Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-21 / 68. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 21. Találkozás az ÉS szerkesztőivel Dunaszerdahely. Pozsony után Dunaszerdahelyen is találkozhat a közönség az Élet és Irodalom című budapesti irodalmi-közéleti hetilap szerkesztőségének tagjaival. Az ÉS-est holnap 18 órakor kezdődik a Vámbéry Kávéházban. Bevezetőt mond Kovács Zoltán főszerkesztő. A beszélgetést Barak László, a Csallóköz hetilap felelős kiadója és Hodossy Gyula, a Lilium Aurum Kiadó igazgatója vezeti, (ú) Versklub a Rákóczi Magyar Házban Rozsnyó. A közösségi házban havi rendszerességgel találkoznak vers és irodalomszeretők. A versklub mai vendége a rozsnyói Zenebarátok Klubja, közismert nevén: ZBK. A tavasz első napján szervezett zenebarátok és versbarátok találkozóján, amely 17 órakor kezdődik, megzenésített versek, irodalmi szemelvények hangzanak el. (rmh) Nyílt nap a Selye Gimnáziumban Komárom. Március 24-én nyílt napot rendeznek a Selye János Gimnáziumban, amelyre ezúttal a nyolcosztályos gimnáziumba jelentkező diákokat, tanáraikat és szüleiket várják. Andruskó Imre igazgató fontosnak tartja a szülők részvételét, hiszen a nyílt napok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy tisztázzák, milyenek az elvárások és mit tud kínálni az iskola e tanítási forma keretében. A negyedikes diákoknak magyarból, szlovákból és matematikából kell felvételizniük. Kizárólag az így szerzett pontszámok alapján döntik el, ki nyert felvételt, az eddigi tanulmányi eredményeket nem veszik figyelembe. A felvételi vizsgákra június 4-5-én kerül sor, és szeptembertől egy prímós osztályt nyitnak a Selye Gimnáziumban, (vkm) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Don Juan 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Párizsi vendég 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Édes Anna 10 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Makrancos hölgy 18 Antigoné 15 MOZI POZSONY HV1EZDA: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.45, 18, 20.30 OBZOR: Ellenséges terület (amerikai) 16, 18, 20 MLA- DOST: Amélie csodálatos élete (francia) 15.15,17.30, 20 Hűtlenség (svéd) 20 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (francia-osztrák) 17.30,20 Kiképzés (amerikai) 20.30 Egy csodálatos elme (amerikai) 18.15 Buena Vista Social Club (német) 21 Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 17,18.30 Ghost World (amerikai) 17.30 Berlin felett az ég (német-francia) 20 Kandahár (iráni-francia) 19.30 KASSA DRUZBA: Más világ (francia-spanyol-amerikai) 15.30,17.45,20 TATRA: Már megint egy dilis amcsi fihn (amerikai) 16,18, 20 CAPITOL: Ocean’s Eleven-Tripla vagy semmi (amerikai) 15.45,18,20.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Zoolander, a trendkívüli (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Belphégor - A Louvre fantomja (francia) 19.30 LÉVA-JUNIOR: Sólyom végveszélyben (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmok útján (amerikai) 14, 16, 18 Banditák (amerikai) 15, 17.30, 20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 13.45 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 13, 16.30, 20 Harry Potter és a bölcsek köve (angol-amerikai) 14 Hüvelyk Matyi (francia) 14 Az igazság nevében (amerikai) 13.15,15.30,17.45,20 Imposztor (amerikai) 20 Kiképzés (amerikai) 19.45 A nagyon nagy ő (amerikai) 13.15,15.30,17.45,20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45 Sólyom végveszélyben (amerikai) 17.30, 20.15 Szerelem a végzeten (amerikai) 15.45.17.45 Szerelem utolsó vérig (magyar) 16.15,18.15, 20.15 Szörny Rt. (amerikai) 14, 16,18 Valami Amerika (magyar) 20 AZ MKKI PROGRAMJA KASSÁK és a MADI ma A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete és a magyarországi székhelyű Nemzetközi MADI Múzeum Alapítvány közösen 2002. március 22. és 24. között az érsekújvári Művészeti Galériában, a pozsonyi Városi Múzeumban, a pozsonyi „Z” Galériában és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében „KASSAK és a MADI ma” címmel nemzetközi művészeti fesztivált rendez. A fesztivál holnapi programja: Érsekújvár 17.00 - Grafikai kiállítás A magyarországi MADI csoportosulás gyűjteményéből, Kassák Lajos képarchitektúra mappájából, továbbá a MADI művészek szerigráfiáiból válogatott tárlat. Helyszín: Művészeti Galéria - kiállítóterem (CK Nábrezie) Megnyitja: Dárdai Zsuzsa művészetkritikus (H) Megtekinthető április 25-ig. 18.30 - Filmvetítés Helyszín: Kulturális Központ - vetítőterem (CK Nábrezie) A képarchitektúra mestere Kassák Lajos - 22’ (Rendezte: Zsigmondi Boris) MADI Univerzum - Portréfilm Carmelo Arden Quinről - 35’ (Rendezte: Dárdai Zsuzsa) Kassák - 35’ (Rendezte: Kernács Gabriella) Mundruczó Kornél filmje, amely két díjat nyert az idei budapesti szemlén, várhatóan Karlovy Varyba is eljut a nyáron Szép napok vesztes hősökkel Péter szerepében: Polgár Tamás Maja: Tóth Orsolya Szabadságra engednek egy fiút a nevelőintézetből. Kap néhány órát, amelyet nem ronthat el. Péter szolid, zárkózott ember. Nem akar bajba keveredni. SZABÓ G. LÁSZLÓ A nővérénél azonban lát valamit. Egy idegen lány szülését a mosoda kövén. S hogy a csecsemő, nem kevés pénzért, a nővéréhez kerül. Pár hónappal később, amikor Péter már szabad, ismét találkozik az idegen lánnyal. Maja kitartott. Péter nem árulja el neki, hogy tud a gyerekéről. Őrzi nővére titkát. Péter egy autóbontóban vállal munkát. Útlevelet szeretne, hogy eljuthasson a tengerhez. Szép napok. Kegyeden napok. Péter szabad. Péter nem utazhat. Közben Maja az utcára kerül. Kikezd Péterrel. És visszakéri a gyerekét. Péternek döntenie kell. Nővére arra kéri, szabadítsa meg Majától, vigye magával a tengerhez. Maja azt szeremé, ha tanúskodna mellette a gyámügyön, hogy segítsen neki visszaszerezni az eladott gyereket. Péter választhat. Tettével önmagát sodorja bajba. Szép napok. Mundruczó Koméi filmje egy fiúról és két lányról. Szép film. Kegyetienül szép. Az idei budapesti szemlén két díjat is kapott. A zsűri különdíját és a külföldi kritikusok elismerését. Polgár Tamást, Péter megformálóját már egy korábbi Mundruczó-film- ben, az Aftában is láthatta a közönség. A Maját alakító Tóth Orsolyának ez az első filmszerepe. Két arc, két életút. Polgár Tamás (18) az aszódi nevelő- intézetből került Mundruczó Koméi két filmjébe. „Hogy miért jutottam oda, ahova? Nem vagyok bűnöző, nem tartom magam annak. Inkább azt mondom: alvilági életmódot folytattam. Siklóson élek, közel a határhoz. Sok ember, sok lehetőség. A csúszásveszély adott. Rossz társaságba, nagy zűrökbe keveredtem. Másfél évet kaptam, de ez a másfél év ugyanolyan része az életemnek, mint a Kornéllal forgatott két film. Nem tagadom le. Már csak azért sem, mert sikerült kialakítanom pár olyan kapcsolatot, hogy elmondhatom: a bent megismert néhány ember sokkal közelebb áll hozzám, műit a gyerekkori barátaim egy része. A másfél év alatt sokat voltam kint. Hathetente két-három napra hazaengedtek, de egy egész hónapos szabadságot is ki lehetett érdemelni. Az aszódi intézet nem egy büntetőláger. Csak az első két hét nehéz. Utána elfelejtődik az odavezető út. Tudom, ez most hülyén hangzik, mégis kimondom: kaptam én jót is ettől a másfél évtől. Rájöttem bizonyos dolgokra. Kint sok mindent másképp ítél meg az ember. Rosszul! Az elzártság teljesen átformált. Érzem.” Tóth Orsolya a színművészeti egyetem másodéves hallgatója. Hegedűs D. Géza osztályába jár. Drámatagozatos volt a debreceni gimnáziumban, érzékeny játékáért a szemle zsűrije őt is díjazta. ,Nagyon megszerettem Tamást. Az egyik legjobb ember, akivel valaha találkoztam. Őszinte fiú. Jó volt vele dolgozni. A szerepet próbafelvétel alapján kaptam meg. Először nagyon megijedtem a történettől. Sok volt. Sokkolóan sok. Ahhoz, hogy megcsináljam, tudtam, hogy magamból is rengeteget kell adnom. Azokat az emlékeket kellett felidéznem magamban, amelyeket már szerettem volna végérvényesen elfelejteni. Főleg a rosszat. De jó is volt. Nem unatkoztam. Amíg a szerepben éltem, azt éreztem, ez a lány én vagyok, aztán ahogy a kész filmet néztem, rájöttem, hogy ez a része már elmúlt az életemnek. Negyven napot töltöttem a szerep burkában. Negyven nap nem kis idő. Kornél végig arra kért: ne válasszam el magamtól a szerepet. Az utolsó forgatási napon nem is tudtam elszakadni tőle. Hiába akartam, nem tudtam elengedni. Hetek múlva vettem csak észre magamon, hogy levált rólam a szerep. Azóta azt is tudom, sok mindenben segített. Helyre tett bennem bizonyos dolgokat. Rendet rakott az érzelmeimben.” A forgatás egyikük életét sem kavarta fel. Tóth Orsolya ma a rendezőszakosok vizsgájában dolgozik, Polgár Tamás hazament Siklósra, ahonnan már korábban is elvágyódott. Most Pécsre jár, öthónapos angol nyelvtanfolyamra. „Siklóson nincs élet, ez zavar. Pesten elég kimenni az utcára. A nyelviskolában azért szeretek, mert elfoglalom magam. Kornéllal az intézetben találkoztam, ott keresett szereplőt az Aítához. Azóta barátok lettünk. Amióta kint vagyok, 2000 őszétől, kerülöm a veszélyeket. Nem kell mindent a haverokra fogni. Ha nem akar visszakerülni az ember, akkor tesz ellene. Főleg, ha már másképpen gondolkozik. Amikor bekerültem az intézetbe, azt mondtam, egyszer ez is lejár, ha kijövök, okosabban csinálom. Aztán kiengedtek, és kerestem a lehetőségeket, hogy miből lehetne pénzt csinálni. Két hétig tartott, amíg kísértett a rossz. Mindig arra gondoltam, hogy történtek azért kellemetlen dolgok is odabent. Ezt sem akarom elfelejteni. Normális emberként akarok érvényesülni, ezért, ha végzek a nyelviskolában, újra szobafestő leszek. Keveset fizetnek érte, meg fárasztó is, de majd csak találok valami más megoldást. A bátyám is szobafestő, vele járok dolgozni. Reggel hatkor kelünk, este nyolc van, mire hazaérünk. És másnap ugyanaz. Csak a vasárnap szabad. Ez nem olyan izgalmas. A két filmért kapott pénzt nem herdáltam el. Még mindig több van belőle, mint amennyi elment. A forgatás nem vette el az eszemet. Láttam az arcomat a filmvásznon. Nem érdekelt. Annak örültem, hogy emberszámba vettek. Ez sokkal többet jelent számomra, mint az, hogy eljátszottam két fümszerepet. Színész úgysem lesz belőlem soha. Ezzel tisztában vagyok. Ha adódik ilyen lehetőség, elfogadom, de tenni nem fogok érte semmit.” Nyers, James