Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 67. szám, szerda
2002. március 20., szerda www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) 55. évfolyam, 67. szám Pozsony nem engedi meg az etnikai alapú diszkriminációt - mondta a szlovák kormányfő az Európai Parlamentben Dzurinda a dekrétumokról Brüsszel. Élesen bírálta a magyar kedvezménytörvényt, annak területen kívüli hatályát és lehetséges diszkriminatív elemeit tegnap az Európai Parlamentben Mikulás Dzurinda kormányfő. Leszögezte: a szlovák kormány kész a tárgyalásokra és az elfogadható megoldások keresésére Budapesttel. ÖSSZEFOGLALÓ Dzurinda a képviselőtestület külügyi bizottságában tartott meghallgatáson osztrák képviselői kérdésre fejtette ki álláspontját a törvényről, amely szerinte a két említett vonása miatt különbözik alapvetően a határon túli szlovákokra vonatkozó jogszabálytól. Szlovákigazolványt kizárólag Szlovákia területén működő hatóságok adhatnak ki, míg magyarigazolványokat Magyarországon kívüliek is - Szlovákiában például 11 üyen működik. Semmi kétség tehát afelől, hogy a magyar törvénynek területen kívüli hatása van - mondta. Dzurinda kemény diszkriminációnak nevezte például azt, hogy a kedvezménytörvény alapján támogatásban részesülnek azok a szlovák állampolgárok, akik magyar tannyelvű iskolába íratják a gyerekeiket. Ez már csak azért is súlyos diszkrimináció, mert az országban elég sok a szlovák-magyar vegyes házasság, és az ilyen szülők is csak akkor kaphatnak támogatást, ha magyar nyelvű iskolába íratják a gyerekeiket - állapította meg. „Ez etnikai alapú diszkrimináció, s ezt Szlovákia egyszerűen nem engedheti meg” - szögezte le. Hozzátette: Szlovákiának nem a státustör- vénnyel van baja, hanem azzal, hogy a nemzetközi joggal - így a Velencei Bizottság megállapításaival is - ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. A szlovák sajtóiroda szerint Hannes Swoboda osztrák képviselő elégedett volt a kérdésére adott válasszal, s kijelentette: „minden országnak joga támogatni a saját állampolgárait, de egyiknek sincs joga beavatkozni más államok bel- ügyeibe.” Swoboda az etnikai diszkriminációval kapcsolatos érveket is elfogadhatónak tartotta, megjegyezve: reméli, hogy a választások után Magyarország sokkal tartózkodóbb lesz a kedvezménytörvény alkalmazásában. A meghallgatás után Dzurinda-az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a problémát a magyar fél magatartása jelenti. Ö készen állna egy olyan nyüatkozat aláírására, amely szavatolná, hogy a törvény Szlovákia által kifogásolt hatásai ne érvényesüljenek. A miniszterelnök - az MTI jelentése szerint - a meghallgatáson cáfolta azt a képviselői felvetést, hogy Pozsony gazdasági értelemben elhanyagolja a Szlovákiában éló magyarokat. Utalt arra, hogy kormányának 20 tagja közül hárman magyarok, s közöttük van Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter is, aki jelentős fejlesztési források felett rendelkezik. A Benes-dekrétumokról a kormányfő azt mondta, hogy ez a probléma „a múlt része”, amelyet mostanában túlságosan átpolitizáltak, és ez félreértéseket okozott. A dekrétumok elavultak, „kimúltak“, ezért a velük kapcsolatos kérdések nem jogi, hanem politikai természetűek. Utalt arra is, hogy a dekrétumok ügyét gyakran összekeverik az 1948-as kommunista hatalomátvétel után végrehajtott államosítások és kisajátítások problémájával. A kommunizmus összeomlása után az akkori Csehszlovákia is lépéseket tett az egykori tulajdonosok kártalanítása érdekében, de intézkedéseinek hatálya nem teijedt ki az 1948 előtti időkre - emlékeztetett. A szlovák hírügynökség szerint Hannes Swoboda üdvözölte Dzu- rinda szavait arról, hogy a dekrétu-' mok diszkriminatív hatásai ma már nem érvényesülnek. Egy másik osztrák képviselő, Ursula Stenzel azonban üdvözölné, ha Pozsony megvizsgálná a dekrétumok következményeit a jelenlegi joggyakorlatban. Úgy vélte, Dzurinda csak azt mondta el, amit a jelenlegi helyzet a számára megengedett, s szívesen venné, ha a szlovák kormányfő beleegyezne az egész kérdéskör felülvizsgálatába. Stenzel korábban szorgalmazta: a szlovák parlament fogadjon el politikai nyilatkozatot arról, hogy