Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-14 / 62. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 14.

Riport

tudomány

Nagy riadalmat keltett az Általános Egészségbiztosító levele, mely miatt a súlyos tüdőbetegségben szenvedő betegek attól tartanak, hogy elveszik tőlük az életet jelentő műszert

Oxigénterápia minisztériumi utasításra

A műszer Géza bácsinak az életet jelenti (Somogyi Tibor felvétele)

Nagy riadalmat keltett az Általános Egészségbiztosító pár héttel ezelőtt kézbesített levele, amelyben a súlyos tüdőbetegségben szenvedőkkel tudatják, ha nem használják rendeltetésszerűen az oxigénkészüléket, számoljanak bevonásával. Ugyanis az egészségügyi minisztérium szakértője szerint a házi oxigénkezelés akkor lehet eredményes, ha a beteg naponta 16-18 órán át inhalál.

PÉTERFI SZONYA

A galántai körzetben a figyelmeztetés nyolc tüdőbeteget érint, s bár csak egyikükkel, Koday Gézával beszélgetünk, helyzete általánosítható.

Valamikor 1964-ben állapították meg, hogy tüdőbajos vagyok. Tíz hónapig nyomtam a kórházi ágyat, s úgy tűnt, hatott a kezelés, hiszen visszatértem eredeti beosztásomba. Voltak ugyan légzési gondjaim, de azt az asztmának tulajdonítottam. Nyolcvannégyben viszont kiújult a tüdőbetegségem, s azóta minden évben több hónapot, ket- tőt-hármat, de többnyire nyolcat- tízet kórházban töltöttem. Nemcsak a betegség viselt meg, hanem a családtól való elszakadás is. Hiába látogattak minden vasárnap, hiányoztak. És én is nekik. 1996-ban a kezelőorvosnőm ajánlására kérvényeztük a házi oxigénkezeléshez szükséges műszert. A feleségem addig kilincselt, míg megszerezte. Azt nem állíthatom, hogy az alapbetegségemből meggyógyultam volna, mert az oxigenátor csodákra nem képes, de az eltelt évek alatt csupán egyszer szorultam kórházi kezelésre. És csak két hónapra fektettek be, nem úgy, mint azelőtt, nyolcra! - magyarázza a műszer előnyeit Koday Géza, de rámutat a dolog sötétebb oldalára is.

A készülék villanyáramra működik, üzemeltetése drága. Az oxigénkezelésre szorulók pedig vagy rokkant-, vagy öregségi nyugdíjból élnek. A Koday házaspár is: a férfi 72 esztendős felesége pedig 65. Géza bácsi járadéka - a 300 koronás tehetetlenségi pótlékkal együtt - 5932 korona. A gázért havi 1530 korona előleget fizetnek, a villanyáramért 1710 koronát. Ez is előleg, félévenként az elszámolás újabb kiadás.- Most 3662 koronát fizettünk rá - teszi elénk a számlát Gizi néni. - Januárban, miután kifizettem a víz-, a villany- és a gázszámlát, valamint a biztosítási díjat, összesen 4880 koronát, a párom nyugdíjából nem egészen 1100 korona maradt. Ha leszámítom a gyógyszer- költségeket, mi jut élelemre? A hörgők tágulására naponta négyszer használja a sprayt, de van olyan 314 koronás orvossága, amelyből nem elég havonta egy adag. A tüdőkárosodás szövődménye a szívgyengeség, az emésztési zavar. Alig van gyógyszer, amelyet ingyen kapna az ember. Nem panaszkodnánk, ha nem kaptuk volna a figyelmeztetést: elvehetik a műszert, ha 16-18 óránál kevesebbet üzemeltetjük.

Géza bácsi a felindultságtól kissé fuldokolva közli, van úgy, hogy napokig csak egy-két órára kapcsolja ki az oxigenátort, azt is csak azért, hogy a motorja hűljön egy kicsit. Ha valamivel jobban érzi magát, és Felsőszeliben kedvező a széljárás, jobbak a légköri viszonyok, megpróbál elegendő levegőhöz jutni a gép segítsége nélkül.

