Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-02 / 52. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 2. Nagyszabású NATO-gyakorlat Berlin. A németországi Kiel kikötőjéből tegnap kihajózott 8 NATO-tagország 17 hadihajója, és ezzel megkezdődött az észak-atlanti szövetség négy év óta legnagyobb, Szilárd elhatározás 2002 fedőnevű hadgyakorlata. Tizenöt NATO- tag, valamint a békepartnerséghez tartozó 12 ország mintegy 20 ezer katonája van jelen, egyebek között Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Ukrajna és Üzbegisztán. Magyarország nem vesz részt a hadgyakorlaton, amely egyidejűleg zajlik Lengyelországban, Norvégiában és a Balti-tengeren. (MTI) Gyanús utas - vaklárma New York. Egy gyanús külsejű utas miatt vadászrepülőgépek kíséretében érkezett meg New Yorkba csütörtökön az Air India légitársaság Londonból indult járata. Az FBI azonban már beismerte: vaklárma volt, az illetőt semmilyen ügy miatt nem körözik. A londoni beszállásnál tévesen gyanúsnak ítélt férfi miatt a katonai kísérettel érkezett Boeinget a Kennedy repülőtér fogadóépületétől távol állították le, s az utasszállítót rendőrautók vették körül, annak ellenére, hogy az Atlanti-óce- ánt átszelő többórás úton semmilyen rendkívüli esemény nem történt. (MTI) Csalódott a NATO-főtitkár Brüsszel. Lord Robertson NATO-főtitkár kijelentette, hogy csalódott, amiért a boszniai békefenntartó erőknek (SFOR) a csütörtöki akcióval nem sikerült elfogniuk Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek bujkáló vezérét, akit háborús bűnök gyanújával köröz a hágai Nemzetközi Törvényszék. A főtitkár azt az üzenetet küldte a sajtón keresztül Karadzsicsnak és az őt rejtegetöknek: nem ez volt az első és nem ez lesz az utolsó akció Karadzsics letartóztatására. Tegnap reggel szárazföldi és légi egységekkel újabb kísérletet tettek elfogására, de sikertelenül. (MTI) A főtitkár felszólította a háborús bűnösöket, hogy önként adják meg magukat (Képarchívum) Djindjics bűnpereket akar Belgrad. Zoran Djindjics szerb miniszterelnök új háborús bűnpereket helyezett kilátásba még ebben az esztendőben. „Nem akarunk kollektív bűnösséget ráhúzni senkire sem. Éppen ezért a bűnök konkrét elkövetőit név szerint kell megnevezni. Tudatában vagyunk annak, hogy történtek háborús bűncselekmények, és azt akarjuk, hogy ezeket konkrét személyekre vonatkoztassuk“ - mondta Djindjics tegnap az ARD német televíziónak. A szerb kormányfő bejelentette, hogy kiszolgáltat a hágai törvényszéknek négy feltételezett háborús bűnöst. (MTI) Vallási indíték Zavargások Indiában Delhi. Az indiai hatóságok tegnap rendteremtő csapatokat küldtek a nyugati Gudzsarát államba, ahol mintegy 200-ra emelkedett a vallási zavargások áldozatainak száma. A tegnap is folytatódó heves összecsapások azt követően törtek ki, hogy a fundamentalista Hindu Világtanács (VHP) országos tiltakozásra szólított fel az 58 ember halálát okozó szerdai vonatgyújtogatást követően. A Szabarmati expressz a VHP aktivistáit szállította, akik egy lerombolt mecset helyszínéről, Ajod- hja városából voltak visszatérőben. Az aktivisták azon fáradoznak, hogy hindu templom építését érjék el a korábbi muzulmán szent épület helyén. Támadóik ezen feldühödött muzulmánok voltak. Gudzsarátban a tiltakozó megmozdulások csütörtökön csaptak át muzulmánellenes erőszakba. Tegnap reggel a hindu tömeg felgyújtott egy kunyhóvárost, a muzulmánokat álmukban érte a támadás: 27-en lelték halálukat a tűzben. (MTI) Az indiai rendőrség tegnap letartóztatta az Akaii Dal szikh vallási párt több tagját, azzal gyanúsítva őket, hogy közük volt a hindukat szállító vonat elleni szerdai merénylethez (TASR/AP-felvétel) Társadalmi válság Robbantás Belgrádban Belgrad. A Szerbiai Demokrata Párt (DSS) székházában történt robbanás annak a bizonyítéka, hogy a társadalom komoly válságban van - közölte Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő, a DSS elnöke. Kostunica arra reagált, hogy csütörtök este, éjfél előtt néhány perccel ismeretlen tettesek két kézigránátot dobtak a DSS-nek otthont adó épületbe. A ház tulajdonképpen egy lakóépület, amelynek egyik lakásában található a DSS központi irodája. A detonációban senki sem sérült meg. A robbanás után két ismeretlen személy távozott a helyszínről. Kostunica szerint a robbantás azt bizonyítja, hogy a társadalom komoly válságban van. „Van ok az aggodalomra, mert nem ez az első eset, amely e kedvezőtlen társadalmi jelenségről tanúskodik.“ A DSS is közleményt adott ki, amely nem a DSS politikája és irányultsága elleni támadásnak, hanem az ország helyzetének destabilizálá- sára irányuló kísérletnek minősítette a robbantást. (MTI) Nem nézik jó szemmel az orosz politikusok az amerikai katonák grúziai jelenlétét Putyint nem izgatja Inkább a fegyveres harcot választja a Hezbollah Tenet és Burns egyeztet MTI-HÍREK Moszkva/Tbiliszi/Washington. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap közölte: nem aggódik amiatt, hogy amerikai katonák érkeztek a szomszédos Grúziába. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Békülékeny kijelentése elüt azoktól a heves nyilatkozatoktól, amelyeket más magas rangú orosz tisztségviselők tettek a napokban. „Nincs semmi tragédia az USA grúziai jelenlétében. Ha Közép-Ázsiában ez lehetséges, miért ne lenne az Grúziában is?“ - jelentette ki Putyin a FÁK nem hivatalos kazahsztáni csúcstalálkozóján. Az orosz elnök mostani állás- foglalása összecseng azzal a szeptemberi döntésével, hogy együttműködik Amerikával a Washington által indított terrorizmus elleni hadjáratban. Putyin nem emelt kifogást akkor sem, amikor Washington Brit-amerikai konzultációk London. A brit védelmi miniszter szerint megfelelő feltételek teljesülése esetén Nagy-Britannia támogatja az USA katonai fellépését Irak ellen. Geoff Hoon a BBC-nek cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kész forgatókönyvvel rendelkezne Szaddám Húszéin iraki elnök hatalmának megdöntésére. Kijelentette, semmiféle döntés nem született Irak elleni bármüyen jellegű támadásról. „A szeptember íl-i terrortámadások tanulsága azonban azt mutatja, hogy nem szabad figyelem kívül hagyni a nemzetközi stabilitásra leKirgizisztántól és Üzbegisztántól azt kérte, hadd létesítsen területükön katonai támaszpontokat afganisztáni hadműveleteihez. Sevardnadze grúz államfő jelenlétében nyilatkozva Putyin azt hangoztatta, hogy „minden országnak, így Grúziának is joga van döntéseket hozni saját védelme érdekében, s Moszkva elismeri ezt a jogot“. Ugyanakkor nem rejtette véka alá elégedetlenségét amiatt, hogy az amerikai katonai tanácsadók Grúziába hívásáról az amerikai féltől értesült. A hírek szerint Putyin és Sevardnadze külön megbeszélést is folytatott. Putyin higgadt fellépésével ellentétben orosz törvényhozók a napokban azzal fenyegetőztek, hogy - válaszul Tbiliszi döntésére - elismerik Grúzia szakadár tartományainak, Abháziénak és Dél-Oszétiának a függetlenségét. Ivanov külügyminiszter telefonon jelezte amerikai kollégájának, Colin Powellnek, selkedő veszélyeket“ - hangoztatta. Hoon nem titkolta, hogy megfelelő feltételek esetén a brit kormány támogatni fogja az Amerika fellépését, mivel Bagdad „tömegpusztító fegyverek megszerzésére irányuló programja valódi veszélyt jelent a világ stabilitására“. Ilyen feltételnek nevezte, ha Irak nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, az ENSZ határozatait a nemzetközi fegyverzetellenőrök bebocsátásáról az országba. Hoon nem érti, miért nem hajthatnak végre ellenőrzést Irakban az ENSZ szakértői, ha a bagdadi rezsimnek nincs semmiféle takar- gatnivalója. Kijelentette, Nagy-Britannia meg fogja vizsgálni a bagdadi illetékesek előző napi javaslatát hogy nem látják szívesen az amerikai katonákat, akiknek a jelenléte még bonyolultabbá teszi az o- rosz-grúz határ csecsenföldi szakaszán kialakult kényes helyzetet. Washington azt állítja, hogy legfeljebb kétszáz katonáját küldi Grúziába, és Tbüiszihez hasonlóan hangsúlyozza, hogy az amerikaiak nem vesznek részt a Pankiszi-szorosban meghúzódó terroristák elleni harci cselekményekben, csak néhány grúz alakulat kiképzésével segítenek elűzni a feltehetően az al-Kaida terrorszervezettel is kapcsolatban álló lázadókat. Az orosz vezetés régóta panaszkodik arra, hogy a csecsenföldi lázadók grúz területen csoportosítják át erőiket, és rendre onnan indítják rajtaütéseiket. Tbiliszi azonban mindeddig elutasította Moszkva ajánlatát, hogy az orosz erők segítenek megtisztítani a Pankiszi- szorost. arra, hogy Irak engedélyezné brit fegyverzetellenőrök látogatását, ha Nagy-Britannia meg tudja mondani, hol tartják az iraki tömegpusztító fegyvereket. Hoon azután nyüatko- zott, hogy Tony Blair kormányfő csütörtökön hosszas telefonbeszélgetést folytatott Bush amerikai elnökkel a terrorizmus elleni harc második szakaszáról. A brit miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a felek egyebek között megvitatták, miként lehetne a leghatékonyabban fellépni a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen. Egyetértettek abban, hogy a problémára sürgős megoldást kell találni, de nem döntöttek még a legmegfelelőbb stratégiáról - közölte Tony Blair szóvivője. Rijád/Bejrút/Washington. George Tenet, a CIA igazgatója és William Bums, közel-keleti ügyekben illetékes amerikai helyettes külügyi államtitkár Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban folytatott megbeszéléseket a közel-keleti helyzetről. A két amerikai találkozott Abdallah szaúdi trónörökössel, valamint Na- vaf bin Abdul-Azizzal, a szaúdi titkosszolgálat vezetőjével. A megbeszélésekről érdemi tájékoztatást egyik fél sem adott, de nyilvánvalóan összefüggésben álltak a legújabb szaúdi javaslatokkal. Abdallah herceg, aid a király betegeskedése miatt gyakorlatilag Szaúd-Arábia tényleges irányítójának számít, azt ld- vánja a márciusi bejrúti arab csúcs- értekezlet résztvevőinek indítványozni, hogy amint Izrael - az 1967- ben megszállt területekről való teljes kivonulás jegyében - békemegállapodásra jut a palesztinokkal, az arab országoknak teljes értékű diplomáciai kapcsolatot kellene teremteniük a zsidó állammal. Az USA támogatja az elgondolást, de hangsúlyozza, hogy az izraeli-palesztin békemegállapodás múlhatatlan előfeltétele az erőszakos cselekmények beszüntetése - anélkül a szélesebb MTI-HÍR Párizs. A francia-líbiai kapcsolatok fellendítése mellett emelt szót Szeif al-Iszlam, Moamer Kadhafi líbiai elnök festői ambíciókkal megáldott fia. E heti párizsi látogatásán többek között azzal a meglepő információval is szolgált, hogy az idegenellenes megnyilatkozásairól ismert Jörg Haider osztrák politikus andalúziai muzulmán család leszármazottja, aki azzal a gondolattal kacérkodik, kereteket érintő szaúdi indítvány megvalósítására sincs esély a közeljövőben. Tenet korábban, már Bili Clinton elnöksége idején is tevékeny szerepet vállalt az izraeli-palesztin biztonsági kérdések tisztázásában, és a CIA-igazgató tavaly júniusban (immár George Bush elnök megbízásából) a Közel-Keleten konkrét biztonsági problémák megoldási lehetőségéről tárgyalt az érintett felekkel, ezzel igyekezve előmozdítani a békemegállapodást. Az amerikai diplomácia a szaúdi indítvány nyomán a jelek szerint új lehetőségeket észlel a közel-keleti rendezést illetően. Ennek jele, hogy a washingtoni külügyi szóvivő, Richard Boucher most az elmúlt hetekben tapasztaltaknál nyomatékosabban hangoztatta: az Egyesült Államok nem csupán a palesztin erőszakcselekmények beszüntetését várja el, hanem azt is, hogy Izrael tanúsítson nagy fokú önmérsékletet, és különösképpen tartózkodjon a polgári lakosságot sújtó megtorló akcióktól. A libanoni Hezbollah radikális síita szervezet elutasítja a szaúdi trónörökös békekezdeményezését és úgy véli, hogy a palesztinok képesek pusztán a fegyveres harc eszközével is legyőzni Izraelt. hogy visszatér ősei hitére. A Li- bération. szerint Szeif al-Iszlami bécsi egyetemi tanulmányai idején került ismeretségbe Haiderral, és tőle értesült arról, hogy ősei mintegy 400 éve Andalúziából települtek át keletre, s ott katolizáltak. A lap nem kommentálta az idézett kijelentést, de utalt arra, hogy Haidemek a közelmúltban újra sikerült kisebb vihart kavarnia maga körül Szaddam Húszéin iraki diktátornál tett „magánlátogatásával“. a terrorizmus elleni harc második szakaszáról Támogatnák az Irak elleni akciót .MTI-JELENTÉS Kadhafi líbiai elnök fia meglepő bejelentést tett Párizsban Haider ősei arabok? Berlusconi továbbra is korlátlanul uralkodhat médiamononopóliuma felett Összeférhetetlenségi háború Itáliában MTI-HÍR Róma. Belpolitikai háború alakult ki tegnapra az olasz jobbközép kormánykoalíció és a balközép ellenzék között, miután a képviselőház viharos veszekedések után elfogadta a Süvio Berlusconi médiabirodalmát is érintő összeférhetetlenségi törvényt. A parlamentben elszabadultak az indulatok, már szerdán majdnem összeverekedett egymással a két tábor, akkor többször is be kellett rekeszteni a gyűlést. Csütörtökön ingyencirkusszá alakult át a Montecitorio-palota ülésterme, sok honatya Pinocchió-orrot kötött magára, így érzékeltetve, mennyire hazugnak tekinti a jobbközép pártjait. A szavazást az ellenzék már meg sem várta, kivonult a teremből, így a benn maradt 310 honatya keresztülvitte a tervezetet, amely ezután a szenátusban folytatja viharos útját. A finisbe érkezett jogszabály lehetővé teszi a kormányzati tisztségviselők (miniszterelnökök, miniszterek, államtitkárok és kormánybiztosok) számára, hogy esetleges magáncégeik megmaradhassanak a tulajdonukban. Csak az jelentene összeférhetetlenséget, ha ezek a kormányzati vezetők maguk irányítanák vállalataik gazdasági tevékenységét. Ez az a rész, amely miatt az ellenzék becsapottnak érzi magát. Szerinte ugyanis Berlusconi médiamágnási és miniszterelnöki mivolta továbbra is összeegyeztethetetlen marad. Vagyis a három magántelevízió-csa- tornát birtokló kormányfő változatlanul egyszerre gyakorolhat befolyást saját tájékoztatási eszközeire, illetve az állami közszolgálati televízió csatornáira. Ürülékkel dobálták meg az argentin kongresszust Csak az IMF elégedett MTI-HÍR Buenos Aires. Az argentin képviselőház elfogadta a megszorításokat tartalmazó idei költségvetést, miközben feldühödött tüntetők emberi ürüléket tartalmazó zacskókkal dobálták meg a kongresszus épületét. A kormányzó peronisták által uralt alsóház elsöprő többséggel szavazta meg az idei kiadások 14 százalékos lefaragását előirányzó költségvetést, amely még a szenátus elé kerül. A Valutaalap (IMF) a reális büdzsé elfogadását és a tartományok finanszírozási módjának megváltoztatását két fontos feltételként szabta az Argentínával való új köl- csönmegállapodáshoz. Az argentin közvélemény koromsötéten ítéli meg a politikusok képességét a válság leküzdésére. Az államférfiak közmegvetés tárgyát képezik, és kerülik a forgalmas vendéglátó és egyéb nyilvános helyeket, nehogy kitegyék magukat dühös honfitársaik verbális vagy azon is túlmenő támadásainak.
