Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-20 / 67. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 20. Gazdaság és fogyasztók A gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés terén Nyugat-Európa tartósan lemaradni látszik az USA mögött Szeretnénk lefaragni az agrárkülkereskedelmi deficitet Európai Unió - távol Amerikától Távolban az igazi fellendülés jele. Az Európai Unió egyedül nem lehet a konjunktúra motorja (Képarchívum) Az USA gazdaságának tava­lyi megtorpanása után Euró­pa képtelen volt arra, hogy átvegye a világgazdaság mo­torjának szerepét. Ellenke­zőleg: Amerikával együtt re­cesszióba süllyedt, és úgy tű­nik, hogy a hanyatlásból is újra csak a talpra álló ameri­kai gazdaság fogja kihúzni. GÁL ZSOLT Az 1990-es éves második felében az Amerikai Egyesült Államok gaz­dasága szédületes iramban fejlő­dött. A bruttó hazai termék (GDP) 3% feletti tempóban nőtt évente, a munkahelyek száma az 1991 és 2001 között eltelt tíz évben több mint 15%-kal gyarapodott, és a munkanélküliség 2000-re törté­nelmi mélypontra, 4%-ra csök­kent. Történt ez mindannak elle­nére, hogy 1997-ben az ázsiai fej­lődő piacokat súlyos gazdasági válság rázta meg, amit követett 1998 augusztusában Oroszország pénzügyi összeomlása, majd a krí­zis továbbterjedt Latin-Amerikára is. Eközben a világ második gazda­sági hatalma, Japán legjobb eset­ben is csak egy helyben topogott, míg az Európai Unió erejéből csak szerényebb, 3% alatti növekedésre futotta. Az USA ilyen környezet­ben is képes volt arra, hogy az emelkedő hazai lakossági fogyasz­tásra támaszkodva magas növeke­dést produkáljon. Az óriási ameri­kai felvevőpiac révén, amelyen a külföldről behozott áruk iránt is nőtt a kereslet, az USA lehetőséget adott a bajban lévő országoknak arra, hogy növelhessék az ameri­kai piacra induló kivitelüket, és ki­másszanak a csávából. így vált az USA a világgazdaság motorjává. 2001-ben aztán a minden rekordot megdöntő, több mint egy évtize­des gazdasági expanzió után a mo­tor ki-kihagyott. Szeptember li­án Oszama bin Láden terroristái a New Yorki World Trade Center iker-felhőkarcolóival együtt végleg romba döntötték az amerikai gaz­daság növekedési esélyeit is. A ter­melés visszaesett, a munkanélküli­ség görbéje felfelé kúszott. Minden szem Európára szegező- dött. Vajon képes lesz-e az Európai Unió arra, hogy átvegye Ameriká­tól a stafétabotot, és a világgazda­ság motorjává váljon? Mára a vá­lasz nyilvánvaló: Nem! Az USA magával rántotta a recesszióba az öreg kontinens nagy gazdaságait, Németországot, Franciaországot és Olaszországot. Mivel e három állam adja az eurózóna (az eurót használó 12 ország) gazdasági tel­jesítményének több mint 70%-át, ezért nem meglepő, hogy az euróövezet összesített GDP-je 2001 utolsó negyedévében 0,8%- kal csökkent. Ráadásul Európában a munkanélküliség is mindvégig meghaladta az amerikai szintet, az említett három államban az utóbbi években 8-12% körül mozgott, az eurózóna jelenlegi átlaga 8,4%. A közös pénzt bevezető 12 uniós tag­országban az 1991 - 2001 közti időszakban 6% körül volt a mun­kahelyek számának növekedése (szemben az amerikai 15%-kal). Az „euroszklerózis“ mintapéldájá­vá Németország vált, amely az új­raegyesítés óta képtelen magához térni. A tavalyi siralmasan gyenge, 0,6%-os német növekedés azt su­gallja, hogy Németország aligha lesz az Unió motorja, az Unió pe­dig a világgazdaságot húzó moz­dony. Az elemzők Európa konti­nentális gazdaságainak mozdulat­lanságát a túlságosan magas adók­ra és a túlszabályozott termék- és munkaerőpiacra vezetik vissza. Jórészt ennek a következménye a tartósan magas munkanélküliség is. (A túladóztatás és túlszabályo­zás alól az Unión belül kivételnek számít Írország, Nagy-Britannia és Hollandia, részben Dánia. Ezen or­szágok mindegyikében jóval ala­csonyabb a munkanélküliségi ráta, 2-5% körül mozog.) Az öreg konti­nens két vezető országában, Né­metországban és Franciaország­ban, valamint uniós szinten is szá­mos lépés történt a gazdasági rendszerek megreformálására. A társasági és személyi jövedelem- adó fokozatos csökkentése Néme­tországban, a Berlin által tervezett Németország a közeljö­vőben aligha lesz az Eu­rópai Unió motorja. kedvezőbb bevándorlás-politika a magasan képzett munkaerő eseté­ben, a francia adócsökkentések és a Párizs által bevezetett 35 órás munkahét, valamint az Európai Unió egységes piacán a szolgálta­tási ágazatok (villanyáram, posta) fokozatos liberalizálása mind­mind azt hivatott elérni (különbö­ző módszerekkel), hogy nőjön a piaci verseny, a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság. Ezen intéz­kedéseket azonban csak 2003-ig vagy 2005-ig hajtják végre, ráadá­sul számos szakértő már most szkeptikus hatásukat illetően, és további lépéseket tartana szüksé­gesnek. így nem marad más, mint újra az amerikai növekedés bein­dulására várni, és alkalmas pilla­natban belekapaszkodni az ameri­kai mozdonyba. Optimizmusra ad okot, hogy az Egyesült Államokban ez év febru­árjában (tavaly március óta elő­ször) nőtt a foglalkoztatottság, a munkanélküliek aránya a januári 5,6%-ról 5,5%-ra csökkent. Eny­hén növekszik a kiskereskedelmi forgalom, és a tőzsdei árfolyamok is elindultak felfelé. Az előrejelzé­sek máris azzal számolnak, hogy az USA gazdasági növekedése 2002-ben újra meghaladja az Uni­óét. Bárhogy is alakul a helyzet, már túl késő lesz az európai politi­kusok számára. A növekedés ugyanis most kellene, mint az égi manna. Az Unió 15 tagországából hatban 2002-ben választásokat tartanak (illetve Portugáliában március 17-én már tartottak). A választási maratonnak része a francia elnök- és parlamenti vá­lasztás is, és a sorozatot a német parlamenti választások zárják 2002. szeptember 22-én. Nem ne­héz megjósolni, hogy az ellenzéki kampányok fő témája a gazdaság bukdácsolása lesz. Néhány újdonság Genfből gurult át a szlovák fővárosba, de azt is megtudhatjuk, mivel közlekedik az angol királynő Ma nyitja kapuit a Pozsonyi Autószalon VAS GYULA Pozsony. Változaüanul folyik a szlovákiai autószalonok közötti ri­valizálás, amelynek keretében most ismét Pozsony teszi le a ga­rast. A ma 14 órakor nyíló Duna- parti autós seregszemle rendezői úgy tűnik, megelégelték a másod- hegedűs immár tizenkét éve tartó szerepét, mert most valóságos álomkínálattal várják a nagyérde­műt. Hogy mást ne mondjunk: elő­ször mutatkozik be szlovák földön a vüág egyik legpatinásabb autó­márkája, a Rolls-Royce ikertestvér­ének számító Bentley. Egyik típu­sát néhány hónapja az angol ki­rálynő is használja, és ez azért már jelent valamit... Legalább üyen ka­liberű látványosságnak számít a Lamborghini Murciélago szuper­sportkocsi is. Igen, a legendás Diablo utódjáról van szó, amely­nek legnagyobb sebessége 330 ki­lométer óránként. Hogy ezek az álomautók hogyan kerültek Po­zsonyba, arra viszonylag egyszerű a magyarázat: mindkét márka im­már a németországi Volkswagen konszern része, és Pozsonyban működik a VW egyik üzeme. Egy­értelműen az autószalon legatt­raktívabb látnivalói közé tartozik még a Porsche 911 Targa, valamint a Mercedes két újdonsága, a CLK és az E