Nem tudom szigorúan betartani az előírásokat, mindig az egészségi állapotom a mérvadó. Van, hogy reggel úgy érzem, több levegőjűt a tüdőmbe, de amint kimegyek megetetni a baromfit, a légszomj, a fuldoklási roham visszaparancsol a műszerhez. Olykor a magas villanyszámla is takarékosságra késztet. Pedig kérvényeztem az olcsóbb áramszolgáltatást, ám a villamos művek nem ad kedvezményt. Azt ajánlották, kérjek segítséget a községi hivataltól vagy a járási hivatal szociális osztályától. Hogyan, amikor még személyautóba sem ülhetek? Orvosi ellenőrzésre is csak oxigénpalackkal felszerelt mentővel szállíthatnak. Bár a mentő kiutalása sem megy simán. Azt végképp nem értem, miért kell egy kilowatt áramért 3,15 koronát fizetnem, amikor vannak háztartások, ahol olcsóbban kapják. A műszer üzemeltetése havi ezerkoronás többletköltséget jelent. Ez nekünk sok. Tizennégy éves korom óta dolgoztam, gyerekfejjel a nyári szünidőben a kendergyárban robotoltam, 1945 óta, tehát 42 éven át fizettem a beteg- segélyzőt, és bár a házi oxigénkezelés olcsóbb, mint a kórházi ellátás, el akarják venni a műszert. Az egyik betegtől hallottam, hogy a kórházi kezelés a biztosítónak havi

26-27 ezer koronába kerül. Nyolc betegnél ez már szép summa! - mondja Géza bácsi. Nehezére esik a beszéd, az orrszonda segítségével próbál levegőhöz jutni. Amikor kissé megnyugszik, elmondja, nem szabad idegeskednie, mert akkor fuldokolni kezd.- A kisemberrel, ha beteg, mindent megtehetnek, vagy azért hal meg, mert a nyugdíjából nem telik rendes kosztra, vagy azért, mert nem tudja megfizetni a gyógyszerek, a kezelés árát - mondja keserűen.- Ne félj, amíg engem látsz! - nyugtatja párját Gizi néni. - Gyakran a saját nyomorúságunkon nevetünk. Előfordul, hogy én kérem a férjemet, kapcsolja ki a gépet, mert a zúgásától nem lehet nyugodtan pihenni. Amióta megműtötték a forgómat, azt tapasztalom, hogy a műszer sugárzása kihat a csontjaimat összetartó fémcsavarokra. Arra ébredek, hogy a lábam önkéntelenül meg-megrándul. Az oxigénkészüléket, noha csak kölcsön kaptuk a biztosítótól, senkinek sem adjuk oda. Jöhetnek érte karhatalommal is, míg a féljem él, neki van rá szüksége. Hiába szabják meg Pozsonyban, hány órán át kell üzemeltetni, a párom ezentúl is csak akkor kapcsolja be, amikor szükségét érzi. És ez sajnos gyakran van - hangsúlyozza Gizi néni. Az Általános Egészségbiztosító galántai kirendeltségén dr. Éva

Kruzlíková elmondta, a betegeknek nincs okuk az idegeskedésre. - A járásban nyolcán veszik igénybe a házi oxigénterápiát, valamennyien súlyos tüdőbetegségben szenvednek. Kötelességünk a műszer számlálóján havonta ellenőrizni az oxigénhasználatot, valamint továbbítani az adatokat a központba. Ismerjük a kezeiteket, sajnos a

Öreg égi vándor

betegségük egy életre szól. Tudjuk, azért nem használják a gépet 16- 18 órán keresztül, mert nem bírják állni a költségeket. Előfordul az is, hogy azért nem érik el az ádagot, mert orvosnál voltak. A szakorvosok általában Galántán rendelnek, a beteg szállítása időigényes. Többnyire mentővel közlekedhetnek, a műszert nem hordozhatják

magukkal. Állítom, járásunk betegei betartják az orvosi utasításokat, tehát nincs mitől tartaniuk. A figyelmeztetés azoknak szól, akik vétenek, mert hallottunk olyanokról, akik súlyos tüdőkárosodásuk ellenére dohányoznak. Nekik valóban felesleges a műszer, amelyre az országban sokan várnak - mondja áz orvosnő.

Téves eredményeket közöltek az Amerikai Csillagászati Társaság tanácskozásán

Hazugság volt a kettős terhesség

Milyen színű a világegyetem?

A nagy átverés

ORIGO

MTI

Washington. A világegyetem nem halványzöld, hanem leginkább bézs színű - ismerte el a szégyentől vöröslő arccal Ivan Baldry, az amerikai John Hopkins egyetem kutatója, aki Kari Glazebrook kollégájával együtt téves vizsgálati eredményeket közölt az Amerikai Csillagászati Társaság januári tudományos tanácskozásán.

Baldry és Glazebrook mintegy 200 ezer galaxis kibocsátott fényének domináns színét elemezte - numerikus értékekkel jelölte, összeadta, súlyozta, majd átlagolta -, mígnem arra jutott, hogy az ember által jelenleg megismerhető világ- egyetemben a csillagok^által kibocsátott fénymennyiség „ádag- értéke“ a halovány türkiznél valamivel zöldebb árnyalatú.

Nem sokkal a tudományos megállapítás közzétele után jelentkeNEW SCIENTIST-STOP

Hiába foltozzuk be a sarkkörök felett található ózonlyukakat, mivel a következő évszázadban a közepes földrajzi szélesség mentén - ahol az emberiség igen nagy része él - egyre rosszabb lesz az ózonszint. Ellentétben a mostani helyzettel, az ózonréteg a nyár végi kánikula alatt lesz a legvékonyabb, tehát a napimádóknak jobban oda kell majd figyelniük az UV sugárzás veszélyeire.

zett Mark Fairchild, a New Yorkban található Rochester Institute of Technology nevű intézet Munsell Színtudományi Laboratóriumának a tudósa, és rámutatott arra, hogy a szerzőpáros a számítások alapjainak kidolgozásakor tévesen állapította meg az úgynevezett fehér pontot - azt a pontot, amelyen túl az emberi szem már csak fehérnek érzékeli a fény színárnyalatait. A Baldry- Glazebrook féle fehér pont „vörösebb volt, mint kellene“, vagyis a kiindulópontként megállapított paraméter torzította a végeredményt, hiszen annak betudhatóan a két kutató mintegy „vörös neonfényben“ - vagy ha úgy tetszik: rózsaszín szemüvegen át - szemlélte az univerzumot.

Baldry és Glazebrook kénytelen volt elismerni, hogy Fairchildnak igaza van. A módosított számítások alapján kiderült, hogy a világEddig leginkább a sztratoszférában felgyülemlő klór és bróm tartalmú vegyületek miatt alakultak ki időszakos ózonlyukak, de az

1987-ben elfogadott Montreali Egyezmény hatására világszerte csökkent ezeknek a káros anyagoknak a kibocsátása. Emiatt többen úgy gondolták, hogy a sarkkörök felett található ózonlyukak a század közepére befoltozódnak, és máshol is javul majd az ózonréteg állapota. Az ausztráliai CSIRO

egyetem fényének domináns színe sokkal közelebb van a fehérhez, és a „világos krémszínű“ megjelölés közelíti meg a legjobban a valóságot. A két kutató azonban elkeseredett, hogy afféle cukrászati fogalommal kell leírniuk a világmindenség színét, a sokkal misztikusabb „türkizzöld“ szó helyett. Felhívást tettek közzé a legfrappánsabb meghatározásra, azzal a kikötéssel, hogy az általuk valamilyen oknál fogva különösképpen utált „bézs“ színmegjelölés szóba sem jöhet.

Nem könnyű tehát leereszkedni a csillagok titokzatos világából a hétköznapok valóságába. Egy kicsit olyan ez, mint az egyik Molnár Ferenc darabban, amikor az álomlovag gyönyörű kék szemén merengő lányt megkérdezik: „És az ügyvéd úrnak milyen színű a szeme?“ „Neki? Hát, olyan... drapp.“

kutatóközpont elemzése azonban kétségbe vonja ezt a következtetést.

