Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-19 / 66. szám, kedd
15 ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 19. TÉMA: A HADERŐREFORM Szlovákiai haderőreform: a cél egy viszonylag kis létszámú, jól kiképzett hivatásos és modern hadsereg létrehozása Jelentős változások a védelmi minisztériumban Seregnyi merész elképzelés „Senki sem kételkedik abban, hogy Szlovákia milyen irányba halad, senki sem kételkedik a minisztérium vezetőinek szavaiban. Magabiztosan és büszkén nézhetünk a jövőbe” -jelentette ki Jozef Stank a tábornoki kar előtt még idén januárban. A védelmi miniszter egy viszonylag kis létszámú, ám jól kiképzett és korszerűen felszerelt hivatásos hadsereg létrehozását tervezi. ISMERTETÉS Szlovákia az euroatlanti integráció útján halad. A NATO prágai, történelmi tanácskozására 2002 novemberében, bő egy hónappal a hazai parlamenti választások után kerül sor. A prágai csúcson újabb NATO tagságra pályázó országok kaphatnak meghívót a védelmi szövetségbe. Szlovákia (a balti országok és Szlovénia mellett) a legfőbb esélyesek közé tartozik. A tagságnak a fontos politikai kritériumok mellett nem kevésbé jelentős katonai jellegű feltételei is vanA kötelező katonai szolgálat kilencről hat hónapra csökkenne. nak. Ezeknek kíván eleget termi a védelmi minisztérium, amely „A Szlovák Köztársaság Fegyveres Erői - 2010-es Modell” címmel kidolgozta a haderőreform koncepcióját. Az Államvédelmi Tanács már elfogadta a tervezetet, a parlament honvédelmi és biztonsági bizottsága elfogadásra javasolta, így a dokumentum jelenleg már csak a parlament jóváhagyására vár. Az elmúlt években a szlovák fegyveres erők felkészültsége, felszereltsége, vezetése, kiképzése és előmeneteli rendszere egyre kevésbé felelt meg a változó körülményeknek, az évtizedes, megcsontosodott rendszer képtelen volt alkalmazkodni az új biztonsági kihívásokhoz és az ország anyagi lehetőségeihez - konstatálják a 2010-es Modell kidolgozói. A fegyveres erők új koncepciója lényegében nem más, mint a hadsereg fokozatos korszerűsítésének és hivatásos sereggé alakításának terve, méghozzá úgy, hogy ez összhangban legyen Szlovákia anyagi lehetőségeivel, valamint az ország deklarált céljával, a NATO csatlakozással. A tervet előkészítő szaktárcánál, a védelmi minisztériumban a szakértők abból a tavalyi kormány- döntésből indultak ki, amelyben a kormány vállalta, hogy a mindenkori hazai össztermék 1,89 százalékát fogja védelmi célokra fordítani 2006-ig (utána az arány 2 százalékra emelkedne). Ez a körülbelül 20 milliárd korona (jelenlegi árakon) idáig főleg a hadsereg működési költségeire ment el, fejlesztésre alig maradt pár százalék. A Védelmi Minisztérium államtitkára, Jozef Pivarci (a fegyveres erők hosszú távú reformjáért felelős), most azt hangsúlyozza, hogy „az új koncepció szerint a költségek mintegy egynegyedét a modernizációs programokba fektetnék be”. Ezen anyagi feltételeket alapul véve a 2010-es Modell szerint a fejlesztéseknek a célja „a szlovák hadsereg átalakítása egy viszonylag kis létszámú, de kiváló minőségű, megfelelően felfegyverzett, és nagyon jól kiképzett fegyveres erőre, amely képes megvédeni az ország szabadságát, függetlenségét, területi egységét és szuverenitását, kompatibilis a NATO katonai szervezeteivel és együtt tud működni velük”. A koncepció szerint 2010-ig a fegyveres erők összlétszáma 24 000 fő alá csökkenne (beleértve a polgári alkalmazottakat és a védelmi minisztérium állományát). Területileg 23 fő alakulatnál és 17 kihelyezett intézményben volnának elhelyezve. Ez összesen 40 önálló katonai bázist jelentene 780 millió korona működési költséggel. (A hadseregnél 2000 decemberében 37 261 katona és 13 397 polgári alkalmazott szolgált 86 önálló intézményben, melyek fenntartási költsége 790 millió korona volt.) A fegyveres erőknél csak hivatásos alkalmazottak szolgálnának, 2006 után megszűnne a sorkötelesek behívása és kiképzése. (A sorkötelezettség maga azonban nem Nagyra törő tervek (Dömötör Ede felvétele) szűnne meg, szükség esetén a sorkötelesek katonai szolgálatra behívhatok és kiképezhetők.) A haderő hivatásos sereggé alakításával összefüggésben már jövőre, 2003- tól a kötelező katonai szolgálat a jelenlegi 9 hónapról 6 hónapra csökkenne. Ezzel egy időben csökkenne a polgári alkalmazottak és a tisztek, nőne a hivatásos katonák száma (2006-ra több mint 8000). A hivatásos állomány toborzása egyébként már megkezdődött, tavaly több mint 1200, idén (februárig) további 300 katonát vettek fel hivatásos szolgálatba. A reformtervezetet elemezve kitűnik, hogy a bársonyszékéből távozni kényszerült Pavol Kanis helyére ültetett Jozef Stank és minisztériumi csapata nagy fába vágta a fejszéjét. Koncepciójuk igencsak merésznek nevezhető, figyelembe véve a tiszti és polgári állomány nagymértékű csökkentését és cseréjét, a haditechnika egyes típusainak (tankok, páncélosok) alapos redukálását valamint a modell megvalósításának hosszát (2010-ig). Bár Stankot az SDL legjobb miniszterének tartják, és a 2010-es modell koncepcióját a szakértők többsége pozitívan értékeli, nyilvánvaló, hogy a koncepció végrehajtása már főként nem a jelenlegi, hanem az eljövendő kormány(ok) elgondolásainak és terveinek lesz a függvénye. A 2010-es Modell számokban Szervezet katonák Az állomány civilek együtt % Éves fenntartási költségek (millió koronában) Védelmi minisztérium 223 338 561 2 285 Vezérkar 250 69 319 1 98 Alárendelt egységek 1432 1249 2681 11 2523 Szárazföldi erők 9139 365 9504 41 3766 Légierő 5908 518 6426 27 5100 A kiképzés erői 2366 1880 4246 18 3196 Összesen 19 318 4419 23 737 100 Forrás: A Szlovák Köztársaság Védelmi Minisztériuma Stank a tiszteknél kezdte a tisztogatást ÖSSZEÁLLÍTÁS Tavaly októbertől jelentős változások zajlanak a védelmi tárcánál. Jozef Stank miniszter a minisztérium állományát 1268-ról 850 főre csökkentette, számos hivatalt és részleget megszüntetett, és alaposan „megritkította” a tiszti állományt. A tábornokok száma például 24- ről 12-re, az ezredeseké 164-ről 61-re, az alezredeseké és őrnagyoké 433-ról 303-ra csökkent. Számos olyan „politikai” tisztnek mennie kellett, akiket még a régi kommunista hatalom ültetett székükbe, hogy ellenőrizzék a hadsereget. A vörös khmereknek becézett politikai tisztek távozása után az ott maradókra az újonnan felállított Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) átvilágítása vár. Jozef Stank védelmi miniszter elődjét, Pavol Kanist gyakran bírálták, mondván, olyan emberekkel veszi körül magát, akik aligha mennének át egy átvilágításon (magyarán a volt kommunista állambiztonság ügynökei voltak). Jelenleg - a NATO-csatlakozással kapcsolatban - az NBÚ minden olyan alkalmazottat átvilágít, akik a csatlakozás után kapcsolatba kerülhetnek majd titkosított NATO-dokumentumökkal. Ezentúl minden ilyen alkalmazottnak a Nemzetbiztonsági Hivatal által kiállított bizonylatra lesz szüksége. Milyen lenne és mennyibe kerülne az ideális sereg? Csak vészhelyzetben kaphatnánk behívót ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A védelmi minisztérium katonai szakértői három fő fenyegetést vizsgálva dolgozták ki a haderőreform koncepcióját: 1. nagyszabású katonai összecsapás, 2. regionális fegyveres konfliktus, 3. nem katonai jellegű egyéb fenyegetések (beleértve a terrortámadásokat is). Egy olyan fegyveres erő, amely képes lenne mindhárom fenyegetés elhárítására legalább 60 658 személyből állna. Ez az úgynevezett ideális hadsereg évente 68,7 milliárd koronába kerülne és jóval nagyobb számú hadi- technikával rendelkezne, mint a 2010-es Modellben felvázolt fegyveres erők. A katonai elemzők azonban abból indultak ki, hogy a hidegháború idején várt nagy katonai összecsapás (azaz a jelentős európai hatalmak közti háború) valószínűsége jelenleg és az elkövetkező években minimális, míg a regionális konfliktus ületve az egyéb fenyegetés közepes eséllyel fordulhat elő. Ezen veszélyek elhárítására a szakértők megfelelőnek tartják a 2010- es modellben felvázolt fegyveres erőket is. Ha netán mégis bekövetkezne egy nagyszabású katonai ösz- szecsapás (amit persze sosem lehet kizárni), a koncepció készítői szerint azt hónapokkal előbb előre lehetne jelezni, így lenne idő a sorkötelesek valamint a tartalékosok behívására, kiképzésére és felfegyverzésére. A 2010-es Modell nem számol a sorkötelezettség teljes megszüntetésével. Normális körülmények között - 2006-tól - egyszerűen nem hívnák be a sorköteleseket a kötelező katonai szolgálatra, de vészhelyzetben erre továbbra is lehetőség lenne. A hivatásos katonáknak csak a 3,8 százaléka nő Szoknyában szolgálnak ÖSSZEFOGLALÓ Bár nem tartozik a haderőreform legfontosabb célkitűzései közé, mégis érdemes megemlíteni, hogy a 2010-es Modell azzal számol, hogy a nők legalább 10 százalékban képviseltetik majd magukat a szlovák hadseregben. Ez az arány megfelel az európai átlagnak. Jelenleg a hivatásos katonáknak mindössze a 3,8 százaléka nő. Bár a köztudatban a katonaság a férfiak kiváltsága, a hadseregben már most is 807 hivatásos katonalány és -asszony szolgál. Egy közülük ezredes, négyen alezredesek, a legtöbben századosi és törzsőrmesteri rendfokozatban szolgálják a hazát, egy- nyolcaduk pedig anyasági szabadságon van. (ctk, ú) Az oldal anyagát írta: Gál Zsolt A NATO szakértői elfogadhatónak tartják a szlovákiai haderőreform tervezetét Politikai konszenzust akarnak ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. A szlovákiai haderőreform koncepciójával kapcsolatban George Robertson NÁTO-fő- titkár is kifejtette véleményét. Szlovákiai látogatásakor a parlament külügyi, európai integrációs és védelmi és biztonsági bizottságának összevont ülésén egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a NATO-szakértők tanulmányozták a 2010-es modell tervezetét. A 24 000 fős létszámú fegyveres erőket elfogadható nagyságúnak tartják, amennyiben jól ki lesznek képezve és kielégítően fel lesznek fegyverezve. (Természetesen az Észak-atlanti Szövetség szempontjából az is kulcsfontosságú, hogy a fegyveres erők felszereltsége kompatibilis legyen a NATO haditechnikájával és a sereg az egyes csapattestek szintjéig képes legyen az együttműködésre a NATO tagországok alakulataival.) Fontos az ellenzéki pártok véleménye is, hisz a haderőreform végrehajtását 2010-ig, sőt bizonyos esetekben 2015-ig tervezik, tehát a reform jórészt az elkövetkező két szlovák kormány hivatali idejére esik. A védelmi minisztérium a politikai pártok közti konszenzus érdekében minden stratégiai dokumentumot megküldött véleményezésre az ellenzéki pártoknak is, hogy kifejthessék észrevételeiket. Ez a taktika idáig bevált, az eddigi stratégiai dokumentumokat sikerült egyhangúlag jóváhagyni. Jozef Pivarci, a védelmi minisztérium államtitkára továbbra is bizakodó: „A védelmi tárca és elsősorban Jozef Stank miniszter a reform kérdésében általános politikai konszenzusra törekszik. Minden lényeges koncepciót, még azelőtt, hogy a kormány vagy a parlament elé vinnénk, megtárgyalunk az ellenzék képviselőivel is. így volt ez a biztonsági, a védelmi és a katonai stratégia esetében is, és így van ez a 2010-es modellel kapcsolatban is. A közös hang megtalálása kulcsfontosságú nemcsak integrációs ambícióink szempontjából, hanem rendkívül fontos a fegyveres erők és az egész állam jövőjére nézve is. Ha ugyanis stratégiai feladataink és céljaink minden négy évben változnának, akkor állandóan egy helyben topognánk” Az eddigi konszenzus ellenére azonban a koncepció maradéktalan végrehajtása problémákba ütközhet. A Dzurinda-kormány ugyanis működésének utolsó évében próbál elfogadtatni egy olyan reformot, amely egy évtizedre megköti az elkövetkező kormányok kezét a haderő átalakításának és a védelmi kiadásoknak a tekintetében. Földhözragadt valóság. A MiG-21-es vadászrepülő a hadsereg nyitott napjainak a sztárja. A szlovák légierőnél a legfiatalabb modell 28 éves. (Prikler László felvétele)
