan következtetésre jutott, hogy a munkaadó és a pszichológusok összeesküdtek ellene, és valamilyen ok miatt lehetetlenné akarják tenni, hogy munkába lépjen. Az újvári magánpszichológus minősítése ellen az Érsekújvári Járási Hivatal egészségügyi osztályán fellebbezett. A járási tisztiorvos helyt adott a fellebbezésnek, azzal, hogy az objektivitás érdekében egy következő pszichológiai tesztet kell elvégezni. Ezen Jacsa Sándor volt munkahelyén, a Pozsonyi Városi Közlekedési Vállalat pszichológusánál vett részt, akitől egyébként még előző alkalmazása idején, 1998- ban a szokásos rutinellenőrzés alkalmával pozitív értékelést kapott. Ez az értékelés rendes körülmények között öt évre szól, úgyhogy még ma is érvényesnek kellene lennie. A pozsonyi pszichológus 2001. július 12-én vizsgálta meg, és értékelésében azt írta, hogy az autóbuszvetéshez szükséges képességei jelentősen nem változtak. Ugyanakkor olyan dolgokat is beírt a minősítésbe, amelyek a kérvényező „Az előző három pszichológusnál már háromezer koronát kifizettem.” szerint nem tartoznak oda, sőt egyenesen felháborítóak. Például, hogy a nyolcvanas években családi problémái miatt 3 hónapig volt vizsgálati fogságban. „Az is igazságtalan volt. Három pofont adtam a feleségemnek, de rámfogták, hogy halálosan megfenyegettem. Azt az esetet az erkölcsi bizonyítványomból is törölték. Akkor milyen jogon veszi most elő az orvos?!” Az orvosi vélemény szerint a panaszos nikotinfüggő, és „feltehetőleg” al- koholfüggóségben is szenved. Ugyanakkor az is itt olvasható, hogy 25 éves gépkocsivezetői pályafutása során mindössze két kisebb balesete volt, és közel kétmillió küométert vezetett le buszsofőrként. A panaszos felháborodására az is benne szerepel az értékelésben, hogy alkoholszondás vizsgálattal kétszer állapítottak meg alkoholt a szervezetében szolgálati idő alatt, amiért 1999-ben elbocsátották a közlekedési vállalattól. - Ez sem igaz, egyik alkalommal sem ittam alkoholt - magyarázza. - Erős dohányos vagyok és sokszor a nikotint is úgy mutatja ki a szonda, mintha alkohol lenne. Erre már más kollégáim is ráfizettek, a szonda nem bizonyíték - állítja. - Máskor hasonló esetekben a vállalati diszpecsérek perceken belül a helyszínen vannak, hogy kivizsgálják az ügyet, én meg több mint két órát vártam rájuk hiába. Akkor magam mentem el az orvoshoz, hogy vér- vizsgálatot kérjek, de elutasítottak. Közben meg a főnökeim felrótták, hogy elhagytam a munkahelyemet, ezért bocsátottak el. Jacsa Sándor azonban tudni véli, mi volt a valódi indok: azért akartak tőle megszabadulni, mert sohasem félt kimondani a véleményét. - Már a kommunizmusban is bíráskodtam a céggel amiatt, hogy meglopták a munkásokat. 1989-ben, az úgynevezett rendszerváltás idején is aktivizálódtam, rá akartam mutatni bizonyos problémákra. Akkor a főnököm elküldött pszichológushoz. Egyszer meg prémiummegvonással büntettek, mert rámutattam, hogy a vállalati igazgatóság falán még mindig a kommunizmust éltető jelszó díszeleg. Akkor is az volt az indok, hogy elhagytam a munkahelyemet, pedig csak ebédszünet alatt mentem oda, de olyan balszerencsém volt, hogy az újságírók éppen engem fotóztak le a plakát előtt, és a kép bekerült az újságba. Hát ez a fénykép lett nekem olyan drága. Később is volt problémám, amikor Krajci belügyminiszter meghiúsította a referendumot, és én ott voltam Pozsonyban a tüntetők között. Akkor meg olyan véleményt írtak rólam a vállalatban, hogy munka után nagymértékben fogyasztok alkoholt. Hát tudna egy alkoholista kétmillió kilométert levezetni autóbusszal?! A pszichológus azt is megemlíti, hogy Jacsa Sándornak az előző munkahelyén problémái voltak a munkafegyelemmel, gyakran előfordult, hogy nem jelentkezett időben szolgálatba. Az orvos véleménye szerint valószínű, hogy előzőleg alkoholt fogyasztott, és azért nem ment munkába, mert félt, hogy a szondázásnál lelepleződik. - Ez sem igaz! Előfordult néhányszor, hogy nem léptem munkába, de nem azért mert ittam, hanem azért, mert akkor éppen válófélben voltam, és egész éjszaka veszekedtünk a feleségemmel. Olyan idegállapotban nem akartam utasokat szállítani - hangzik a magyarázat. A pozsonyi pszichológus azzal fejezte be szakvéleményét, hogy a kérvényező folyamatos pszichológusi megfigyelés mellett végezheti az autóbuszvezetői munkát, ezért azt ajánlja, keresse fel a lakhelye szerint illetékes szakorvost. - Ezt meg is tettem, Vág- sellyén voltam egy szakorvosnál, aki a kétórás beszélgetés és az elvégzett tesztek után kijelentette, az intelligenciám átlagon felüli. De ahhoz, hogy erről igazolást adjon, ezer koronát kellett volna fizetnem, nekem pedig nincs rá pénzem. Az előző három pszichológusnál már háromezer koronát kifizettem, a havi háromezernégyszáz koronából már nem telik továbbira. Renata Bekőová pszichológust vágsellyei rendelőjében kerestük fel, hogy az általa végzett kivizsgálás eredményeiről érdeklődjünk. Kérdésünkre elmondta, ó nem a korábbi pszichológiai vizsgák eredményei szerint alkot véleményt, hanem önálló teszteket végez a pácienssel. Hogy Jacsa Sándor alkalmas-e autóbuszvezetőnek, arra nem tud válaszolni, ehhez ugyanis további, részletes teszteket kellett volna elvégezniük, addig azonban nem jutottak el, ugyanis a kliens nem tudta megfizetni a vizsgálatot. Jacsa Sándorral mintegy kétórás pszichotesztet (A szerző felvétele) végzett, aminek eredményeképpen valóban kijelentheti, hogy a kliens intelligenciája átlagon felüli. Jacsa Sándor nehezményezte, hogy amikor a vágsellyei pszichológusnőnél járt, ő az első ránézésre megállapította, hogy a véreres szeme fehérje és a kipirosodott arca alkohol okozta májbántalmakra enged következtetni. „Nekem hároméves korom óta pikkelysömöröm van, az okozza a májbántal- makat és a tüneteket, nem pedig az alkohol” - állítja. Bekőová elismerte: a sokéves klinikai pszichológusi gyakorlat következtében talán szakmai ártalom, hogy a tüneteket mindjárt alkoholfüggőség jeleinek látja, de elmondta, nemcsak ezek alapján, hanem az elvégzett tesztek és a beszélgetés alapján is azt tapasztalta, hogy a panaszoson mértéken felüli nikotin- és alkoA kivizsgálás célja az alkoholfüggőség megállapítása vagy cáfolása volt. holfogyasztás jelei mutatkoznak. Az vizsgálatok alapján a pszichológusnő absztinenciát és rendszeres pszichiátriai kivizsgálást ajánlott. - Nem tudom, miért küldenek pszichiáterhez, én nem érzem magam bolondnak! - méltatlankodik Jacsa Sándor. Nem érti, miért nem akarják őt alkalmazni, amikor a munkaügyi hivatalban még ma is keresik a buszsofőröket. Felettébb furcsának tartja, miért küldték őt tavaly további pszichológiai tesztre, amikor másik három társának elég volt az az egy, amelyet ő is sikeresen elvégzett. Erre a kérdésre az SAD érsekújvári üzemének igazgatójától, Anton Morvaytól kértünk választ, akit a panaszossal együtt látogattunk meg. Ő elmondta, hogy a felvételi vizsgáknál Jacsa Sándor az autóbuszvezetői gyakorlati vizsgán és a KRESZ- vizsgákon megfelelt, de már a nyit- rai pszichológusnőnél végzett első pszichológiai vizsgálat eredményei sem tettek eleget a vállalat követelményeinek. Mert míg a többieknek a pszichológus meghatározatlan időre szóló alkalmassági bizonyítványt adott, Jacsa Sándor autóbuszvezetői alkalmasságát korlátozott időre, egy évre határozta meg. Furcsa módon a szóban forgó pszichológiai vizsgálat eredményéről szóló bizonyítványban, amelyet Jacsa Sándor tavaly májusban kézhez kapott, és amelyet a vállalatban is bemutatott, csak az van feltüntetve, hogy autóbuszvezetésre alkalmas, arról, hogy ez valamilyen időre lenne korlátozva, az okmányban semmiféle megjegyzés nincs. Az igazgató nem részletezte a kérdést, csak megismételte, hogy ő az egyéves korlátozásra vonatkozó információt kapott. Jacsa Sándor azt is furcsának tartja, hogy ha ilyen eredménye lett volna a vizsgálatnak, az SAD vágsellyei üzemének az orvosa hogyan állíthatta volna ki neki a különféle szakorvosi vélemények, köztük az említett pszichológusi vélemény alapján a belépési engedélyt, amellyel 2001. május 10-én a vágsellyei üzemben munkába is állt. Igaz, nem a volán mögé ült, hanem a bevett gyakorlat szerint egyelőre a műhelybe került. Ezután kapta azt a felhívást, hogy következő pszichológia vizsgálatra kell mennie. Anton Morvay szerint erre az adott okot, hogy az érsekújvári üzemben tett felvételi vizsga napján Jacsa Sándornál alkoholfogyasztás tüneteit észlelték. Ezért küldték őt a második pszichológiai kivizsgálásra, amelynek az alkoholfüggőség megállapítása vagy cáfolása volt a célja. - A vizsgálat eredménye alapján sajnos arra a következtetésre jutottunk, hogy Jacsa úr nem alkalmas autóbuszvezetésre” - így az igazgató. Hogy pontosan milyen alkoholos tüneteket észleltek Jacsa Sándoron a vizsga napján? Az igazgató szerint a leheletén lehetett érezni, hogy ivott, ám helyben sem alkohol- szondás, sem egyéb vizsgálatnak nem vetették alá. Arra a kérdésünkre, hogy az alkoholfüggőségi vizsgálatot valóban csak az említett tünetek alapján rendelték-e el, vagy azért, mert valaki figyelmeztette őket: ezzel az emberrel vigyázzanak, az igazgatótól a következő választ kaptunk: ez is, az is közrejátszott. Jacsa Sándor igazolva látja gyanúját, hogy valakinek a rosszakarata miatt nem sikerült munkát szereznie. Ám főleg azt fájlalja, hogy ha úgyis tudták, hogy nem akarják alkalmazni, miért nem mondták ezt meg egyenesen, miért kellett négy pszichológushoz is elmennie és egy csomó pénzt kidobnia, amikor úgyis nehéz megélni a szociális segélyből?! Ha Komárom a Hydrostav legényszállójával együtt a kiköltözni egyelőre nem hajlandó lakókat is megörökli, akkor számára előnytelen az adásvétel A bérlők a várostól várják a segítséget V. KRASZNICA MELITTA A Hydrostav felszámolta komáromi részlegét, és a tulajdonában lévő épületek közül egy 24 lakóegységből álló úgynevezett legényszállót megvételét ajánlotta fel a városnak. A városi képviselőtestület 2002. február 21-ei ülésén foglalkozott a kérdéssel, és olyan döntést hozott, hogy vásárolják meg az ingatlant. Egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat az árról, a fizetés formájáról és kösse meg az adásvételi szerződést. Az elképzelés szerint az épületbe költöztetnék a városi lakások nem fizető bérlőit. A leányzó azonban nem olyan szép, mint első látásra tűnik. „A Hydrostav Tuba utcai munkásszállójának megvásárlásával már fél évvel ezelőtt is foglalkozott a képviselő- testület” - mondta Szabó Béla, a pénzügyi bizottság elnöke, az érintett városrész képviselője. „Az általam vezetett bizottságnak akkor is, és most is az volt a legfontosabb kikötése, hogy csak akkor menjünk bele az adásvételbe, ha már üresen áll az ingatlan, mert mit kezd a város azzal a mintegy húsz családdal, amely most bérli az egyes lakásokat? Ä második kikötésünk az volt, hogy ne a nem fizetőket költöztessük ezekbe a lakásokba, hanem fiatal családok számára alakítsunk ki ott bérlakásokat. Ezt azzal indokoltuk, hogy a szóban forgó épület kertvárosi övezetben fekszik. Ugyancsak kértük a városi hivatal illetékes osztályát, hogy dolgozza ki az épület műszaki állapotára vonatkozó tanulmányát, mert tudnunk kell, mekkora ösz- szegre lesz szükség a felújítására, karbantartására. Ehhez képest a képviselők csupán szóbeli ígéretet kaptak arra nézve, hogy üres lesz az épület, a műszaki-fejlesztési osztály egy felületes jelentést dolgozott ki, a polgármester pedig szabad kezet kapott a tárgyalások lebonyolítása során. Az objektivitás kedvéért meg kell jegyezni, hogy a Hydrostav méltányos árat, 2,4 millió koronát kér az ingatlanért, de ha az épülettel együtt Komárom a lakókat is megörökli, már egyáltalán nem jártunk jól.” Az esettel kapcsolatban tudni kell azt is, hogy a Hydrostav mintegy egymillió koronával tartozik a városnak, emiatt a város már tavaly zálogjoggal terhelte a vállalat ingatlanjait. A képviselő testület által hozott határozat értelmében ezt a tartozást bele kell számítani a vételárba. Mivel a Hydrostav elsősorban az ingatlanadóval tartozott a városnak, ami törvényileg behajtható, Szabó Béla szerint a város sokkal előnyösebb tárgyalási pozícióban volt, és kedvezőbb vásárlási feltételeket is kialkudhatott volna. A képviselő elmondta, hogy a vállalatnak egy másik, a város külterületén fekvő munkás- szállója is van, a nem fizető bérlők kilakoltatására az az ingatlan sokkal jobban megfelelt volna. Mindeközben a Tuba utcai szálló bérlői nem hajlandóak kiköltözni az épületből. Mivel az objektum legényszállóként szerepel, a bérlőkkel kizárólag határozott időre szóló szerződéseket kötött a tulajdonos, amelyet hónapról hónapra meghosszabbított. A legutóbbi, 2002. február 14-én kelt levelében aztán a Hydrostav felszólította a bérlőket, hogy 2002. március 14-éig költözzenek ki, később 20-ig, majd 22-ig hosz- szabbította meg a határidőt. Ám ezen a két napon sem történt semmi, a lakók továbbra is ott tartózkodnak, és most a várostól várják, hogy vagy kössön velük újabb bérleti szerződést, vagy biztosítson számukra másik lakást. Azzal a bérlők is tisztában vannak, hogy jogtalanul tartózkodnak az épületben, de legtöbbjüknek nincs hová mennie. Sok közöttük a szociális segélyből élő kisgyermekes család. Az egyik fiatalasszony elmondta: szerinte az lenne a legigazságosabb megoldás, ha azokkal, akik rendszeresen fizették a lakbért, a város bérleti szerződést kötne, a nem fizetőket pedig kirakná az épületből. Megtudtuk továbbá azt is, hogy a környéken lakók aláírásokat gyűjtöttek, így tiltakozva az ellen, hogy nem fizető, összeférhetetlen polgárokat telepítsenek a legényszállóba. A petíciót eljuttatták a városi hivatalba. Egyelőre még nem került sor a város és a Hydrostav közötti adásvételi szerződés aláírására.