sorozat; ez utóbbi az első személygépkocsi a világon, ame­lyet elektrohidraulikus fékekkel szereltek fel. Persze a „hétköznapibb“ márkák háza táján is van mit nézni: a Citroen a C3-ast hozta el, a Peu­geot a 206 és a 307 kombivál­tozatát, plusz a 807-es egyterűt; mindhárom abszolút újdonság­nak számít, mondhatni egyene­sen a nemrég zárult genfi autó­szalonról gurult át a szlovák fővá­rosba. A Chrysler által gyártott Jeep Grand Cherokee új, 2,7 lite­res CRD motorral mutatkozik be, márkatestvére, a PT Cruiser ugyanennek a motornak a 2,2 li­teres változatát kapta meg. A Mazda sajnálatos módon otthon hagyta az új 6-ost, elhozta viszont a Premacy minivan felújított vál­tozatát. Hozzá hasonlóan az át­kozmetikázott modellek kínálatát gazdagítja a Smart miniautó leg­újabb kiadása is. Szinte biztos, hogy nálunk is piaci siker lesz a Volkswagen Polo legújabb nem­zedéke, amelynek árusítása már meg is kezdődött, a kocsi azonban hivatalosan most mutatkozik be először hazai földön. A hosszabb távoliét minden hátrányát bepó­tolni igyekvő dél-koreai Hyundai gyakorlatilag a teljes új modellpa­lettát felvonultatja, jobbára eddig ismeretlen nevekkel (Elantra, Terracan, Matrix, Santa Fe). A sorrendben immár 12. Pozsonyi Autószalon tehát ma 14 órakor nyitja meg kapuit, és március 24- éig tart. Helyszíne hagyományo­san a Duna jobb partján fekvő Incheba kiállítási komplexum, amelynek környékén bőséggel állnak parkolóhelyek a látogatók rendelkezésére. Bár a belépője­gyeket ezúttal nem sorsolják ki, érdemes eljönni és körüínézni: már csak azért is, mert Bentleybe és Lamborghinibe nem minden utcasarkon botlik bele az ember... Bentley Red Label (A szerző felvétele) Kvótán felül növelt vám ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Szlovákia elszánta magát a hathatós piacvédelmi intézkedé­sek meghozatalára. Jaromír Kosin, az agrártárca főigazgatója kifejtet­te: a hamarosan a kormány elé ke­rülő tervezet terményekre bontva tartalmazza a minimális piacra ju­tási kereteket, a kvótán felüli beho­zatalt emelt vámok kivetésével kor­látoznák. Az intézkedés közveden kiváltója a tavalyi 20 milliárd koro­nás agrárkülkereskedelmi mérleg­hiányvolt, melyet Szlovákia 65 mil­liárd koronás forgalom mellett ért el. Ez a fajta piacvédelem a környe­ző országokban már megszokott­nak számít. A szaktárca ezen kívül más intézkedésekkel is szeretné nö­velni a hazai termelők versenyké­pességét a hazai piacon. Optimális esetben az agrárkülkereskedelem mérleghiánya az idén 15 milliárd koronára mérséklődhet, jövőre pe­dig 12-13 milliárd korona közötti lehet a deficit. Kosin érthetetlennek tartja, hogy olyan termékeket is im­portálunk, amelyeket hazai körül­mények között is megtermelhet­nénk, például a sertésimportunk évente 1 milliárd koronára rúg. Az agrárkülkereskedelem hiányának mérséklését célozta az Állat-egész­ségügyi és Élelmiszeri Felügyelet (SVPS SR) minapi intézkedése, amely kihasználva egy új rendelet hatálybalépését, felfüggesztette a kínai, cseh és magyar imporból származó mintegy 600 tonna ba­romfihús forgalmazását, mondván, a hús víztartalma túllépte az új nor­ma által megszabott határértéket. Az importőröknek a szállítmányo­kat vissza kell vinniük, vagy a húst ipari feldolgozásra kell felajánlani­uk, ami viszont jelentős veszteséget jelent számukra, (gyor) gazdasági hírmorzsák A gázművek és az extraadó Frankfurt. A német Handelsb­latt gazdasági lap által idézett Burckhard Bergmann, a Ruhrgas első embere kijelentette: a Szlo­vák Gázmüvekre (SPP) kivetett állami extraadó a részleges pri­vatizációt követően már nem for­dulhat elő. Tavaly az SPP 4,6 milliárd korona adózás utáni nyereséggel zárt, ám a rendkívü­li 5 milliárdos adónak köszönhe­tően veszteséges lett. Szakértők szerint a gázművek az idén mint­egy 11 milliárd korona nettó nye­reséget könyvelhet el. (TASR) Újabb fejezetet zárhatunk le Eperjes. Szlovákia kész lezárni az Európai Unióval folytatott csadakozási tárgyalásokon az adózásról szóló fejezetet. Az er­ről szóló utolsó tárgyalásokat március 21-én tartják - közölte Ján Figel külügyi államtitkár, uniós főtárgyaló. Szlovákia a 29 fejezetből eddig 22-t zárt le. Figel’ szerint június végéig az ország lezárhatja a schengeni határokról, a közlekedésről és a gazdasági versenyről szóló feje­zeteket. (TASR) Halasztás a Banka Slovakia ügyében Pozsony. A Nemzeti Vagyon­alap (FNM) március 22-től áp­rilis 5-ig újabb érdeklődőknek teszi lehetővé, hogy tegyék meg nem végleges ajánlatukat a Banka Slovakia 60,07 százalé­kára. Az ország legkisebb bank­jára kiírt tender meghosszabbí­tásáról a vagyonalap többek kö­zött a Financial Times mai szá­mában tesz közzé hirdetést. A Banka Sklovakiát az állam im­már harmadik alkalommal sze­retné privatizálni, az előző pró­bálkozások kudarcba fulladtak. Eddig hatan érdeklődtek iránta, többek között a Meinl Bank, a Postabank, a Slavia Capital és a J and T Finance Group. (SITA) Tegnap teherhajót bocsátottak útjára Komárom. Tegnap bocsátot­ták útjára azt a sorrendben második teherhajót, amelyet államilag garantált eximbanki hitelből épített az új komáromi hajógyár (SLKB). A 3000 ton­na teherbírású, 88,5 méter hosszú és 11,4 méter széles Weser teherhajó a német Briese Schiffahrts cég megbí­zásából készült. A hajót a Du­nán leúsztatva a Constanta-i kikötőben adják át a megren­delőnek. A következő, ugyan­csak állami garanciával épülő Weser teherhajó április folya­mán készül el a komáromi gyárban, (vkm) Pozsonypüspöki vadonatúj lakásai Pozsony. A főváros Pozsony­püspöki részében tegnap 52 új lakást adtak át. Az építkezés 2001 áprilisában kezdődött, az összköltség mintegy 100 millió koronára rúgott. A költségek­hez az építésügyi és vidékfej­lesztési minisztérium 24 millió koronával, az Állami Lakásfej­lesztési Alap pedig 12 millió ko­ronával járult hozzá. (TASR) A Satur tavalyi nyeresége Pozsony. A Satur utazási iroda tavaly 760 millió korona forga­lom mellett 7 millió korona nye­reséget ért el - közölte Dusán Munko, az utazási iroda vezér- igazgatója. A 48 fiókkal és 190 munkatárssal rendelkező Satur révén 2001-ben 190 ezren kirán­dultak, ez 8100-zal több, mint egy évvel korábban. (TASR) Kisvállalkozások feltérképezése Pozsony. A kerületi statiszti­kai hivatal szakembereivel karöltve mintegy 200 adat­gyűjtő térképezi fel az orszá­got, amelynek eredményeként átfogó képet kaphatunk a mintegy 122 ezer kis- és kö­zépvállalkozó gazdasági hely­zetéről. A legtöbb vállalkozó a Pozsonyi kerületben él (35 ezer), továbbá a Nyitrai (14,5 ezer) és a Kassai (13 ezer) ke­rületben. Az adatfelmérés egy­ben azt is lehetővé teszi, hogy az e területet érintő statiszti­káink összhangba kerüljenek az Európai Unió statisztikájá­val. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. március 20-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,056 Lengyel zloty 11,609 Angol font 68,009 Magvar forint (100) 17,123 Cseh korona 1,338 Svéd korona 4,644 Dán korona 5,657 Szlovén tollár (100) 18,791 Japán ien (100) 36,207 Sváici frank 28,643 Kanadai dollár 30,069 USA-dollár 47,677

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents