Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-26 / 72. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 26. Letartóztatták a támadókat Iszlámábád. Az afgán hatóságok Host város biztonsági főnökének megtámadásáért őrizetbe vették az USA-val szövetséges afgán erők két katonáját. Az AIP tegnapi beszámolója szerint a támadók olyan afgán katonák voltak, akiket az amerikai vezetésű nemzetközi biztonsági erők képzetek ki és telepítettek Host város és a repülőtér közötti térség egyik ellenőrző pontjára. Mohammed Ibrahim, Host tartomány kormányzója elmondta, a támadókat személyes gyűlölet vezérelte. (MTI) Kínai püspök őrizetbe vétele Peking. Kínában a rendőrség letartóztatta az illegalitásban működő római katolikus egyház egyik püspökét. Julius Csia Zsi-kuót március 20-án vették őrizetbe Csengtingben található otthonában. Kínában katolikus intézményként hivatalosan csak a „hazafias egyesülést“ engedélyezik, amely azonban nem tarthat fenn semmiféle kapcsolatot a Vatikánnal. A Rómához hű, illegálisan működő egyházat továbbra is üldözik. Az AP szerint a Kínában pápai kinevezéssel, de a helyi törvények által el nem ismerten dolgozó ötven püspök többségét letartóztatásban vagy házi őrizetben tartják, néhányan pedig bujkálnak közülük. (MTI) Különmegbízott Phenjanba Szöul. Dél-Korea különmeg- bízottat küld Észak-Koreába április első hetében. Kim De Dzsung államfő biztonsági és észak-koreai ügyekben illetékes különleges tanácsadójának az lesz a feladata, hogy családegyesítésekről és a két fél közötti feszültség enyhítéséről tárgyaljon. (MTI) Lim Dong Vontól Szöulban a Korea-közi kapcsolatok újjáélesztését várják (Reuters) Új párt Romániában Bukarest. Erdély-Bánát Liga néven új politikai párt alakult Romániában a hét végén. A párt az ország föderációs állammá történő átszervezését vette programjába. A kolozsvári alakuló kongresszuson Románia 16 erdélyi megyéjéből vettek részt küldöttek. A párt ügyvezető elnökének a liga őszre tervezett első kongresszusáig Sabin Ghermant választották. A liga azért küzd, hogy Románia területét osszák fel hét autonóm tartományra, s ezek föderációja váltsa fel a jelenlegi centralizált államberendezkedést. Gherman nem tartja kizártnak, hogy a párt bírósági bejegyzésével gondok lesznek. A román nacionalista erők számára a föderáció emlegetése egyet jelent a mostani Románia feldarabolásával. (MTI) Az Arab Liga a csúcstalálkozón egyértelművé akarja tenni, hogy a palesztinok szabadsága nélkül nem lesz biztonság Izrael számára Ma döntenek Arafat utazásáról MTLÖSSZEFOGLALÓ Bejrút/Jeruzsálem/Ramalláh. A szűkebb izraeli kabinet ma dönti el, engedélyezik-e Jasszer Arafatnak, hogy részt vegyen a szerdán kezdődő arab csúcsértekezleten. „Válaszunk attól függ, leállítják-e az erőszakot, ami eddig nem történt meg, valamint, hogy eredményesek-e Anthony Zinni amerikai megbízott tűzszünetí megállapodásra tett erőfeszítései” - közölte az izraeli kormány szóvivője. A palesztinoknak tegnap estig kellett választ adniuk Zinni kompromisszumos tűzszünetí javaslatára. A 72 éves Arafatnak Ammánban azonnali orvosi vizsgálaton kell átesnie, amint az izraeli hatóságok engedélyezik számára, hogy elhagyja Rámalláhot - közölte a palesztin elnök személyi orvosa. Ha elhagyja Rámalláhot, előbb Ammán- ba kell mennie a szokásos rutin orvosi vizsgálatokra, amin három havonta át kell esnie. Arafát 2001 novemberében volt a legutóbbi rutinellenőrzésen. Az Arafat kiutazása körüli helyzetet az is bonyolítja, hogy egyes optimista előrejelzésekkel ellentétben nem hozott eredményt az izraeli és a palesztin biztonsági szakértők fegyver- nyugvási tárgyalásainak vasárnap esti, negyedik fordulója sem. Zinni A palesztin elnöknek orvosi vizsgálaton kell átesnie. ott adta át küldöttségeknek kompromisszumos tervezetét. A két fél akkor megegyezett abban, hogy hétfő este újabb találkozót tart. Az izraeli hadsereg közben meghiúsított egy készülő merényletet. Egy ciszjordániai ellenőrző pontnál izraeli katonák nagymennyiségű robbanószert találtak egy rutinszerűen ellenőrzött autóban. Az autó vezetője elmenekült. Egy különleges tűzszerész egység ezután felrobbantotta az autót. A diplomáciai erőfeszítések ellenére a tegnapi közel-keleti helyzetkép a szokásos képet mutatta, voltak izraeli behatolások, lövöldözések, áldozatok és sebesültek. Palesztin források szerint izraeli buldózerek ismét házakat romboltak le az egyik egyiptomi határ menti menekülttáborban. Bejrútban tegnap összeültek az Arab Liga külügyminiszterei, hogy előkészítsék a holnap kezdődő kétnapos arab csúcsot. Hírek szerint a külügyminiszterek telefonon folytattak eszmecserét Arafattal. Megfigyelők úgy látják, az Arab Liga a csúcstalálkozón egyértelművé akarja tenni, hogy számára a palesztin nép jogai fontosabbak, mint az USA Irakkal kapcsolatos aggodalmai, és hogy a palesztinok szabadsága nélkül nem lesz biztonság Izrael számára. (Képarchívum) Talán ő lesz holnap Bejrútban a sztárvendég Szarajevó: ismét megnyílt az amerikai nagykövetség Nyomozás Bulgáriában Magyar polgármesterek világtalálkozója: több mint félezren a határon túlról Közös tudássá válik Gödöllő. Ez a fórum jelentős mértékben járul hozzá a szomszédos népek és nemzetiségek egymás iránti jobb megértéséhez, a szorosabb együttműködéshez, a nagyvilágban élő magyarok közeledéséhez - mondta Mádl Ferenc államfő a Magyar Polgármesterek IV. Vüágtalálko- zójának megnyitóján. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az államfő kifejtette: a találkozó segít a magyarság kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai kapcsolatainak javulásában. Ennek fontosságát jelzi az is, hogy a fórumon a határon túli polgármesterek közül több mint ötszázan vesznek részt. Az esemény kivételes alkalom arra, hogy a különböző önkormányzati ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Washington a NATO széles körű bővítésének a híve - jelentette ki tegnap Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, miután fogadta őt Adrian Nas- tase román kormányfő. Armitage részt vesz a tíz NATO-tagságra pályázó ország kormányfőinek tegnap Bukarestben kezdődött kétnapos tanácskozásán. Az értekezleten, amely Az új szövetségesek tavasza elnevezést kapta, a szlovák küldöttséget Mikulás Dzurinda kormányfő vezeti. Armitage tegnap hangsúlyozta, már ma Brüsszelbe utazik, hogy tájékoztassa az Észak-atlanti Tanácsot a bukaresti fórum eredmészervezetek sajátosságainak megismerése, a tapasztalatok kicserélése közös tudássá váljon. Mádl Ferenc hangsúlyozta: az alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság, annak részeként az önkormányzatok is, felelősséget viselnek a határon kívül élő magyarságért. Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a találkozó személyes kontaktusai nyomán tovább növekedhet a testvértelepülések köre. Németh Zsolt külügyi államtitkár kifejtette: az elkövetkező években előttünk álló feladatokat csak akkor vihetjük véghez sikerrel, ha a nemzetrészek országos érdekképviselete és a magyar vezetésű önkormányzatok képesek összefogni egymással és magyarországi partnereikkel. „A határon túli magyarság egy nagy, hárommilliós lélekszámú gazdasági potenciál, amelynek nagy része parlagon hever, de a kényeiről és arról, hogy az USA pozitívan viszonyul a bővítéshez. Egyébként a vilniusi tízek valamennyi tagállama (Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón, amelynek fő célja a jelöltek NATO-elkötelezettségének bizonyításán túl az, hogy hitet tegyenek a közös értékek mellett, megvitassák a közös fenyegetéseket, és hozzájáruljanak az európai biztonsági rendszer kibővítéséhez. A tanácskozáson a NATO-tagállamok részéről megjelent Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh kormányfő, vetkező években működésbe kell hozni.” Hangsúlyozta: a státustörvény a határon túliak számára világossá tette, hogy a szülőföldön való boldogulás nem csak annak az országnak a kisebbségpolitikájától függ, amelyhez a szülőföldjük tartozik, hanem Magyarországnak is jelentős befolyása van rá. Véleménye szerint a lélektani fordulathoz paradox módon a törvénnyel szemben tanúsított román és szlovák tiltakozás is hozzájárult. A magyar hatóságok arra kényszerültek, hogy a jelentős külföldi nyomással szemben a törvény végrehajtását megkezdjék. Ez akarva akaratlanul nyugtázta az anyaország eltökéltségét, hogy hozzájárul a határon túli magyarok boldogulásához saját szülőföldjükön. A státustörvény előmozdítja a magyar-magyar kapcsolatok átstrukturálását is, a kapcsolatok vezérelve már nem a karitativitás. valamint Martonyi János magyar külügyminiszter is. A résztvevők két fő témakörben és munkacsoportban - „Új fenyegetések, új szövetségesek”, valamint „A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők” - kezdték meg tegnap a munkát, fejtették ki országaik álláspontját. A találkozót megelőzően loan Mircea Pascu román védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a NATO-n belül jelenleg három álláspont vitája folyik: egy-egy kisebb csoport a szövetség északi, illetve déli irányú bővítését szorgalmazza, míg a többség az átfogó bővítésre hajlik (t, m) MTI-HÍR Szófia/Szarajevó. A szófiai hatóságok tegnap alapos nyomozást ígértek az USA-tói kapott lista alapján, amelyen Bulgáriában időzött vagy ott tartózkodó al-Kaida- tagok nevét sorolták fel. A bolgár külügy egyúttal tudatta: egyelőre semmi nem támasztja alá „egy európai hírszerző szolgálathoz közeli forrás“ értesülését, amely szerint nem kizárt, hogy al-Kaida-tagok februárban rövid időt töltöttek MTI-HÍR London. Kilenc rendbeli kémkedéssel emeltek vádat tegnap Londonban a British Aerospace Systems hadiipari vállalat egyik alkalmazottja ellen. A 45 éves lan Parr a BAE basildoni gyárában dolgozik. A basildoni vállalat a BAE repülés-elektronikai kutatási, fejlesztési és gyártási központja. A BAE Systems Avionics Európa legnagyobb repülés-elektronikai cége, egyebek között fegyvervezérlő Szófiában, s állítólag ott dolgozták ki a boszniai amerikai nagykövetség és más nyugati képviseletek elleni támadások tervét. Egy boszniai tisztségviselő az AFP-nek korábban úgy nyilatkozott, hogy a szarajevói kormány pénteken rendkívüli ülésen tekintette át az al-Kaida- tagok jelentette fenyegetettséget. A hírek miatt pénteken bezárt amerikai nagykövetség tegnap újra megnyílt Szarajevóban, mivel a biztonsági helyzetet megfelelőnek találják. rendszerekre, katonai távközlései berendezésekre szakosodott. Parr letartóztatására alig két hónappal azután került sor, hogy a londoni bíróság kémkedés miatt 14 év börtönre ítélte a BAE számára dolgozó Crusader biztonsági szolgálat egyik alkalmazottját. A biztonsági őr elismerte, a hadiipari cégtől ellopott, a Harrier harci gépek és Apache helikopterek adatait tartalmazó dokumentumokat az orosz titkosszolgálatnak akarta eladásra felkínálni. A legapróbb részletekig megtervezték a merényletet Hétfős osztag gyilkolt MTI-HIR Róma. Hétfős osztag gyilkolta meg a múlt kedden Marco Biagi olasz kormánytanácsadót. A tegnapi lapok szerint Biagit egy nő figyelte folyamatosan, mialatt az 51 éves jogász vonaton Modenából Bolognába utazott. A bolognai pályaudvartól a lakásáig három másik terrorista volt a nyomában. Egy negyedik férfi Biagi lakását figyelte. Két gyilkosa motorkerékpárról nyitott tüzet a munkajogi szakértőre. A hatóságok szerint a támadást több hónapos előkészület előzte meg, és a legkisebb részletekig megtervezték. A merényletet a Vörös Brigádok-Har- coló Kommunista Párt (BR-PCC) szélsőbaloldali szervezet vállalta. Kétnapos tanácskozást kezdtek Bukarestben a vilniusi tízek miniszterelnökei NATO-tagj elöltek csúcsértekezlete Már a második eset a British Aerospace Systemsnél Új abb kémbotrány A Landsmannschaft szívesen nyitna képviseleti irodát is Prágában, amelyet a szudétanémetek „régi fővárosuknak" tekintenek Bernd Posselt meglepetésre bocsánatot kért a csehelctől ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Bernd Posselt, a kitelepített szudétanémetek szövetségének elnöke, vasárnap este a közszolgálati Cseh Televíziónak adott egyórás interjújában bocsánatot kért a cseh nemzettől, amiért a szudétanémetek a II. világháború idején nád rendszer támogatóiként szégyenletes cselekedeteket követtek el a csehek ellen. Pavel Telicka, a cseh külügyminiszter első helyettese a televízióban azonnal üdvözölte a bocsánatkérést. Posselt, aki az Európai Parlamentnek is képviselője, ugyanakkor egyértelműen „rasszistának“ minősítette a Benes-dekrétumokat, mert a kollektív bűnösség elvén alapulnak. Igen kedvezően nyilatkozott Tomás Masarykról, a csehszlovák állam első elnökéről, de nagyon negatívan utódjáról, Eduard Be- nesról. Cseh képviselők bírálatára, miszerint a szudétanémetek a múltban sosem voltak lojálisak Csehszlovákiához, illetve Csehországhoz, amely pedig a hazájuk volt, Posselt leszögezte: a szudétanémetek akaratuk ellenére kerültek Csehszlovákiához, az ő önrendelkezési jogukat senki sem vette figyelembe. Szerinte a n. világháborús tragédia, illetve a Csehszlovákia feldarabolásáról döntő müncheni egyezmény lényegében az első világháborút lezáró rossz békeszerződések eredménye. Feltette a kérdést: mennyire voltak lojálisak akkori hazájukhoz azok a csehek, akik a Monarchia, Ausztria szétverésén munkálkodtak? A többször is megismételt kérdésre, hogy mit is követelnek konkrétan a szudétanémetek Prágától, Posselt kifejtette: ahogy mi szudétanémetek elítéljük a nádzmust, úgy jó lenne, ha a cseh állam is kimondaná, hogy az elűzetés jogtalanság volt. Ami a vagyoni követeléseket illeti, kifejtette: ezt nem lehet központilag meghatározni, hiszen ki-ki maga döntené el, hogy visszaköveteli-e egykori vagyonát vagy sem. A szudétanémetek nem követelik a cseh-német határ megváltoztatását, hanem „nyílt és értelmes párbeszédet szeremének, hogy ez a probléma végre lekerüljön a napirendről“. A tegnapi Lidové noviny beszámolója szerint a szudétanémetek szervezete irodát szeretne nyitni Prágában, Posselt pedig szívesen lenne cseh szenátor. A lap idézi Posseltet, aki szerint „Prága a mi régi fővárosunk, ezért logikus, hogy itt képviseletünk legyen. Nem valamiféle propagandaközpontról lenne szó, hanem a bizalom légkörének kiépítését elősegítő információcseréről”, (m, t) Hét százalék az eltörlés mellett Prága. A prágai TNS Factum március közepén készített felméréséből kiderül: a megkérdezettek 57%-a szerint Csehországnak nincs oka a Benes-dekrétumokkal való foglalkozásra, 12% szerint Csehországnak nem kellene ugyan érvénytelenítenie a dekrétumokat, de azt el kellene ismernie, hogy nem demokratikus jogszabályokról van szó. A dekrétumok érvénytelenítését csupán 7% támogatja, de csak azzal a feltétellel, ha az érintett államok lemondanak a vagyoni kárpótlásról. A vitatott jogszabály feltétel nélküli eltörlését csak a csehek egy százaléka támogatja. A felmérésből továbbá kiderül, hogy a cseh lakosság 52%-át a dekrétumok egyáltalán nem érdeklik, (m)