Dean-i erő a fiúban, Giulietta Masina országúti arca a lányban. Polgár Tamás, Tóth Orsolya. Tiszta, hiteles alakítások a Szép napokban. Száztizenöt évvel ezelőtt, 1887. március 21-én született Érsekújvárott az avantgárd fejedelem Kassák Lajos művészi univerzuma VÖRÖS PÉTER Igaza van Pósa Zoltán költőnek, aki azt úja egy helyütt, hogy „Az ember élet és halál pólusai közé szorítva éli végig a földi világ egyetemének reá szabott szegmenseit.” Mindannyi- unkra - így Kassák Lajosra is - érvényesek ezek a gondolatok. Ám az érvényüket elnyert dolgokban is tudnunk kell eligazodni. Bevallom, nem vagyok bigott Kassák-hívő, de tisztelem őt és sokrétű munkásságát. Soha nem találkoztam vele személyesen, mégis „otthon” volt egykori könyvtárszobánkban. Ma is újra és újra föllapozom az általam régóta kedvelt, fontosnak tartott irodalmi műveit. Születésének 115. évfordulóján megállók egy percre az érsekújvári mellszobra előtt. Méltóra talán igen, ám nagy ünneplésre ezen az idei kettős évfordulón se számítsunk. S ez nem baj, hiszen ha akatjuk, Kasit (első felesége, Simon Jolán nevezte így) a hétköznapokban is meglelhetjük. Jeli Ferenc magyarországi képzőművész, filmrendező, költő is ezt tette, amikor a Magyar írók Egyesületének Folyóiratában, a Lyukasóra című „olvasói lap” 2001/2. számában közreadta az Óda Kassák Lajoshoz, Mesteremhez cím alatt írt remek kis opusát, fölötte az avantgárd fejedelemről készített kitűnő grafikájával. A kettő együtt Kassák művészi univerzumát hivatott demonstrálni - csendesen. A küencsoros, finom (ön) iróniával átitatott szabadvers azt mondja el nekünk, amit korábban már sokan és sokszor kimondták. Vagyis hogy Adomo után többé nem érdemes verset írni. Jeli is ezt nyomatékosítja versében, de teszi mindezt úgy - talán ürügyként is -, hogy Kassák igazi arcát és nagyságát villantja fel előttünk. Továbbgondolásra készteti olvasóját, mert akár igaz is lehet, hogy a sokoldalú Kassák után nem „érdemes” (!?) művészetet csinálni -, de kell és muszáj. Ezt költőnk is tudja, s az imént elmondottakat már az a Jeli-grafika is kellően bizonyítja, amely talán az egyik legjobb, fontos és sokatmondó rajz Kassákról. Kassák szép férfi volt. A „bükkfából faragott fickó” (Jolán szava) a képről nem vet ránk pillantást, csak úgy félrenéz a világ mellett, minden sértődöttség nélkül. A Jeli-rajzon nem a szem uralkodik, hanem a homloka. Dénes Zsófia szavaival: „Az fejezi ki szellemi igényességét és szívós akaratát, okosságát és művészi értelmessé- gét”. Szerintem Kassák szeme csak a magas homlokot egészíti ki, azt a felhasított homlokot, amely a keresztre feszítés megelőlegezett jelképeként is értelmezhető. Ám a kemény tekintetből és a szájszegletekből szeretet sugárzik. Számomra mégis a szögletes arc és az egész fej a fontos. Annak a Kassáknak az arca és feje, „Aki széttörte a versek arcát, hogy megmutassa szemükben a könyvet” (Gyurkovics Tibor). A fej fölött pedig a meglékelt és felhasogatott glóbusz, amely bármikor visszareparálható, s a Kassák-fejjel összeilleszthető ikerképet alkot. A rajz vonalvezetése örök mozgásban tartja a képet. Nincs kimerevített pillanat, a „kiszabott szegmensek” éteri vibrálása ez. A Mester örökkévalósága. Kassák hatalmas életműve tiszteletet parancsoló, az írón kívül azonban én az embert is szeretném minél jobban megismerni. Hiszem, hogy nagyívű pályájának üzeneteiből ez is dekódolható lesz. Jeli Ferenc Kassák-grafikája
