Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-14 / 62. szám, csütörtök
Építünk ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 14. Ha a következő kormány úgy dönt, hogy megtartja az alapot, azt probléma nélkül megteheti, hiszen hivatalosan az év végéig működni fog. Ehhez azonban időben kell lépniük. A lakásfejlesztési alap jövője bizonytalan Harna István: Ha az alapot beolvasztanák a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bankba, az egyenlő lenne a megszűnésével. (Somogyi Tibor felvétele) . MOLNÁR IVÁN A hazai lakásépítés finanszírozásának az egyik leghatékonyabb eszköze az Állami La- kásfejlesztési Alap (ÁLA), amely főként a gyengébb anyagi helyzetű lakosok számára nyújt hatékony segítséget. Az alap egyelőre bizonytalan jövőjéről Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszterrel beszélgettünk. Miniszter úr, milyen jövőt szán a jelenlegi kormány az alapnak? Az Állami Lakásfejlesztési Alap jövője tulajdonképpen megpecsételődött az állami alapokról szóló törvény elfogadásával. Arról a törvényről van szó, amely kimondja, hogy az állami alapokat megszüntetik. Az ÁLA esetében csak annyi a különbség, hogy míg a többi alapot már idén felszámolták, az ALA-t csak az év utolsó napján szüntetik meg. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy az alap tevékenységét beolvasztják a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bankba. Milyen problémákat hozott volna ez magával? Ha az alapot beolvasztanák a bankba, az egyenlő lenne a megszűnésével. Az eredeti tervek ugyanis azzal számoltak, hogy nemcsak az alap tevékenységi köre, de a jövedelme is átkerül a bankhoz. Ázok- ról a hitelekről van szó, amelyeket az ÁLA eddig folyósított, és ami 14 milliárd korona körül mozog. Az említett bankot ugyanakkor a pénzügyminisztérium a közeljövőben állami pénzintézetről részvénytársasággá kívánja átalakítani. Ebben az esetben pedig egész más kritériumok szerint működne. Azok a hitelkonstrukciók ugyanis, amelyeket az állami alapnál még fenn lehetett tartani, már nem jöhetnének számításba. Az ALA nem nyereségorientált, a részvénytársaságok működése azonban épp a nyereségre épül. A bank a hitelek és támogatások kihelyezésénél is elsősorban az üzleti érdekeket tartaná szem előtt, nem pedig azokat a kritériumokat, amelyek alapján az alap működik. Az ALA-ról szóló törvény ugyanis, amelyet hivatalba lépésem után dolgoztunk ki a tárcánál, az alap tevékenységét szociálisan orientálta. Ennek a törvény- módosításnak az értelmében az alaphoz forduló kérvényezőknek meg kellett felelniük bizonyos szociális kritériumoknak. Azok az állampolgárok, akiknek a tiszta jövedelme meghaladja a létminimum három és félszeresét, nem jogosultak a támogatásokra. Megszabtunk egy technikai felső határt is, tehát a lakás nem lehet nagyobb, mint 80 négyzetméter, családi ház esetében pedig a lakóterület nem lehetett nagyobb, mint 120 négyzetméter. Ezeket a kritériumokat a kereskedelmi szférában rendkívül nehéz lenne érvényesíteni. Probléma lenne azonban a hitelkonstrukciókkal is. Mi a hitelt 20, illetve 30 évre folyósítottuk, nagyon alacsony kamatterhek mellett. Januártól az eddigi 3,6 százalékos kamatot 3,1 százalékosra, a 4,6 százalékos kamatot pedig 3,9 százalékosra csökkentettük. Ezek olyan kamatok, amit egy bank egyszerűen nem engedhet meg magának. A szakminisztérium érveit a kormány is figyelembe vette, így újabb javaslatot tehetnek az alap jövőjével kapcsolatban. Milyen újabb alternatívával számol a tárcájuk? Minisztériumunk már előkészítette az ALA átalakításnak lehetséges módozatait. Ezek megvitatásába külső szakembereket is bevontunk, egyelőre azonban úgy néz ki, hogy az eddigihez hasonló konstrukcióban a továbbiakban már képtelenek leszünk fenntartani az alapot. Még ha az ÁLA tevékenységét az építésügyi tárca alá vonnánk is, az államháztartásról szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy állami hivatal hiteleket folyósítson, mint az az alap esetében volt. Mi a minisztériumnál csak dotációt (vissza nem térítendő támogatást) nyújthatunk, ebben az esetben azonban az alap elesne azoktól az pénzösszegektől, amelyek a kölcsönök visszafizetéséből származnak. Pontosan mekkora összegről van szó? Mára elértük azt a szintet, hogy az alap éves bevétele a folyósított hitelek törlesztéséből és a kamatbefizetésekből egymilliárd koronát tesz ki. Ez a kihelyezett pénzek arányában évről évre nőtt volna, évente mintegy 150-200 millió koronával. Az eredeti elképzelés ugyanis az volt, hogy az alap önfinanszírozó rendszerré válik, amihez a kihelyezésekből származó bevételnek el kellett volna érnie a hárommilli- árd korona körüli összeget. Ha ezt sikerült volna, akkor az egész rendszert le lehetett volna kapcsolni az állami költségvetésről, és önálló, önfinanszírozó rendszerként működhetett volna. Ha a költség- vetési támogatások olyan mértékben érkeztek volna, mint azt az elmúlt években sikerült biztosítanunk, akkor hat-nyolc éven belül elértük volna ezt a szintet. Mára azonban úgy tűnik, ez csak egy szép álom marad. Hogyan képzeli el az építésügyi tárca az alap jövőjét? Elképzeléseink szerint az alap eszközeiből nem folyósítanánk közvetlen támogatásokat, hanem az ügyfelek a megfelelő pénzösszeget például jelzáloghitel formájában vennék fel. Lehetőség lenne arra is, hogy a kamatterhek egy részét átvállalja az állam, körülbelül a jelzáloghitelek folyósításához hasonló konstrukcióban. Van azonban még egy probléma. A kezességet a jelzáloghitelek esetében a bankok rendkívül szigorúan bírálják el. Ez a legnagyobb akadálya a jelzáloghitelezés nagyobb fellendülésének, ugyanis aki lakást épít, az többnyire nem rendelkezik olyan ingatlannal, amellyel kezeskedni lehetne a hitelért. Ezt megoldandó arra gondoltunk, hogy az állampolgárok nem az alap eszközeiből kapnák a támogatást, hanem a transzformáit Szlovák Kezes- és Fejlesztési Banktól, a tárcától pedig egy bizonyos időre szóló hitelgaranciavállalást és a kamatterhek mérséklését, vagyis a kamatterhek egy bizonyos részét az állam nevében a minisztérium vállalná át. Az ÁLA és a többi állami alap megszüntetését a legvehemen- sebben a pénzügyi tárca szorgalmazta. Van azonban legalább egy konkrét érvük arra, hogy miért számolták fel az alapokat? Azok az érvek, amelyeket a pénzügyminisztérium hangoztatott, számunkra, legalábbis az ÁLA esetében elfogadhatatlanok. Azt állították, hogy fölöslegesen sokba kerül az alap adminisztrációja. Erre ugyanakkor az alap által folyósított pénzeknek csak a másfél százalékát lehetett felhasználni. Ha megnézzük, hogy milyen költségekkel dolgoznak a kereskedelmi bankok, illetve az üzleti alapon működő cégek, akkor ez elenyészőnek számít. A pénzügy szerint az alapoknál csak nagyon nehezen tudtuk behajtani az általuk folyósított kölcsönöket. Ez sem állja meg a helyét, hiszen mi 14 milliárd koronás kölcsönt folyósítottunk, és a problémásnak számító kölcsön alig 9 millió korona. Bírósági úton azonban ezt az összeget is be fogjuk hajtani, vagyis még ez sem elveszett pénz. A pénzügy azzal is érvelt, hogy az államháztartásról szóló törvény nem engedi meg a hitelnyújtást az állami intézményeknek, mivel ezek nincsenek erre felkészülve. Elfelejtik azonban, hogy a hiteleket nem mi nyújtottuk. A hiteleket az ALA nyújtotta, ami pénzintézményként működött. Ez folyósíthatott hiteleket, ugyanúgy, mint jelenleg például a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank. Nem állítom, hogy minden alapot fenn kellett volna tartani, azt hiszem azonban, hogy a pénzügy számára ez esetben a legegyszerűbb megoldás az volt, hogy egy kalapba dobálta az összes alapot, mindet megszűnésre ítélve. A felszámolást csak egy alap, az atomenergetikai úszta meg, erre ugyanis szükség lesz az atomerőművek felszámolásánál. Ha a jelenlegi kormány nem is békéit meg az állami alapokkal, az ÁLA, ha rövid ideig is, de a következő kormány időszakában is működik majd. Van esélye annak, hogy a következő vezetés felülbírálja az ÁLA megszüntetéséről szóló döntést, és az alap tovább működhet? Van egy olyan érzésem, hogy a következő kormány felülvizsgálja a mostani döntést. Ennek már most megvannak az előjelei, hiszen már képviselői indítványok is érkeztek a parlamentbe, hogy a törvényt módosítani kellene, megmentve az ÁLA-t. Ha a következő kormány úgy dönt, hogy megtartja az alapot, azt probléma nélkül megteheti, hiszen hivatalosan az idei év végéig működni fog. Ehhez azonban időben kellene lépniük, hiszen a jövő év januárjától felszámolják az ALA-t, és akkor már sokkal nehezebb lesz újraindítani. Az ÁLA azonban idén még teljes gőzzel működik. Mennyi pénz áll a kérvényezők rendelkezésére? Az alap tevékenységére idén 2,2 milliárdot kaptunk, amihez hozzá kell még számolni az alap csaknem egymilliárd koronás bevételét, ami a hiteltörlesztésekből és a kamatbefizetésekből származik. Az ÁLA így idén majdnem 3,2 milliárd koronából gazdálkodhat. Eddig hozzávetőleg 200 millió koronát sikerült kihelyezni, vagyis az alapban még van elegendő pénz. A Baumit a CONECON Ma a Baumit márkanév minőséget, megbízhatóságot, ökológiai ártalmatlan, átlag feletti szolgáltatásokat és termékek széles skáláját jelenti ügyfelei számára. Jelenleg a Baumit társaság új épületek építésére és régiek felújítására kínál építőanyagot. A kínálatban falazóhabarcsok, vakolatok találhatók kézi és gépi feldolgozásra, homlokzatok felületi megmunkálására és színezésére szolgáló anyagok, durvavakolatok, hobbi termékek, ragasztóhabarcsok és finomvakolatok, betonszerkezetekhez speciális termékek, felszerelés (vakolólécek, armírozáshoz hálók, szerszámok stb.), és vakolatok gépi feldolgozásához komplett logisztika. A Baumit társaság 2002-ben is sok új és megújított termékkel jelentkezik a piacon, amelyek közül érdemes megemlíteni a Baumit Mozaik finomvakolatot, a Baumit Granopor téli vakolatot, a Baumit durvavakolatot és az önnivelláló anyagokat. A társaság minden évben jelentős ösz- szegeket áldoz újításokra, a termelés modernizálására, valamint a logisztika bebiztosítására. Ebben az évben a nádasfői (Rohozník) és a litvaillói (Lietavská Lúcka) gyárakban nagyszabású befektetéseket tervez, amelyek még emelni fogják a termelés színvonalát. A minőségi szolgáltatások színvonalát emeli a nádasfői üzem értékesítő és expedíciós osztályának új épülete. Az idén a CONECO 2002 nemzetközi építészeti nagyvásár 23. évfolyamán megismerkedhet a Baumit társaság termékeivel és szolgáltatásaival. A Baumit az állandó kiállítók egyike, bemutatója minden évben a legnagyobbak, építészettanilag a legattraktívabb, egyben a leglátogatottabb kiállítások közé tartozik. Ezt igazolja az a tény is, hogy a CONECO ‘96 kiállításon arany emlékérmet kapott a legjobb formatervezésért, a CONECO ’98- on arany emlékérmet kapott a Baumit Sanova L szanálórendszerért, a CONECO 2000-en arany emlékérmet kapott az új Baumit open szigetelőrendszerért. A pozsonyi Incheba épületében 2002. április 9. és 13. között a Baumit társaság kiállításán a társaság szakemberei az ön rendelkezésére állnak, akik profesz- szionális színvonalú tanácsokkal szolgálnak, valamint megválaszolják a Baumit termékeire és szolgáltatásaira vonatkozó minden kérdését. Előre örülünk a látogatásának! UX-1B3 Baumit open®: Új és az egyetlen olyan homlokzatfajta, amely a lakásban vagy a házban kellemes belső légkört alakít ki, valamint egyértelműen elősegíti a falak kiszántását. Ez egy nyitott diffúziós szigetelőrendszer, amely egymaga képviseli az EPS lemezek gazdaságosságát és a nagy gőzáteresztő képességet. a falak sokkal gyorsabban kiszáradnak gyorsan kialakul a kellemes belső légkör a (j-érték ötször előnyösebb, mint a klasszikus EPS lemezeknél Infovonal: 02/593 033 33 :::open "ionén |S“ : • • I . www.baumit.sk Jövőbe látó gondolatok OPEN: Gőzáteresztő szigetelőrendszer U-183 I PI I UN K A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser: PhDr. Erdőfy Olga, tel.: 0905/840 430, felelős szerkesztő: Molnár Iván, Levélcím: Építünk, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P.O.Box 49, 820 06 Bratislava, tel.: 02/582 38 312