az EU-tagság elérésével a dekrétumok érvénytelenné válnak. Azt ő sem támogatja, hogy a dekrétumok a csatlakozási tárgyalások részét képezzék. (TASR, MTI) Optimistán várja a választásokat Brüsszel. Mikulás Dzurinda az EP képviselőit biztosította arról, hogy Szlovákiának a szeptemberi választások után is szavahihető kormánya lesz, olyan pártok részvételével, amelyek sosem sértették meg a demokrácia alapelveit. „Teljesen biztos vagyok benne: ahogyan 1988-ban sikerült a külföld számára teljes mértékben elfogadható kormányt alakítani, a 2002-es választások után is így fogunk cselekedni” - mondta. (TASR) Harcol a haláláért. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság kimondta, hogy joga van a halálhoz a 43 éves Diane Prettynek, aki nyaktól lefelé teljesen mozgásképtelen. A brit asszony fizikailag képtelen arra, hogy öngyilkos legyen, ezért kérte már a hazai bíróságoktól, tegyék lehetővé, hogy férje segítségével meghalhasson, ám kérését akkor elutasították. (TASR/EPA) Pavel Kandrác HZDS-képviselőként még az emberjogi biztos intézménye ellen ágált Van ombudsmanja a HZDS-nek ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormánypártok előzetes megegyezése ellenére a parlament tegnap a HZDS jelöltjét, Pavel Kandrác 61 éves pozsonyi jogászt választotta ombudsmanná. Kandrác csupán néhány napja függesztette fel párttagságát a HZDS-ben, mivel a választáson csak független jelölt indulhatott. A koalíciós tanács által elfogadott közös jelölt, Ján Hrubala jogász vereséget szenvedett, s vele együtt a kormánykoalíció is. A szavazás titkos volt, csak találgatni lehet, hogy mely koalíciós képviselők szavaztak az ellenzék jelöltjére, ám a gyanú azonnal az SDL-re terelődött. A választás után rögtön felvetődött, hogy az emberjogi biztos székhelye Turócszentmáronban legyen. A vita Hrubala 1989 előtti párttagsága kapcsán tört ki és folytatódott azzal a költői kérdéssel, hogy a koalíció jelöltje miért nem vallotta be, hogy az 1998-as parlamenti választásokon az SDK színeiben indult. Az ellenzéki képviselők megvádolták azzal is, hogy állami intézményt, iskolát védett a szülőkkel szemben, majd megkérdőjelezték szakmai és erkölcsi alkalmasságát. A titkos szavazás során a HZDS képviselői által javasolt Pavel Kand- rácot 68 képviselő igen szavazatával, 35 ellenszavazat és 21 tartózkodás mellett megválasztották Szlovákia első emberjogi biztosának. A koalíció jelöltjét, Ján Hrubalát 46 igen, 64 nem és 14 tartózkodó szavazat mellett elutasították. Kandrác a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Jogi Karának dékánja. A. Nagy szerint a-szavazás az SDK bosszúja lehetett a gázmüvekért. Bugár Béla, az MKP elnöke az Új Szónak elmondta, szerinte egyértelmű, hogy az SDE és az SOP nem tartotta be a koalíciós egyezséget. „Nem szabad azonban elfelejteni, hogy volt ennek az ombudsman- választásnak egy első köre is, ahol a KDH elvi hozzáállása az volt, hogy nem támogatnak egy volt kommunistát. Az SDK lavírozása a második körben végül azt eredményezte, hogy a HZDS volt tagja lett az első szlovákiai emberi jogi biztos. Pavel Kandrácnak most mindenesetre lehetősége nyílik bizonyítani, hogy korábbi kisebbségellenes hozzáállása csak pártjának retorikája volt” - nyüatkozta lapunknak Bugár. .Nagyon csalódott vagyok“ - mondta lapunknak A. Nagy László, a parlament kisebbségi és nemzetiségi bizottságának elnöke. Érzése szerint az SOP és az SDL képviselői szavaztak a koalíciós jelölt ellen. „Ha ez igaz, akkor valószínűsítem, hogy a szavazás az SDL bosszúja volt a gázmüvekért és saját sikertelenségéért. Abból az elvből indultak ki, hogy ha megdöglött a kecském, dögöljön meg a szomszédé is“ - mondta A. Nagy. Szerinte a választás eredménye hű képe a kormánykoalíció mai állapotának, amelyben „már semmi sem érvényes.“ A. Nagy László elszomorítónak tartja, hogy olyan ember lett az ombudsman, aki az emberi jogi biztosról szóló törvény vitájában az ombudsman intézménye ellen ágált, (lpj, jéel) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az érdekegyeztető tanács hétfői megegyezése alapján a parlament feltehetően ma reggel fogadja el a Munkatörvénykönyv módosítását. Az április 1-jén életbe lépő kódex változtatására a munkáltatók, egyes kormánypártok és minisztériumok kifogásai alapján a szakszervezetek beleegyezésével kerül sor. A javaslat Pavol Prokopovic (SDKÚ), az előterjesztő képviselő szerint kompromisszumos megoldás, nagy részben figyelembe veszi a munkáltatók és a minisztériumok kifogásait a tavaly júliusban elfogadott törvénnyel kapcsolatban. Emelkedik az engedélyezett heti munkaidő, melyet a javaslat 58 órában szab meg, emellett az egészségügyi minisztérium javaslata alapján az orvosok készültségi szolgálatai nem számítanak majd túlórának. A módosítás lehetővé teszi a színházak és egyéb kulturális intézmények alkalmazottai számára a hétvégi munkavégzést, és megengedi a színházi előadások nyári szüneteltetését is. A munkáltatók követelésének eredményeképpen újra lehetővé válik a munkavégzés megegyezés alapján, igaz csak átmeneti időre 2007. március 31-ig. Enyhül a törvény szigora a munkaidő kezdetét és végét meghatározó rendelkezésekben, mert időközben az érintettek rájöttek, hogy több foglalkozás - például a pékek, autóbuszsofőrök, postások - esetében a megszabott reggel 6 órai kezdés lehetetlenné teszi a megszokott munkavégzést. A törvényben megmarad a szakszervezetek erős hatásköre, melyeket a munkáltatók többször kifogásoltak. Prokopovic szerint a javaslat hatástalanítja a Munkatörvénykönyv legtöbbet bírált, a munkaerőpiac rugalmasságát csökkentő részeit. Sárközy Klára (MKP) bírálta a beterjesztés módját, kifogásolta, hogy a képviselők csak a sajtóból értesültek az érdekegyeztető tanácson született megegyezésről. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője szerint is kaotikussá vált a Munkatörvénykönyv módosítása. A hétfői egyezséget is képviselői javaslatként kellett egy már a parlament előtt lévő törvényjavaslathoz kapcsolni, amivel lehetővé vált, hogy rögtön a második olvasatban tárgyalja azt a parlament. Tegnap azonban a plénum előtt volt még öt másik módosítási javaslat is, melyek a Munkatörvénykönyv és a hozzá szorosan kapcsolódó köz- tisztviselői és közalkalmazotti törvények módosítására irányulnak; valamennyit koalíciós képviselő nyújtotta be. Meg kell találni azt a javaslatot, mely legnagyobb mértékben magában foglalja az orvoso- landókat, mely ezáltal elfogadhatóvá válhat a többség számára. Ki kell zárni, hogy az egyes részszavazások veszélyeztessék a törvény módosítását - tette hozzá Bárdos. A frakcióvezető nem elégedett teljesen az érdekegyeztető tanácsban született megoldással, és nem tartja kizártnak, hogy a parlament előtt lévő többi módosító javaslat némelyikét még elfogadhatja a parlament. A hétfőn született háromoldalú megállapodást azonban a szakszervezetek és a kormánypárti SDL is ahhoz kötötte, hogy ebben a parlamenti ülésszakban több beavatkozás már nem történik a három munkajogi törvénybe, (lpj) i‘ a, i ■ VÁRHAT Ó NYEREMÉNY AZ ALÁBBI JÁTÉKOKBAN: www.tipos.sk 1 2. HÉT ^ o ■ tT KA] S AM C A V_____________________________ MAXES-------------------------------------(1 13 440 000 Sk MEGKÉRDEZTÜK Miklós László környezetvédelmi minisztert Mikulás Dzurinda döntése óta a szlovák miniszterek ignorálják a visegrádi négyek találkozóit. Ön ma és holnap Budapesten részt vesz a V4-ek környezetvédelmi minisztereinek találkozóján. Nem tart attól, hogy itthon megdorgálják? A környezetvédelem csakis fizikai és természeti törvényszerűségeken alapul, én ehhez tartom magam. Meggyőződésem, hogy a környezetvédelmi minisztereknek háborús helyzetben is találkozniuk kellene, szerencsére ettől nagyon messze vagyunk. Egyébként a találkozókat annak idején éppen én kezdeményeztem, már csak ezért sem maradhatok távol. Milyen eredményt vár? Főként arról lesz szó, hogy az ENSZ idei környezetvédelmi világtalálkozójára milyen közös állásponttal érkezzünk. A választások előtt ez lesz az utolsó találkozónk, így mérleget vonunk, mit tudtunk elvégezni. Mivel a programban szerepel a Mária Valéria híd meglátogatása, elintéztem, hogy Párkányban részt vegyünk a papírgyár új reciklációs gépsorának üzembe helyezésén, (ti) A parlament ma szavaz a Munkatörvénykönyv módosításáról; vannak még kérdőjelek Ötvennyolc órás lesz a munkahét?
