Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 67. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 20. FÓKUSZBAN: UNIÓS AGRÁRTÁMOGATÁSOK 3 A társult országok egyenlő elbírálást követelnek, az EU csak fokozatosan növelné a közvetlen támogatások összegét Ütköző agrárpiaci álláspontok termelést és a szarvasmarhaszektort sújtaná” - idézi a brüsszeli bizottság sajtóanyaga Franz Fischlert, az EU mezőgazdasági főbiztosát, aki szerint a tanulmány azt a világos üzenetet is közvetíti, hogy „nincsenek kitöltetlen csekkek. A tagjelölt országok csak akkor aknázhatják ki az EU-tagság előnyeit, ha teljesítik az agrártermelésre vonatkozó uniós előírásokat. Ehhez végre kell hajtaniuk a szükséges szerkezetátalakításokat, különösen az állattenyésztésben.” A bizottság mezőgazdasági főigazgatósága által készített elemzés egyik fő következtetése az, hogy a csadakozás után mindenképpen jelentősen emelkedni fog a tagjelöltek gazdálkodóinak jövedelme, miközben a kibővített uniót nem fenyegeti nagyobb piaci egyensúlyhiány. A tanulmány készítői azt is kiszámolták, hogy ágazatokra lebontva mit eredményezne az EU- bővítés (az uniónak és a tagjelölteknek egyaránt), ha az újonnan csatlakozók egyáltalán nem részesülnének közveden agrártámogatásokban; ha a csatlakozás pillanatától megkapnák a 100 százalékos közveden támogatást; valamint ha Brüsszel 10 éven keresztül fokozatosan növelné a közveden kifizetések összegét (lásd táblázatunkat). Számításaik szerint az új tagországok gazdáinak jövedelme a taggá válás utáni első években még akkor is ádagosan 30 százalékkal nőne, ha egyáltalán nem részesülnének a közveden uniós agrártámogatásokból. A legnagyobb növekedés - állítják Brüsszelben - Csehországban (60 százalék), LettorAz EU-bizottság elemzésének keretszámai a négy feltételezett forgatókönyv szerint (adatok százalékban, bázisév 2002) Ország Növénytermesztés Állattenyésztés Egész ágazat A B C 0 A B C D A B C D Csehország 102 147 147 147 101 129 130 139 101 160 221 246 Észtország 102 110 107 113 86 139 160 182 88 155 241 354 Magyarország 98 147 147 147 92 88 87 96 94 116 169 194 Lettország 103 102 92 96 86 151 166 155 84 159 265 344 Litvánia 97 97 85 85 82 113 133 128 79 105 206 218 Lengyelország 102 118 123 123 94 131 130 148 97 135 188 229 Szlovákia 106 130 136 136 97 112 112 113 99 145 248 264 Szlovénia 101 109 108 108 108 92 99 98 106 96 133 134 A 8 közép-kelet-európai ország átlaga 101 125 127 128 95 120 121 133 96 130 189 223 Bulgária 101 117 121 121 104 81 81 80 104 100 161 177 Románia 100 111 116 116 93 36 132 131 99 90 179 186 A 10 közép-kelet-európai ország átlaga 101 121 124 124 95 108 119 129 97 120 186 212 EU 15-ök 100 99 99 99 97 97 97 99 102 102 102 103 A bizottság mezőgazdasági főigazgatósága által készített elemzés négy feltételezett forgatókönyv alapján vizsgálta a mezőgazdasági jövedelmek várható alakulását a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt országban: a bővítés elmaradása (A), a közös agrárpolitika közvetlen támogatások nélküli bevezetése (B), a közvetlen támogatások valamilyen mértékű bevezetése (C), valamint „a tagjelöltek tárgyalási álláspontja", vagyis a támogatások azonnali és 100 százalékos megadása (D). A bővítés elmaradása esetén a tanulmány borús kilátásokat jósol a tagjelölteknek, különösen a szarvasmarha-tenyésztés és a tejtermelés terén. (Forrás: Európai Bizottság) szágban (59 százalék), Észtországban (55 százalék), Szlovákiában (45 százalék) és Lengyelországban (35 százalék) következne be. Ha az EU-tagjelöltek termelői a csatlakozás első napjától a támogatások 100 százalékát megkapnák, jövedelmük egyik napról a másikra a nemzed ádag több mint a kétszeresére emelkedne, ami a társadalmi Kiszámolták, ágazatokra lebontva mit eredményezne az EU-bővítés. egyenlődenségek növekedésével járna. Ez a támogatási rendszer jelentős társadalmi feszültségekhez vezetne a társult országokban - a tanulmány készítői tételesen a magyar és a cseh agrártermelőket említették -, megszüntetné az ösztönzést a mezőgazdaság modernizálására és hátráltatná a mezőgazdasági szerkezetátalakítást. Az Európai Bizottság éppen a társadalmi egyenlődenségekre hivatkozva szorgalmazza inkább a közveden támogatások fokozatos bevezetését, 2004-től 2006-ig 25%, 30%, majd 35%-os szinten. A tagjelölt országok megértik ugyan az EU álláspontját, ám a brüsszeli javaslatot - egyenlő elbánást követelve - maradéktalanul elutasítják. Cáfolják azt az állítást is, hogy súlyos gazdasági és szociális problémát eredményezne az egyes társult országokban, ha az Európai Unió megadná a közvetlen támogatások teljes összegét. Állításukat egyebek között az Európai Mezőgazdasági Szolgáltatási és Garanciaalap (EAGGF) számításaival is alátámasztják, amely Szlovákia esetében például megállapította, hogy a közvetlen támogatásként juttatandó pénz (2002- es szinten mintegy 12 milliárd korona lenne) nem lenne elegendő a mezőgazdasági géppark egyszerű felújítására (cca. 10 milliárd) és a mezőgazdasági és nemzetgazdasági átíagárak közti különbségek (3,6 milliárd korona) kiegyenlítésére sem. (G. A.) Csökkenne a termelés rentabilitása Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (VUEPP) előzetes számításai szerint 25 százalékos közveden kifizetés esetén több növény termesztésének rentabilitása jelentősen csökkenne, a búza esetében a visz- szaesés elérné az 50 százalékot is. Az energiaárak jelentős emelkedése miatt érezhetően megugrik majd például a műtrágyák ára, ami kihatással lesz a többi növény termesztésének termelékenységére. A legkedveződenebb helyzetbe azok az ágazatok kerülnek majd, amelyek még ma sem versenyképesek, ilyen például a sertés- tenyésztés és a burgonyatermesztés is. Az utóbbi terményekre azonban az EU nem fizet közvetlen támogatásokat, (gyor) Szociális problémák jelentkeznének a csatlakozó államokban, ha az EU teljes mértékben folyósítaná az új tagok agrártermelőiknek az uniós gazdáknak járó közvetlen támogatásokat - állítja a Európai Bizottság. Mást vallanak az érintett országok. Szerintük hátrányos megkülönböztetés érné a közép- és kelet-európai agrártermelőket, ha kisebb támogatásban részesülnének, mint uniós társaik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió és a társult országok mezőgazdasági minisztereinek az EU-bővítés agrárpolitikai vonatkozásairól folytatott tegnapi brüsszeli tanácskozása előtt az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta tanulmányát, amely a Európai Unió bővítésének gazdasági és szociális vetületeit taglalja, mind az EU, mind pedig a tagjelölt országokra nézve. A dokumentum az unió közös tárgyalási pozíciójának alapjául szolgál majd, amelyre Brüsszel várhatóan heteken belül javaslatot tesz. A brüsszeli bizottság szakértői több alternatívát dolgoztak ki, s arra a megállapításra jutottak, hogy mindkét fél, tehát az EU és a társult országok számára egyaránt előnyös az unió kibővítése. Úgy vélik, az EU-n kívül maradás lenne a legrosszabb és a közép- és kelet-európai országokra nézve a legfájdalmasabb megoldás. „A kívülmaradás főleg a tej(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Szlovákia a többi társult országgal együtt tiltakozik Brüsszeli szűkmarkúság ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Brüsszel. Pavel Koncos földművelésügyi miniszter tegnap az EU és a társult országok agrár- minisztereinek tanácskozásán igazságtalannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amely a közveden kifizetések fokozatos bevezetését és 10 éven keresztüli növelését javasolja, miközben a támogatások 2004-ben 25 százalékos mértékről rajtolnának és évente 5 százalékkal emelkednének. A többi társult ország agrárminisztere is úgy vélte, hogy a 10 éves átmeneti időszak túlontúl hosszú, annál is inkább, mert az EU jelenlegi közösségi agrárpolitikája csak 2006-ig érvényes. A Blaas Géza vezette Agrárgazdasági Kutatóintézet (VUEPP) már egyébként kiszámította, hogy Szlovákia 2004-ben (25 százalékos közveden támogatás esetén) 3,4 milliárd koronát kapna brüsz- szeli forrásokból. A pénzt 2,3 milliárd koronával kellene pótolni a nemzeti költségvetésből ahhoz, hogy az agrárium támogatottsága a jelenlegi szinten maradjon. Ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság olyan támogatásban részesüljön, mint az EU-országok agráriumai, a nemzeti költségvetésből 11 milliárd koronát kellene a mezőgazdaság támogatására fordítani, erre viszont aligha lesz pénz a szlovák költségvetésben. Ugyanakkor jelentős összeget kaphatnánk Brüsszeltől stnikturális támogatások címén. A VÚEPP számításai szerint ez az összeg éves szinten mintegy 14 milliárd korona lehetne, amihez még jönne vagy 5 milliárd korona a nemzeti költségvetésből. Az összeg mintegy 80 százalékát mezőgazdasággal kapcsolatosan lehetne felhasználni. (gyor) A brüsszeli pénz nem az elmaradást konzerválná Hamis kiindulási alap ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A brüsszeli EU- bizottság agrártámogatási ajánlatának indoklásában nem a magyar valóságból indult ki - állítja a magyar agrárönkormányzat, amely Brüsszel indokait „hamisnak” mevezte. Magyarország szempontjából hibás az EU érvrendszere, amellyel az agrártámogatási források számottevően lecsökkentett mértékét magyarázza. Az EU szerint egy magas közvetlen támogatás csatlakozó országokra történő kiterjesztése nem segítené a keleti mezőgazdaságok átalakulását, felzárkózását, mivel az összeg felélése várható. Ebből kiindulva Magyarországnak a potenciálisan járó 240-300 milliárd forintnyi közvetlen termelői támogatással szemben csupán 60 müliárdot akar fizetni - állítja Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara (MÁK) főtitkára. A szakember ugyanakkor meglepő dolgot állít: a magyar mezőgazdaságra nem vonatkozhat az EU érvrendszere, mert a valós kép lényegesen kedvezőbb a véltnél. Mészáros szerint a legfontosabb négy agrárpotenciáit mérő szám közül csupán egyben, a gazdaságok tőkeellátottságában erősebb az EU. Magyarországon viszont kevesebb ember és kevesebb gazdaság művel egységnyi földet, mint az unióban. Ezek a tényezők nem támasztják alá az uniós támogatások felélésének kockázatát, az életképes, hatékony termelést biztosító szerkezet kialakításához jobbak a feltételek, mint az unióban. Az viszont igaz, hogy Magyarországon közel 150 ezerre tehető azon termelők száma, akik kényszervállalkozóként önfenntartó gazdálkodást folytatnak törpebirtokaikon. Ezt a réteget is kezelni lehetne azonban éppen a Brüsszel által tavaly bevezetett szabályozás alapján. A MÁK úgy véli, a csatlakozási tárgyalásokon éppen a kedvezőtlen EU-ajánlat hathat kedvezőtlenül a magyar agrárkörnyezetre. Emiatt szerinte Magyarországnak kezdeményeznie kell a földpiac megnyitásáról szóló egyezség felülvizsgálatát, sőt a munkaerő szabad áramlásáról szóló fejezetét is. (MH) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT CSAPADÉK; 10-14 FOK ELŐREJELZÉS A Hold kel 08.50-kor - nyugszik 00.00-kor. A Duna vízállása Pozsony: 335, árad; Medve: 160, árad; Komárom: 250, árad; Párkány: 180, árad. ORVOSMETEOROLOGIA Napközben fokozatosan megnövekszik a felhőzet, csadapék főként az ország északi és keleti részében várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 14 fok körül alakul. Éjszakára 2 és 6 fok közé süllyed a hőmérő higanyszála. Holnap is marad a jobbára borús idő, számos helyen számíthatunk záporokra. Nappal 5-10, éjszaka 3 fok körüli lesz a hőmérséklet, de a magasabban fekvő helyeken, illetve a hegyvidéki völgyekben fagypont alatti értékek is válhatok. Pénteken a továbbra is borús időjárás miatt a nappali hőmérséklet 4-8 fok körüli lehet. Enyhén ingerlő hatású lesz a mai időjárás. Főként a mozgásszervi és reumatikus megbetegedésekben szenvedők fájdalmai erősödhetnek, de az ekcémás alapú bőrbetegségekkel járó panaszok és az alacsony vérnyomás miatti fejfájás, szédülés is gyakoribbá válhatnak. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőkre kímélőbben hathat a mai időjárás, ám esetükben sem árt kerülni a túlzott fizikai megterhelést, s javallott betartani az orvosi előírásokat is. Holnap is a maihoz hasonló hatással lehet ránk az időjárás.
