Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-23 / 70. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 23. Ma délután: Húsvéti játszóház Dimaszerdahely. A NA’CONXYPAN Polgári Társulás és a városi sza­badidőközpont ma rendezi meg a húsvéti ünnepkör hagyományos szokásait felelevenítő játékos délutánját gyemekeknek, kisgyermekes családoknak a szabadidőközpont épületében (Bartók Béla Sétány 2). A kicsik a kézművesek asztalainál régi „míves” foglalatosságok tech­nikáival ismerkedhetnek meg, tojásokat festhetnek, húsvéti asztali dí­szeket, kukoricacsuhéból és agyagból húsvéti figurákat készíthetnek. Mindeközben megtekinthetik az Ágacska gyermektánccsoport ta­vaszt köszöntő műsorát, sőt maguk is tanulhatnak eredeti táncokat, dalokat és népi játékokat, de meglepetés is vátja a kis látogatókat, (n) Ska és reggae a Klikk pubban Érsekújvár. Ma este a szlovák ska és reggae fenegyerekei, a kassai Karavana együttes tagjai új lemezük anyagát mutatják be a Klikk pubban, utána afterpartyra vátja a nagyérdeműt Dj Boogie. A diszkóhelyiségben Dj Julo alias Python, az Okey rádió lemezlovasa szórakoztatja a tisztelt publikumot. A nap folyamán Red Bull parti és barman show is lesz. (-kis-) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bogárka született szombat 11 Fals­taff sz. 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Don Juan sz., vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból sz. 19 A játék vége v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Kaviár és lencse (vendégjáték Gömörhorkán) sz. 19 Párizsi vendég v. 15 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Mágnás Miska sz. 14,19 v. 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 13 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.30 18 MLADOST: Izraeli filmek fesztiválja: Az utolsó ellenség sz. 16.30 Lahola sz. 18 Kippur sz. 20 Tiszta győzelem v. 16.30 Öt sze­relmi történet v. 18 A kedvesség ideje v. 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (fr.-oszt.) sz., v. 17.30,20 Kiképzés (amerikai) sz., v. 20.30 Egy csodálatos elme (am.) sz., v. 18.15 Már megint egy di­lis amcsi film (am.) sz., v. 17,18.30 Ghost World (am.) sz., v. 17.30 Berlin felett az ég (ném.-fr.) sz., v. 20 Kandahár (ir.-fr.) sz., v. 19.30 KASSA DRUZBA: Más világ (fr.-sp.-am.) sz., v. 15.30, 17.45, 20 TATRA: Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 16, 18, 20 CAPITOL: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz., v. 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Kémjátszma (am.) sz., v. 16,18.15,20.30 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Szörny Rt. (am.) sz., v. 17 NFG-1- FILM: Világok arca - Baraka (am.) sz. 17.30 KOMÁROM - TATRA: Állítsátok meg Cartert (am.) sz., v. 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Szexi dög (ang.) sz. 17, 19.30 Sex Pistols: szenny és düh (ang.) v. 17, 19.30 LEVA - JUNIOR: Már megint egy dilis amcsi film (am.) sz., v. 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Csúcsformában 2 (am.) sz. 17.30, 20 v. 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Betépve (am.) sz., v. 19 KIRÁLYHELMEC - PRIVÁT: neveletlen hercegnő (am.) sz. 18 GYŐR PLAZA: Álmok útján (am.) sz., v. 14, 16, 18 Banditák (amerikai) sz. 12.30.15.17.30.20.22.30 v. 12.30,15,17.30,20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) sz., v. 13.45 Egy csodálatos elme (am.) sz. 20, 22.30 v. 20 Ének a csodaszarvasról (magy.) sz., v. 12 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) sz., v. 11,14 Hüvelyk Matyi (fr.) sz., v. 12,14 Az igazság nevében (am.) sz. 11,13.15,15.30,17.45,20, 22.15 v. 11, 13.15.15.30.17.45, 20 Kiképzés (am.) sz. 19.45,22.15 v. 19.45 A na­gyon nagy ő (am.) sz. 11,13.15,15.30,17.45, 20, 22.15 v. 11,13.15, 15.30.17.45, 20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) sz.,v. 11, 13.15,15.30,17.45 Sólyom végveszélyben (am.) sz. 17,19.45, 22.30 v. 17, 19.45 Szerelem utolsó vérig (magy.) sz. 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 v. 16.15,18.15,20.15 Szörny Rt. (am.) sz., v. 12,14,16,18 Vala­mi Amerika (magy.) sz. 20,22.30 v. 20 Már megint egy dilis amcsi film. Ez nem kritika, hanem egy új tengeren­túli mozgókép, amelyet már a hazai mozik is vetítenek (Stop tínedzers- kym filmom! Bulsit címmel). A film készítői fergeteges és gátlástalan hu­morral parodizálják az elmúlt évek tini-vígjátékait az Amerikai pitétől a Cool-túráig. (Képarchívum) A Bodrogközben vendégszerepeit a városi művelődési központ égisze alatt működő gyermeknéptánccsoport így járja a komáromi Pihegő Igazi kis közösséggé kovácsolódtak össze (Tóth Lehel felvétele) A komáromi Pihegő Gyer­mek Néptáncegyüttes az idén lesz nyolcesztendős. Az együttes apró táncosai szá­mos sikeres fellépéssel bizo­nyították rátermettségüket. Nemrég a Bodrogközben jár­tak, és öt nap alatt kilenc al­kalommal léptek színpadra. Ez volt a Pihegő eddigi leg­hosszabb turnéja. M. CSEPÉCZ SZILVIA Próba előtt olyan a nagyterem, mintha megannyi színes üveggolyó gurult volna szerteszét. A gyerekek kis csoportokba verődve vagy éppen párosával próbálgatják a tánclépé­seket. Időnként dudorásznak is hoz­zá, úgy könnyebb megtartani a rit­must. A bodrogközi vendégszerep­lés még mindenkit élénken foglal­koztat. A fiatalabbak közül a Vass nővérek, a 11 éves Tímea és 9 éves húga, Noémi, valamint a szintén 11 esztendős fiatalember, Tóth Tamás kapható legkönnyebben egy kis él­ménybeszámolóra. A készülődés és a fellépések izgalmai mellett szóba kerülnek a hosszú út alatt megis­mert falvak és városok, no és persze az éjszakai pámacsaták kalandjai is. Nyilvánvaló, hogy igazi kis közös­ség kovácsolódott össze, ahogyan az már hagyomány a néptánc vilá­gában. Amikor megérkezik Kata né­ni, azaz Méhesné Horkay Katalin zene- és táncpedagógus, a legap­róbbak átvonulnak vele egy kisebb terembe. A kezdő csoportnak ugyanis, amelybe háromtól hatéves korig járnak a gyerekek, hétfőnként egy órányi külön foglalkozást tarta­nak. Ez főleg egyszerű kis játékok­ból, s a mondókákkal, népdalokkal való ismerkedésből áll. Mi közben a Pihegő másik vezetőjével, Szlama Lászlóval arról beszélgettünk, ho­gyan alakult meg az együttes, és mi­lyen célokat tűztek ki maguk elé.- A Pihegót hét és fél éve szervezte meg Méhesné Horkay Katalin és Korpás György. A tánccsoportba a komáromi magyar alapiskolákból kerültek a néptánc iránt érdeklődő gyerekek. Korpás György később egyéb elfoglaltságai miatt nem tu­dott tovább dolgozni a csoporttal, így kerültem én hat évvel ezelőtt a helyére. Már az indulásnál különbö­ző korú gyerekek voltak a Pihegő- ben, hattól tizennégy éves korig. Ma mintegy hatvanan táncolnak ná­lunk. Áz óvodás csoportot tavaly szeptemberben indítottuk. Amíg Kata a legkisebbekkel, jómagam azokkal a gyerekekkel foglalkozom, akik már a nagycsoportba tartoz­nak, de ahhoz, hogy bekerüljenek az egyes koreográfiákba, még fej­lődniük kell. A lányok mindig lénye­gesen többen vannak, mint a fiúk, ezért a páros táncoknál gyakran partnert cserélünk. Az elsődleges célunk az, hogy a gyerekekkel meg­ismertessük és megszerettessük a népdalokat, a néptáncot, és ezen keresztül a hagyományos népi kul­túra egészét. Hiszen a múltunk is­merete nélkül gyökértelenül ma­radnánk a világban.- Ami a hagyományőrző mestersé­geket illeti, Horkay Katalin, a RÉV Magyar Kultúra Házában társszer­vezője azoknak a játszóházaknak, ahová rendszeresen meghívnak idő­sebb kézműveseket is. A gyerekek ilyen alkalmakkor megismerked­hetnek a kenyér- és a lepénysütés, a szötteskészítés vagy a gyékényfonás titkaival. A Pihegő Gyermek Nép­tánccsoport a Komáromi Városi Mű­velődési Központ égisze alá tarto­zik. A központ - a lehetőségeihez mérten - anyagüag is támogatja az együttest, illetve egy kisebb helyisé­get biztosított a fellépőruhák és egyéb holmik raktározására. A Pihe­gő tagjai gyakran lépnek fel külön­féle rendezvényeken, és a színpa­don minden elfogódottság nélkül táncolnak, énekelnek. A népdalok begyakorlásában fontos szerep jut Korpás Éva népdalénekesnőnek, aki a budapesti Tükrös együttes tagja, és a Népművészet Ifjú Mestere. A tánccsoport a kollektív sikerek mellett egyéni eredményekkel is di­csekedhet. Két évvel ezelőtt az Ifjú Szivek által megrendezett Deákos szólótáncversenyen Zámbó István, tavaly pedig Czifra Zsolt lett díja­zott. 2001-ben a Szarvasi Gyermek- és Szólótáncversenyen Zámbó Ist­vánt különdíjjal jutalmazták. Ők - lévén, hogy már 14 és 15 évesek -, lassan „kiöregszenek“ a Pihegóből. De arra természetesen egyikük sem gondol, hogy abbahagyja a néptán­cot. A középiskola helyétől függően majd valamelyik felnőtt együttes­ben kamatoztatják, amit a Pihegő- ben elsajátítottak.- Akit igazán megérintett ez a cso­dálatos és sokszínű kultúra, az ké­sőbb sem tudja csak úgy félretenni - jegyezte meg a szintén 15 éves Ivanics Márti. Ő egyike a Pihegő ve­zető táncosainak, sőt, ha úgy adó­dik, már Kata néninek is besegít az Az összeállításban tavaszi játékok és népszokások is szerepeltek... ovisok próbáin. A próbák egyébként - de ez már a nagycsoportra vonat­kozik - nem mindig könnyűek. So­kat kell gyakorolni, mire a koreog­ráfiában a legutolsó lépés is a helyé­re kerül. A fáradozás jutalma maga a fellépés. Az ötnapos bodrogközi turnéra 38 gyerek utazott el, néhá- nyan betegség miatt maradtak ki a csoportból. A Pihegő az ötéves jubi­leumra készített, „Gólya, gólya, vaslapát...” című hetvenperces mű­sort mutatta be. Az összeállításban szerepeltek tavaszi játékok és nép­szokások, a lányok somogyi ugrós üvegestáncot, a fiúk rábaközi ver- bunkot és gömöri lakodalmas tréfás verbunkot mutattak be. A folytatás­ban betlehemest, moldvai és szé­kelyföldi - marosmenti táncokat lát­hatott a közönség, s a keretjátékok mellett egy népmese is bekerült a programba, Zámbó Anikó előadásá­ban. A turné szervezését Reicher Gellért, a Szőttes szervezőtitkára vállalta el. A Pihegő Abaújszinán, Nagykaposon, Királyhelmecen, Tor­naiján, Gesztetén és Gömöralmá- gyon lépett fel. Az oda-vissza út so­rán még megálltak Magyarbődön, ahol - Ivanics Márti elmondása sze­rint - felejthetetlen órákat töltöttek a helyi hagyományőrző csoport asz- szonyaival. És meglátogatták Füle­ken a baráti gyermektánccsoport, a Rakonca tagjait is. Szlama László szerint a táncegyüt­tes tuméprogramja ugyan meglehe­tősen sűrűre sikerült, de megérte.- A gyerekek nagyon élvezték a fel­lépéseket, és ahogy telt az idő, egyre ügyesebben, pontosabban készül­tek el. Fegyelmezettebbek lettek. Az ilyen többnapos együttlétnek a má­sik, ugyancsak fontos hozadéka a közösségformáló erő. Egy csapat lettünk, mindenki szurkolt a mási­kért, a gyerekek minden helyzetben segítették egymást. És ez az össze­tartás a hazaérkezésünk után is megmaradt. Katával annak idején úgy beszéltük meg, hogy ötévente jelentkezünk egy teljes új műsorral. Egy gyermekegyüttesnek kell ennyi idő. Már készülnek az új koreográ­fiatervek, ha módunk lesz rá, szeret­nénk vásárolni is néhányat. De el­képzelhető, hogy ezzel a már meg­lévő műsorral még egy nagyobb tur­néra indulunk. Ahol jártunk, oda visszahívnak, és mellette olyan he­lyekről is kaptunk felkéréseket, aho­vá eddig még nem jutottunk el. NYELVI TANÁCSADÓ A rodné císlo magyar megfelelőiről SZABÓMIHÁLY GIZELLA Mai írásunkban egy mindannyiunk számára ismert és gyakran használt személyes azonosító kódról, az ún. rodné císlo-ról, illetve ennek ma­gyar, magyarországi megfelelőiről lesz szó. A lakosságnak egységes szerkezetű számkódokkal való azonosítása a társadalombiztosítás általánossá válásához kapcsolódik. Ha a koráb­bi századokban egy-egy munkás betegség, rokkantság vagy öregség miatt keresetképtelenné vált, kilá­tástalan helyzetbe került. Ezt meg­előzendő alakultak meg a különbö­ző önkéntes munkás biztosítási szervezetek, segélyegyletek; ezek képezték alapját a későbbi társada­lombiztosítási pénztáraknak. Az I. világháború után szinte minden eu­rópai államban - így Magyarorszá­gon és az akkor alakult Csehszlová­kiában is - léteztek már biztosítóin­tézetek, mégpedig rendszerint kü­lön a munkásoknak, a magántiszt­viselőknek, az államvasutak alkal­mazottainak stb. A II. világháború után sok helyütt ezeket a biztosítókat összevonták, s a társadalombiztosítást a teljes la­kosságra kiteijesztették. Korábban a biztosító-intézetek biztosítottjaikról saját nyilvántartást vezettek, a teljes körű biztosítás bevezetéséhez azon­ban szükségessé vált egy egységes rendszer kiépítése. A biztosítottak azonosítására nevük, születési ada­taik és lakcímük már nem volt ele­gendő, ezért vezették be az ötvenes évektől kezdődően sok államban a számkódos azonosítást. Szlovákiá­ban ezt a kódot rodné císlo-nak ne­vezték, s évekig a prágai nyugdíjbiz­tosító intézet képezte és kezelte; a szám általánosabb használatát az 1971. évi 21. számú törvény rendel­te el. Jelenleg Szlovákiában az ún. rodné císlo szerepel mindenki sze­mélyi igazolványában, s egyértelmű azonosításunkra szolgál szinte min­den területen, így pl. az adóható­ságnál és a Szociális Biztosítóban is. Magyarországon hasonló volt a fej­lődés, ott azonban a születési időre utaló kódot először személyi szám­nak, később személyazonosító jel­nek, 1996 óta pedig személyi azo­nosítónak nevezik, az adatvédelmi törvény miatt azonban használata jóval szűkebb körű, mint nálunk. Magyarországon az adózással kap­csolatos nyilvántartásban a sze­mélynek adóazonosító jele van, a társadalom- és egészségbiztosítás területén pedig a társadalombizto­sítási azonosító jel - röviden a TAJ- szám - a használatos. Jakab István már javasolta, hogy a rodné císlo-t nevezzük az akkori magyarországi szóhasználattal egyezően személyi számnak, a gya­korlat azonban azt mutatja, hogy a mindennapi kommunikációban a tükörfordításos születési szám az általános, a sajtóban pedig olykor ez, máskor meg a személyi szám „bukkan fel“. A magyar nyelv hiva­tali szintű használatának lehetősé­ge azonban szükségessé teszi az írott gyakorlat egységesítését. Mint említettük, jelenleg Magyarorszá­gon ezt a személyes kódot személyi azonosítónak nevezik, nálunk azonban célszerűnek látszik hivata­los jellegű és írott szövegekben to­vábbra is a Jakab István által java­solt személyi szám kifejezést hasz­nálni, mégpedig az alábbi okokból: 1. Ez a kifejezés Magyarországon továbbra is él (bár nem hivatalos), nálunk pedig már hagyománya van, azonkívül a magyarországi ter­minológiai változások követése eb­ben az esetben problémás. 2. A szlovákban a rodné císlo választá­sát nemcsak az motiválhatta, hogy a kód a születés idejére utal, hanem az is, hogy az ún. osobné císlo a sze­mélynek egy adott intézményben használatos azonosító száma - ezt magyarul egyébként törzsszámnak nevezzük. 3. Az általam vizsgált nyelvekben a magyaréhoz hasonló a motivációja a megnevezésnek, például a mi új, plasztikkártya for­májú személyi igazolványunkon (ennek neve Magyarországon sze­mélyazonosító igazolvány) ezt a számot angolul personal number- nek nevezik meg. A románban sze­mélyi kód a neve, ezért a romániai magyar kollégák szintén a személyi szám kifejezést javasolják hivata­lossá tenni. Egy lehetőleg egységes Kárpát-medencei magyar hivatali­közéleti nyelvhasználat megterem­tése érdekében nekünk is így kelle­ne tennünk.

Next

/
Thumbnails
Contents