Ian Plumb kollégáival kiderítette, hogy egy másik ózonromboló ve- gyület, a nitrogén-oxid emelkedő mértékű kibocsátása a közepes földrajzi szélesség mentén vissza fogja fordítani a fejlődést, és további romlás várható. A nitrogé- nes műtrágyák lebomlása, egyes ipar műveletek során és a fosszilis tüzelőanyagok égetésekor nitroÜstölcös a horizont közelében

Ezekben a hetekben napnyugta után a nyugati-délnyugati égen, a horizont közelében figyelhető meg a nyolcszoros telihold hosz- szúságú csóvát maga után húzó, Ikeya-Zhang nevű üstökös, mely legutóbb háromszáznegyven évvel ezelőtt járt bolygónk közelében.

Kaoru Ikeya japán csillagász idén február 1-jén a hajnali órákban figyelt fel az üstökösre, nem sokkal később pedig a kínai Dequing Zhang is megpillantotta. Az üstökös a két felfedezőről kapta az Ikeya-Zhang nevet.

Ez az égitest legutóbb 1661-ben került a Föld közelébe. S mivel azóta mintegy három és fél évszázad telt el, e periódus alapján az égi vándor már öregnek számít. (n-g)

gén-oxid szabadul fel. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága becslései szerint a gáz koncentrációja 2100-ra 45 százalékkal fog megemelkedni. Jelenleg a közepes földrajzi szélességen hat százalékkal vékonyabb az ózonréteg, mint 1980-ban. Ez egy ideig javulni fog, de 2040 után megfordul a folyamat, és a század végére kilenc százalékkal lesz vékonyabb, és gyorsan fog romiam az állapota.

Az orránál fogva vezette a világot az az olasz nő, aki elhitette orvosaival, hogy három hónap alatt kétszer is teherbe esett. A szakértők akkor úgy nyilatkoztak, hogy a jelenség rendkívül ritka, de korántsem lehetetlen. Most kiderült: Flavia D’Angelo a bolondját járatta velük.

Múlt év októberében a húszéves D’Angelo azzal lepte meg a közvéleményt, hogy első terhessége alatt újra teherbe esett, ráadásul hármas ikreket várt, akik hetekkel első gyermeke születése után jönnek világra. Amikor D’Angelo kisasszony a sajtó elé állt történetével, az orvosok többsége nem habozott előállni a tudományos magyarázatokkal, hogy igazolják az édesanyja szerint gyermekkorától szenvedélyes füllentő lány meséjét, anélkül, hogy kíváncsiak lettek volna az orvosi vizsgálatok eredményeire és orvosilag ellenőrizték volna a rendkívüli jelenséget.

A döbbenetes hír azonban nemcsak az olasz orvosi közvéleményt osztotta meg. Voltak, akik visszafogottan nyilatkoztak, és voltak, akik nem tartották elképzelhetetlennek a kettős terhességet, amit az állatvilágban ritkán már megfigyelt szuperovulációval magyaráztak; sót állítólag az Egyesült Államokban már előfordult egy hasonló emberi eset. A dolog akkor vált gyanússá, mikor a novemberre várt első szülés egy hónappal későbbre „csúszott”. Később kiderült, a „kismama” meg sem jelent a római SanfEugenio szülészeti klinikán, ahol az újságok szerint világra hozta gyermekét. Ráadásul a papa azt nyilatkozta, hogy felesége nem császármetszéssel, hanem természetes úton szült, pedig a kettős terhességnél ez talán még nagyobb abszurditás.

A meghallgatást Umberto Monti bíró kezdeményezte, miután a nemzetközi sajtó hírt adott Flavia első gyermeke, Derűse születéséről, ám kiderült: a kislány részére nem állítottak ki hivatalos anyakönyvi kivonatot.

D’Angelo most a bírósági meghallgatáson vallotta be: egyszer sem esett teherbe. Elmondása szerint a szülei annyira sürgették az unokák érkezését, hogy kénytelen volt kitalálni valamit, aztán már nem volt mit tenni, a történet önálló életre kelt. „Próbálkoztunk mesterséges megtermékenyítéssel is, de az sem hozott eredményt. Aztán kitaláltuk a kettős terhességet, és már nem tudtuk megállítani a hír terjedését.”

Flavia D'Angelo és férje (Fotó: internet)

Az ózonromboló nitrogén-oxid emelkedő mértékű kibocsátása miatt további romlás várható

Valószínűleg nem szűnik meg az ózonlyuk