Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-23 / 70. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 23. Ma délután: Húsvéti játszóház Dimaszerdahely. A NA’CONXYPAN Polgári Társulás és a városi szabadidőközpont ma rendezi meg a húsvéti ünnepkör hagyományos szokásait felelevenítő játékos délutánját gyemekeknek, kisgyermekes családoknak a szabadidőközpont épületében (Bartók Béla Sétány 2). A kicsik a kézművesek asztalainál régi „míves” foglalatosságok technikáival ismerkedhetnek meg, tojásokat festhetnek, húsvéti asztali díszeket, kukoricacsuhéból és agyagból húsvéti figurákat készíthetnek. Mindeközben megtekinthetik az Ágacska gyermektánccsoport tavaszt köszöntő műsorát, sőt maguk is tanulhatnak eredeti táncokat, dalokat és népi játékokat, de meglepetés is vátja a kis látogatókat, (n) Ska és reggae a Klikk pubban Érsekújvár. Ma este a szlovák ska és reggae fenegyerekei, a kassai Karavana együttes tagjai új lemezük anyagát mutatják be a Klikk pubban, utána afterpartyra vátja a nagyérdeműt Dj Boogie. A diszkóhelyiségben Dj Julo alias Python, az Okey rádió lemezlovasa szórakoztatja a tisztelt publikumot. A nap folyamán Red Bull parti és barman show is lesz. (-kis-) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bogárka született szombat 11 Falstaff sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Don Juan sz., vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból sz. 19 A játék vége v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Kaviár és lencse (vendégjáték Gömörhorkán) sz. 19 Párizsi vendég v. 15 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Mágnás Miska sz. 14,19 v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 13 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.30 18 MLADOST: Izraeli filmek fesztiválja: Az utolsó ellenség sz. 16.30 Lahola sz. 18 Kippur sz. 20 Tiszta győzelem v. 16.30 Öt szerelmi történet v. 18 A kedvesség ideje v. 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (fr.-oszt.) sz., v. 17.30,20 Kiképzés (amerikai) sz., v. 20.30 Egy csodálatos elme (am.) sz., v. 18.15 Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 17,18.30 Ghost World (am.) sz., v. 17.30 Berlin felett az ég (ném.-fr.) sz., v. 20 Kandahár (ir.-fr.) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Más világ (fr.-sp.-am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 16, 18, 20 CAPITOL: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Kémjátszma (am.) sz., v. 16,18.15,20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Szörny Rt. (am.) sz., v. 17 NFG-1- FILM: Világok arca - Baraka (am.) sz. 17.30 KOMÁROM - TATRA: Állítsátok meg Cartert (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Szexi dög (ang.) sz. 17, 19.30 Sex Pistols: szenny és düh (ang.) v. 17, 19.30 LEVA - JUNIOR: Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Csúcsformában 2 (am.) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Betépve (am.) sz., v. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: neveletlen hercegnő (am.) sz. 18 GYŐR PLAZA: Álmok útján (am.) sz., v. 14, 16, 18 Banditák (amerikai) sz. 12.30.15.17.30.20.22.30 v. 12.30,15,17.30,20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) sz., v. 13.45 Egy csodálatos elme (am.) sz. 20, 22.30 v. 20 Ének a csodaszarvasról (magy.) sz., v. 12 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 11,14 Hüvelyk Matyi (fr.) sz., v. 12,14 Az igazság nevében (am.) sz. 11,13.15,15.30,17.45,20, 22.15 v. 11, 13.15.15.30.17.45, 20 Kiképzés (am.) sz. 19.45,22.15 v. 19.45 A nagyon nagy ő (am.) sz. 11,13.15,15.30,17.45, 20, 22.15 v. 11,13.15, 15.30.17.45, 20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz.,v. 11, 13.15,15.30,17.45 Sólyom végveszélyben (am.) sz. 17,19.45, 22.30 v. 17, 19.45 Szerelem utolsó vérig (magy.) sz. 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 v. 16.15,18.15,20.15 Szörny Rt. (am.) sz., v. 12,14,16,18 Valami Amerika (magy.) sz. 20,22.30 v. 20 Már megint egy dilis amcsi film. Ez nem kritika, hanem egy új tengerentúli mozgókép, amelyet már a hazai mozik is vetítenek (Stop tínedzers- kym filmom! Bulsit címmel). A film készítői fergeteges és gátlástalan humorral parodizálják az elmúlt évek tini-vígjátékait az Amerikai pitétől a Cool-túráig. (Képarchívum) A Bodrogközben vendégszerepeit a városi művelődési központ égisze alatt működő gyermeknéptánccsoport így járja a komáromi Pihegő Igazi kis közösséggé kovácsolódtak össze (Tóth Lehel felvétele) A komáromi Pihegő Gyermek Néptáncegyüttes az idén lesz nyolcesztendős. Az együttes apró táncosai számos sikeres fellépéssel bizonyították rátermettségüket. Nemrég a Bodrogközben jártak, és öt nap alatt kilenc alkalommal léptek színpadra. Ez volt a Pihegő eddigi leghosszabb turnéja. M. CSEPÉCZ SZILVIA Próba előtt olyan a nagyterem, mintha megannyi színes üveggolyó gurult volna szerteszét. A gyerekek kis csoportokba verődve vagy éppen párosával próbálgatják a tánclépéseket. Időnként dudorásznak is hozzá, úgy könnyebb megtartani a ritmust. A bodrogközi vendégszereplés még mindenkit élénken foglalkoztat. A fiatalabbak közül a Vass nővérek, a 11 éves Tímea és 9 éves húga, Noémi, valamint a szintén 11 esztendős fiatalember, Tóth Tamás kapható legkönnyebben egy kis élménybeszámolóra. A készülődés és a fellépések izgalmai mellett szóba kerülnek a hosszú út alatt megismert falvak és városok, no és persze az éjszakai pámacsaták kalandjai is. Nyilvánvaló, hogy igazi kis közösség kovácsolódott össze, ahogyan az már hagyomány a néptánc világában. Amikor megérkezik Kata néni, azaz Méhesné Horkay Katalin zene- és táncpedagógus, a legapróbbak átvonulnak vele egy kisebb terembe. A kezdő csoportnak ugyanis, amelybe háromtól hatéves korig járnak a gyerekek, hétfőnként egy órányi külön foglalkozást tartanak. Ez főleg egyszerű kis játékokból, s a mondókákkal, népdalokkal való ismerkedésből áll. Mi közben a Pihegő másik vezetőjével, Szlama Lászlóval arról beszélgettünk, hogyan alakult meg az együttes, és milyen célokat tűztek ki maguk elé.- A Pihegót hét és fél éve szervezte meg Méhesné Horkay Katalin és Korpás György. A tánccsoportba a komáromi magyar alapiskolákból kerültek a néptánc iránt érdeklődő gyerekek. Korpás György később egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott tovább dolgozni a csoporttal, így kerültem én hat évvel ezelőtt a helyére. Már az indulásnál különböző korú gyerekek voltak a Pihegő- ben, hattól tizennégy éves korig. Ma mintegy hatvanan táncolnak nálunk. Áz óvodás csoportot tavaly szeptemberben indítottuk. Amíg Kata a legkisebbekkel, jómagam azokkal a gyerekekkel foglalkozom, akik már a nagycsoportba tartoznak, de ahhoz, hogy bekerüljenek az egyes koreográfiákba, még fejlődniük kell. A lányok mindig lényegesen többen vannak, mint a fiúk, ezért a páros táncoknál gyakran partnert cserélünk. Az elsődleges célunk az, hogy a gyerekekkel megismertessük és megszerettessük a népdalokat, a néptáncot, és ezen keresztül a hagyományos népi kultúra egészét. Hiszen a múltunk ismerete nélkül gyökértelenül maradnánk a világban.- Ami a hagyományőrző mesterségeket illeti, Horkay Katalin, a RÉV Magyar Kultúra Házában társszervezője azoknak a játszóházaknak, ahová rendszeresen meghívnak idősebb kézműveseket is. A gyerekek ilyen alkalmakkor megismerkedhetnek a kenyér- és a lepénysütés, a szötteskészítés vagy a gyékényfonás titkaival. A Pihegő Gyermek Néptánccsoport a Komáromi Városi Művelődési Központ égisze alá tartozik. A központ - a lehetőségeihez mérten - anyagüag is támogatja az együttest, illetve egy kisebb helyiséget biztosított a fellépőruhák és egyéb holmik raktározására. A Pihegő tagjai gyakran lépnek fel különféle rendezvényeken, és a színpadon minden elfogódottság nélkül táncolnak, énekelnek. A népdalok begyakorlásában fontos szerep jut Korpás Éva népdalénekesnőnek, aki a budapesti Tükrös együttes tagja, és a Népművészet Ifjú Mestere. A tánccsoport a kollektív sikerek mellett egyéni eredményekkel is dicsekedhet. Két évvel ezelőtt az Ifjú Szivek által megrendezett Deákos szólótáncversenyen Zámbó István, tavaly pedig Czifra Zsolt lett díjazott. 2001-ben a Szarvasi Gyermek- és Szólótáncversenyen Zámbó Istvánt különdíjjal jutalmazták. Ők - lévén, hogy már 14 és 15 évesek -, lassan „kiöregszenek“ a Pihegóből. De arra természetesen egyikük sem gondol, hogy abbahagyja a néptáncot. A középiskola helyétől függően majd valamelyik felnőtt együttesben kamatoztatják, amit a Pihegő- ben elsajátítottak.- Akit igazán megérintett ez a csodálatos és sokszínű kultúra, az később sem tudja csak úgy félretenni - jegyezte meg a szintén 15 éves Ivanics Márti. Ő egyike a Pihegő vezető táncosainak, sőt, ha úgy adódik, már Kata néninek is besegít az Az összeállításban tavaszi játékok és népszokások is szerepeltek... ovisok próbáin. A próbák egyébként - de ez már a nagycsoportra vonatkozik - nem mindig könnyűek. Sokat kell gyakorolni, mire a koreográfiában a legutolsó lépés is a helyére kerül. A fáradozás jutalma maga a fellépés. Az ötnapos bodrogközi turnéra 38 gyerek utazott el, néhá- nyan betegség miatt maradtak ki a csoportból. A Pihegő az ötéves jubileumra készített, „Gólya, gólya, vaslapát...” című hetvenperces műsort mutatta be. Az összeállításban szerepeltek tavaszi játékok és népszokások, a lányok somogyi ugrós üvegestáncot, a fiúk rábaközi ver- bunkot és gömöri lakodalmas tréfás verbunkot mutattak be. A folytatásban betlehemest, moldvai és székelyföldi - marosmenti táncokat láthatott a közönség, s a keretjátékok mellett egy népmese is bekerült a programba, Zámbó Anikó előadásában. A turné szervezését Reicher Gellért, a Szőttes szervezőtitkára vállalta el. A Pihegő Abaújszinán, Nagykaposon, Királyhelmecen, Tornaiján, Gesztetén és Gömöralmá- gyon lépett fel. Az oda-vissza út során még megálltak Magyarbődön, ahol - Ivanics Márti elmondása szerint - felejthetetlen órákat töltöttek a helyi hagyományőrző csoport asz- szonyaival. És meglátogatták Füleken a baráti gyermektánccsoport, a Rakonca tagjait is. Szlama László szerint a táncegyüttes tuméprogramja ugyan meglehetősen sűrűre sikerült, de megérte.- A gyerekek nagyon élvezték a fellépéseket, és ahogy telt az idő, egyre ügyesebben, pontosabban készültek el. Fegyelmezettebbek lettek. Az ilyen többnapos együttlétnek a másik, ugyancsak fontos hozadéka a közösségformáló erő. Egy csapat lettünk, mindenki szurkolt a másikért, a gyerekek minden helyzetben segítették egymást. És ez az összetartás a hazaérkezésünk után is megmaradt. Katával annak idején úgy beszéltük meg, hogy ötévente jelentkezünk egy teljes új műsorral. Egy gyermekegyüttesnek kell ennyi idő. Már készülnek az új koreográfiatervek, ha módunk lesz rá, szeretnénk vásárolni is néhányat. De elképzelhető, hogy ezzel a már meglévő műsorral még egy nagyobb turnéra indulunk. Ahol jártunk, oda visszahívnak, és mellette olyan helyekről is kaptunk felkéréseket, ahová eddig még nem jutottunk el. NYELVI TANÁCSADÓ A rodné císlo magyar megfelelőiről SZABÓMIHÁLY GIZELLA Mai írásunkban egy mindannyiunk számára ismert és gyakran használt személyes azonosító kódról, az ún. rodné císlo-ról, illetve ennek magyar, magyarországi megfelelőiről lesz szó. A lakosságnak egységes szerkezetű számkódokkal való azonosítása a társadalombiztosítás általánossá válásához kapcsolódik. Ha a korábbi századokban egy-egy munkás betegség, rokkantság vagy öregség miatt keresetképtelenné vált, kilátástalan helyzetbe került. Ezt megelőzendő alakultak meg a különböző önkéntes munkás biztosítási szervezetek, segélyegyletek; ezek képezték alapját a későbbi társadalombiztosítási pénztáraknak. Az I. világháború után szinte minden európai államban - így Magyarországon és az akkor alakult Csehszlovákiában is - léteztek már biztosítóintézetek, mégpedig rendszerint külön a munkásoknak, a magántisztviselőknek, az államvasutak alkalmazottainak stb. A II. világháború után sok helyütt ezeket a biztosítókat összevonták, s a társadalombiztosítást a teljes lakosságra kiteijesztették. Korábban a biztosító-intézetek biztosítottjaikról saját nyilvántartást vezettek, a teljes körű biztosítás bevezetéséhez azonban szükségessé vált egy egységes rendszer kiépítése. A biztosítottak azonosítására nevük, születési adataik és lakcímük már nem volt elegendő, ezért vezették be az ötvenes évektől kezdődően sok államban a számkódos azonosítást. Szlovákiában ezt a kódot rodné císlo-nak nevezték, s évekig a prágai nyugdíjbiztosító intézet képezte és kezelte; a szám általánosabb használatát az 1971. évi 21. számú törvény rendelte el. Jelenleg Szlovákiában az ún. rodné císlo szerepel mindenki személyi igazolványában, s egyértelmű azonosításunkra szolgál szinte minden területen, így pl. az adóhatóságnál és a Szociális Biztosítóban is. Magyarországon hasonló volt a fejlődés, ott azonban a születési időre utaló kódot először személyi számnak, később személyazonosító jelnek, 1996 óta pedig személyi azonosítónak nevezik, az adatvédelmi törvény miatt azonban használata jóval szűkebb körű, mint nálunk. Magyarországon az adózással kapcsolatos nyilvántartásban a személynek adóazonosító jele van, a társadalom- és egészségbiztosítás területén pedig a társadalombiztosítási azonosító jel - röviden a TAJ- szám - a használatos. Jakab István már javasolta, hogy a rodné císlo-t nevezzük az akkori magyarországi szóhasználattal egyezően személyi számnak, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a mindennapi kommunikációban a tükörfordításos születési szám az általános, a sajtóban pedig olykor ez, máskor meg a személyi szám „bukkan fel“. A magyar nyelv hivatali szintű használatának lehetősége azonban szükségessé teszi az írott gyakorlat egységesítését. Mint említettük, jelenleg Magyarországon ezt a személyes kódot személyi azonosítónak nevezik, nálunk azonban célszerűnek látszik hivatalos jellegű és írott szövegekben továbbra is a Jakab István által javasolt személyi szám kifejezést használni, mégpedig az alábbi okokból: 1. Ez a kifejezés Magyarországon továbbra is él (bár nem hivatalos), nálunk pedig már hagyománya van, azonkívül a magyarországi terminológiai változások követése ebben az esetben problémás. 2. A szlovákban a rodné císlo választását nemcsak az motiválhatta, hogy a kód a születés idejére utal, hanem az is, hogy az ún. osobné císlo a személynek egy adott intézményben használatos azonosító száma - ezt magyarul egyébként törzsszámnak nevezzük. 3. Az általam vizsgált nyelvekben a magyaréhoz hasonló a motivációja a megnevezésnek, például a mi új, plasztikkártya formájú személyi igazolványunkon (ennek neve Magyarországon személyazonosító igazolvány) ezt a számot angolul personal number- nek nevezik meg. A románban személyi kód a neve, ezért a romániai magyar kollégák szintén a személyi szám kifejezést javasolják hivatalossá tenni. Egy lehetőleg egységes Kárpát-medencei magyar hivataliközéleti nyelvhasználat megteremtése érdekében nekünk is így kellene tennünk.