Új Szó, 2002. március (55. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-12 / 60. szám, kedd

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. MÁRCIUS 12. Kiadói kora est Grendel Lajossal Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete folytatja új, Ki­adói kora estek című rendezvénysorozatát. Holnap 18 órakor Grendel Lajos Szép históriák című novelláskötetét a szerző jelen­létében Tőzsér Árpád költő, kritikus mutatja be. (ú) Vas Ottó előadói estje a Balassi Klubban Párkány. Ma 19 órakor a Csemadok-házban kerül sor Vas Ottó elő­adói estjére „Én szobrot vágynék mondani“ címmel. A kiváló vers­mondó műsora Nemes Nagy Ágnes költészetét mutatja be sziká- ran, érzékletesen, (ú) Helyreigazítás Szombati számunkban, a Helytörténeti kiadvány bemutatója című hírben tévesen közöltük a rendezvény időpontját. A helyes idő­pont: 2002. március 17,17.00. Olvasóinktól és az érintettektől el­nézést kérünk. SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZL OVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: Kinek se nap, se szél 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 10 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Akis herceg 10,13 MOZI POZSONY HVIEZDA: Más világ (ff.-sp.-am.) 16, 18, 20.30 MLADOST: Amélie csodálatos élete (f.) 15.15 Zongoratanárnő (oszt.-ff.) 17.30 Gombol- kozók (cseh) 20 TATRA: Egy csodálatos elme (am.) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Training Day (am.) 15.30,18, 20.30 Már megint egy dilis amcsi film (am.) 17.30,19.30 Más világ (fr.-sp.-am.) 16,18, 20 Sötétkék világ (cseh) 20 Farkasok szövetsége (rr.) 17 CHARLIE CENTRUM: Zongoratanárnő (oszt.-fr.) 17.30,20 Buena Vista Social Club (német) 20 Kandahár (iráni.-fr.) 21 Sólyom végveszélyben (am.) 20.30 Viliódzó fények (dánl7.15 Sötétkék világ (cseh) 18.30 Ottóka (cseh-ang.) 18 Bíborlepedők (cseh) 19.30 KASSA DRUZBA: Sólyom végveszélyben (am.) 16.30, 19.30 TATRA: Traffic (am.) 16.30,19.30 CAPITOL: Más világ (fr.-sp.-am.) 16,18, 20 ÚSMEV: Sólyom végveszélyben (am.) 13.30,16,19 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Csúcsformában 2 (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Vanília égbolt (am.) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Szexi dög (angol) 16, 18 Meseautó (magy.) 19.30 KIRÁLYHELMEC - PRI­VÁT: Egy csodálatos elme (am.) 18 GYŐR PLAZA: Amélie csodálatos élete (fr.-ném.) 20 Amerikai rapszódia (am.-magy.) 15,17.15 Angyali szemek (am.) 13.15,15.30,17.45 At­lantisz - Az elveszett birodalom (am.) 14.30 Csajok a csúcson (né­ni.) 16.30,18.30, 20.30 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magy.) 14 Egy csodálatos elme (am.) 17.30,20 Ének a csodaszarvasról (magy.) 13.15 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (am.-új-zél.) 13.45, 17, 20.30 Harry Potter és a bölcsek köve (ang.-am.) 14 Kémjátszma (an- g.-am.) 20 Kiképzés (am.) 14.45,17.15,19. Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Szerelem a végzeten (am.) 14.15,16.15,18.15, 20.15 Szörny Rt. (am.) 14,16,18 Valami Amerika (magy.) 20 13 kísértet (am.) 16,18, 20 MÁRCIUS 15-EI ÜNNEPSÉGEK Gálán Géza előadói estje Esztergom. Az 1848/49-es ma­gyar forradalom és szabadság- harc tiszteletére rendezett em­lékünnepségek keretében Gálán Géza színművész több színhe­lyen is bemutatja Petőfi percei a segesvári ütközetben című mo­nodrámáját, amelyet 1840 és 1849 közötti írásokból szerkesz­tett. Március 15-én 16 órától Esz­tergomban, a Bazilika előtti té­ren láthatja a közönség a monod­rámát. (m) Meghívó a Petőfi-házhoz Rimaszombat. A Csemadok Rimaszombati Alapszervezete idén is emlékünnepséget szervez a márciusi forradalom és szabadságharc évfordulójára. Március 15-én 16.30-kor a Petőfi háznál tartandó megemlékezést a vmk színháztermében ünnepi műsor követi, (sz-i) Fényképkiállítás és fáklyás felvonulás Fülek. Március 15-énKossuth Lajos táborában címmel ünnepi mű­sort szerveznek a Vigadó nagytermében a füleld civil szerveződések és a Csemadok helyi alapszervezete. A rendezvény fényképkiálh'tás megnyitójával kezdődik a Magyar Házban, majd este fáklyás felvo­nulással és a 48-as honvédsírok koszorúzásával végződik, (szász) Holló Barnabás alkotása a helyi muzeológusoknak köszönhetően elkerülte a beolvasztást Kossuth Lajos losonci szobra Korabeli fotó a szoboravatásról (Archívumi felvételek) AI. világháború előtt a Felvi­déken négy városban állítot- tak fel Kossuth-szobrot, egye­bek között Losoncon is. Mind­ez arról jutott eszembe, hogy az Új Szó 2002. március 5-i számában a rozsnyói március 15-i ünnepségeket előrejelző tudósításban azt olvastam, hogy a . .TEKO-R hőszolgál­tató vállalat fűtőházának egyik csarnoka rejti ugyanis a Felvidék egyetlen egész ala­kos Kossuth-szobrát“. PUNTIGÁN JÓZSEF Ez csak annyiban igaz, hogy a négy szobor közül jelenleg ez az egyedü­li, amely- s itt mellőzzük a körülmé­nyeit - megtekinthető. Az első Kos­suth-szobrot, Székely Jenő alkotá­sát 1906-ban Érsekújvárott állítot­ták fel, a Rónai József által készített rozsnyóit 1907-ben avatták fel, s ugyanebben az évben készült el a dobsinai Kossuth-szobor is, melyet 1973-ban Rudabányán, az Ásvány­tani Múzeumban helyeztek el. Meg­csonkítva, fej nélkül ugyan, de meg­van a losonci Kossuth-szobor is, me­lyet 1910-ben avattak fel a Kubinyi téren. Kossuth Lajos, bár személyesen so­hasem járt Losoncon, nagy tiszte­lemek örvendett a város polgársá­ga körében. 1863-ban a városi ta­nács tagjainak indítványára az ak­kor már Turinban élő kormányzót a város díszpolgárává választották. Kossuth levélben mondott köszö­netét a bizalomért, melyben töb­bek között ezt írta: „.. .Losonc váro­sa híven áldozatkészen teljesítette kötelességét a Hon megtámadott jogainak védelme körül. És elkö­vetkeztek a jogtalan bosszú szenve­délynek átkos napjai, midőn az el­bizakodott erőszak a honszerete- tet, mint megbocsáthatatlan bűnt üldözé. Losonc Városát Magyar Bresciájává szemelte ki magának az idegen segéllyel diadalmos- kodott ellenség ... Egy ily város ál­tal méltónak tartami a polgárai kö­zé soroztatásra oly megtiszteltetés, mely nemes önérzetre jogosít. Olyannak nyújtva, ki száműzetve van, mert hű maradt az ügyhöz, melyért Losonc Városa annyit szen­vedett, a megtiszteltetés mély ér­telmet nyer. Jutalom a múltért - vi­gasztalás a jelenre - ösztön a jöven­dőre Hálát mondok Losonc Városa polgárainak, hogy testvéries jóaka­ratuknak e hármas értelmű jelére érdemesnek ítéltek. A Díszpolgári Oklevelet, mellyel számkivetésem­ben megtisztelni méltóztattak őszinte meleg köszönettel foga­dom. Isten legjobb áldása legyen Losonc Városa Közönségével.” Kossuth halálakor a losonciak sze­mélyesen vettek részt a temetésén. A küldöttség tagjai a részükre fel­ajánlott útiköltséget nem fogadták el: ebből fedezték egy, később a vá­rosháza tanácstermébe került Kos- suth-kép költségeit. Lényegében ekkor indult el a Kossuth-szobor felállítását célul kitűző mozgalom is. A szobor elkészítésére 1900-ban a losonci Önálló Iparosok Műked­velő Társasága, a Magyar Asztaltár­saság, a Kossuth Lajos Asztaltársa­ság, valamint Szalkay Lajos szín- igazgató és társulata kezdeménye­zett gyűjtést, amelynek eredménye­ként 4000 korona gyűlt össze. 1907-ben Wagner Sándor polgár- mester vezetésével szoborbizottság alakult, s ezzel csaknem egy időben a városi közgyűlés határozatban rögzítette, hogy a szobor elkészíté­sének költségeihez ekkor hiányzó 15 000 koronát évi részletekre oszt­va beveszi a városi költségvetésébe. 1908. január 29-én megtartott ülé­sén a bizottság Csordás József hely­beli szobrászművészt bízta meg a szobor elkészítésével - Csordás rö­viddel azelőtt tért haza külföldi ta- nulmányútjáról. Megállapodtak ar­ról is, hogy az eredetileg tervezett márvány kivitel helyett a honvédet ábrázoló mellékalak és Kossuth alakja bronzból fog készülni. Az ak­kor már jobbára Budapesten alkotó Csordás József azonban súlyosan megbetegedett, s 1909. május 17- én, 49 éves korában váradanul el­hunyt. Özvegye felajánlotta a vá­rosnak, hogy „... a szobrot a meglé­vő terv szerint más szobrásszal haj­landó elkészíttetni, ugyanazon fel­tételek mellett, ahogy a szerződés körülíija“. Ez a szobrász Holló Bar­nabás volt, aki a „művésztársa iránti kegyeletből“ beleegyezett abba, hogy a Csordás József által megmintázott szobrot az eredeti összegért elkészíti. A szoborbizott­ságjúlius 2-án fogadta el az ajánla­tot, s a szeptember 20-án megtar­tott ülésen Wagner Sándor már Holló Barnabás pályaművét is be­mutatta „amely úgy felfogásában, mint művészi értékében messze fö­lülmúlja néhai Csordás szobor tervezetét”. A szobor talpra állítását (Kubinyi tér) a Losoncz és Vidéke tudósítása szerint 1910. szeptember 18-án fe­jezték be. A szerkesztőség kérésé­nek eleget téve Holló Barnabás így írta le alkotását: .Kossuth egyszerű pózban elgondolkozik a haza sorsán és a vérrel öntözött dicsőséges 48-as időkön. A talapzaton elhelyezett se­besült honvéd szimbolizálja harasz­ti kőbe faragva Losonc város pusz­tulását a szabadságharc idejében. A bronzba öntött szobor maga 2 m 50 cm magas, ehhez arányosan harmo­nizál a haraszti kemény mészkőből konstruált talapzat“. A szobor leleplezésére 1910. szep­tember 19-én került sort, melyre meghívták Kossuth Ferencet, Lajos Tódort, a vármegye országgyűlési képviselőjét, a szomszédos várme­gyék és városok képviseló-testülete- it és a helyi szervezeteket is. A ven­dégeket Wagner Sándor polgármes­ter fogadta, az ünnepi beszédet Beniczky Kálmán, a gimnázium igazgatója tartotta meg. Ót Kossuth Ferenc követte, aki betegen érkezett az ünnepségre, s fel kellett segítem az emelvényre: „... Itt áll e szobor, ércbe öntve és némán. És mégis hal­lom a hangját, amint hozzánk be­szél. Azt mondja e szobor: meghal­tam, de elveim, eszméim, akara­tom, vágyódásom örökké élnek... E szobor ércbe van öntve, nincs szíve. És mégis mindazok, akik hozzá kö­zelednek, érzik, hogy szivük mele­gebben dobog, mindnyájan érzik, hogy lelkűkben az a bizonyos elha­tározás érlődik meg, amely elhatá­rozást e szavak fejezik ki: a haza minden előtt. ... A fiúi kegyelet ho­zott engem ide betegen, a fiúi ke­gyelet buzdít engem abban a mun­kában, amelyet én is végzek a hazá­ért abban a tudatban, hogy ha az ő szellemét nem is örököltem, de az ő tiszta hazaszeretetét igen...“ A szo­bor talapzatára 48 koszorú került, az ünnepség este a Vigadóban meg­tartott ünnepi vacsorával ért véget, amelyen Sörös Béla és Wagner Sán­dor mondott pohárköszöntőt, majd ismét Kossuth Ferenc szólalt fel, aki egyebek között ezt mondta „... A mai ünnep engem talán közelebbről érint, mint bárkit ebben a hazában, mert Kossuth Lajos vérének vére va­gyok, kit hozzá nemcsak a fiúi ke­gyelet, hanem a férfiú érett meg­győződése is kötött azon évek hosz- szú során át, melyeket vele együtt töltöttem a hontalanságban, enyhí­teni igyekezve az ő honfi bánatát, kevésbé rideggé tenni a sors által feldúlt otthonát, vigasztalni őt, mi­kor fájdalom, nagyon is gyakran vi­gasztalásra volt szüksége, ápolni őt, mikor készült utolsó útjára, arra az útra, amely az ő számára az egyet­len út volt, mely út visszavezethette már elveszett hazájába...” A szobrot néhány nappal az állam­fordulat után, 1919. január 8-án (más források szerint 12-én) az éj leple alatt távolították el a helyé­ről. Az idősebb városlakók vissza­emlékezései szerint a szobrot a cseh legionisták kötéllel lehúzták - valószínűleg ekkor tört le a feje is -, majd a városon végigvontatva a tü­zérlaktanya istállójában helyezték el. Itt találták meg 1969-ben, ami­kor egy tornaterem alapjait ásták ki. A helyi muzeológusoknak kö­szönhetően elkerülte a beolvasz­tást, biztonságos helyen váija sorsa jobbra fordulását. Múlt századi képeslap a Kossuth-szoborral Vetítések: mától Léván, a következő napokban, hetekben pedig további dél-szlovákiai városokban Sikeres magyar filmek a mozivásznon ELŐZETESÜNK A közelmúlt legsikeresebb magyar filmjeiből kínál válogatást a Sat 2 Media Kft. ma kezdődő „vándor minifesztiválja“, amely számos dél­szlovákiai településre látogat el. A Hyppolit, a Meseautó és a Csocsó, avagy éljen május 1-je! című filme­ket mától 15-éig Léván, 15-étől 17- éig Párkányban, 18- 19-én Gútán, 22-étől 24-éig Komáromban, Nagy- megyeren és Dunaszerdahelyen, március 29-étől 31-éig Ipolyságon, április 4-én, 11-én és 18-án Galán- tán, április 6-7-én Érsekújvárban, május 3-ától 5-éig Ógyallán, május 30-ától június elsejéig pedig Zselí- zen láthatja a közönség. Március 22-én a Csocsó, avagy éljen május 1- je! dunaszerdahelyi díszbemutató­jára vendégeket is várnak a ren­dezők, többek között Koltai Ró­bertét és Kabay Barnát. A három film közül ugyanis kettőben, a Hyp- politban és a Csocsó...-ban Koltai játssza a főszerepet (az utóbbit ő is rendezte). Kabay Barna is két filmet képvisel majd: ő a rendezője a Meseautónak és a Hyppolitnak. A fent említett helyszíneken kívül a Sat 2 Media Kft. Kelet-Szlovákia magyarlakta városaiban szeremé folytami a „minifesztivált”, (m-t) Koltai Róbert a Csocsó...-ban (Képarchívum) (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents